Kék Bolygó - Áder János podcastja

Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

· PT28M7S

Összefoglaló

A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományos és modern építészeti megoldásokban is alkalmazható. A vendég, Stverteczky Tímea, a SSH-System Kft.…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 03. 23.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
szalma, építészet, szigetelőanyag
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A szalma az egy elfelejtett építőanyag.

Amikor azt mondjuk, hogy hagyományos építészet, akkor már nem ezekre az anyagokra gondolunk.

Az a célunk, hogy nemzetközi szinten liszánzelni tudjuk ezt a technológiát.

És ehhez az kell, hogy minél kisebb beruházásigényű, egyszerű mikroüzemeket lehessen létrehozni.

Ezáltal lehet gyorsan terjeszteni, mert akkor gyorsan másolható bárhol a világon.

Tehát homlokzatra, föddémre, a tetők szigetelésébe, sőt padlóba is, és a válaszfalakba beltérre, mert nagyon jó hangszigetelő. [zene] >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Stvertecki Timea, aki jövel az expón, a Budapest Planet Expón találkoztam.

Zárba teszem hozzá, az Expo már nem, de a kiállítás többi része még látogatható.

Tehát még a kedves érdeklődők kijöhetnek, de amiről mi ma beszélni fogunk, az egy meghökkentő, legalábbis számomra meghökkentő termék, amivel ott ismerkedtem meg az expo kiállításán.

Úgyhogy köszöntöm itt a rögtönző stúdiókba, a vasúttörténetiparban.

Örülök, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Nagyon szépen köszönöm a meghívást és én is köszöntöm a hallgatókat. >> Szalma Paplan. >> Így van.

Ez a termékük, amit szigetelésre használnak, tehát egy új szigetelőanyag.

Meséljen arról, hogy hogy jött az ötlet, hogy a szalmát szigetelésre használják, és hogy ebből egy piacképes terméket állítsanak elő.

Az ötlet az úgy jött, hogy mi a férjemmel Baldorf iskola alapítók vagyunk, voltunk, és egy ilyen alternatív iskolaépítési projektben az volt a kihívás, hogy építeni kellett egy olyan épületet, ami fenntartható természetes építőanyagokból készül, esetlegesen kalákában is kivitelezhető, és hát természetesen költséghatékony.

És ezt megkaptuk, mint egy ilyen pot feladat.

És ott találkoztunk azzal, hogy ennek a szerkezetnek a mi éghajlati övünnön a szalma lenne a legjobb szigetelőanyaga.

És akkor gondoltuk, hogy jó, akkor akkor veszünk hozzá szalma szigetelést.

És mivel a férjem fejlesztőmérnök, ezért rögtön elkezdett ezen gondolkodni, ahogy kell.

Fogta az anyagot, kiment a garázsba és teszteket csinált, >> hozott egy bálaszalbát. >> Így van.

És szépen először kézzel megvarta az első, azért hívjuk szalma papapnak, mert varni kell.

Tehát ez egy préseléses, varrásos technológia, és ezáltal hozunk létre táblákat, táblásított szigetelőanyagot.

Tehát itt találkoztunk vele azzal, hogy a szalma az egy elfelejtett építőanyag.

Mikor azt mondjuk, hogy hagyományos építészet, akkor már nem ezekre az anyagokra gondolunk, hanem sajnos inkább a beton és a műanyag jutnak eszünkben, hogy ott ez egy nagyon ősi, nagyon jól bevált építőanyag.

Sok 100 évig építkeztünk belőle mi emberek. >> Találtam egy cikket, a következőt, tehát ez már a technológia, tehát hogy hogyan hogyan tudták a >> technológiát versenyképessé tenni.

A következő egy mondat csak idézet.

A szalmát sikerült darabokra törés és kémiai anyagok vagy cementes kötőanyag nélkül megzabolázni.

Hát ez nagyon tetszett nekem a szalmát megzabolázni.

Na, meséljen egy kicsit arról, hogy ez a technológia akkor pontosan mit jelent.

Tehát, hogy nem használnak kémiaanyagot, nem használnak cementes kötőanyagot, nem is törik a szalmát, mégis ebből egy egy tömör, mert lényegében tömör, tehát a a paplannál, mondjuk az általunk használt tájtakarónál azért sokkal tömrebb, szilárdabb termék jön létre.

És én láttam a fotókon, illetve a a videófelvételeken, amiket bemutattak az expon, hogy ezt egy fűrésszel lehet elvágni, hogy a megfelelő méretű legyen. >> Így van.

Ö pontosan ez a lényeg, hogy a szalma önmagában egy annyira csodálatos anyag a szigetelése.

Maga a szerkezete ugye csöves, nagyon jól tárolja magában a levegőt.

És az a feladat, amikor jó szigetelőanyagot akarunk ebből készíteni, hogy ne bántsuk, hagyjuk meg a lehető leginkább olyannak, amilyennek megnőtt ott a földeken, miközben betárolt nagyon sok széndioxidot már magában a növekedése által.

Tehát utána mi összepéseljük mechanikusan, és egy nagyon szép 34 tű széles varrófejjel levarjuk, ezáltal fogatjuk össze egy táblába.

Tulajdonképpen a kötőanyagok, vagy a ledarálás vagy minden más, az rontana a hőszigetelő képességén, mert hogyha összekeverjük bármilyen más anyaggal, akkor másfajta lesz a sűrűsége.

Ezeknek a tábláknak 80 kg/bm a testsűrűsége.

Ez a legideálisabb összetétel ahhoz, hogy jó szigetelő képessége legyen.

Tehát ezt is ezzel tudjuk elérni.

Persze nagyon nagy kihívás, hogy nem szabad ledarálni, és így kell táblásítanunk, mert van amikor rövid, van amikor hosszú szárú szalma érkezik az üzembe.

Ezt a technológiát képessé tettük arra, hogy búzából, bármilyen más gabonából, akár lenből, rosból meg tudjuk ugyanezt valósítani, mert hogy egyszerre fejlesztjük magát a terméket és a technológiát is, magyarul azt a gépet, ami ezt varni tudja.

És a gépnek a fejlesztésénél is az a szempont, hogy a lehető legegyszerűbb maradjon.

Ugyanis az a célunk, hogy nemzetközi szinten liszánzelni tudjuk ezt a technológiát.

És ehhez az kell, hogy minél kisebb beruházásigényű, egyszerű mikroüzemeket lehessen létrehozni.

Ezáltal lehet gyorsan terjeszteni, mert akkor gyorsan másolható bárhol a világon.

Erről majd még beszélni fogunk, hogy hogyan lehet ezt majd bővíteni.

De azért azt még árulj el, hogy attól a pillanattól, amikor a félre lement a garázsba, és mire az első gyártósor elkészült, mennyi idő telt el? >> Körülbelül kettő év. >> Két év?

Igen, ugyanis elkezdte megálmodni azt a gépet, ami ezt meg tudja valósítani, és aztán elkezdett keresgélni mintákat, hogy mi az, ami már ehhez hasonló, és már valami ilyesmit csináltak a gépiparban, és ez egy nagyon szép kutatómunka, és egy nagyon szép ön >> És a gépet önök építették meg, vagy vagy egy meg megtalálták azt a gyártót, aki azt a azt a gépsort, azt a gépet, amire önöknek szükségük volt, ezt elkészítette.

Tehát ez is ez is magyar fejlesztés.

Ezt akartam igazából megkérdezni. találtunk értelemszerűen hasonlókat, mivel ez egy egyszerű mechanikus gép, ezért az alkatrészei azok nagyon hasonlóak már ismertek éhez, de azt, amilyenné most fejlesztettük, az teljes mértékben magyar találmány, magyar szabadalom, és mi építjük össze, mert ez, amint mondtam, egy nagyon extra kihívás az, hogy olyan adagolást tudjunk a gép mellé tenni, ami a bármilyen hosszúságú szalmaszálakat is jól tudja egyforma sűrűségbe be homogenitásba adagolni a géphez. >> Na most akkor beszéljünk ennek a terméknek az előnyeiről.

A nem fordítva beszéljünk először szerintem arról, hogy hol lehet ezt fölhasználni és utána beszéljünk az előnyökről.

Azt feltételezem laikusok is kigondolták, hogy homlokzatszigetelés, de lehetett lehet-e használni mondjuk föddémszigetelést, tehát mondjuk padlástérbe, lehet-e használni beltérbe?

Mi a felhasználási módja ennek? >> Alapvetően ezekbe mind, amit említett, tehát homlokzatra, föddémre, a tetők szigetelésébe, sőt padlóba is.

És a válaszfalakba beltérre, mert nagyon jó hangszigetelő, erről még eddig így külön nem beszéltünk, de rendkívül jó hangszigetelő képessége van. ez kiemelkedő a többi szigetelőanyaghoz képest, és éppen ezért nagyon jó két szobának az elválasztásánál.

Homlokzatra jellemzően meg mostanában azért teszik többet, mert ugye az utólagos felújítások azok gyakorab gyakoribbak szerencsére a fenntarthatóság jegyében, mint az új építések.

És ezért az utólagos hőszigetelésnél a födém a legfontosabb, amit először le kell szigetelnünk.

Ezt a fórumot is megragadom, hogy ezt elmondjam, mert ezt kevesen tudják, hogy azzal kell kezdeni, az a legfontosabb, amikorítjük a legtöbb.

És aztán utána jöhet a homlokzat.

Lehet bármilyen szerkezetre tenni, téglára, könnyű szerkezetes házra.

Nagyon jó barátja a vályognak.

Ugye nagyon sok vályogházat újítanak föl most Magyarországon és tökéletes azokra a szerkezetekre, hogyha az a cél, hogy jó páraközlekedés, pára gazdálkodás legyen az épületben.

Ugye tapasztaljuk ezt a penészedést azoknál a házaknál, amik esetleg úgy lettek leszigetelve a hőhidassazság miatt, vagy a műanyag szigetelése, hogy nem tud a párra közlekedni, és megjelenik bizony a penész a sarkokban a mennyezeten.

Hát erre én is láttam a saját családunkban is példát sajnos.

Ugye Magyarországon 2 millió tonna, nem akartam elhinni egyébként elsőre, hogy 2 millió tonna felhasználatlan szalma van évente.

Tehát ennyi ennyi maradt felhasználatlanul 2 millió tonna. >> Igen. >> Az önök számításai szerint ez 20000 családi ház szigetelésére.

Most csak külső szigetelésről beszélünk.

Szigetelésére lenne alkalmas. >> Na most vegyük sorra az előnyeget.

Azt írják, hogy kevesebb energia felhasználásával történik ennek a szigetelőanynak az előállítása, mint a most használatban lévő különböző hungaroccel, lemezek satöbbi satöbbi előállítása.

Elmondom mindent és akkor maj mindegyikre reagáljon, hogyha van kedve hozzá.

Természetes alapanyagból készül.

Nincs a termelés során káros anyagkibocsátás, hiszen ezt a szalmát tömörítik és összevarják, hogy ezt a szét elmondta.

Tartós, tehát hosszú távon tervezhetünk vele, nem néhány év, hanem nagyon tartós megoldásról van szó.

És a ma használt hőszigetelő anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír.

És aztán majd lesz néhány kérdés, de szerintem nézzük ezeket az előnyöket először.

Jó, nagyon szépen sorban összeszedte, úgyhogy nekem csak egy picit kell kifejtenem, nem?

Tökéletes volt az összegyűjtés.

Akkor akkor én fordítva kezdem.

Közelhasonló hőszigetelő tulajdonságokkal bír, mint az ismert szigetelők, mondjuk a polisztirol és a kőzetgyapot, ezek a legnépszerűbbek, amiket ma használunk, úgyhogy ehhez tudjuk hasonlítani.

A lambdája, amit így az építészek ismernek, az 0041.

Ez egy picit rosszabb érték, mint mondjuk a kőzeggyapotnál, ami mondjuk 0038-as.

Tehát ha egy homlokzatra 10 cm közeggyapot ír elő az építész, akkor mi 12 cm szalmaplant szoktunk javasolni.

Azonban a hőszigetelésnél mindig figyelembe kell venni a hőszigetelőnek a tömegét is.

Ugye egy épületet, amikor szigetelni akarunk, akkor az is fontos, hogy az a hőtároló tömeg milyen, amit felfűtünk, vagy nyáron, ami esetleg éjszaka lehűl, és utána még szeretnénk, hogy sokáig hűvös maradjon a a 40 fokos nyári melegben is.

És ehhez az kell, hogy az épületnek tömege legyen, és a szigetelőanyagnak is tud lenni egy tömege.

A polisztirolnak nem, de például a szalma papaplannak ugye nagyon jó tömege van, úgyhogy szeretjük, hogyha egy szigetelés vastag és és van egy tömege.

Amit nagyon fontos megemlíteni a polisztirolhoz és a közeggyapothoz képest, az a párazdálkodás, amiről már beszéltem az előbb.

A szalma paplan a szalmának a felületén van egy nagyon erős ligniréteg, ami miatt jól közlekedik benne a pára.

És ezt mindig egy egy akkor érezzük, hogyha bemegyünk egy vályokházba például, hogy milyen kellemes ott a belső klíma.

Ugye amikor bent vagyunk egy térben, ott főzünk, mosogatunk, mi magunk, emberek is nagyon sok vizet kipároltatunk, és ez a víz a levegőben, amikor elér egy szintet, akkor ő páraként a hideg ponton le fog csapódni, és ez tudja okozni a penészedést, hogyha hogyha nem védekeztünk ez ellen megfelelően. említette a tartóságot.

Itt egy olyan különleges dologról van szó, hogy azok az anyagok, amiket ma használunk, és úgymond fölfedeztük, hogy a modern építőiparnak jók lesznek, ez egy picit zsákutca, ugyanis lehet, hogy megpróbálunk 20-30 évre megfelelő szigetelőanyagot gyártani, de a 20-30 év egy épület életciklusában rövid idő. egy épületet reméljük, hogy minimum 80- 100 évre terveztek.

Ehhez akkor a szigetelőanyagnak is ezt kéne tudnia.

És sajnos ezek a mai szigetelőanyagok nem tudják.

Egy ilyen 10-15 év múlva már tapasztalható, hogy összeesik többed a hődilettációtól, ezek az anyagok mozognak, és ebben a zsugorodásban elveszítik az alakjukat, és akkor értelemszerűen már nem szigetelnek úgy.

És ezzel szemben a szalmának van egy olyan csodálatos tulajdonsága, hogyha beépítjük szakszerűen, akkor ő 100 évig ugyanabban az állapotban marad.

Azok a szalma épületek. azért még 100 évvel ezelőtt nem gyártották ezt a szabaplatt, úgyhogy ezt még azért nagy magabiztossággal mondta, hogy 100 évig, de azért ez >> ez így van, de azért nagyon szerencsés, hogy tudtunk együtt dolgozni két-három éven keresztül az óbudai egyetemmel, mert nagyon sok tudományos kutatás van a a fiókjainkban, a polcainkon, és azokat a szalmavála épületeket, amiket Nebrasckában Franciaországban leb kibontottak, Mert örökségvédelmi épületek és mondjuk felújították, azoknak a falazatából olyan minőségű szalmát vettek ki, mint amiet én ma a szalmabálából.

Egyszerűen ilyen módon alaktartó a a az említett szerkezetem. >> Tehát amire utalt a beszélgetés elején, hogy ezt elfelejtettük és nem használjuk már pedig az őseink több 100 évvel ezelőtt a szalmát nem csak tetőfedés szempontjából, hanem egyébként is egy fontos építőanyagnak tekintették.

Részben azért, mert sok volt belőle.

Akkor ennek a bizonyítéka, hogy ott, ahol ez megmaradt, tehát megmaradtak ezek az épületek, nem bontották le, ezek ma már nyilván műemlékek.

Ezeknek a felújítása során ezt a tapasztalatot lehetett megszerezni, hogy bizony ez 100 évig is akár alkalmas lehet. >> Így van.

És >> és nem akartam megakasztani, mert ugye ez volt a a tartósság.

És így ahogy említettem, nagyon sok szalma kerül úgymond pocsékba, mert a gazdák nem tudják visszahasznosítani.

Ugye az állattenyésztés nem hasznosítja vissza olyan mértékben, mint korábban az organikus gazdaságoknál.

És végső soron arra azt tudják tenni vele, hogy elviszik az erőhőerőművekbe és elégetik.

Az egyik, hogy nagyon kicsi az energia, ami általa keletkezik, tehát nem egy jól hasznosítható az égetésem. >> Így van.

És közben meg széndioxidot termel megint, hol ott ő magában a növekedésében betárolta már és elraktározta a szenet.

Tehát, hogyha ezt mi be tudjuk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • SSH-System Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149”

Miről szól ez az epizód: „Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149”?

A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományos és modern építészeti megoldásokban is alkalmazható. A vendég, Stverteczky Tímea, a SSH-System Kft.… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149”?

Fő témái: szalma, építészet, szigetelőanyag.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149”?

Megjelenés: 2026. 03. 23.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/egeszseges-otthon-idotallo-epiteszeti-megoldas-149-88864324

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból