Kék Bolygó - Áder János podcastja

Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139

· PT30M49S

Összefoglaló

A Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese, Fodermayer Vilmos a klímaváltozás Gemencet érintő hatásairól és a jövőbeli erdőtelepítési stratégiákról beszél. Az elmúlt évek aszályai és a megváltozott hidrológiai viszonyok miatt a kocsányos tölgyesek kritikus állapotba kerültek, ezért…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 11. 03.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Fodermayer Vilmos, Áder János
Témák
klímaváltozás, erdőtelepítés, aszály, hidrológia, kocsányos tölgy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A 22-es nagy aszályos év után a 90 és 110 éves korosztályba kocsányos tölgyeseink, azok gyakorlatilag kritikus száradásnak indultak.

Az erdély szakma az elindult a Balkán felé, sőt például fenyő fajok esetében már a Kríbe is ott vagyunk, és onnan próbálunk a homokhátságra, és az Alföldi fenyőprobléma fenyőszáradásos problémákra megoldást találni.

Területeinken, illetve a hegyvidéki területeinken pont az említett történeti okok miatt történtek a lucfenyő telepítések.

Ezeknek a jelentős része 80-90%-a már eltűnt Magyarországon.

Nyilván azért, mert ugye nincs meg a megfelelő csapadékmennyiség, ami kell, nincs meg a páratartalom.

Ezeknek a fafajoknak megjelennek a másodlagos károsító, például a szukárok, és ennek következetében ezek az állományok, ezek elpusztulnak. >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Fódermaer Vilmos, a Gemenc Zrt. vezzérigazgató helyettese, okleveles erdőbérnök és okleveles vadgazdálkodási szakmérnök. több generációs erdőz családból származik.

És úgy gondoltam, hogy a beszélgetés elején nem az intim püstáskodás szándékával.

Ő ugye már sokadik sarja egy vadász erdész családnak.

Dédapja, nagyapja, édesapja is ezt a szakmát művelte, hogy hogy néz ki egy ilyen generációs örökség.

És ugye hát még a két világháború között ugye Eszterházi grófok mellett szolgált a dédapja is, meg a nagyapja is, ha jól tudom, hogyan őrzi meg ezt a családi emlékezet?

Mondjon nekünk erről néhány olyan dolgot, amit megtudhatunk, vagy amit szívesen megosztana velünk. >> Köszönöm szépen Áll úr a lehetőséget, és én is üdvözlöm a hallgatókat.

Hát ez, hogy a család történetemmel kezdődik ez a beszélgetés, ez nagyon megható számomra.

Nagyon büszke vagyok én is, illetve családunk minden tagja.

Ötödik generációs erdész vagyok, mert az ÜK nagyapám is Erdész volt, és igazából ő volt az első Erdész, aki 1867-ben lépett be a Devcseri Eszterházi irodalomba szolgálatra, és ott volt a Pulai kerületbe volt kerületvezető Erdész.

Ő ellen elkövettek egy merényletet, és a Pesti Napló ezt megírta 1884-ben, mert egy korábban csendőrkézre juttatott orvadász az megpróbálta hát végül is likvidálni, agyon lőni, nem sikerült neki.

Túlélte ezt az eseményt, >> de megsebesült. >> Megsebesült, igen.

Nyáron lőttek be az ablakon sörétes puskával, és a bőrfotel fölfogta a sörétrajnak a nagyobbik részét.

Szemtől szemben nem mert menni az illető a felmenőmmel.

És hát innentől kezdődik igazából a a generációk során ez a hivatásnak a választása.

A déd nagyapám, ő görgényszentrén végzett erdőrként, és őket a devecseri uradalomból 1900-ban kereken akkor helyezte át Esszerházi Ferenc Gróf a tatai uradalmába, és onnantól kezdve ott szolgáltak az elődjeim. nagyapám, ő erdőmérnökként.

Őt a az Eszerházi Ferenc Gróf taníttatta.

Megkezdte a Sopronba a az erdőmérnöki és bányamérnöki főiskolának tanulmányait.

Utána Münchenbe került, ott elvégezte az erdőmérnöki főiskolát, visszakerült Sopronba, befejezte a Sopront is, és nyilván utána az Eszterházi urradalomba helyezkedett el Tatán.

Aztán az ő karrierjét az ketté tört a második világháború, és hát az utána következő időszak, amikor hát ő nem állt be a sorba, és ő azt mondta, hogy nem adja annak a rendszernek a tudását.

És jött édesapám, aki nyilván ebből fakadólag >> De bocsásom, de akkor fel is kellett hagyni a szakmájával.

Tehát gyakorlatilag nem állt be a sorba, és ha jól tudom, utána már a szakmáját nem űzhette, nem gyakorolhatta, tehát más kenyérkereseti lehetőségeket kellett keresnie. >> Így van.

Ő ezt nem folytatta. neki kellett levezetni az uradalom államosításkor történő elszámolását és átadását az ugye az új rendszernek, és akkor utána osztály idegen lett, internálták is egy rövid időre, és ő nem dolgozott tovább a szakmában, nem dolgozott erdőmérnökként, pedig hívták őt, több helyre is hívták, de azt mondta, hogy ő a tudását nem adja annak a rendszernek, és kétkezi munkásként dolgozott nyugdíjazásáig.

De egy érdekes dolog a következő.

Ugye édesapám erdőmérnökként végzett ő is.

Tehát ő volt a második erdőmérnök a családban.

Az előttünk lévő két ősünkö középfokú végzettségűek voltak.

Ő ő viszont lekerült Gemencre, és én már Gemencen születtem ebből kifolyólag.

És hát Gemenc akkor a 60-as évek végén, 70-es évek elején, hát akkor protokollvadászterület volt.

És hát nyilván egy osztályidegen embernek a fiát, fia, hogy kerülhetett oda Gemencre.

És ez annak volt köszönhető, hogy a Parti Pista bácsi, aki a gemenci vadgazdaságnak volt az igazgatója, majd pedig amikor az erdőgazdaságot és a vadgazdaságot összevonták, akkor vezérigazgató helyettesként ügyködött.

Ő ő nagyapámnak volt az évfolyamtársa egyébként ő se volt pártag és ő révén került le édesapám ebbe a pozícióba és az is egy érdekes családi történet, amit lehet, hogy nem mernék megcsinálni, lehet, hogy én sem, lehet, hogy más sem, de egy protokolladászatok után volt arra lehetőség, hogy Kádár Jánostól, pár főtitkártól lehetett kérni az ott lévő személyzetnek dolgokat. volt, aki autót, hogy előrébb kerüljön a az autóvételi rangsorba, és édesapám pedig egy vacsora után, mint féligmeddig vadászati vezető megkér Fóder Mayer eltárs, hogy ön önnek van-e valami kérése, és ő megkérdezte, hogy ő neki be kell-e lépni a pártba, és hát ott ült az akkori igazgató is annál az asztalnál, és kérdezték, hogy hát Fóder Moertesát ki akarja önt beléptetni a párba, és ő mondta, hogy hát itt az igazgató elfttárs És akkor odafordult az igazgató elvtárs és mondta, hogy igazgató elvtárs nekünk ilyen elvtársakra is szükségünk van jó szakemberekre, mint a Fder elvtárs.

És édesapám se került így. >> Tehát úgy volt elvtárs, hogy nem volt benne a párb. >> Úgy volt eltárs, hogy nem volt benne a párb.

És azt is tudni kell, hogy a parti István az akkori főnöke ő sem volt pártag.

És egy protokolterületen dolgoztak, ahol a legmagasabb szintű emberek fordultak meg egészen a rendszerváltásig.

Gemenc. >> Gemenc. >> Gemencet azért egy sajátos, azt nem mondom, hogy misztikus, de azért egy sajátos hiedelem tudás aura lengi körül.

Egy kicsit beszéljünk szerintem Gemecnek a történetéről, hogy hogyan alakult ki ez a terület, hogyan vált ez protokoll vadász területté már a második világháború előtt.

És aztán azt követően, és aztán beszéljünk a jelenről is, hogy most hol tart ez a ugye nagyobb részt a terület természetvédelmi oltalom alatt áll, de a történet és aztán érkezzünk meg a mába. >> Jó, köszönöm szépen.

A történet az ott kezdődik, hogy folyamszabályozás.

Ugye tudjuk valamennyien ugye a Kárpátmedencében valamennyi folyónknak a a szabályozása az megtörtént.

A Gemenci első átvágás ugye ez a nagyon nagy meanderező kanyarokkal folyt a Duna ezen a déldunán túli szakaszon, amikor kiért a síkságra, hajózhatatlan volt, betegségek voltak, például malária közle, nem tudtak közlekedni utakon satöbbi.

Egyébként ez biztosította az évszázadok során a lakosságnak a túlélését.

Mondjuk a tatár meg a török >> idők alatt volt hova menekülni a be az ingoványba és a >> a mocsárba, ahova nem mentek utánuk az ellenséges katonák, de hát mindenképpen szükség volt arra, termőhelyeket szerettek volna nyerni satöbbi.

És 1760-ban kezdődött meg a folyamszabályozás a mi Déldunai vidékünkön.

És ez a folyamat, nyilván voltak időszakok, hát ugy ez hosszú 150 évről beszélünk szinte, amikor felerősödtek ezek a munkák, amikor háborúk voltak, akkor nyilván ezek a a folyamszabályozási munkák nem zajlottak.

Az utolsó átvágások koppány az 1897 és 1898-ban történt.

Ezeket a hatalmas kanyarokat lerövidítették.

Ez azt jelentette, hogy Pakstól a mai országhatárig 70 kmrel lett rövidebb a a Dunának a főmeder hossza.

A amit lerő átvágtak, ott holtágak maradtak. >> Igen, azok holtágak maradtak.

Ez >> és abban maradt víz is, vagy az vagy az eltűnt on >> ezeknek a többsége még most is kisebb-nagyobb vízzel ellátott, és nyilván vannak olyan holtágok, amelyek teljesen föltöltöttek, manapság rétegként funkcionálnak, de vannak amelyek beerdősültek.

Megindultak a természetes szukziós folyamatok. >> Tehát átvágták a kanyarokat 70 kmrel rövidebb >> lehet rövidebb paks és a mostani országát. >> Tehát gyakorlat sokkal gyorsabban folyik a víz át ennek következtében.

Majd a vízről külön is szeretnék beszélni. >> Na és akkor ennek a kanyarvág átvágásoknak, folyószabályozásnak a következtében jön létre egy bizonyos terület.

És akkor itt kanyarodunk vissza Gemenhez. >> Igen.

Akkor megépültek az árvízvédelmi töltések. az erre ö erre szakosodott társulat, aki ezt ezt a folyamatot lebonyolította, 1873-on alakult meg, és ehhez a társulathoz nem csatlakozott az akkori legnagyobb területtel bíró tulajdonos a kalócsai érsegség.

És ezért a az árvízvédelmi töltéseket a Dunának a jogpartján, a kalocsaiyi érsegségnek a határán építették meg.

És ennek köszönhető az, hogy most létrejött ez az átlagosan 8 km szélességű terület, amelyet most Gemencnek hívunk, mert hogyha a Karocsai Érsek is hozzájárult volna anyagilag is természetesen a társulat munkához, akkor ugyanúgy, mint az összes többi folyónk mellett pár száz méteres hullámtéri terület maradt volna, és utána jött volna a védgált, és a területeknek a nagy része az átkerült volna az ármentett oldalra.

Teljesen átalakult természetesen a vízjárás, teljesen átalakult a korábban itt alkalmazott gazdálkodási forma, mert ezeken a területeken állatokat tartottak.

A magasabb részeken, amiket mi göröndöknek hívunk, ott nagyon magasfokú gyümölcstermesztés zajlott.

Például voltak mezőgazdasági területeket, területek, amelyeket kisebbnagyobb ilyen nyári gátakkal védtek az akkori áradások ellen.

De mivel beszűkítették a a Dunának a a medrét, és ugye nem tudott szétterülni csak egyharmadnyi területel, mint korábban az évszázadok, évezredek során, sokkal magasabb vízállásokkal jöttek le ezek a dunai árhullámok, amelyek akkor rendszeresek voltak és gyakoriak voltak.

És ezt a hagyományos gazdálkodást, ezt lehetetlennél tették.

Másrészt a a lecsapolt területeken, a zármentett részeken, ott kiváló minőségű öntésalajokon elsőosztályú mezőgazdasági területeket nyertek, és megkezdődt az a folyamat, hogy az ott lévő erdőket, azokat kivágták és helyettük a hullámtéri területen, tehát a vétgáton belüli területen csereerdősítéseket végeztek.

Ezt miniszteri rendeletek, utasítások sora bizonyítja, hogy erre kötelezték a kalócsai érsegséget.

Tehát nem lehet az, hogy csökken az erdő területe, hanem itt kellett csere végezni.

Ez ma is az erdészeti jogszabályokban egy teljesen normális és egy alkalmazott folyamat.

És ennek eredményeképpen jutottunk el oda, hogy még korábban a mostani Gemenc erdősültsége körülbelül 30%-nyi volt.

Ezt bizonyítanak akár 200 éves erdőtérképek is, meg a katonai felméréseknek a térképei.

Most az erdősültségünk már 90%-ra megemelkedett. >> Mekkora területről beszélünk?

Ez hány hektár? >> Összesen a gemenci hullámtér, amit Gemencnek nevezünk, az 13000 hetár, ami a hullámtéri terület.

És ami ahol ez a 90%-os erdős üldség be következett. >> Igen.

Igen. >> Tehát a 13000 hektárnak a 90%-a az ma erdő. >> Így van. >> A ugye most a csak egy rövid kitérő, mert hát ugye vadászszonnak a végére érünk, pontosabban a a bőgési a szarvas bőgési időszaknak a végére érünk.

Ugye most lehet lő lehetett lőni, gondolom önöknén is lehetett lőni selejtezni a bikákat.

Mit mutat az idei vadászszon? >> Az idei vadászsezon az az elmúlt hét-nyolc évnek a lehet mondani talán, hogy a legkiemelkedőbb eredményeit hozta.

A vadgazdálkodásunk az hála Istennek a színvonalát az tartja mind a trófeák súlyát tekintetében, mind a korosztályok tekintetében.

Ugye ezek fontos ismérei a a vadgazdálkodásának egy területnek.

Úgyhogy úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk az eredményeinkre.

És hát ezt a munkát szeretnék nyilván még évtizedekig így tovább folytatni. >> Akkor vissza Gemenhez és akkor Gemenc és víz.

A az idén azért a Dunán volt egy augusztus elején egy viszonylag hosszú, tehát nem volt nagy árvíz, közepes árvíz volt, de viszonylag sokáig magas volt a vízszint. hogy a vízügyi előrejelzések következtében, hogyha a Dunán elindul egy árhullám, akkor önöknek nagyjából 10 napjuk van arra, hogy fölkészüljenek.

Ez milyen feladatot ad ad ad önöknek?

És a ez a közepes víz, ami most jött le, közepes árvíz, az milyen segítséget nyújt a vízpótlásnál?

Erről érdemes szerintem néhány szót váltanunk.

Igen, hogyha nézzük a hidroinfót, hiszen onnan onnan nyerjük a az információkat.

Passza új tetőzéstől számítva van 10 napunk, mire baján tetőzik egy normális árhullám esetén a a víz.

Gyakorlatilag nekünk ilyenkor az a fontos feladatunk, hogy a a faanyagot kihozzuk nyilván nyilvánvalóan a hullámtérből, hogy azt a víz ne vigye el.

Ne történjen be értékvesztés, ne történjen be mennyiségi veszteség.

A vadállomány védelme nagyon fontos, hogy a vadat a takarmányozáshoz próbáljuk a a vadmentődombokra természetes magaslatokra húzni, illetve hát a műszaki létesítményeinknek a a védelmeinek az előkészítése egy fontos feladatunk.

Ez azt jelenti, hogy annál a vízmagasságnál, amikor mondjuk az első fokot, tehát a bajai vízállásnál 700 cm-nél rendelik el az első fokú árvízvédelmi készültséget, eléri ez a vízszínt, akkor ezt már mi elkezdjük ezeket a korábban említett munkákat.

Most ami a július végi, augusztus eleji árvűz volt, amit elnök úr említett, az egy 500-as 535 cmt elérő árhullám volt, ami ideális lenne Gemenc tekintetéből, hogyha ez normál időbe, mint évezredeken keresztül zöld árként ez megjelenne.

Ez már késő volt az árvíz az élővilág számára, gondolok itt akár a gázlómadarak sikeres fióka nevelésére satöbbi.

Az erdő szempontjából viszont ezek az árvizek, ezek ezek a legkedvezőbbek, hiszen ilyenkor ezek a korábban is említett átvágott medrek, ezek friss vízzel feltöltődnek. olyan réteg, mélyebb fekvésű részek víz alá kerülnek több rövidebb, hosszabb ideig, amelyek biztosítják azt, hogy egyrészt a talajvízszint egy kicsit meg tud emelkedni ezen a területen,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Gemenc Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139”

Miről szól ez az epizód: „Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139”?

A Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese, Fodermayer Vilmos a klímaváltozás Gemencet érintő hatásairól és a jövőbeli erdőtelepítési stratégiákról beszél. Az elmúlt évek aszályai és a megváltozott hidrológiai viszonyok miatt a kocsányos tölgyesek kritikus állapotba kerültek, ezért… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fodermayer Vilmos, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139”?

Fő témái: klímaváltozás, erdőtelepítés, aszály, hidrológia, kocsányos tölgy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139”?

Megjelenés: 2025. 11. 03.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/gemenc-is-megerzi-a-klimavaltozast-139-04712999

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból