Kék Bolygó - Áder János podcastja

Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133

· PT38M57S

Összefoglaló

2024 tavaszán Portugáliát és Spanyolországot is érintő áramkimaradás miatt megbénult a tömegközlekedés, az internetkapcsolat és az elektronikus fizetés. Aszódi Attila, a BME dékánja, atomenergetikai szakértő szerint ez az eset rávilágít az ellátásbiztonság fontosságára. Kiemeli…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 08. 11.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
energiaellátás, ellátásbiztonság, atomenergia, áramkimaradás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Asszódi Attila, egyetemi tanár és a budapesti műszakietemnek a dékja, egyébként pedig Atomenergia szakértője, akit azt hiszem be sem kell nagyon mutatni, mert hát annyiszor adtál már interjút tévének, rádiónak, lapoknak, hogy kimondják, hogy Aszód Attila.

Mindenki tudja, hogy ott az atomenergiáról biztos, hogy szó lesz.

És ez ma sem lesz másként. >> Helyes.

Hát igen, sokszor kérdeznek különböző energetikai és atomenergetikai témákban. >> Elég régóta ismerjük egymást.

Ezért a műsorban is tegeződni fogunk.

Itt vagyunk a nyárkellős közepén.

Meleg van, forróság van, hőségriadót rendelnek el, és nyilván nő az energiaigény, hiszen szeretnénk a légkondicionálokat működtetni, nem akarunk megfőlni a lakásunkban, egyre több energiára van szükségünk, áramra van szükségünk.

Na de honnan a többletigényt honnan elégítsük ki? >> Nagyon-nagyon jó a kérdés, és több rétege is van a kérdésednek, merthogy egyről nagyon helyesen arra utalsz, hogy valójában átalakul az energiaellátásunk, merthogy egyre inkább villamosenergiát használunk olyan más energiahordozók helyett, amelyeket korábban nem villannyal oldottunk meg.

Ez mondjuk nem pont a légkondicionálásál, hanem fűtésnél, de a közlekedésnél.

Az ipari folyamatoknál egyértelműen van egy elektrifikáció, ami az elmúlt egy évtizedben indult meg.

És az is teljesen igaz, hogy a az energiafelhasználásunknak és ezen belül a villamosenergia felhasználásunknak a struktúrája megváltozik, merthogy hosszú évtizedeken keresztül a csúcsigény mindig télen volt, és mostanra a téli csúcsigény, mármint a villamosenergiában, és a nyári csúcsigény közötti különbség az az egyre inkább elkopik.

Sőt, lehet, hogy idén vagy jövőre elérjük azt az állapotot, amikor a nyári csúcsigény eléri a a téli csúcsigényt.

Ennek az első oka, amit említettél, a légkondicionálás.

És itt szerintem hatalmas szerepe van a szemléletformálásnak és a fogyasztók gondolkodásának.

Arra gondolok, ö, hogy szerencsére Magyarországon nagyon sok napenergiaprojekt valósult meg.

Nagyon sok háztetőn, majdnem 300000 háztartásnak a tetején vannak napelemek.

Ezek a napelemek napközben termelnek, ha olyanok a meteorológiai körülmények, éjszaka sosem.

És ezért van óriási jelentősége annak, hogy a fogyasztó tudatában legyen annak, hogy mikor akar fogyasztani és mikor célszerű fogyasztani, mert például a légondicionálókat hogyha csökkenteni akarjuk a problémáinkat akkor úgy kell használni, hogy az illeszkedjen ehhez a nagy napenergia betápláláshoz.

Magyarországon ma több mint 7000 MW-nyi naperünk kapacitás van. 2700 MW körülbelül a háztetőkre szerelt napelemekben, és több mint 4000 MW az ipari naperőművekben.

És a a háztartási napenergiának az lenne a jó, illetve a villamosenergiarendszernek akkor lenne jó a háztartási napenergia, hogyha a lehető legnagyobb részét akkor és ott használnánk fel, amikor az termelődik.

Most a mindennapi adatok azt mutatják, hogy egy háztartás napközben töredékét használja fel annak a napenergiának, amit a háztetőn lévő napelemek megtermelnek.

Ebben tudhat segíteni, amit most említettél, és akkor vissza kanyarodok a kérdésedre, hogy ha a légkondicionálót adott esetben a mosógépet, a mosogatógépet ezeket a nagy fogyasztókat napközben használjuk otthon, amikor ténylegesen a a termelés történik, de mindez nem teszi szükségte lenni azt, hogy közben a villamosenergiarendszerünk úgy működik, hogy folyamatosan egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között.

És van a villamosenergiarendszerben egy úgynevezett zsinór áramigény, ami alatt azt értjük hogy van egy olyan bázisrésze a villamosenergiafogyasztásunknak, ami állandóan jelentkezik.

Hiába fekszünk le éjszaka, és gondoljuk azt, hogy mindent lekapcsoltunk és talán nem is lesz fogyasztás.

Például a hűtőszekrényünk biztosan működik, a nem tudom én riasztó rendszer, egy különböző dolog működik.

De így van ez az országban rengeteg infrastruktúrával gondjuk meg, hogy a a közlekedési lámpák, a vasút a a metró, ezek gyakorlatilag folyamatosan igényelnek villamosenergiát, és az ipari üzemek is.

Tehát van egy zsinóigény, ami Magyarországon nagyjából ilyen 3000 MW, azalán sosem megy a villamosenergia igényünk.

És ez azt jelenti, hogy olyan termelőkkel is rendelkeznünk kell az országban, ami ezt a zsinóigényt tudja biztosítani, függetlenül az évszaktól, függetlenül az időjárástól és függetlenül a a napszaktól.

Ezért van az, hogy mi energetikusok, mindig energia miixben gondolkodunk.

Nem arról gondolkodunk, hogy egyik út vagy a másik út, egyik energiahordozó vagy a másik energiahordozó legyen csak a rendszerben, hanem mindenképpen egy mixre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszerünk stabilan működni tudjon. >> És ezt mi ne vegyük észre a különböző műszaki és egyéb problémákat.

Most a beszélgetés azért lesz érdekes, mert most elindultunk Magyarország, de most egy picit zárójelbe tenném ezt, mert egy nemzetközi kitekintésel szeretnék azért segíteni a hallgatóknak és a nézőknek, hogy megértsék, hogy itt nem csak magyarországi problémáról beszélünk, részben az energiafelhasználás szempontjából, részben pedig az atomenergia megítélése szempontjából.

Lépjünk vissza 10 esztendőt. >> Ühüm. 2015-ben pont 10 évvel ezelőtt Párizsban elfogadtuk az úgynevezett klímamegállapodást, aminek az a célja, a földfelszínű hőmérsékletnek az emelkedése két fok alatt maradjon.

Ez a bizonyos kétfokos célnak a kitűzése. >> Ennek az egyik eszköze, hogy csökkentjük a fosszilis energiahordozóknak a felhasználását.

Tehát sokkal kevesebb szenet, olajat és lehetőség szerint földgázt is használjunk. >> Ühüm.

Ez az egyik része, tehát csökkentsük a fosszilisokat, mert ha nem csökkentjük, akkor föl fogjuk fűteni a bolygót, tehát lényegében saját magunknak fogunk kárt okozni. >> Ühüm. >> A másik a következő 25 évben, tehát 2050-ig még 2 milliárdal, a becsések szerint még 2 milliárdal fog nőni a Föld lakossága.

Ez önmagában is egy többletfogyasztási igényt hoz a piacra. plusz az a fajta középosztályosodás, ami Indiában és Kínában zajlik, ami több 100 millió embernek a többletfogyasztását eredményezi, szintén plusz energiafogyasztást.

És egyébként is az a tapasztalat, az elmúlt évtizedeknek az a tapasztalata, hogy a népesség növekedéséhez képest az energiafogyasztás háromszor olyan gyorsan nő.

Ühüm, >> háromszoros a növekedés.

Tehát ezt a növekvőigényt, az előbb említett hármokból, ezt a növekvőigényt ki kell elégíteni, mert az a helyzet, hogy ennek a nagy részét még mindig fosszilis energiahordozókból elégítjük ki több mint 80%-át. >> Így van. >> És akkor a kérdés számomra az, >> hogy el lehet-e érni a párzsi klímacélokat atomenergia nélkül?

És akkor itt most összekapcsoljuk a fosszilis és az atomenergia felhasználását. el lehet érni a párizsi klímacélokat atomenergia felhasználása nélkül.

A másik, és erre is utalt el az imént, csak egy kicsit ebbe ennek a részleteibe érdemes belemenni, hogy csupán a nap és szélnenergia, tehát az úgynevezett alternatív energiaforrások és ennek a hálózatnak a fejlesztésével ezt a célt, mármint a párizsi klímacélt elérhetjük-e? >> Van egy rövid válaszom, és van egy hosszú bonyolult válaszom.

A >> hát legyen hosszú, de nem bonyolult.

Lehet olyat, lehet olyat, lehet olyat kérni.

Igen, akkor úgy mondanám, hogy nem bonyolult, hanem szertágazol, mert sok lába van ennek a >> Hát hát eleve én is egy olyan kérdést tettem föl, aminek legalább van három- négy leágazása.

Tehát a kérdésben van még további kérdés is. >> Nem akartam nehezíteni a válaszadó dolgát. >> A egyébként a rövid válasz az, hogy atomenergia nélkül nem fog menni.

Egyértelmű, hogy atomenergia nélkül nem fog menni.

A fejlett világban az atomenergia adja a villamosenergiának nagyjából a 20%-át.

És az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő ebben a rendszerben, ami ráadásul zsinór termelőként tud működni.

A naenergia és a szélenergia nem áll folyamatosan rendelkezésre.

Ezért azt az igényt, hogy télen is, éjszaka is az ellátásunk folyamatos legyen, és a társadalmunk abban a formában, ahogy most ismerjük, fenn tudjon maradni, ezt a nap és a szélenergia nem tudja önállóan megoldani.

Ahogy mondtam, energiamixben gondolkodunk, és ebben az energiaixben egy nagyon fontos láb tartozik a az atomenergiához, mindamellett, hogy a napi szélenergiának is megvan a a maga maga helye.

Na most a hosszabb válasz az tényleg sok rétegű.

Hadd kezdjem ott, hogy a világ energiaellátása nagyon sokat változott az elmúlt 200 évben.

Azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen az 1800-as évek közepéig kizárólag biomasszát, tulajdonképpen tüzifát használt a világ az energiaellátásra.

És aztán az első ipari fordadalommal robbant be a szénfelhasználás, hiszen sokkal koncentráltabb, sokkal hatékonyabb energiatermelő a szén, mint a mint a tűzifa.

És az első ipari fordadalmat tulajdonképpen a a szénfelhasználás fém jelezte.

Ez azt jelenti, hogy a biomassa visszaszorult, és a biomassza helyét és egy nagyon folyamatosan nagyon intenzíven növekvő energiaigény növekedést a szén fedezte.

Ez azért releváns a kérdésed szempontjából, mert ez az időszak, tehát az 1800-as évek közepe, amikortól rohamosan nőtt az emberiség széndioxid kibocsátása.

Nagy benne volt a kérdésedben a népességnövekedés a jövőre nézve, de ugye a múltban is, az elmúlt 150 évben is egy nagyon nagy népességnövekedés következett be.

Úgyhogy a az ipari forradalom és a népességnövekedés együtt a szén felhasználásának a fedezésével egy hatalmas nagy széndioxid kibocsátás növekedést eredményezett.

Na most a az energiafelhasználás struktúrájában több jelentős változás következett be az első ipari forradalom kezdete óta.

Az első 50 év az gyakorlatilag a szénről szólt, aztán az 1900-as évek elején megjelent a kőolaj az energiamixben, majd egy 30 évvel később a földgáz is elkezdett pislákolni, a földgázfelhasználás, és utána a földgáz is hatalmas nagy karriert csinált az energiamixben.

De ha megnézzük a a teljes világra vonatkozó primer energiafelhasználási adatokat, akkor azt látjuk, hogy még mindig 85%-a a primer energiafelhasználásunknak fosszilis bázisú. >> Szén. olaj és gáz. >> Szén, olaj és gáz.

És ebben a pillanatban őszintén szólva, ha csak egyszerűen a trendeket nézem, remény sincsen arra, hogy hogy ebben visszaesést tapasztalhatnánk.

És ennek az az eredménye, hogy a légküri széndioxid koncentráció ma már meghaladja a 420 ppm-et, miközben 60 évvel ezelőtt még 80 ppm-mel kisebb volt.

Tehát egy folyamatos széndioxid koncentráció növekedés van.

És újra visszatérve az eredeti kérdésedre, mivel van egy folyamatos növekedés a széndioxid koncentrációban, gyakorlatilag a világ energiaigénye folyamatosan nő, és ebben a növekvő igényben a fosszilisáknek a szerepe nem csökken, csak átrendeződés van.

A szenet visszaszorította a kőolaj, aztán utána egy picit visszaszorította őket a földgáz, de még mindig fosszilis bázisú a 85%. hatékonyabb a földgáz, mert körülbelül egységnyi energiamennyiségre felnyi széndioxidot bocsátunk ki, amikor földgázt égetünk el szemben a szénnel, de még mindig bocsátunk ki széndioxidot.

Tehát hogyha nélkülöznénk ebből az energiamixből a az atomenergiát, akkor reménytelen lenne a a kétfokos célnak a az elérése.

És hadd ágazzak el egy másik irányban még a a kérdésed tekintetében, mert szerintem ez rettentően lényeges Magyarország és a fejlett világ gondolkodása szempontjából.

Itt a népességnövekedés mindig egy ilyen kulcselemként jön jön elő.

És teljesen igaz a a a jóslató, de azt mondják ezek az elemzések, hogy hogy még két milliárdal növeghetett 2050-re a népesség.

És valahol egyébként a az elemzések azt mondják, hogy a a tetőzése a népességnek az valahol 10 és 11 milliárd főnél fog bekövetkezni, nem sokkal 2100 előtt. valamikor 2080-290 környékén.

Ez nagyon lényeges ez az üzenet, hogy ez a népességnövekedés ez nem nem végt nem a végtelenbe tart.

Ennek van egy van egy tetőpontja.

És szerintem az is rettentően lényeges, hogy ez a népességnövekedés, ez nem Európában következik be, és nem Észak-Amerikában következik be.

Ráadásul az elemzések azt is mutatják, hogy azt gondolnánk, hogy hogy biztosan Kína.

Nem, nem Kína a népességnövekedésnek a a helyszíne. >> Hát dönt döntön Afrika döntön Afrika és Ázsiának egy jelentős része. >> Így van.

Ázsiának a feje, >> tehát India és a >> Így van.

Tehát ez ezek ezek az országok. >> Na most de viszont a lokáció azért lényeges az én megítélésem szerint, mert azért az afrikai gazdaságok jelentősen elmaradnak fejlettségben akár a kínaitól, akár a az európaitól vagy észak-amerikaitól.

És ezért az ottani energiaigénynövekedés az más struktúrájú lesz, mint amit Európából gondolnánk.

És van még egy aspektusa, és ne haragudj, hogy ezt itt szóba hozom, de te is nagyon sokat mész, találkozol fiatalokkal, rengeteg emberrel ö van kapcsolatod a az előadások kapcsán, és és én azt gondolom, hogy látom a saját gyerekeim én is nagyon sok középiskolába megyek, nagyon sok előadást tartok és azt látom, hogy a hogy a 10 éves generáció kifejezetten aggódik a népességnövekedés miatt és a népességnövekedés következményei miatt.

És van egy ilyen szorongás a mostani fiatalokban.

Én én azt gondolom, hogy hogy ez egy félreértésen alapul, mert nem Európa és nem a fejlett világ népesség növekedése az, ami valójában a kihívást okozza.

És az, hogy a mi, ha a mi gyerekeink azért nem akarnak gyereket vállalni majd, mert attól félnek, hogy a földet azt teszi tönkre, hogy fennmad az emberiség, akkor akkor ez egy nagyon-nagyon félre megy ez az egész gondolkodás.

Tehát azt akarom összeség összefoglalóan mondani, hogy én a párizsi klímacélokat abszolút elsőrendűnek tartom.

Rettentően fontos, hogy ezt a klímaváltozást valahol limitáljuk. esélyünk sincsen visszafordítani ezt.

Hát a kérdés tényleg az, hogy más5él foknál vagy két foknál meg tudjuk-e ezt ezt fogni. nem a népesség növekedésen fog múlni, és egészen biztosan nem a az európai, észak-amerikai területnek a a népességváltozása az, ami erre…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133”

Miről szól ez az epizód: „Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133”?

2024 tavaszán Portugáliát és Spanyolországot is érintő áramkimaradás miatt megbénult a tömegközlekedés, az internetkapcsolat és az elektronikus fizetés. Aszódi Attila, a BME dékánja, atomenergetikai szakértő szerint ez az eset rávilágít az ellátásbiztonság fontosságára. Kiemeli… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133”?

Fő témái: energiaellátás, ellátásbiztonság, atomenergia, áramkimaradás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát #133”?

Megjelenés: 2025. 08. 11.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/eszrevetlenul-fogyasztunk-egyre-tobb-energiat-133-51224922

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból