Kék Bolygó - Áder János podcastja

Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109

· PT28M16S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcast sorozatának 109. epizódjában Áder János vendége Szlávik János infektológus, aki a járványokról és a régi-új vírusokról beszél. Főként a COVID-19 jelenlegi helyzetét elemezik, kitérve arra, hogy a vírus irányítja a járvány dinamikáját, és nyáron is terjedhet.…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 09. 09.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Szlávik János, Áder János
Témák
járványok, vírusok, covid-19
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem beszélgető társam szlávik jános főorvos úr osztályvezető főorvos infektológus a trópusi betegségek szakértője talán ennyi elég is a bemutatásnál abszolút elég köszönöm aki imm máron harmadik alkalommal a vendégem kétszer beszéltünk beszélgettünk a covid ideje alatt sokkal drámaibb körülmények között ma három témát szeretnék érinteni az egyik egyébként pont a covid lesz tehát vissza fogunk kanyarodni a covidhoz beszélni szeretnék a magyarországon már megjelent nemőshonos szúnyogok által terjeszt betegségekről és ennek a erről a helyzetről és harmadikként pedig a régi új fertőzésekről úgyhogy tisztelettel köszöntöm itt szlávik jános főorvos urat a stúdióba újfent köszönöm szépen covid egy személyes elem is szerepet játszott abban hogy úgy gondoltam hogy erről beszéljünk a tágabb családban a az egyik unokaöcsém a felesége és a kisgyerekük am aki három éves mind a hárman covidosak voltak két héttel ezelőtt a és az ismeretségi körben is voltak néhányan akik újra megkapták a covidot és akkor elkezdtem gondolkodni azon hogy vajon mekkora ez a probléma megjelent egy cikk nemrégen amiben azt olvashattuk hogy 2023-ban a 24-es adatokat nem ismerem 28 omikron variánst azonosítottak tehát a vírus itt van a vírus fertőz úgy tűnik hogy egyre kisebb gondot okoz mi a helyzet covid fronton magyarországon európában a világban mit lehet erről tudnunk úgy tűnik hogy ezt a járványt a vírus irányítja ez azt jelenti hogy nem az évszakok tehát az influenzával ellentétben a covid képes nyáron is terjedni magyarországon ez nem így történt de a világ egyes rés in nyáron is nagyon komoly koronavírus úgymond járványok voltak ami azt jelenti hogy ennek a vírusnak mindegy hogy tél van vagy nyár ez tud terjedni ezt mutatja hogy ugye nemrégiben kiderült hogy magyarországon is egyre több esettel találkoznak a háziorvosok is egyre több esettel találkozunk mi is most nyáron már most nyáron is ugye látható az hogy abbahagytuk az eseteknek a számolását ma már nem kell jelenteni hogy hány beteg jelenik meg helyette viszont a szennyvíznek a koronavírus koncentrációja át mérik mert kiderült hogy az egészen pontosan le tudja követni a helyzetet a jelenlegi vírus helyzetet és ugy a legutolsó hírek szerint ez elkezdett emelkedni és ugyanezt látjuk mi a kórházakban a nyáron gyakorlatilag naponta egy vagy két fertőzöttet találtunk a kórházban jelenleg 8-9 koronavírus fertőzött van tehát mutatja ezt a lassú emelkedést ez a szám ami persze nem azt jelenti hogy ez a 8- kil ember koronavírus tüdőgyulladás miatt fekszik a kórházban csak bennük van a koronavírus ők többnyire valamilyen idős emberek akik valamilyen más betegség miatt fekszenek a kórházban és a náthájuk hátterében derült ki hogy ugyanakkor koronavírus hordozók is az hogy mi lesz jö a jövőben azt senki nem tudja megmondani úgy tűnik hogy ez a vírus megszelidült úgy tűnik pedig szerettem pedig szerettem volna megkérdezni h hogy mi miért nemt nem azért mer nem nem próféciát várok nem jóslatot várok hát nem nyilván nem azért ülünk itt de biztos hogy mindenkiben motoszkál a kérdés hogy vajon biztos hogy ez a tendencia megmarad hogy folyamatosan gyengül a vírus és nem kell olyan nagyon aggódnunk vagy esetleg lesz egy erősebb mutáns ami egy hasonló a korábbihoz hasonló nagy járványt robbant be tudom hogy ezt nem lehet megmondani de hogy valamiféle várakozás kalkuláció számítás van erre vagy egy egyszerűen várjuk hogy majd kiderüljön mint mondtam a vírus irányít tehát nem tudjuk nem tudjuk megmondani se eg egyelőre semmi jele annak hogy a vírus olyan irányban változna hogy sokkal súlyosabb megbetegedést okozzon az hogy jobban terjed az viszont egészen jól látható hiszen akár gyerekek között akár felnőttek között ha valaki elmegy és csináltat egy tesztet a patikába nagyon gyakran derül ki hogy koronavírus fertőzött de kórházba nagyon kevesen kerülnek tehát ez a tendencia folytatódna ezzel szerintem meg is békélnénk ugyanakkor azt nem jelenthetjük ki hogy azért a fogékony korosztályt azaz az idős ket továbbra is ne kéne megvédeni hiszen ahogy telik az idő és ahogy a vírus változott újabb és újabb védőoltásokat fejlesztenek ki itt van most például a legújabb ami európában nemsokára ugye regisztrációra kerül ez gyakorlatilag a korábbi az előző védőoltással szemben amit tavaly alkalmaztunk vagy hát már idén is alkalmaztunk ez ami az xbb15 ellen volt 30 helyen változott a vírus és 30 helyen változott a védőoltás úy ugyanakkor a legeslegújabb variáns ellen ez a flirt variáns ellen ott csak két-három mutáció van tehát az egészségügyi hatóság engedélyezni fogja ezt a bizonyos 30al megváltoztatott védőoltást és ezzel fogjuk majd beoltani az idős embereket gondolom amennyiben ez magyarországon rendelkezésre fog állni olvastam azt is hogy most már olyan kutatások is folynak hogy az influenza elleni és a covid elleni védőoltást kombinálják tehát hogy egy oltással mind a két betegséggel szemben fertőzéssel szemben védettséget lehet szerezni lehet erről valamit tudni így van ugye vannak gyerekkori oltások között nagyon sok olyan amit két-három védőoltás és egyetlen egy védőoltás ampulában van benne az egyszerűség kedvéért csinálnak olyat ami korona és influenza ellen ugye egyáán védeni fog jelenleg még nincs törcskönyvez nincs engedélyezve de folynak ilyen kutatások mindamellett a koronavírus járvány elképesztő mértékben felgyorsította ezeket a kutatás sokat beszélnek már orpray formájában beadott tapasz formájában beadott folyadékkal beadott védőoltásokról úgyhogy ebben óriási előrelépés lesz egyelőre nekünk a következő időszakban marad az a bizonyos védőoltás amit az egyik kézben az influenzát másik kézbe pedig a koronavírust kell majd beadni a mit mond a szakember különösen a veszélyeztetett korcsoporoz tartozók számára hogy oltassák be magukat tehát legyen új védőt lehet hogy már van két védőoltásuk de hát ugye az imént elhangzott hogy iszonyút gyors a mutációja a vírusnak és a védőoltásokkal is ha úgy tetszik utána kell menni le kell ezt követni tehát kell-e a veszélyeztetett korosztályhoz népesség csoporthoz tartozóknak ajánlja-e hogy védőoltást kapjanak és kérjenek a háziorvosuktól pont azért mert a vírus ilyen elképesztő mértékben változik mindig föl kell venni a legutóbbbi ugye rendelkezésüre álló legfrissebb védőoltás tehát én továbbra is csak azt tudom mondani mint amit eddig is a koronavírus járvány kapcsán mondtam hogy a veszélyeztetettek az idősek és a krónikus betegek mindenképpen vegyék föl mind a frissített influenza mind a frissített koronavírus elleni oltást és ebben szerintem nincs egyetlen egy szakember sem aki ennek ellentmond hiszen azért mindamellett hogy tényleg gyengébb a vírus még mindig képes súlyos megbetegedés sőt halált is okozni és ezeket meg kell akadályozni ugy a videdőoltások nem akadályozzák meg hogy valaki megfertőződjön ez nagyon sok betegség esetében így van de nagyon nagy mértékben megakadályozzák azt hogy a betegség súlyos legyen vagy az illető meghaljon a és akkor ezt a dolgot csak szeretném megerősíteni hogy a a regőszi alapítvány révén mi a halálesetekkel találkozunk tehát azokat az árvákat félárvákat próbáljuk segíteni az alapítvány révén akik a a koronavírus fertőzés következt veszítették el egyik vagy mindkét szülőjüket és még most is még most is vannak olyanok tehát nem csak az idősek körében hanem olyanok körében akik még gyermeket nevelnek tehát kiskorú gyermekük van aki most idén vagy tavaly veszítette el valamelyik szülőjét szerencsére nem sokan vannak de még mindig van néhány ilyen eset úgyhogy én azt gondolom hogy az orvosi figyelmeztetésre a szakember figyelmeztetésére érdemes odafigyelni covid ügyben második témánk szúnyogok és a szúnyogok által terjesztett fertőzések a nyár elején készítettem egy podcastot kuruc kornéliával a pécsi egyetemnek a biológusával é itt ugye abban arról beszéltünk hogy három új szúnyogfaj jelent meg magyarországon amik különböző betegségeket terjesztenek többek között a nyugat nílusi lázat és pont a beszélgetésünk előtt napon jelent meg a nemzeti népegészségügyi központnak a legfrissebb jelentése ami azt mondja hogy azon a héten amikor ez a jelentés készült egy hét alatt 11 nyugat-nillusi lázas fertőzést regisztráltak tehát ennyien kerültek orvoshoz és összesen 2024-ben már 30 fertőzésről tudunk ez úgy elsőre nem tűnik olyan nagyon magas számnak de mégis csak azt mutatja hogy egy olyan betegség egy olyan fertőzés amiről korábban nem is hallottunk legalábbis magyarországon nem hallottunk és magyarországi megbetegedések nem voltak csak behurcol tehát a trópusokon megszerzett megkapott betegségekről beszéltünk most már minden a ezen a héten regisztrált beteg az itthon fertőződött meg tehát nem járt külföldön nem ott szedte össze betegséget hanem itthon mit érdemes tudnunk erről a betegségről hogy látja ezt a szakember jó néhány évvel ezelőtt én azt mondtam hogy az én szakmám az infektológia haldoklik mer senki nem foglalkozik vele és akkor jött a koronavírus járvány és azóta gyakorlatilag minden egyes fertőzésre felkapják az emberek a fejüket és hír lesz abból hogy a nyugatnési lázesetek száma szaporodik holott például 2018-ban több mint 200 eset volt magyarországon szemben a mostani ugye 30-40-nel és mégsem lett ebből hír hát érzékenyebbek vagyunk a fertőző betetegségekre érzékenyebbek vagyunk például egy olyan hírre hogy szaporodott a nyugatnílusi esetek száma nyugatnílusi lázat egy olyan vírus okozza amelyet vándormadarak terjesztenek jellemzően nyáron szeptember-októberben van ennek a csúcsa amikor a nagy m madárvándarlás zajlik és a szúnyogok megcsípve a madarakat követően vagy az embert vagy más emlős állatokat például lovakat tudnak megfertőzni elképesztő hogy jó néhány ével ezelőtt az alföldön megnézték hogy hány ember esett át ezen a betegségen úgy hogy nem is tudott róla és kiderült hogy az emberek fél%z-a átesett úgy rajta hogy nem is tudott róla hogy nyugatnélussilász fertőzése van hiszen 80-90%-ban ez egy teljesen tünetmentes fertőzést okoz vagy esetleg egy ilyen enyhe influenzaszerű megbetegedést az esetek körülbelül 5-10%-a lesz súlyosabb megbetegedés és kerülhet kórházba súlyos agyvelő agyhártya gyulladással ez a néhány eset amit ugye jelentünk az közülük kerül ki hiszen ők kórházba kerülnek az ilyen központi idegrendszeri gyulladás esetében a protokoll meghatározza hogy milyen korokozokat kell megfigyelni és ilyenkor derül ki hogy az illetőnek nyugatnélusi fertőzése van jellemzően idősebb emberek kerülnek így kórházba 6065 év az átlag életkoruk és sajnos jó néhány esetben a betegségnek súlyos halálos kimenetele vagy valamilyen végleges károsodása járó következménye van de ez nagyon alacsony szám így van ami van ez minden európai országban előfordulhat jellemzően délurópában spanyolországban görögországban olaszországban ahol ugye több madár vándorol és meleg van ott van több eset magyarország ebben teljesen átlagosnak számít a baj az hogy nincs ellene védőoltás embereknek lovaknak egyébként van és nincs ellene megfelelő gyógyszer ugye nagyon alacsony a szám és a világ általában azokra a betegségekre nem figyel ahol ilyen nagyon kevés eset szám van és akkor mit lehet tenni abban az esetben ugye a már önmagában az a szó amit kimondott hogy agyvelő gyulladás olyan riasztó ú biztos ez valami nagyon súlyos dolog laikusként erre gondolnék hogy hogyan lehet akkor a a betegségget gyógyítani hát ugye lehet gyógyítani természetesen úy tüneti terápiával tehát a vírus ellen semmilyen hatékony gyógyszerünk nincsen az agynyomás fokozódást lehet csökkenteni a gyulladásos paramétereket lehet csökkenteni tehát próbálj az illetőnek az életét megmenteni sajnos nem mindig sikerül akkor itt azért van a kutatóknak is feladata hogy ha esetleg az esetszám növekszik nem feltétlenül magyarországon hanem a világ másik részén mert még több fertőzés lesz akkor ehhez is ha nem is olyan gyorsan mint a covid esetében de azért mégis csak valami védőoltás vagy valamilylyen gyógyszer kikísérletezése megtalálása talán nem lenne indokolatlan ráadásul volt még egy másik hír a mert ugye az eredeti hír az az volt hogy az eredeti állítása az volt hogy a tigriszúnyog ami magyarországon ugye nem őshonos szúnyogfaj ez a tigris szúnyog terjeszti a nyugatníusi lázat de a kutatások azt mutatták hogy nem tehát befogtak tigriszúnyogokat és nem ezeknél találták meg nem őket találták meg vektorként vírushordozóként hanem az őshonos úgynevezett daloss szúnyogot azért ez nem jó hír hát ez nem jó hír de a a jó hír az hogy az az őshonos dalosszúnyogok nem tudnak olyan trópusi betegségeket terjeszteni amik egyébként a trópusi klímán elég gyakoriak és veszélyesek például dengiláz sárgaláz sikungunya fertőzés ugye ez megint csak jó hír persze a rossz hír az az hogy a felmelegedés kapcsán úgy tűnik hogy a szúnyogfajok is egyre északabbra és északabbra húzódnak és én már láttam olyan ábrát hogy 2030-ra magyarországon az összes ilyen veszélyes szúnyogfa it lesz ami azt jelenti hogy igenis hogyha a betegség is előf fordulna európában akkor lenne esély arra hogy elterjedjen mint ahogy olaszországban franciaországban voltak már kisebb dengi járványt v sikunguny a járványok ami azt jelenti hogy egy behurcolt eset kapcsán olyan emberek kapták meg ezeket a betegségeket akik életükben nem jártak trópusi területeken sőt new yorkban tehát new yorkban is volt egy járvány és amerikában is lényegében délről a keleti és a nyugati parton folyamatosan húzódik fel egyébként a betegség ez most a dengilázról beszélünk egyszer láttameg egy térképet ahol az eredeti gats valahol ázsiában de szinte egy ilyen mikroszkópikus méretű volt a térképen addig lehetett látni 60 év alatt szétterjedt az egész világon az egész világon szinte szinte teljesen sötétté vált a a térképen azoknak a terület vagy sötét foltok óriási sötét foltok voltak a térképen ahol már megjelent a szúnyog és megjelent a dengiláz megjelent a fertőzés tehát egyébként magyarországon az szintén egy friss hír hogy ö itt is találtak tengi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109”

Miről szól ez az epizód: „Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109”?

A Kék Bolygó podcast sorozatának 109. epizódjában Áder János vendége Szlávik János infektológus, aki a járványokról és a régi-új vírusokról beszél. Főként a COVID-19 jelenlegi helyzetét elemezik, kitérve arra, hogy a vírus irányítja a járvány dinamikáját, és nyáron is terjedhet.… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szlávik János, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109”?

Fő témái: járványok, vírusok, covid-19.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Járványok és régi-új vírusok - kell-e félni ezektől? #109”?

Megjelenés: 2024. 09. 09.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/jarvanyok-es-regi-uj-virusok-kell-e-felni-ezektol-109-12505183

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból