Kék Bolygó - Áder János podcastja

A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115

· PT36M38S

Összefoglaló

Juhász Árpád geológus a Kék Bolygó podcast vendége volt. Elmesélte, hogy 90 éves kora ellenére naponta feliratozza a TV2 műsorait a siketek és nagyothallók számára, ami szigorú rendszert ad az életének. Beszélt a világ gleccsereinek olvadásáról és a hatodik kihalási hullámról…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 12. 02.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Juhász Árpád, Áder János
Témák
geológia, klímaváltozás, gleccserek olvadása, kihalási hullám
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai beszélgetőtársam vendégem juhász árpád hát bemutatással kell kezdeni de hát ez egy hosszú dolog lenne az alapvégzettségét tekintve geológus ez így pontos de hogyha most hozzáteszem nem fogok mindent elmondani mert a műsornak a nagy részét elvinné hogyha elmondanék mindent amit egyébként talán a kedves nézők és a hallgatók is tudnak juhász árpádról de azért mégis csak 30 tudományos cikk szerzője 109 országban járt tudományos újságíróként több 1000 cik és 27 könyv szerzője bocsánat közben szólhatok most már 32-nél tartok de pláne 100000 fényképfelvételt készített majd erről beszélünk külön hogy ezeknek a fényképfelvételeknek mi lett a sorsa szóval egy olyan személy akit azt gondolom hogy nem tulajdonképpen nem is nagyon kellene bemutatni jövőre ráadásul ugye az előbb amikor még készültünk a beszélgetésre azt mondta hogy hátha sikerül megérni de mégis csak 90 esztendős lesz egy korábbi interjúban azt mondta hogy annak ellenére hogy már szép kort megélt még mindig időhiányban szenved ez most is így van egész életemben az időhiány volt az ellenségem mindig többet akartam csinálni mint ami 24 órába belefér és a mai napig is az a helyzet hogy én alkalmazott vagyok a tv2-nél hát mondjuk nem egészen azt csinálom amihez értek de humanitárius területen dolgozom az a munkám hogy a siketek és nagyot hallók számára a tv2-nek a műsorait feliratoztattam a teletexten és ez napi rendszert visz az életembe tehát 3rom 6kor föl kelek megiszom egy kávét beülök egy hintaszékbe egyik kezemmel egy kis magn a másik kezemmel egy mobiltelefon figyelem a feliratokat és hogyha valahol be kell avatkozni akkor beszólok a lebonyba ugye a tv2-nek a központjába rögzítem a hibákat mert a médiahatóság szankcionálja hogyha valami nincs pont úgy leírva ahogy kéne ennek vége van úgy f:é01 fele tulajdonképpen akkor meg tudok reggelizni akkor van arra időm hogy mondjuk a saját dolgaim hogy egy öreg ember elmegy a patikába elmegy a boltba bevásárlok satöbbi ez tartója 3 é 12-ig 12-tő újra nézem a tények című műsort már 12 órakor utána megjön egy kis pauza akkor jön a magánélet akkor szoktam könyvet írni és így tovább és utána este én nagyon körülbelül 36-tól f:30-ig éjszaka ellenőrzöm ezeket a feliratokat sokszor ez nem jár valami nagy örö örömmel mert nem minden műsor olyan amelyik az én ízlésemhez közel áll de kötelesség kötelesség így fogtam föl tehát az életemnek ez egy nagyon szigorú rendszert ad meg van határozva a napi munkameletem és azok közé iktatom be azokat az egyéb dolgaimat amik hát együtt járnak a magánélettel vagy mondjuk az idézőjelbe tehát alkotással hát íye elmondva é szerintem egy nyugdíj előtt bőven a nyugdíj előtt álló embernek is ez becsületére válna nem egy bőven a nyugdíjkorhatár fölöttinek ugye azt mondtam a bevezetőben hogy 109 országban járt nagyon sokról készült könyv nagyon sok felvétel majd erre visszatérünk van olyan ami amire azt lehet mondani hogy a legemlékezetesebb út a legnagyobb kihívás legtöbb élményt adta van ilyen vagy lehet így rangsorolni ezek között az utak között hát több ilyen jellegű van mondjuk téli kaukázusi expedíció például ahol az általam ugye nagyon kedvel gleccserek ugye borítják tulajdonképpen ezt a két pupu vulkánt és azért télen ez egy veszélyes vidék és hát többek között egyedül mentem fölfele és bizony beleestem egy jéghasadékba na most és milyen mé volt az a jéghasadék hát ezt nem lehet pontosan tudni akár 100 m-t is elérhetnek ezek a hasadékok de am amibe beleesett az hát azt nem tudom hogy alattam még mi volt szerencsére egy olyan 3-4 m méen fönn akadtam egy ilyen kis jégbütyykön ugye az első dolgom valahogy az volt hogy ezt a sötét hószemüveget meg a maszkot valahogy eltávolítsám mert ott azért már 3-4 m mélyen is elég sötét van és akkor megpróbáltam úgy fölfele araszolni hogy a hágóvasos lábamat kitámasztottam a túloldalra hátamal nekidőltem a jégfal ennek az oldalának de hát fölfele szélesedett a hasadék és és nem tudtam egy bizonyos szint fölé jutni és akkor jött a jóisten segítsége egy dorogi hegymászó személyében fusznak hívtuk hegymázó körökben szabó istván a tisztességes neve már meghalt szegény aki föntről látta hogy elfogytak a hóba a nyomajem és akkor föntről irányítani tudott és elmondta hogy ha oldalirányban araszolok akkor ott elkeskenyedik a szakadék és ott már föl tudtam jönni leszakadt kesztyűmet kihalázta a jégcsákányával életet dörzsölt a kezembe és még azér aznap föl tudtunk menni hát legalábbis az elbus nyergébe 5300 m magasra ezek a maradandó nagy élmények deát volt amikor felkelő indiánok közé kerültem peruba és tényleg az életünkért futottunk ott a völgyekben amíg el nem értünk egy korpák nevű kis hegyi repülőtérre de hát nem csak ilyen izgalmas kalandjellenű dolgok amik mélyen megmaradnak benne hát én például izlandon hatszor voltam tehát geológus szívéhez ennél közelebb álló valami nem lehet hiszen ott minden megvan ami egy gealógusnak kell vulkánok gejzík héforrások iszabfortyogók és így tovább de hát sokat jártam őserdőkben azt lehet mondani hogy borneotól kezdve hát az egész dél-amerikai amazoniai régiót be jáártam rengeteg filmet csináltam egyébként amelyek itt az mtvnak az archívumában vannak hát körülbelül 100 filmen van amiket megőrzött így az utókor számára a mtvnak az archívuma ugy említette hogy hatszor volt izlandon nyilván a az előbb felsorolt helyek közül is jó néhány alkalommal sikerült visszatérnie akár több évtizeddel később lehetett látni feltételezem hogy igen inkább azt mondom hogy mennyire volt sokkoló vagy sokkoló volt látni a különbséget egy 20-25 évvel ezelőtti állapothoz képest a különböző részein a világnak hát konkréten például hogy egy mert ugye hogyha most mindent elmondok akkor itt ülünk éjfélig de mondjuk egy jellemző példa hogy ugye én jártam mondjuk a hekla környékén vagy az ehiafjatla vulkán környékén amelyik régebben egy egy nagyon békés szép hósapkás hegy volt és akkor 2010-ben ez tört ki bénította meg féleurópának a légiközleked ését és akkor az történt hogy ez a 200 m vastag jégsapka a vulkán kitörés hatására ugye megolvadt ez növelte meg a kitörési energiát és növelte 810 km magasságba a hamufelhőt és aztán oda még visszatértem néhány hónappal később is ezt sikerült lefilmezni úgyhogy az unokámnak is adtam egy kamerát ő berepült egy kis géppel a két kitörési felhő közé ezek gyönyörű filmes felmételek lettek de mikor visszatértem akkor például az volt hogy elolvadt ez a fölső égsapka és a láva lefele folyt a hegyoldalon és ahol még volt jég azt elolvasztotta és akkor ebből két felhő keletkezett egy a lejtőn ahol a jégolvadásából gőz felől keletkezett és a vulkáni kürtőből pedig a magasba ment még a vulkáni izzóhamu de hát ugyanilyen változások következtek be mondjuk a reikeles félszigeten ahol ugye főleg az elmúlt időszakban hát elképesztő vulkánkitörések voltak amiket előre valamikor csak sejteni lehetett szeltunnak a környékén már akkor megjövendöltük hogy ott lesz még nagy vulkáni kitörés van olyan felvételem ami még vidáman gitározok egy kocsmába egy halászkocsmába grindavikba amely később ugye teljesen elléptelenedett mert a láva teljesen elérte a városnak a felszínét tehát ezek és repülővel végigkövettem például a helymej szigeteket vagy sörcét szörcé volt ugye az amelyik 1963-ban először került a világtelevíziós képernyőjére mint egy vulkánból az atlanti óceánból kinőtt sziget és ezt látni hogy több évtizeddel később mi maradt ebből a szigetből hogy c a a hullámok cseep formájúra formálták tehát pont úgy nézett ki mint egy egy mint egy vízcseep volt egy gömböly orra és egy kis nyúlvány egy kis farkacská és ez nyilván most is átmeneti és még el fog tűnni egy idő múlva és így tovább ezeket még mesélhetném két dologra kicsit szerintem szánjunk több időt az egyik a klímaváltozás a másik pedig a biodiverzitás vagy magyar magyarra fordítva a biológiai sokféleségnek a változása csökkenése beszéljünk először a a a klíma változásról hogy lehetett látni ezeken a helyeken amikor visszament 10 év múlva 20 év múlva 30 év múlva a klímaváltozásnak a hatását mondjuk például hogy kiszárad egy terület hogy tönkremegy az erdő nem tudnak már az emberek öntözni eltűnik a víz a talpuk alól lábuk alól am egyébként elsivatagosodik egy terület tehát lehetett ezeket látni lehetett érzékelni szembetűnő volt a változás hát ezt elsősorban kelet-afrikában érzékeltem ahol egy tudományos expedícióval először 1987-88-ban voltunk kint egy fél évet és teleki sámuolnek a nyomát követtük tehát elve teleki sámuelnek a naplója amit megkaptunk a washingtoni könyvtárból az egy kiváló kindállási alap volt hogy 100 évvel korábban hogy nézett ki kelet-afrika hogy éltek ott az emberek a kikujuktól kezdve lehet mondani a nomád pásztornépekig a masszájokig a szamburukig a turkánákig a gabrákig és így tovább hogy ezeknek az élettere hogyan változott hogyan az az asszályosodás a sivatag területeknek a térhódítása hogyan hatott ezeknek a népcsoportoknak az életére és aztán még később többször is visszatértem oda 2010 környékén akkor már az idegenforgalom hatolt be annyira hogy azok az életmódbeli szokások amiket ott korábban filmen rögzíteni tudtam azok még pár év alatt is teljesen átalakultak ami korábban ezek az emberek nem álltak kamera elé sőt veszélyes volt őket lefotózni vagy filmezni azok most már ugye az idegenforgalmi irodák szervezésében kvázi produkciókat mutattak be és a pénz érdekében sokkal barátságosabban viselkedtek mint valaha de hát meg kell mondanom hogy nekem elsősorban mint geológusnak a jégáraknak a megfigyelése volt az amelyek ezeket a változásokat a elsősorban a felmelegedést a legjobban dokumentálták hát ugye magam se gondoltam hogy amikor életemben először 1z 1963-ban gleccserekre eljutottam akkor nevezetesen a dchin gccherre és a pasterce glccerre hogy azok a fotók amiket akkor csináltam ezek dokumentumértékűek lesznek és hát később ugye többször od visszatértem és hát az ember konkrétan látta hogy mennyivel l rövidebb egy pasterc gletser vagy egy dégetser persze az osztrákok ezt 1850 óta már dokumentálták mindkét gleccsernél cölöpöket tűztek ki hogy melyik évben hol volt a gleccsernek a vége tehát ebből pontosan le lehetett mérni nem csak azt hogy mennyivel rövidült a gleccser hanem ki lehetett számolni a jég tömegolvadását és akkor kiderül hogy egy világiszöetban jelentékterenleccser mint a pasterce az 1850 óta más5él milliárd köbméternyi jeget veszített el és vált olvadékvízzel és hol van ez a kis vasaagleccser azokhoz a grönlandi glecserekhez képest vagy alaszkai glecserek hez képest amiket szintén meglátogattam filmeztem és amelyek esetenként akár morfológiai változásokat is okoztak hát például kiderült hát ugye alaszkának és kanadának az északi régiójában átjárható heegységterületek vannak több nemzeti park együttesen tartozik részben kanadához részben alaszkához tehát az egyesült államokhoz és ott kiderült hogy a kaskavuleter amelyik egy gigantikus gleccser és ahol repülőgépről béreltem egy kis gépet föntről az eredetétől kezdve a torkolatig vég követtem repülőgépről a gcert és ugye pontosan följegyeztem korábban is és később is hogy hol volt ennek a vége ott az történt hogy most két évvel ezelőtt annyi törmeléket rakott le az olvadás ilyen végmoréna formájában a kaskabul gleccser aljánál hogy az megváltoztatta az olvadék víznek a lefolyását ami korábban a bering tengerbe ment északfele most az alaszkai öbölbe megy amelyik az atlanti óceánnak egy melléköble tehát ilyen döbbetes tehát vízválasztó szerepet játszott egy gleccser elolvadásából származó törmelékhmaz tehát egy természetes gát képződött lényegében egy személyes élménnyel hat egészítsem ki ezt a gleccsereknek a visszahúzódását ezt én svájcban láttam táblák is rögzítik egyébként az olvadásnak a mértéké de még klasszikusabb amikor azt nézzük hogy lépcsőfokonként hogyha ugye le kell menni mondjuk a gleccser aljára hány lépcsőfokot kell menni 35 évvel ezelőtt az ember fölment a lecser tetejére három lépcsőfokot lépett és ott volt és sétálhatott egyébként a gleccsernek a felszínén 35 év elteltével több mint 500 lépcsőfokot kell menni hogy a jégfelszínt elérjük és ott vannak a a táblák hogy melyik évben itt volt a a a jégnek a felszíne a következő évben már sokkal lejjebb volt és 35 év alatt hát az 500 lépcső azért mindenki maga tudja maga elé tudja képzelni hogy no hát akkor azért az egy jó néhány emeletnek a megtételét jelenti a szabad közbe szólnom én 200 gccsert jártam be személyesen hát és próbáltam beszerezni a hiteles helyi információkat és ugye emellettt rendelkezésemre állt a jepnek a teljes listája 200000 glccerről úgyhogy én nekem ez a tehát a szakmai területem ez ez maradt öregkoromra a glecsereknek a kutatása megfigyelés ameddig még tudtam járni hát ez mondjuk egy öt évvel ezelőtt ért véget ez a kutatójellegű munkám és ugye azt figyeltem meg hogy ez a déli és északi félgömbén egyformán jelentkezett ez a drasztikus visszahúzódás és számomra mondjuk a leg látványosabb jelenetek azok grönlandnak a nyugati partjainál voltak ahol egy diskó nevű öböl fölött sátraztunk nyugati parton és alattunk ebbe a fjordba eb a discó fjordba érkeztek egy gigás gleccernek a jégtömjei ezek több millió tonnás jégszilánkok voltak olyan vastagok hogy miután a fjordnak az alja az csak 800 m mélységben volt ezek meg egy km vastagságot is meghaladtak a jékszilánkok nem is tudtak úszni hanem egymást tos szigálták kifele óriási recsegés közben és csak ha egy extrém dagály volt mert vannak időnként ilyen extra dagályos időszakok akkor tudtak kiúszni az atlanti óceánra és mondjuk ha éppen nem járt arra egy titanic akkor nem volt mit elsülyeszteniük tehát akkor a kérdésemre a válasz egyértelmű hogy szemmel látható szembetűnő akárcsak a jég visszahúzódása a gleccserek fogyatkozása révén is az amit klímaváltozásnak nevezünk amire mint szakmailag én tudok hogy mondjam saját autentikus véleményemre hivatkozni de ugye sok tekintetben a széndioxid emisszió és a logális klímaváltozás kapcsolatára az én szakmám nem ad…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115”

Miről szól ez az epizód: „A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115”?

Juhász Árpád geológus a Kék Bolygó podcast vendége volt. Elmesélte, hogy 90 éves kora ellenére naponta feliratozza a TV2 műsorait a siketek és nagyothallók számára, ami szigorú rendszert ad az életének. Beszélt a világ gleccsereinek olvadásáról és a hatodik kihalási hullámról… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Juhász Árpád, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115”?

Fő témái: geológia, klímaváltozás, gleccserek olvadása, kihalási hullám.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Föld szemtanúja: Juhász Árpád #115”?

Megjelenés: 2024. 12. 02.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-fold-szemtanuja-juhasz-arpad-115-70741919

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból