Kék Bolygó - Áder János podcastja

Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76

· PT24M35S

Összefoglaló

Rab Árpád jövőkutató szerint a jövőt nem félni, hanem alakítani kell. Hangsúlyozza a tudományos módszertan fontosságát a lehetséges forgatókönyvek felvázolásában és a jelen alakításában a kedvező jövő érdekében. Kiemeli a demográfiai és környezeti folyamatok, mint a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 07. 03.
Hossz
25 perc
Szereplők, említett nevek
Rab Árpád, Áder János
Témák
jövőkutatás, tudomány, környezetvédelem, demográfia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam rab árpád jövőkutató szép napot kívánok jó napot kívánok és kezdjük is mindjárt azzal hogy mi is az a jövőkutatás mit csinál egy jövőkutató és kik veszik igénybe a tudását kicsit mindannyian azok vagyunk hiszen tervezzük az életünket vagy gondolkodunk a világon maga a jövőkutatás az tudományos módszertanak összessége ahol igazából forgatókönyveket vádolunk föl tehát nem egy fix jövő van hogy megmondjuk a tutit ami létezik egy barázsgöbe nézve hogyha valamit így csinálunk a jelenben akkor egy olyan forgatókönyv várható ha úgy akkor egy olyan és igazából megnézzük a jövőt hogy melyik forgatókönyvek léteznek és visszajövünk a jelenbe és megpróbáljuk úgy alakítani a jelent hogy a jövőben a jó forgatókönyvek érvényesüljenek én az üzletnek dolgozom nagyon sokat tehát cégeknek adok tanácsokat hogy sikeresebbek legyenek de a sokkal fontosabbnak tartom a társamtudományi tevékenységemet ez múltbéli eseményeknek történéseknek az elemzését is jelenti és a jelenkori folyamatoknak most ha maradjunk a gazdaságnál vagy társadalompolitikai folyamatoknak is ez lehet demográfiai folyamat szociológiai folyamat munkaerőpiaci viszonyoknak az alakulása és így tovább és így tovább tehát ezeknek az elemzését jelenti hogy ez a tendencia öt év múlva 10 év múlva valószínűleg ide vezet és ennek ez és ez lesz a következménye igen igen pontosan így van egyrészt a múltból nagyon sokat kell tanulnunk és meg kell becsülnünk másrészt a jelennek az a megértése hogy pontosan mi a fontos ami a jelenben zajlik rengeteg adatunk van én 14 iparágat elemzek ezeket teszem egymásé és sokszor az a nagyon izgalmas hogy minden iparág saját magát figyeli de hogyha melléteszünk egy másikat mondjuk akár egy gyógyszergyár mellé egy közlekedési adatokat akkor még jobban megértjük a jövőt nekem az a célom hogy feltérképezem mondjuk 10 év múlva milyen kihívások állnak előttünk és hogy tudjuk azokat megoldani a hallgatók egy része biztos most megkérdezni hogy akkor esetleg egy jövőbeni recessziót vagy egy komoly konjunktúrát is tudna prognosztizálni vagy azért ez egy ez egy merész feltételezés vannak ilyen nagyobb ívű gazdasági megközelítések például a kondraatf hullámok amik 50 éves ciklusokban jeleznek előre ilyen válság at alapvetően azért az 5 10-15 évre lehet jól látni a kemény változókat például a demográfia vagy a hőmérséklet alakulása vagy a vizek alakulása vagy a munkaerőpiac alakulása és akkor ezeket egymás mellé rakva körülbelül 3-400 változóból egy ilyen helyzetképet tudunk felírni és igazából nem is az a kulcs szerintem hogy megmondjuk hanem az hogy mi a megoldás felé most mondok egy példát hogyha magyarországon 10 éven belül megnövekszik az átlaghőmérséklet nyáron viszont a magyar tsedelem 25% a 65 év feletti akkor már most el kell fejleszt el kell kezdeni fejleszteni olyan technológiákat amik a élhető idős létet segítik a magyarsadanom részére márpedig ez egy reális opció hiszen már egy 15 évvel ezelőtt készült a kárpátmedencére vonatkozó felmérés ami a kárpátmedence klímaváltozását elemezte az azt mutatta ez volt a legfontosabb állítása számomra hogy sokkal előbb érez itt a kárpátmedencében a klímaváltozásnak a következményeit és sokkal nagyobb mértékű az extremitások is nagyobbak lesznek a kárpátmedencében mint európa más részén tehát előbb leszünk szenvedői szenvedő alanyai a klímaváltozásnak mint európa más részein élő polgártársaink és hát az elmúlt 10 év lényegében ezt bizonyította igazolta igen hogyha látunk például ilyen adatokat hogy a szélsőséges időjárási körülmények száma megháromszorúik teh több vihar akkor mindjárt egy egy építészet vagy épületipar számára ez egy információ hogy úgy kell építkezni vagy hogyha azt látjuk hogy nyáron magasabb az átlaghőmérséklet az viszont azt is jelenti hogy egész évben kicsit mediterránabb akkor viszont lehet hogy más növényeket kell termeszteni vagy akár a kertészetekben másokat árusítani ezek összessége kiadja azokat a kihívásokat amik lesznek az emberek előtt az nem lehet hogy ne menjenek ki a hőség miatt de akkor mit csináljunk szórjuk tele klímával a várost és azzal még egy környezeti problémát csináljunk vagy organikus házakat építsünk vagy vagy nem tudom közösségi tereket vagy akár virtuális világokat hogy az emberek ki se menjenek szerintem ez a legrosszabb és a jövő kutatásnak ezek nagyon sok ága van nagyon sokan foglalkoznak vele magyarországon a a magyar tudományos akadémiá kiváló szakterület szakemberei vannak vannak akik főleg az egészségügye vannak akik a közgazdaságtannal én a társadalom és a technológia viszonyát szeretem feszegetni a társadalmi helyzet vagy szociológiai helyzetet nézem akkor a következő dilemmában vagyunk és nem csak magyarországon hanem az egész világon az emberiség létzáma nő ugye ez európára nem igaz magyarországra sem igaz de világviszonylatban az emberiség létszáma nő a föld erőforrásai végesek ugyanakkor mégis pazarlóan élünk az erőforrásokat elpazaroljuk legyen szó földről levegőről vízről ásványagokról úgy gazdálkodunk velük mintogy csak korlátlanul rendelkezésünkre állnának mi a kiút ez korú nagy dilemmája az emberiség amúgy mindig igyekszik előre ugye hogy mindenki minél hosszabban egészségesebben és boldogabban éljen ez egy természetes és vannak különböző korszakok az elmúlt 100 évben nagyon sok életminőségjvító gépet gyártottunk és mellétettük a fogyasztói társadalmat és ez nagyon sok sikert hozott el megdupláztuk az élettartam munkat egy gazdagságban élünk viszont valóban ahogy mondta egy zárt rendszerben a fö nevű bolygó kedjük felérni az erőforrásokat most egy befelé növekedés egy hatékonyságnövekedés kell legyen az hogy azt úgy annyit és akkor használjuk föl amire szükségünk van meg kell osztanunk az erőforrásokat és igazából a technológiák az internet az okostelefon valójában ezért jöttek létre hogy jól tudjunk együttműködni idegenek és egymás közt hogy ne pazaroljuk ennyire az erőforrásokat mert ezt már nem tehetjük meg hadd gondoljam tovább vagy hadd mondjam tovább akkor ezt a a dilemmát az egyik talán előadásában vagy a podcastjában szerepel az hogy a mostani generáció a ma élők generációja a legsikeresebb hogyha azt nézzük hogy a létminum alatt élőknek a száma hogyan változott csak az elmúlt 40 esztendőben na engem is meglepett a szám egyébként hiszen ma 14%-a él a világ népességének létminimum alatt ez 40 évvel ezelőtt még 80% volt tehát van egy jelentős életszínvonal változás javulás ugyanez igaz az oktatásra is tehát jóval képzettebb a ma élő generáció mint akár csak a 100 évvel ezelőtt gondoljuk csak a az analfabétizmusnak a felszámolására és a magasabb színvonalú oktatási intézményekben tanulók létzámának növekedésére ez is jó hír de ugyanakkor ez a generáció mintogyha elkényelmesedett volna tehát hogyha legekben gondolkodnánk akkor minthogyha a legelkényelmesedettebb lenne a legmanipulálhatóbb lenne a legindividualistább lenne a legönzőbb lenne helyes ez a társadalmi karakter igen igen mind a kettő igaz és ugye azt tudjuk csinálni hogy igyekszünk a jó felé de ezek ilyen csúszkák kevés az olyan trend egyébként ami egyértelműen pozitív vagy negatívt itt az van hogy egy szolgáltatás alapú nagyon kényelmes világot létrehozunk ahol az üzlet azt mondja hogy én már tudom helyetted mit szeretnél megmondom hogy mit vásárolj egyre kényelmesebben élj alá teszek mindent hogyha hagyunk magunkat bel kényelmesedni akkor tényleg egy idő múlva csak szolgáltatásokon keresztül érzékeljü az életet és nem figyeljük azt hogy mondjuk az útvonal tervező merre vz csak egyszerűen használjuk nem foglalkozunk azzal hogy milyen híreket olvasunk mert valaki tudja és letette elénk nagyon fontos hogy a technológiát technológia önmagában semleges csak az ember számít az ember a legfontosabb viszont a technológiát használni kell ha van egy ügyem kérdésem feladatom célom azt mondom hogy ezt most meg akarom oldani akkor használom a technológiát ha csak hátradőlök és hagyom hogy a technológia használjon engem akkor termékké válok és valóban ez a trend hogy egyre könnyebb termékké varázsolni az embereket egy vásárlási körbe vagy buborékokba zárni ez egy nagyon nagy kihívás amit szabályozó hatóságok is dolgoznak rajta a tudatosságot is fejleszteni kell illetve etikai szempontok is fellépnek az egy jó dolog hogy most már választhatunk ha van egy ügyünk amit meg akarunk oldani meg tudom oldani offline online ilyen módon olyan módon de az hog melyiket választam ki és hogy használjuk ez ez fontos az embereknek a magasabb tudatossági szintjén tehát ez a e az oktatás aktiválás a kérdések aktiválása az látszik hogy minél több gépet használunk annál fontosabbak az emberi alapértékek az önismeret vagy a kíváncsiság vagy a tisztelet vagy az alázat a nyelvemen volt úgy hogy most megkérdezem hogy biztos hogy látta a the social dema című filmet igen hogy ami ezt a problémát járja körül egy család történetébe ágyazva hogy három gyermek szülők hogyan élnek és hogyan ide enednek el egymástól és hogyan válnak rabszolgáivá az internetnek és a közösségi médiának egy fantasztikus film ami ráadásul ugye játékfilm és dokumentumfilmnek a keveréke hiszen a nagy techcégeknek a kiábrándult vezetői nyilatkoznak arról hogy milyen óriási veszélyt jelent és ez egy elég régi film tehát nem most készült az internet és a közösségi média de az előző gondolatra visszatérve hogy milyen személyiségjegyeket milyen tulajdonságokat ér érdemes őriznünk és mi az amire építhetünk hogy ne termékké váljunk az egyik előadásában azt mondta hogy elveszítettük a katedrális építő képességünket ez kapcsolódik ehhez a gondolathoz ez nekem nagyon megtetszett ez a katedrális építőképesség é utána kifejtette de én most nem akarom elvenni a kenyerét úgyhogy mit értett ezalatt azt értettem ezalatt hogy a a jövőbe vetett hitünk vagy a következő generációknak adandó dolgaink vagy a fele el elősségünk következő generációk iránt ez valahogy a mostani pont azért amit ön említett az önzőség individualizmus miatt mintha csökkenne annó középkorban most nagyon leegyszerűsítve belevágtak egy csodálatos katedrálisba akkor tudták hogy ő nem fogja látni csak a következő generáció vagy akár három- négy generációnón keresztül építkeznek de ez nem akadályozta meg őket és csinálták nagyban tudtak gondolkodni a hittek valamiben és létrehoztak valamit ami több náluk és most meg a technológiát úgy tűnik hogy nagyon sok esetben csak ilyen szórakozásra információszerzé a kéelemre használjuk ahelyett hogy most nagyon nagy lehetőségeink vannak világmegváltoztató épületek technológiák járművek űrkutatás területén és valahogy úgy elengedtük ezt egy kicsit szeretném ha visszanyernénk ezt a hitet magunkban meg abban hogy egy olyat létrehozni ami ami nem biztos hogy én azonnal élvezem holnap vagy holnap után hanem valaki 10 év múlva tehát ezt a jó néhány száz évvel ezelőtti a középkorból de még korábbról is származó tudá képességet ambíciót kellene erősíteni akkor magunkban én azt gondolom ez megvan egyébként talán mindannyiunkban de valóban engedünk a csábításnak és a könnyebb utat választjuk elkényelmesedtünk vagy legalábbis a generációnk egy jelentős része elkényelmesedett leszűkült az időhorizontunk kicsit zavarodottan bánunk az idővel egyrészt mindig egy kicsit a holnapban élünk nem a pillanatot élvezzük hanem már a jövő heti naptárat nézegetjük vagy az egy év múlvai dolgokat tervezzük vagy a holnapi más ézt pedig nem azt gondoljuk hogy hogy minden új ami most van sose volt még ilyen nem tekintünk vissza már sok évre visszamenőleg a történelmi hagyományainkra mondjuk vagy nem szeretnünk a jövőbe messzebb nézni hanem csak azt hogy most a ma vagy a holnap problémáit oldjuk meg és igazából a holnap után feladatait is most kell megoldanunk igen de van ebben egy technológiai önhitség is talán nem tehát azt gondoljuk és ezt egyébként nagyon sokan ha már visszatérünk mondjuk a klímára az úgynevezett geomérnökök és a geomérnökség próbálja ezt elhitetni velünk hogyha előidéztünk egy problémát a gazdasági életben a vegyipari tevékenység során a gyógyszergyártásban bárhol akkor azt majd egy másik ilyen a klíma is egyébként a klímaváltozásnak a felerősítése felgyorsítása azt majd egy másik technológiai megoldással egy másik innovációval fogjuk orvosolni tehát ahogy azt szokták mondani népésen kutyaharapást a szőrével de ez a fajta technológiai önhíség én azt gondolom nem megalapozott mert nagyon sok veszélyt jelent veszélyt rejt magában ez a geomérnökség amiket én olvastam ötleteket hogy hogyan kellene mondjuk a klímaváltozás ellen védekezni és hogyan kellene mit mit kellene a levegőbe szórni ahhoz hogy a napsugarakat visszaverjük a világűrbe és kevesebb jusson a föld felszínre engem nagyon riasztanak túlságosan kockázatosnak nem kellően kipróbáltnak nem kellően teszteltnek gondolom sok-sok veszélyt egy magába lehet hogy sokkal több kárt okozunk majdnem biztos vagyok benne hogy sokkal több kárt okoznánk mint amennyit hasznot hajtana ez mit gondol erről egyetértek abban hogy ezek nagyon sokszor öngerjesztő folyamattá tudnak válni tehát amikor valamit önmagábal oldunk meg akkor egyre többet egyre nagyobbat használunk belőle és akkor megint ott vagyunk hogy egy pazarló módon én nem azokat a mondjuk úgy projekteket szeretem amikor mondjuk teliszórjuk napelemmel az űrt vagy építünk egy hatalmas falat hanem azokat szeretem amik a technológiával meg tudom osztani az ő forrásomat mondjuk üresen áll a parkolóm egész nap mert én dolgozom közben kiadom egy idegennek ketten használtunk egy parkolóhelyet a viízemmel okosan öntözö én az okos közösségekben az okos együttműködésekben hiszek amik legtöbbször nagyon alacsony szintű technológiák az ilyen robusztusokhoz képest és még is működnek igazából azt próbáljuk meg elérni hogy ami régen működött az ismerősök vagy közösségeken belül a kalákák most idegenek is meg tudják csinálni nem kell annyi autó mert beszállok egy idegen autójába és elvisz egy van inken szolgáltatások vogy autó megosztta ezek sokkal jobban szeretnem van amit…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76”

Miről szól ez az epizód: „Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76”?

Rab Árpád jövőkutató szerint a jövőt nem félni, hanem alakítani kell. Hangsúlyozza a tudományos módszertan fontosságát a lehetséges forgatókönyvek felvázolásában és a jelen alakításában a kedvező jövő érdekében. Kiemeli a demográfiai és környezeti folyamatok, mint a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 07. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rab Árpád, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76”?

Fő témái: jövőkutatás, tudomány, környezetvédelem, demográfia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké #76”?

Megjelenés: 2023. 07. 03.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/almodni-kell-a-jovot-nem-valhatunk-termekke-76-54670873

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból