Kék Bolygó - Áder János podcastja

Energiatárolás jelene és jövője #94

· PT29M25S

Összefoglaló

Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője az energiatárolás és az akkumulátorok fontosságáról beszél. Kiemeli, hogy a lítiumion akkumulátorok fejlesztése folyamatos, a jelenlegi energiasűrűség jelentősen nőtt 1991 óta.…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 02. 12.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Kun Róbert, Áder János
Témák
energiatárolás, akkumulátorok, lítiumion akkumulátorok, energiasűrűség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket legutóbbi podcast adásunkban az energiatermelés fogyasztás energiahatékonyság problémáját jártuk körbe gerencsér andrás professzorral most pedig az energiatárolás kérdése lesz napirenden vend gem kun róbert a természettudományi kutató központ anyag és környezetkémiai intézet szilárd test energiatároló kutatócsoportjának vezetője ezt olvastam mert nem bírtam volna egyébként fejből elmondani tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban köszönöm szépen a meghívást elnök úr na most akkor definíció mivel is foglalkozik ez a ez a szilártest energiatáróut sátest energiatáró kutató fölolvassatok egy idézetet tessék és a remélem ogy még utána is maradnak egyébként hallgatók velünk a szilártest energiat tároló kutatócsoport negyedik generációs lítiumion akkumulátorok jellemzően szilárd testi és konverziós elektródok és posztliion itt már nem is mondom mi van a z árójelben akkumulátorok funkcionális anyagainak fejlesztésével valam valamint az összetett úgynevezett elektrokemo mechanikai öregedési folyamatok feltérképezésével foglalkozik na hogyha még nem vesztettünk most el hallgatót és nézőt akkor szerintem már elindíthatjuk a beszélgetést nem akarok a kémiai részletekben nyilván elmerülni nem is értek hozzá de az energiatárolás és ezen belül egyébként az akkumulátoros energiatárolás az egy rendkívül fontos kérdéssé vált az elmúlt hónapokban az elmúlt években és erről szeretnék szót váltani a következő percekben köszönöm szépen még egyszer a meghívást a kutatócsoport az a rövid kis leírás hogy mir mivel foglalkozunk ez legfelbb csak íy furcsának hatíy első olvasatra lényegében arról van szó hogy a lítiumén akkumulátorok amiket 1991-ben vezettek be a kereskedelmi forgalomba folyamatos fejlesztés alatt áll csak egy ilyen megjegyzéssként máris hogy az akkori energiasűrűség amit watóra per kgban tudunk megadni az a akkor ye 100-110 wóra/ kg az most 270-nél tart a sorozatos fejlesztések során vagy következtében és ez amit ebben a leírásban így magunkról szeretnénk elmondani hogy mi pedig további távolabbi jövőbeli generációknak a az akkumulátor kémiáit kutatjuk tehát hogy mondjuk ezt a 250- 270 watóra/ kg mértéket még tovább szeretnénk növelni ahhoz mondjuk újszerű anyagokat kell újszerű akkumulátor újabb akkumulátor kémiákat kell bevetni ez lítium ion továbbra is vagy más anyagokat is más anyagokkal is kísérleteznek más anyagokat is kutatnak ha azt mondjuk hogy új generációs lítium akkor praktikusan a a a működési alapelv az ugyanaz tehát lítium most nem tudom hogy mennyire szabad vagy érdemes belemennünk a működési elvbe hogy milyen oxidációs redukciós reakciók ját én szerintem e hát é én szerintem ezt ezt már ezt már spóroljuk meg bel én szerem én szer én szerettem a kémiát általáns iskolában meg középiskolában is de megem de meghaladná az azt hiszem az én felfogóképességemet hogyha most ennek a részleteibe belemennék lényeg hogy itt hogy a pozitív és a negatív elektródok között ugye az anód és a katód ismeretes lítiumion vándorol akkor mar maradjon csak itt ennél a kifejezésnél és a a további ezony mi a második generációs akkumulátorokat használjuk globálisan az eszközeinkben legyen ez telefon vagy autó és a az új generációs lítium ugye négy lítium vándorol tehát még mindig az úz akí spées elektrokémiai spécies és ugye a posztlítium az pedig más jellegű fémionok tehát ez lehet ugyanos monovalens tehát egy egyszeres töltésű tehát nátrium i erről lehet hogy majd beszéletünk később nátrium ion káliumionon az kicsit még fantázia illetőleg ugye akár cink alumínium a több étékű azok lennének a posztlítium é ott különböző előnyök különböző hátrányok ezen ezeken dolgoznak a vegyészek az anyagtudósok elektrokémikus és nvár nem csak magyarországon hanem globálisan nagyon nagy intenzitással akkor egy idézetes egy korábbi interjújából hogy elhelyezzük ezt az egész iparágat hiszen egy iparág a kutatás is hozzátartozik de utána a gyártás pedig még inkább az a következő idézet a globális tendenciák tükrében kijelenthető hogy az akkumulátorok iránti igény valamint az akkumulátor cella és komponensgyártás rendkívüli globális expanzió előtt áll ez mai napon is heelytálló még ez a ez a ez a idézet öttő szármzik az idézet és ez fokozódni fog tehát hogyha megnézzük a globális trendeket tényleg amerikától európán át ázsián vagy ázsiáig bezárólag látható hogy amit ezekben az interjúkban vagy korábbi idézetekben lehet olvasni hogy hogy az az akkumulátor amit ugye lényegében az elektrokémiai energiatárolás ilyen ilyen értelemben fontos hogy konkr záljuk hogyha energiatárolás ez azon belül az egy mondjuk egy nagyobb csoport ezen belül ez az elektrokémiai energiatárolásnak [Zene] nevezzük egy kulcskomponense tehát az akkumulátorok kulcskomponense a jövő energetikai rendszereinek gondoljunk itt a mobil alkalmazásokra elektromos autó laptop notebook bármi kisebb nagyob méretű akkumulátor illetőleg ugy a telepített stacionér helyhez kötött megújulók energiaforrásoknak a hatékonyabb felhasználását célzó akkumulátorok és ezt látható hogy hogy egyre fokozottabb mértékben lesz ezekre szükség ugye nem tettem fel a kérdést mégis megkaptam rá a választ mert ugye az lett volna a kérdés hogy miért van ez a miért lehet azt mondani hogy egy rendkívüli globális expanzió előtt áll az akkumulátor gyártás ugye a válaszában az volt egyrésze az elektromobilitás csak európában évente 10-1 millió autót állítanak elő és ugye ez 2035-től 11 év múlva már csak elektromos autók jöhetnek le a futószalagról ha 10-12 millió elektromos autó lesz 10 év múlva 11 év múlva akkor ahhoz 10-12 millió akkumulátorra lesz szükség ez egy elég egyszerű matematika ez az egyik a másik pedig amit szintén említett hogy ha bővítjük a naperőművi és a szélerőművi kapacitást erről beszéltünk gerencér andrásra az előző alkalommal akkor a fölösleges az adott napszakban az adott órában fel nem használ ó ilyen értelemben fölösleges energiát átmenetileg valamivel valahol tárolnunk kell vannak ugye a tározós erőművek ez víz és vannak az akkumulátorok és akkor itt visszakanyarodtunk megint a az ön szakterületéhez igen a nagyon fontos itt megjegyezni és ezt tudatosítani mindenkiben a hallgatóságban illetve aki az érdeklődőkben is hogy az akkumulátoros tárolás szezonális tárolásra a mostani felfogásunk és a technológia jelenállása szerint nem alkalmas tehát az hogy egy nyáron megtermelt fölöslegesen ez a fölöslegesnek dekrarált ugye a többlet előállítást én majd eltárolom és azt télen fogom elővenni mint mondjuk a hugye akár egy éléskamerából vagy akár a gondoljunk most bármire amit el tudok tenni télire ez így nem tehát nincs annyi sajnos mondom mondom én mert jó jó lne hy j jó l ez í ez így jól hangzik igen csak hogy ez óriási nagy nyersanyag igénye van ez óriási nagy kapacitásokat igényel maga az akkumulátorok műszaki felépítésükből kifolyólag nem alkalmasak arra hogy ott hosszú hónapokon keresztül a anódon és a katódon a a kémiai anyagokban tárjuk az energiát önkisülésről beszélhetünk tehát itt itt ez a pontos ez a kiszabályzás rugalmassági szolgáltatásra kicsit pufferelni egyszer nagyon erősen sőt a nap egyszer kevésé sü a nap ezeket lehet rövid rövidebb időszak hivatalosan 6 órát mondanak hogy az a kiszabályzás 6-12 óra de valóban az hogyha mondjuk délután vagy est vagy napközben megtermelem az áramat azt este vagy másnap reggel mondjuk ugye most a lakossági akár táárolásra is gondolok azt nagyon jól lehet vele lekezelni tát nem az a kérdés hogy hónapokra hosszú hónapokra hanem az a kérdés hogy még hetekre sem sőt napokra sem tudom igazából eltárolni tehát most ma ma műszakilag ez nem megoldott igen ő túl túl nagyon túl kell méretezni és ez most egyelőre költséges világos az előbb tett egy utalást és hadd kanyarodjak vissza a történetre mert lehet hogy ez érdekelni fogja a hallgatókat ugye azt mondta hogy 1991-ben jelent meg az első lítium jonos tároló ugorjunk egy nagyot az időben mert utána egy nagyon komoly kutatás kezdődött szerte a világban és 2019-ben három tudós egyébként megosztva kapta a kémiai nobel díjat a líiumion akkumulátor kifejlesztéséért és a további munkálatokért tehát azért azt gondolom hogy emögött egy nagyon komoly gazdasági és tudományos háttér kutatói háttér is van ugye említett még egy dolgot erre azért érdemes kitérnünk hogy ez neevesszen el hogy az akkumulátor iparban az egyik legfontosabb kérdés az energiasűrűség hogy mennyi energiát tudok tárolni abban az akkumulátorban igen ugye igen és hogy említette hogy ity jelentősen nőtt a kapacitása a lítium ilionos akkumulátoroknak az elmúlt évtizedekben körülbelül ha még háromszorosan nem de de két és félszerese biztos ez még fogozható vagy eljutott ez nagyjából a mondjuk így a teljesítőképességének a határára nagyon fontos kérdés igen tehát ez amikor én is a erről beszélgetünk a laborban hogy szoktam hiívatkozni h egy platón neegy elítésbe ment át ugye vagy megy át egy egy jelenség lényegében a hogyha ezek a cellafejlesztéseket megnézzük hogy a lítiumion akkumulátor cella szintjén ez is lehet hogy még tartanék egy annyan apró kitérőt hogyha energiasűrűségről beszélünk tudunk számolni energiasűrűséget a kémiai reakció szintjén tehát én azt tudom hogy milyen elektrokémiai redox reakció játszódik el a cellában ezt én ki tudom számolni hogy az a reakció mennyi energiát fog szolgáltatni mondjuk így így ezt megvalósítom egy egy műszaki berendezésben egy galváncellában egy akkumulátor cellában akkor ennek ha nem is töredéke de mondjuk jó esetben a felét mondjuk meg tudom tartani mert ott vannak a különböző elektrokémiailag inaktív komponensek a csomagolás az áramszedő az elektrolit oldószere tehát csomó olyan anyag ami nem járul hozzá az elektrokémiai reakcióhoz de bele van építve a cellába mondjuk így mert mert egész egyszerűen kell hogy működjön a rendszer és utána ebből ha még modulokat építek pakkokat építek hogy ezeket a nagy 800600 voltos berendezéseket ugye az a az elektromos gépjárművekbe akkor még hozzá kerül egy nagy csomó anyag tömeg térfogat amivel tovább csökken ugye a a pakszinten az energiasűrűség és ugye ez a 110-ről eljutottunk most a 270 wóra/ kg még ezt nagyon egyszerűsítve talán úgy tudnám mondani hogy nyilván hogy az anyag anyagok felül is volt vagy az anyagi oldalról tehát a katódaktív anyag az anódaktív anyag bizonyos javulások de ity gyártás technológiát tekintve mondjuk a részfólia vastagsága az elektrolit mennyisége ezzel tudtak spórolni és itt pedig az autós példát szoktam hogy egy egy egy egy versenyautó egy forma 1-es versenyautó ahol ugye minden tömeg minden minden minden részetség optimalizálva van lényegében így lehetne hogy a mostani nagyon nagy energiasűrőségi litium é akkumulátor összevetve egy hagyományos nikelfémhidré vagy egy egy egy ólom akkumulátorhoz az olyan mint egy egy hagyományos autó meg mondjuk a a a formula 1-es versenyautó tehát egy ilyen jellegű és na akkor megint válaszolt egy kérdésemre amit nem tettem fel érdekes egyébként ez a beszélgetés mert a a következő kérdésem az lett volna hogy akkor ez most ez a lítium ionos akkumulátoros technológia ez csúcstechnológiának számít-e ez praktikusan igen tehát most ugy sokan ezt megkérdőrezik tehát nagyon sok olyan cikket hát sokat tehát néhányat olvastam azt mondták hogy na hát ideoznak magyarországra akkumulátorgyárakat ez a lítiumon át most bele fogunk ragadni egyébként egy ilyen kőkorszaki technológiába micsoda butaság ez micsoda iparfejlesztési hiba üm hát voltak akik legalábbis ezt mondták de akkor ez akkor ez így nem igaz ezt én úgy szeretném hogyha mindig utána aki aki esetleg ilyen kritikával él mert természetes vannak fejlesztések vannak ez ezen túlmutató tehát itt akár most a nátriuminra gondolok ugye ami hasonló majdnem érettségi szinten van de ugye akár mást multivalán vagy br ma majd kitérünk erre még a beszélgetés k úgyhogy itt itt mindig a a a technológiai fejlettségi érettségi szintet szeretném hozzágondolni hogy azt mond van egy egy egy túlmutató de mondjuk egy térel technolóia ez a technológiai érettségi szint négyes hármas egyes fokozatán és hogy el kell juttni egy nagyon bonyolult nagyon ig idő és energia már vagy befektetés igényes folyamatban egy trl9 szintre ami lényegében a piacosítás és ezek a rendszerek trl9-es tehát ezek ezek honos meghonosodott bevált kereskedelmi forgaloman kapható rendszerek és a trl kilenceses szinten lévő technológiá között a lítiumionnak nincs most versenytársa ninc versenytársa ez egy fontos kérdés tehát csúcstechnológiának számít vannak más kutatások de azok nem tartanak m még itt tehát ami laborban működik az még üzleti alapong mondjuk úgy beépíthető modellként egy autóba az még nincsen meg deárium közel van de még még még nátrium jó a beszéljünk a korlátokról és aztán később beszéljünk majd a veszélyekről is az akkumulátor gyártás veszélyeiről a korlátok ugye azt olvastam hogy a akkumulátor gyártásnál és ez a szám majd az akkumulátor újra felhasználáshoz is egyébként tervezett bennünket ez a kérdés az a másik leágadása ennek a kérdésnek de a gyártásnál két komoly korlát van az első a primer nyersanyagoknak az elérhetősége és korlátozott volta tehát hogy viszonylag kevés van belőlük és azok is földrajzilag koncentráltan vannak lítium kobalt mangán réz nikkel satöbbi plusz ezeket még amiket kitermelnek és bá bányából elhoznak ezeket ahhoz hogy a az akkumulátor gyártásnál fölhasználják csúcstechnológia ahhoz egy nagyon komoly finomításra tehát ezeknek az anyagoknak a finomítására tehát további feldolgozására van szükség és ez a finomító kapacitás is eléggé korlátozott a világban tehát ezt a két korlátot olvastam én ez ez pontos meghatározás lényegében igen tehát itt amikor arra gondolunk hogy az akkumulátorok miből lesznek miből építjük föl akkor valóban arról van szó hogy ásványi szervetlen nyersanyagokat használnak felbányásznak ki bárhol afrikai kontinensen ausztráliában és ezekből a az ércekből ezekből a nyersanyagokból készíteni kell akkumulátor minőségű olyan anyagokat amit aztán az akkumulátor cell gyártók…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Természettudományi Kutatóközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Energiatárolás jelene és jövője #94”

Miről szól ez az epizód: „Energiatárolás jelene és jövője #94”?

Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője az energiatárolás és az akkumulátorok fontosságáról beszél. Kiemeli, hogy a lítiumion akkumulátorok fejlesztése folyamatos, a jelenlegi energiasűrűség jelentősen nőtt 1991 óta.… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Energiatárolás jelene és jövője #94”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kun Róbert, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Energiatárolás jelene és jövője #94”?

Fő témái: energiatárolás, akkumulátorok, lítiumion akkumulátorok, energiasűrűség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Energiatárolás jelene és jövője #94”?

Megjelenés: 2024. 02. 12.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/energiatarolas-jelene-es-jovoje-94-43702072

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból