Kék Bolygó - Áder János podcastja

Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103

· PT31M14S

Összefoglaló

A magyarországi szúnyoghelyzetről dr. Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és kutatója osztja meg ismereteit. A klímaváltozás és a globális kereskedelem hatására új, invazív szúnyogfajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog, jelentek meg Magyarországon. Az enyhe…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 06. 17.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Kurucz Kornélia, Áder János
Témák
klímaváltozás, szúnyogok, invazív fajok, közegészségügy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtársam dr kurucc kornélia a pécsi tudományegyetem adjunktusa kutatója alapvégzettségét tekintve biológus és akkor akkor most biztos hogy el fogom hibázni a bemutatásnak ezt a részét mert csak annyit írtam föl hogy a betegség ökológiai kutató központ vezetője de ez egy sokkal hosszabb nevű intézmény úgyhogy javítson ki vagy egészítsen ki legyen szíves üdvözlöm én is a hallgatóságot nézőket valóban a pécsi tudományegyetemen belül van egy kutatócsoportunk amely a betegségvektorokkal és betegségökológiával foglalkozik tehát betegség vktorok és betegség ökológia na most még mielőtt a hallgató most kapcsolná- le a készülékét gyorsan tegyük hozzá hogy nem bonyolult tudományos fejtegetésekre készülünk én legalábbis biztos hogy nem mert nekem a tudásom ehhez hiányzik hanem a szúnyogokról fogunk beszélni esetleg lehet hogy még egy kicsit a kullancsokról is de alapvetően a szúnyogokra készültünk ugye önnek ez a fő kutatási területe és ugye itt vagyunk a nyár elején most ráadásul medárkor úy ugyan nem esett de előtte azért volt eső vannak pangóvzek tehát a szúnyogok árviz is van tehát a szúnyogoknak a a szaporodásához szükséges feltételek jobb ára itt a nyár elején biztosítottak ugy a gyerekkorunktól megszoktuk hogy hát a nyár elejét elindul a szúnyogszezon de ez ma már nem így van így van alapvetően amit megszoktunk hogy a tavasztól őszig nyár végéig tartó szúnyogszezon az már elég nehezen definiálható nem csak itt magyarországon egés európába tehát gyakorlatilag ahogy alakul a klímánk átalakul egy picit a klímánk úgy észrevehetően a szúnyogoknak az aktív szezonja is átalakul egy személyes dolgot mondhatok hát a hallgatók valószínűleg tudják hogy én én szoktam horgászni és ez évi februári az élmény februárban általában az ember pergetni szokott tehát rablóhalra megy ülünk a csónakban egy szúnyog február közepén ülünk még egy kicsit még egy szúnyog mikor a harmadik is oda elkezdett döngicséni a fejem felőtt és sokkal nagyobbat láttam egyébként mint amit én megszoktam és nem a szemem romlott szerintem ennyi mondom februárban szúnyog hát valami tévedés történt tehát amit az előbb mondott hogy kitoródott a szúnyogszezon lényegében elkezdődik már februárban és tart akár október a fagyokig novemberig igen az az azt gondolom hogy mindannyiunk számára elég rossz hír így van alapvető en a az hogy milyen hideg a téli időszak mennyire csapadékos a téli időszak ez mind-mind befolyásolja azt hogy hogy fog elindulni ez a szezon vannak olyan szúnyogfajok amelyek egyébként képesek a téli időszakot fagyzúgós helyektől mentesen tehát ahol ahol teljesen védetten akár ilyen 5-10 fok körüli hőmérséklet tud állandóan maradni képesek átvészelni tehát nem feltétlenül fog minden szúnyogunk elpusztulni a téli hideg ben viszont vannak olyan fajok amelyek tojásalakban terelnek tehát az a nagyon ellenálló képes nagyon strapabíró tojásaik vannak vagy petéik vannak a szúnyogoknak és ezek képesek kibírni a telet és amikor jön az első nagyobb áradás vagy az első nagyobb esőzés és hozzá a felmelegedő időjárás és ez idén azt tapasztaltuk hogy már februárban volt akár 10 fok körüli hőmérsékletünk akkor ezek a szúnyogok megkezdik a fejlődésüket és nem foglalkoznak az hogy naptárilag vagy naptári hónapok szempontjából mi még későbbre várjuk őket ők azt érzékelik hogy mikor alkalmasak a körülmények egy pici biológia hogy gyarapodjon a tudásunk mennyi az élete a szúnyognak tehát mennyi hány napig vagy hány hétig hónapig él hát nagyon egyszerűen azt mondám hogy amíg le nem csapjuk de ha ha azt a biologia kismadár meg nem eszi így van de ha biológiai oldalról nézzük akkor ők alapvetően nem hosszú életű rovarok ilyen egy-két hónapig képesek élni táplálkozni szaporodni élni vannak olyan fajok amelyek úgynevezett egygenációs fajok tehát egyetlen egyszer szaporodnak de akkor mindent beleadnak ezeket szoktuk ilyen özönfajoknak is nevezni bár ez nem a legjobb kifejezés rájuk amikor általában ezt tapasztaljuk egyébként a nagyon korai akár február-márciusi invázió kapcsán amikor hirtelen nagyon nagy tömegével jelenik meg de egy vagy két fajnak a példányai ők egyszer szaporodnak viszont akkor nagyon-nagyon intenzíven és és nagy mennyiségű utódot létrehozva vannak azonban olyan fajok amelyek az egész szezon során akár kéthárom alkalommal is képesek utódokat nemzeni tehát tojásokat petéket lerakni és abból utódokat nemzeni és gyakorlatilag hogyha ez így minden körülmény adott és nem eszi meg semmi vagy éppen nem csapjuk le magunkon a szúnyogot akkor akár egy-két hónapig is képesek egy-két hónap ugye van egy változás amiről beszéltünk hogy kitoródott a szúnyogszezon akár februártól októberig is tart van egy másik változás hogy ugye az volt az a tapasztalat azt gondolom mindannyunnak az a tapasztalata hogy leginkább a szúnyogok reggel és este nap kelte után és napnyugta előtt csípnek de most már mint hogyha egyre gyakrabban napközben is megtámadnának bennünket ez a másik jelentősebb változás jól érzékeljük ezt igen sajnos ezt is jól érzékeljük itt alapvetően a hazai fajaink itt értem ez alatt mondjuk az európában mérsékelt égövben előforduló fajokat ők alapvetően nem nagyon szeretik a tűző naapot a nagy forróságot tehát például az ő fenológiájukban alapvetően azt tapasztaljuk hogy a kora reggeli tehát tényleg a hajnali órákban amikor még nincs nagyon meleg még még nincs túl nagy szárazság illetve már napnyugta környékén napnyugta után amikor már nincs az a nagyon nagy meleg és forróság ők akkor aktívak akkor kezdenek táplálék után keresni és tulajdonképpen ekkor csípnek minket és alapvetően ugye mi ezt tudjuk érzékelni mint mint aktivitás hogy mikor jönnek és táplálkoznak rólunk a szúnyogok viszont érkeztek olyan fajok a kontinensre európába amelyek egy picit máshogy viselkednek és őket egyáltalán nem zavarja az hogy 30-35 fok meleg van illetve tűző napsütés tehát ennek a különbségnek hogy most már azt érzékeljük hogy nappal is csípnek minket a szúnyogok ennek az elsődleges oka az hogy érkeztek olyan fajok amelyek eltérnek viselkedésükben a hazai fajainktól na ez a harmadik jelentős változás hogy az első volt hogy kitolódott a szezon napközben is csipnek és a harmadik hogy új fajok jelentek meg azt is valószínűleg kevesen tudják hát én is amikor készültem erre a beszélgetésre akkor döbbentem rá tulajdonképpen hogy 50 50 őshonos csípős szúnyog van magyarországon hát én ezt nem gondoltam volna 50 különböző no de ehhez érkezett még három új faj ezekről érdemes szerintem beszélnünk részben arról hogy mi ennek az oka hogy ezek megérkeztek klímaváltozás turizmus nemzetközi áruszállítás ezek mindegyike és aztán majd beszéljünk arról hogy miért is baj hogy ezek itt vannak és ez milyen gondot okozhat majd a akár nekünk személy szerint akár a a az egészségügyi ellátórendszernek na nézzük először hogy mi ez a három szúnyog és hogyan érkezhettek ide hozzánk ugye alapvetően a a három említett faj ők ázsiából érkeztek az ázsiai tigriszúnyog a japán bozót szúnyog illetve a koreai szúnyog nevet viselik nevükből jól kitalálható hogy tényleg ázsiából érkeztek az hogy biológiában abszolút nem nem ördögtől való hogy egy-egy területre érkeznek új fajok sokszor nehéz is azt helyén kezelni hogy mi számít őshonosnak vagy új idegen honos fajnak ugye az állatvilágban növényvilágban teljesen természetes folyamat hogyha az adott élőhelyükön a környezeti körülmények és akár a a klimatikus vagy akár táplálékforrás vagy vagy egyéb más forrás körülmények megváltoznak akkor az állatvilágban ez teljesen normális hogy elindulnak és keresnek maguknak új megfelelő élőhelyet ugye ez a vándorlása akár a a madarakra vagy vagy egyéb fajokra gondolunk viszont a szúnyogok esetében ez egy kicsit máshogy történt és nem ázsiából hirtelen ugrottak európába vagy repültek el egészen európáig ezek a szúnyogok hanem sajnos azt kell mondjam hogy itt kizárólag emberi beavatkozásoknak emberi közreműködéseknek köszönhető az és valóban az említett turizmus árutranszport tehát gyakorlatilag a világunk be van hálózva mint közlekedésileg mint keresked a globalizációnak egyik következménye min gyakorlatilag igen már csak azért is bocsásom meg hogy a szavába vágok hogy a hallgatók lehet hogy nem tudják hogy egy szúnyognak az élet az nagyjából néhány 100áz méter tehát ezért sem tud dél-koreából és japánból idpülni meg egyiptomból ideerepülni tehát kellett valami valami ami ide szállította és megkönnyítette azt hogy az új hely új helyre érkezzen bocsánat sőt nem is magát a szúnyogot nem a repülő felnőtt szúnyogot hozzuk visszük hanem a tojásaikat amit mint említettem nagyon ellen állóképesek nagyon jól ki tudják bírni ezeket a több 1000 kmnyi transzportutakat tojás formába és az hogy hozzuk visszük őket ez valószínű nem egy új keletű történet tehát nem most kezdtük el ezt az elmúlt pár évben a 70-es évektől tudott hogy ezek az inváziós fajok egy-egy példányai meg megjelentek akár albánia törökország vagy akár belgium tehát európa különböző részein viszont a 70-es években vagy még azt megelőzően olyanok voltak a klimatikus viszonyok európába hogy hiába érkeztek ide ezek az ázsiai eredetű fajok gyakorlatilag az első tél megölte őketát a hideg tél segített így van tehát az hogy most ilyen hirtelen látjuk ezt az úgymond invázióját ezeknek a fajoknak az teljesen egyértelműen összefügg azzal hogy változik az időjárásunk és amit eddig nem tudtak túlélni ezek a fajok azt most már egyre inkább tehát én értemben van összefüggés a klímaváltozás és a szúnyogok terjedése között hiszen a melegebb telek biztosítják számukra azt hogy hogy túléljék azt az időszakot míg a korábbi hideg időszak lényegében a pusztulásukat eredményezte igen tehát én azt mondanám hogy maga az érkezésük és a kontinensre való érkezésük illetve kontinensen belüli elsődleges terjedésüknek a fő okozója az az emberi tevékenység tehát az hogy kereskedünk és áruforgalom és turizmus viszont az hogy ők képesek t megtelepedni szaporodni ezen a klímán illetve európai kontinensen ez már igen erősen összefügg a klímaváltozásunkkal ami meg végül is meg mégint csak emberi tevékenységnek a következménye hogy egyre nagyobb mennyiségű energiát használunk föl és még mindig zemében fosszilis energiahordozókat no de miért is baj hogy megérkezett ez a három új szúnyog milyen új betegségeket terjesztenek olyanokat amik egyébként magyarországon és európa nagy részén eddig ismeretlenek voltak alapvetően a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma az a betegségterjesztő képességük és az hogy önmagában ideér mondjuk egy inváziós egy idegen honos szúnyogfaj az még önmagában nem feltétlenül jelentene problémát hiszen pont úgy csíp vagy gondolnánk hogy pont úgy csíp mint egy hazai már megszokott fajunk viszont az inváziós stratégiájuknak a része az hogy egyrészt egy sok al gyorsabb fejlőd nem gyorsabb de szaporább fejlődésmenetük van tehát azt mondanám hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt illetve ahogy említettük már nappal is képesek táplálék után keresni és ebből kifolyólag a maga a generációk utánpótlása hogy hány generációt tud felnevelődni egy szezon alatt az sokkal gyorsabb és sokkal nagyobb léptékű ebből következik az hogy sokkal gyakrabban tudunk találkozni ezekkel a fajokkal és ahogy már nappal is csípnekígy még többször még nagyobb kockázattal vagyunk kitéve az ő csípéseiknek tehát ha már egyébként jelen van valamilyen kórokozó egy területen akkor egy szúnyog által terjedő kórokozó akkor egyrészt ők nagyobb hatékonysággal lehetnek képesek azt terjeszteni ennél viszont sokkal aggasztóbb az a tény hogy ők a saját őshazájukba ázsiai területeken egyébként képesek olyan számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni mint például a dengi vírus vagy a csikungunya zika a tehát amiket így hallunk időről időre hogy trópusi betegségek de eddig európában nem nagyon kellett vele foglalkozzunk ezekkel a betegségekkel egyébként behurcolt esetként lehet találkozni európába tehát azt lehet olvasni hallani hogy időről időre zikával fertőzött vagy dengivel fertőzött turista érkezik haza valamilyen egzotikus tájról és ebben az esetben viszonylag hamar detektálva a betegséget elkülönítve a a paácienst megelőzhető az hogy mondjuk a szúnyogok helyi szúnyogok felvegyék a kórokozót az emberről és esetleg elindítsanak egy fertőzési láncolatot mindaddig amíg egyébként a ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen ezzel nem nagyon kellett foglalkozni mert nem volt különösebb kockázata annak hogy átadódjon a kórokozó egyik emberről a másikra azzal viszont hogy már a vektorszervezet is jelen van és itt utalok a kutatócsoport nevére hogy mi ezekkel a vektorszervezetekkel foglalkozunk jelen lehet maga a kórokozó egy behurcolt esetként egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek ahhoz hogy maga a szúnyog túléljen vagy maga a kórokozó esetleg fel tudjon szaporodni a szúnyogban így egyre inkább fokozódik ez a kockázat tehát ezt praktikusan ha jól értem akkor ez úgy néz ki hogy elmegyünk egy egzotikus útra ázsiába mondjuk összeszedünk egy betegség mondjuk a szúnyog megcs vagy ottani szúnyog megcsí bennünket és a dengiláz azt gondolom az vírus igen vírus tehát a dengiláz vírusa belénk kerül hazajövünk megcsípít egy másik szúnyog és abban a pillanatban ő ennek a vírusnak a terjesztőjévé tud válni más embereket is meg tud fertőzni leegyszerűsítve leegyszerűsítve világos hát most azért mondtam hogy nem tudományos tanácskozás ról szólnak ezek a beszélgetések de hogy hogy lássuk hogy hogy hogyan működik a dolog na most ugye akár a dengil láz ez úy ha jól tudom ennek már a hétköznapiz a csonttörő láz tehát az már megjelent európában tehát diagnosztizáltak magyarországon is ilyen eseteket a a másik kettőnél talán még magyarországon nincs olyan nagy baj de jogos a kérdés azt gondolom a hallgatókban biztos hogy motoskár ez a kérdés hogy no és akkor ebből kialakulhat-e akár egy járvány így van nem kell messzire visszamenni időbe tavaly volt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103”

Miről szól ez az epizód: „Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103”?

A magyarországi szúnyoghelyzetről dr. Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és kutatója osztja meg ismereteit. A klímaváltozás és a globális kereskedelem hatására új, invazív szúnyogfajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog, jelentek meg Magyarországon. Az enyhe… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kurucz Kornélia, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103”?

Fő témái: klímaváltozás, szúnyogok, invazív fajok, közegészségügy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok #103”?

Megjelenés: 2024. 06. 17.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/jarvanyokat-is-okozhatnak-a-mar-megjelent-uj-szunyogfajok-103-48986043

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból