Ahol a hagyomány legyőzi a digitális világot #129

Összefoglaló

A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója, Horváth Szilárd bemutatja, hogyan ötvözik a hagyományos népi kultúrát a digitális gondolkodás fejlesztésével az oktatásban, mobiltelefonok nélkül. Kiemeli, hogy a módszer stresszmentes tanulást és magas szintű együttműködést…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2025. 06. 16.

Hossz

35 perc

Szereplők, említett nevek

Horváth Szilárd, Horváth Szilárd, Horváth Szilárd, Horváth Szilárd, Áder János

Témák

oktatás, népi kultúra, digitális gondolkodás

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket.

Meg szoktam mondani, hogy ki a mai beszélgetőtársam, de most egy kicsit másként fogom a bemutatást elkezdeni.

Először is hamarosan vége van a tanévnek, és kezdődik a nyári szünet.

És ma a mai adásban egy olyan iskoláról beszélünk, ami 20 évvel ezelőtt hét gyerekkel indult, és ahol ma háromszoros, négyszeres a túljelentkezés.

Egy olyan iskoláról beszélünk, ahol hisznek az organikus pedagógiában.

Egy olyan iskoláról, ahol a szülők, pedagógusok és gyerekek valóban közösségként működnek.

És egy olyan iskoláról, aminek 20 éves tapasztalata sok, én legalábbis ezt gondolom, mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre választ ad.

Na és akkor ki is a vendégünk?

Horvát Szilárd, a Gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója, akivel már elég régóta ismerjük egymást.

Hát az adásban is tegeződni fogunk.

Hanem én vagyok a kérdező és te fogsz válaszolni.

Nem tudom, hogy ez mennyire szokatan egy újságírónak ez a szerepcsere.

Hát egy kicsit, de megpróbálok hozzávalogy igazodni.

No, ez a négymondatos jellemzés, amit az iskoláról adtam, és ugye hadd tegyem hozzá, hogy néhány hónappal ezelőtt én meg is látogattam az iskolát, tehát nekem van személyes tapasztalatom is arról, hogy milyen körülmények között folyik ott az oktatás, a képzés.

Ez úgy nagyjából visszaadta a lényegét a az oskolának.

Talán még egy dolgot tennék hozzá, hogy a gyerekek óráinak a harmada a művészeti, javara és népművészeti óra.

Ez nagyon meghatározza a dolgainkat, mert az érzelmi intelligenciafejlesztésnek nagyon fontos része a népmese, népi kézművesség, a népzene és a népdal.

És azt is hozzátehetjük, hogy identitásukban erős gyerekek kerülnek ki tőlünk.

Szóval ezt talán a néphagyományt még hozzátenném, és még azt, hogy a mai nap keretei között működünk.

Tehát a NAT, a mai NA van annyira rugalmas, hogy egy nemzeti alaptanterv, Igen.

Van annyira rugalmas, hogy abból ki lehet hozni egy olyan iskolát, amire hoppá, így rácsodálkoznak.

Kell hozzá egy tantestület, és kell hozzá egy jó gondolat.

És a búzaszem gondolata az talán jó gondolat.

Na, ezt én később akartam megkérdezni ezt a hogy mennyiben más az iskola, de bát akkor szerintem zárjuk ezt a kérdést rövidre, mert a kérdésem az így hangzott volna. részben válaszoltál rá, de csak részben, hogy ez mennyiben más ez az iskola, mint egy mondjuk így hagyományos iskola.

Az előbb említetted ugye a zenének a szerepét, a tánc néptáncnak a szerepét, a kézművességnek a szerepét, a hagyományőrzést, ami például ugye például a fiúk bajvívást tanulnak.

Az egyik interjúdban azt mondtad, hogy az a cél az iskolában, hogy a a tanulás az ne stressz, hanem örömforrás legyen.

Ez azt gondolom, hogy ez a szemületi megközelítésben is.

És van egy nagyon fontos elem, amit amiről szintén beszéltünk, amikor találkoztunk néhány hónappal ezelőtt, hogy az okostelefont száműztétek az iskolából, tehát nincs mobiltelefon, de nem csak, hogy az iskolából, hanem bizonyos kor alatt száműztitek a családból is, a családdal együttműködve.

Én ezeket írtam össze, azért ezt egy kicsit járjuk köbbe, mert azért ez nem nem kicsi dolgokban más a ti hozzáállásotok, megközelítésetek és a szülőkkel és a gyerekekkel való együttműködés, mint a hagyományos iskolában.

Érdemes a néphagyománynál kezdeni.

Egyszerűen eleink ránk hagytak valamit.

Én nem is úgy kezelem ezt, hogy hagyományt őrzünk, hanem a néphagyománnyal fejlesztjük a gyerekeket.

A 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényei alapján ez a 21. századról szól, vagyis az empátiáról, a közös együttdolgozásról, arról, hogy képesek legyenek egymáshoz kapcsolódni, az együttműködésről, arról, hogy a hogy kreatívak legyenek, hogy feltalálják magukat mindenféle helyzetben, hogy matematikából, szövegértésből, de mindenféle másból is a lehető legtöbbet tudják kihozni magukból, mert olyan agyterületeket mozgatunk meg a zene és a néphagyomány segítségével, amely agyterületeket csak ezzel lehet megmozgatni, ugye?

Hát itt agykutatókra lehetne hivatkozni.

Frany Tamás a Magyar Tudományos Akadémia nagyon egyszerűen azt mondja, hogy az optimális agyműködéshez mozgás kell és művészeti élmények.

Hát itt vannak a művészeti élmények és a magyar néphagyomány tud van valamit még.

Mert ez minden táncra és minden művészetre igaz nagyjából.

Bizonyos dolgokra egyébként nem, de azok a durvább részéhez tartoznak a úgynevezett művészetnek.

Szóval még egyet ad a néphagyomány, őköt bennünket a múltunkhoz.

Tehát biztos vagyok abban, hogy ezek a gyerekek, akik tőlünk kikerülnek, identitásukban erősek lesznek.

Már most látom egyébként, hogy nem nagyon mennek el külföldre. 27-28 évesek az elsők, akik hozzánk jelentkeztek, nem mennek el nagyon külföldre, illetve elmennek tanulni és jönnek vissza.

És még mondják is, hogy de hát hogy ne jönnénk vissza, itt szeretnek bennünket a legjobban.

Hát ez eléggé fontos tapasztalat azért az életben.

Így szeretnek bennünket a legjobban.

És ehhez nagyon kapcsolódik egyébként a a digitális világnak a nem is kitiltása, nem is korlátozása, hanem egyszerűen csak nincs.

És nem a digitális világ minden részéről beszélek, hanem arról, hogy a gyerekek zsebébe nem teszünk szórakoztatóközpontokat 14 éves kor alatt.

Nyolcadik osztály első félév végéig szól a szülőkkel a megegyezésünk. 2018 óta már, hogy otthon sincs és az iskolában sincs a gyerek kezében személyes képernyő, vagyis okostelefon, tablet, digitális játék és közösségi oldal.

Ezek nincsenek a gyerekek életében.

A jutalom érte az, hogy magas szintű együttműködést tudnak a gyerekek produkálni, hogy virágoznak a kapcsolatok, hogy hogy tisztelettel és örömmel kezelik a családi kapcsolataikat, hogy tudnak egymáshoz kapcsolódni, a szüleikhez kapcsolódni, a tanáraikhoz kapcsolódni, és egyébként pedig a digitális világ más dolga oktatjuk őket.

Egyrészt azt gondoljuk egyébként, hogy a a digitális kultúra az nem egyértelműen géphasználatot jelent, az azt jelenti, hogy tudnak algoritmikusan gondolkodni.

Azt meg nagyon sokféleképpen lehet fejleszteni.

A Rubik kocka az algoritmikus gondolkodást igényel.

A táblajátékok is azt igényelnek.

A csipkeverés, amit a kézművességben csinálunk a gyerekekkel, az is algoritmikus gondolkodást igényel. és még számtalan ilyent tudnék említeni.

Tehát azt gondolom, hogy érdemes őket nagyon hamar felkészíteni már óvodától, így nem gép előtt, hanem teljesen természetes módon az algoritmikus gondolkodásukat fejlesztve.

És aztán egy ponton, mi ezt ötödik körül találjuk meg ezt a pontot, pedig már oda lehet ültetni őket a gép elé, de úgy, hogy nem odaadjuk a kezébe, hogy személyesen használt, hanem közösségi módon használjuk.

Hál istennek vannak olyan programok, ahol az eszköz tényleg csak eszköz, és egyébként pedig a gyerekek közösségi együttműködése a lényeg, és az eszköz fölött mindig egymással beszélgetnek.

Szóval azt gondolom, hogy valahogy így ezt lehet így együtt a búzaszemes csomagként említeni, és azt, hogy a családokkal nagyon-nagyon együttműködünk.

Tehát a még fel sem vesszük a gyereket, már a családokkal beszélgetünk, keressük a közös eszményeket, keressük a kapcsolódási pontokat, eléjük megyünk, és mire szeptember 1jén a jövendő elsőseink iskolába jönnek, arra már egy olyan három négy öt találkozáson túl vagyunk mi velük, és ők is egymással már közösségként jönnek elsőbe.

Azért ez meglehetősen idő és munkaigényes.

Rengeteg öröm. hogy ezt örömmel csinálod, és a kollégáid is örömmel csinálják, az még nyilván egy külön dolog.

Egy dologgal hadd egészítsem ki, amit mondtál.

Ebben a műsorfolyamban már idéztem itt valamelyik podcastban egy amerikai kutatási eredmény, ahol azt vizsgálták, hogy a a nagy mértékű használat tablethasználat internethasználat, az hogyan és milyen módon befolyásolja az agytevékenységet.

Egyrészt most nem mondom el a kutatás minden eredményét. leépíti a személyiséget, türelmetlenebbé, agresszívabbá teszi az embert.

És ami nagyon fontos, hogyha nem hagyományos könyv vet olvasunk, hanem ugyanazt olvassuk egyébként de tableten, az leépíti az agykapacitást, de jelentősen leépíti az agykapacitást.

Erre egy amerikai egyébként bostoni kutatóintézet több 10000 vizsgálati adata alapján jutott erre a következtetésre.

Most, hogyha ez Amerikában így van, akkor nyilván nálunk is így van, vagy így lesz.

Tehát érdemes a más kárán tanulni zárójáb bezáróat.

De térjünk vissza a kezd kezdéshez, mert azért egy kicsit regényes volt ez a kezdés.

Hugye először is honnan jött az ötlet?

Erre részben az előbb utaltál már, hogy miben lettetek mások, de hogy ez már az erején is ott volt-e? ezen bemutatóban, vagy a bemutatkozás korán említettem, hogy összesen hét gyerekkel, hét gyerekkel indultatok.

Hogyan sikerült meggyőzni az adományozókat, akik támogatták ennek az iskolának a az elindítását 20 esztendővel ezelőtt, és hogyan sikerült meggyőzni a családokat, akik hitelt vettek föl, hitelt vettek föl, elzálogosították egyébként, tehát elzálok hitelt vettek föl a saját lakásukra, hogy ez a program, ez a cél, ez az elképzelés, akkor még nyugodtan mondhatom inkább álom megvalósuljon.

Nagyon nagy ösztönző erőnk volt.

Tehát itt teljesen innen indult a dolog, hogy elkezdtünk gondolkodni azon, hogy hogy hova vinnénk a lányunkat iskolába, és a feleségemmel ezen gondolkodtunk, és elkezdtük megnézni barátainkkal együtt egyébként, sőt egy katolikus pappal, Ország Tibor atyával együtt elkezdtük megnézni a környékbeli iskolákat.

Megnéztük az alapítványi az akkori önkormányzati iskolákat, és megnéztük az akkori egyházi iskolákat is, és kerestük benne azt, ahogy mi otthon neveljük a gyerekeinket, és sok mindent megtaláltunk itt-ott sporadikusan, de együtt a kereszténységet, a magyar néphagyományt, a családiasságot és a természetet sehol nem találtuk meg úgy, ahogy mi szerettük volna.

És akkor jött a gondolat, hogy hát akkor akkor alapítsunk iskolát.

Ö volt minta példánk egyébként.

Kesztelyén van egy családiola nevű társaság, Mezőrsön van a Magyar Műhely iskola.

Szóval voltak már előpéldák, hogy ez nem lehetetlen.

És akkor belevágtunk úgy, hogy hogy egyébként a katolikus egyházi iskolarendszeren belül sikerült hét gyermekkel létrehozni ezt az iskolát.

Hát azt szerettük volna, hogy olyan legyen az iskolai nevelés, mint a mi otthoni nevelésünk.

Ugye ez rögtön feltételezett nagyon sok mindent, például, hogy családias legyen, hogy ez nem intézmény, hanem ez egy otthon, vagy egy falu, ha úgy tetszik, ahol ahol a kapcsolatok szövik át az életet, és ezek tartják meg az életet.

Ugye a Karácsony Sándor mondja is, mert aztán olvastunk, ezek az érzéseink voltak, aztán olvastunk sokat.

Karácsony Sándor mondja, csak társas kapcsolatokban lehet nevelni.

Nem lehet csak úgy nevelni, nem lehet könyvből nevelni, csak társas kapcsolatokban példával.

És aztán ráakadtunk Pécsi Ritára.

És a az élménypasztalatazonosulás hármasságában próbáljuk a gyerekeinket nevelni.

Például, hogy egyet mondjak, van iskolakertünk.

Az iskolakertben a gyerekek termelnek színező növényeket is, meg vannak gyógynövényeink is.

És a negyedikeseinknek a környezetismeret órán az a programjuk, hogy a színezőnövényekből készítenek festékeket, és a rajzórán ezekkel a festékekkel festenek.

Hát ugye rögtön megvan a környezetismeretóra, megvan a természettudományos óra, ők tulajdonképpen kémiai és egyéb folyamatokat visznek végig, és közben ezzel festenek.

Tehát le van a saját élményű tanulás, hogy amit én előállítottam a növényből, abból egyébként egy ilyen és ilyen színt tudok a papírra vinni.

És a és megvan a másik, ugye a gyógynövényeket megtermelik, majd utána ugyanezen az órán, a szimpatika órán feldolgozzák.

És hát én múltkor a negyedik eseinktől kaptam egy kis tégegyben sebgyógyítókenőcsöt.

Kaptam egyébként egy kis kémcsőben, mert hogy lepárlás is végeznek.

És kaptam egy kis kémcsőben citromfűpárlatot.

Hát az ilyen nyugtató hatású gondolom, hogy azt gondolták, hogy igazgató úrnak szükség lehetett.

No és akkor egy esszenciája van előttem ennek a gondolkodásnak, amit az imént említettél.

A merthogy most már ugye eltelt 20 év, és a akik az iskola iránt érdeklődnek, oda szeretnék vinni a gyerekeiket, hogyha az interneten tájugozódnak, akkor a következőt látják.

Neked ismerős lesz hallgatóknak nyilván új. kötelességünknek tekintjük, hogy megismerjük a gyerekek szükségleteit, testi, lelki adottságait, lelki értékeit személyiségjegyeit és ezekre összpontosítsunk.

Életkoruknak megfelelően, ezen belül differenciáltan foglalkozzunk velük.

Elősegítsük egyéni képességeik kibontakoztatását, felelős állampolgár az egymásért való felelősségre, egymásért vállalt felelősségre. áldozatvállalásra.

Isten, a haza, a család, a nemzet, a munka szeretetére és megbecsülésére neveljük őket.

Értelmük fejlesztésével együtt érzelmi és lelki életüket is formálva.

Ez nagyon fontos, ami utána jön, hogy elfogadjuk a gyerekeket a gyermekségében, teremtettségében, szabadságában és közösségi lényként.

Amikor ezt olvastam, hát mondom ezt biztos, hogy beleszedöm a műsorba, mert ez annyira jól összefoglalja mindazt, amiről néhány hónappal ezelőtt ott a helyszínen beszéltünk, és amiről most már néhány perce te is beszéltél, hogy azt gondoltam, hogy ennél esszenciálisabban nem nagyon lehet visszaadni, hogy mik is azok az értékek, azok az alapértékek, amik a ti munkátokat döntő meghatározzák.

És ami vonzó vonzóvá is tette az iskolát, hiszen ugye az bevezetőben mondtam, most már három- négyszeres a tújelentkezés.

De egy szakmai kérdés, mit jelent az organikus pedagógia?

Bevezetőben mondtam, hogy erre törekedtek, de ez mit jelent?

Néhány eleme elhangzott már, de szerintem ezt jobb, hogyha összefoglalod.

Ha nagyon egyszerűen akarom összefoglalni, akkor akkor ez Jézus pedagógiája, az Újszövetség…

Említett entitások

Témák

• oktatás
• népi kultúra
• digitális gondolkodás

Személyek

• Horváth Szilárd
• Áder János

Szervezetek, cégek

• Búzaszem Iskola

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ahol a hagyomány legyőzi a digitális világot #129”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Mit tanultál ma az iskolában. Semmit - 2017.04.25 — Dr. Larry Wilson Archives

  Egy borsodi iskolában egy éve alkalmazzák a dán játékra alapuló LEGO oktatási módszert. A gyerekek élvezik a tanulást és fejlesztik az együttműködési képességüket.