Kék Bolygó - Áder János podcastja

Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117

· PT32M26S

Összefoglaló

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke beszél a klímaválságról és a törékeny országokról. Szó esik a károsanyag-kibocsátásról, különös tekintettel Kínára és az Európai Unióra, valamint a nemzetközi tárgyalások szükségességéről.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 12. 30.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Kőrösi Csa, Áder János
Témák
klímaválság, törékeny országok, károsanyag-kibocsátás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és ez az év utolsó podcastja az év utolsó előtti napján hallják majd a hallgatók és látják a nézők mai vendégem és beszélgetős lársam kőresi csava egy kicsit hosszabb bemutatás kell hogy következzik ezek után körösi csaba akit már nem csak hogy ismerek hanem elég régóta munkatársam is sok helyen volt diplomata aztán az ensz közgyűlés mellett képviselte magyarországot szintén nagykövetként majd egy beszélgetés egy későbbi stádiumába visszatérünk 22 őszétől 23 őszéig az ensz közgyűlés elnöke volt itt minden év mindig mindig egy esztendőre választják meg a közgyűlés elnökét csembe teszem hozzá hogy ez egy óriási diplomáciai siker volt magyarországnak hiszen ha jól emlékszem talán 47 éve előtted volt utoljára magyar közgyűlési elnöke az ens-nek tehát elég hosszú időt kellett rá várni é nagyjából 110 évenként kerül egy országra szor akkor arra nem nagyon lesz es hogy te ismételjél és most pedig a kék kék bolygó alapítványnak a stratégiai igazgatója miután elég régóta ismerjük egymást természetesen a műsorban is tegeződni fogunk és azért kértem hogy beszéljünk így az év végén hogy csináljunk egy összegzést hiszen az év vége felé hát annak azért már néhány hete de mégis csak volt két fontos esemény az egyik az ens-nek a klímakonferenciája bakuban a másik pedig a world science fórum ez pedig budapesten és azt gondoltam hogy beszéljünk mind a kettőről és hogyha még lesz időnk vagy egy másik adás keretében azért beszéljünk a fentnarthatósági célokról beszéljünk az amerikai kínai kapcsolatokról trump várható klímapolitikájáról és a 25-ös várakozásokról ez így azért valószínűleg az egy adásnak a keretét túlfeszítené tehát én azt gondolom hogy ől két beszélgetés lesz de hát csapjunk bele kezdjük először a bakuval vaku röviden hátha kedves nézők még azért vagy a kedves hallgatók nem mindegyike tudja hogy pontosan mik is ezek az ens-es klímakonferenciák az úgynevezett kopok ugye 29 évvel ezelőtt berlinben volt az első minden évben más-más pontján a világnak újabbak és újabbak röviden mit érdemes erről tudnunk első kérdés és a legutolsó ez volt a 29 a bakonak te az előkészítő bizottságában részt vettél az előkészítésében részt vettél részben személyesen magán a tanácskozáson is részt vettél erről majd egy kicsit az előkészületekről meg a tanácskozásról egy kicsit részletesebben beszélnék de nézzük hogy mit is kell tudnunk ezekről a klímakonferenciákról hát ahogy te is említetted ezt évenként rendezik meg ö ez egy hosszú-hosszú tárgyalásorozat és évenként egy-egy ország elvállalja az elnökséget egyre nagyobb létszámú nemzetközi nyüzsgés összejövetel keretében amikor egy többé-kevésbé jól megállapított előre kialakított program mentén próbálnak megegyezni kulcskérdésekről arról talán mindenki hallott hogy 2015-ben párizsban volt egy olyan klímamegállapodás ami a mai nemzetközi klímapolitikának az egyik alapját képezi csak a hallgatók nézők kedvéért mondom hogy az egyik aláírója ennek éppen az az ér jános aki velem szemben ül a igen de te meg a delegáció tagja voltál tehát mind a ketten ott ültünk mind a ketten hallottuk és láttuk hogy mi történt párizsban és ott voltunk egyébként utána new yorkban is amikor ezt a bizonyos dokumentumot át kellett adni az ensz főtitkárnak zárja bezárva tehát ezekben a tárgyalási fordulókban évenként ismétlődő tárgyalási fordulókban próbálja a világországai 196 ország kicsit előre lökdösni azt a közös gondolkodást közös megállapodást aminek az eredménye kellene hogy legyen hogy fékezzük a globális fölmelegedést fékezzük annak a hatásait és megpróbáljuk megfordítani azt a folyamatot ami az utóbbi 150 évben jó részt az emberiség tevékenysége során elindult a termé sben na most majd erre visszatérek hogy mennyire eredményesek ezek a kopok de most nézzük bakut beszéljl néhány szót az előkészítésről és aztán utána majd kérdezni fogom hogy te hogyan értékeled hiszen különböző értékelések hangzottak el baku kapcsán ez egy kicsit olyan volt amikor egy handikepfutó beszáll a futóversenyben hiszen általában két év egy ilyen csúcstalálkozónak az előkészítési ideje és itt mindenféle diplomáciai meg geopolitikai bonyodalmak miatt 10 hónappal a cop tehát a csúcstalálkozó előtt tudták rábeszélni az azerieket hogy vállalják el az elnökséget tehát 24 hónap alatt 10 hónap alatt próbálták ezt összeszervezni de azért is szisifuszi küzdelem amit magukra kellett hogy vállaljanak az azeriek mert maga a trend amit látunk a klíma változásban az nagyon aggasztó történelmi csúcson van a kibocsátás átléptük a másfél fokot amiben párizsban még abban állapodtatok meg hogy lehetőség szerint ezt már ne lépjük át de kettőt semmiképpen ráadásul a hőmérséklet emelkedésének az üteme az 25%-kal gyorsult az utóbbi 15 évben és a következményeket most már minden országban lehet érezni a károk mértéke növekszik sőt megfordul az a trend is hogy a károk mértékének növekedése mellett az emberéletekben kevesebb áldozat volt az utóbbi 10 évben ez már szintén megfordult és számos törékeny ország az összeomlás szélére került tehát egyre több a kár egyre több ember hal meg és egyre több országot sodor veszélybe mindaz amit összefoglalva klímaváltozásnak vagy most már egyre inkább klímaválságnak nevezünk így van és a másik nagy kihívás a azeri elnökség előtt az volt hogy a kopok logikájában most a finanszírozási kérdések jöttek terítékre nevezetesen az hogy honnan vegye a világ azt a pénzt ami szükséges a gazdaságok a működésünk a társadalmi működ társadalm működésének átállításához és hát ez így helyben egy megugorhatatlan dolog egyébként legalábbis é rövid távon biztosan ráadásul ha mindenre rátelepszik egy geopolitikai küzdelem ezért úgy is hívták a bakui csúcsot előre hogy ez lesz a finanszírozási csúcs hát ez volt az ambíció hogy egy a korábbinál jelentősen magasabb összegű finanszírozásban állapodjanak meg a felek itt akkor egy mondattal visszakanyarodnék párizshhoz ugye párizsban abban állapodtunk meg hogy évi 100 milliárd dollárt fizetnek a gazdag országok a szegényebb országoknak hogy részben mérsékeljék részben pedig az adaptációt azaz az alkalmazkodás segítsék ez a 100 milliárd hosszú időn keresztül nem jött létre vagy nem sikerült összeadni 22-ben részben bizonyos trükközéssel de mégis megvalósult na most most ez az összeg jelentősen módosult most ki fogod mondani a számot az akkor mindenki a szívéhez fog kapni szerintem a hallgatók közül hát ennek a 100 milliárdnak a 13szorosát igényelték a fejlődő országok 1,3 300 milliárd dollárt évente ráadásul még a 100 milliárd esetében nem volt igazán specifikálva hogy hogyan jön össze az a 100 milliárd hogy mennyi lesz ebből a kormányzati adomány mennyi lesz ebből a befektetéseknek az összege mennyi lesz a nemzetközi pénzintézeteknek a kedvezményes hitele és mennyi lesz a a filantrópintézetek által folyósított összegek ezeknek egy egy kicsit ilyen meghatározatlan egyvelegéből kellett hogy összejöjjön a 100 milliárd most pedig azt mondták a fejlődők hogy ők szerintük olyan gond nagy bajban vannak hogy ennek az 1300 milliárdnak a többségét kézből kézbe kormányzati adományformájában kérik minden évben a fej fejlett országoktól hát magyarul a fejlett országok ebbe a kategóriába tartozunk mi is mint uniós tagország utaljuk át nyilván gazdasági képesség és lakosság arányosan utáljuk át ezt az összeget a megfelelő címre a megfelelő számlára ez volt az elvárás így van sőt ezt egy picit gondoljuk tovább ugyanebbe az irányba mennek a fenntartható fejlődési átállással foglalkozó finanszírozási tárgyalások ugyanebbe az irányba mentek a biológiai diverzitást megőrző tárgyalások tehát gyakorlatilag arról van szó hogy a világ egyik fele a világban meglévő javak ö politikai alapon történő újraosztását javasolta és hát nem lehet nagyon csodálkozni hogy ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését hát azoknak különösen akiknek fizetni kellett volna íg van na most a végén megállapodtak 300 milliárdban igen erre szokták ugye azt mondani hogy a pohár félig tele van vagy félig üres a fejlődők nagyon csalódottak voltak egy kicsit talán irreális egy kicsit talán felfokozott egy kicsit talán id ológiai és geopolitikai megfontolások alapján is egy nagyon emocionális igényrendszerrel jöttek és ez az emóció odáig vezetett hogy a tárgyalóteremből kirohanások kiabálások mellett zajlott a a végjáték de így is ha belegondolunk a 2015-ben megállapított 100 milliárdnak a háromszorosában egyeztek meg az országok még akkor is azóta infláció volt hogyha azóta több tekintetben techno áknak az ára megemelkedett tehát reál étékben nem háromszorosát tudják majd kapni ha ha sikerül összehozni ezt a 300-at de nyilvánvalóan messze elmarad attól az elvárástól amit sok fejlődő ország minimumként gondolt magának ugye a a kisördög azért itt kopogtat azért amikor erről a tmáról beszélünk mert ugy azt mondja hogy jó jó hát azért ki fogja ös tegyük föl hogy valaki megvan a szándék komoly a szándék tehát nem csak egy essünk túl rajta a papír elbírja hát írjunk rá 300 milliárdot hanem megvan a komoly szándék hogy 300 milliárd dollárt a fejlődő országok összeadnak itt azért két apró kérdés bennem is motoszkál hogy no vajon az egyesült államok megmarad-e egyáltalán részes lesz-e ennek a klímamegállapodásnak és hajlandó lesz-e a finanszírozásban részt venni a második kérdés hogy kína amig ragaszkodott ahhoz hogy fejlődő ország kategóriájában maradjon ugye ebbe került bele sok-sok évvel ezelőtt de hát közben azért kína egy hatalmas fejlődésen ment keresztül de pontosan azért hogy ezek a megállapodások ne legyenek kötelezőek ránézve hanem ő maga dönthesse el hogy csatlakozik-e hoz részt vesz a finanszírozásban meghagyta a diplomáciai mozgástarét tehát az is egy kérdés hogy kína beszáll a finanszírozásba vagy nem tehát a kérdés úgy hangzik hogy a két legnagyobb szennyező az egyesült államok és kína a két legtehetősebb leggazdagabb ország vajon beszállne majd ennek a 300 milliárd fortnak a a egy részének legalábbis a biztosításába mind a két országnak a szándékai lépései nagyon-nagyon erősen hatottak a csúcstalálkozó menetére légkörére ugye az amerikaiak esetében mint tudjuk az egyesült államok már kétszer otthagyta a klímatárgyalásokat egyszer kiotóban amikor történt egy első megállapodás 1997-ben azt nem ratifikálta az egyesült államok az demokrata kormány volt pedig így van tehát demokratákiszáltak egyszer így van egyszer pedig donald trump léptette ki a már meg megkötött és aláért párizsi megállapodásból az egyesült államokat tehát itt a találgatások arról szóltak hogyha a az a fajta klímagondolkodás jön vissza egy új amerikai adminisztrációban amit sokan gondolnak és amit néhány néhány politikus az egyesült államokban előrevetített akkor a kérdés az hogy donald trump most a párizsi megállapodásból lépteti ki az egyesült áll okat vagy az egész ens-es klímatárgyalási sorozatból ugye ezt majd a közeljövőben meg fogjuk tudni ez érdekes módon hatott erősen hatott a kínai pozícióra is ahogy te is említetted 1997-ben történt meg a világnak az a felosztása a kiotói tárgyalások során hogy ki tartozik a fejlődő országok közé és ki a fejlettek közé a fejlődőt 35 ország körülbelül és az kiegészült még egy-két azóta oecd és eu taggá vált kelet-európai ország közép- és kelet-európai országgal de ez a világnak a töredéke létszámot tekintve az összes többi a fejlődő ország kategóriába tartozik és az akkori megállapodásnak a lényege az volt hogy a fejlettek finanszírozzák évi 100 ugye ez később jött a szám hozzá dániában kpenhágában maagd párizsban megerősítve hogy évi 100 milliárd dollárral finanszírozzák a fejlődőket csak hogy ahogy te is említetted 1997 óta a világ teljesen megváltozott a világ leg második legnagyobb gazdaságát ma úgy hívják hogy kína és a világ legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó országát úgy hívják hogy kína amelyik több messze több üvegházhatású gáz bocsát ki mint az egész európai unió együtt véve ráadásul ami ugye év szokott lenni hogy a történelmi tehát hosszú idősíkon keresztül mekkora is volt a kibocsátás a kínai kibocsátás lényegében megegyezik az európai unió tagországainak hosszú hosszó évekre évtizedekre visszamenő kibocsátásának összegével tehát már történelmi távlatban és lényegében utolért minket zárja bezárva és nemsokára útó éri az egyesült államokat is egyéb mé is csak furcsa lenne azért hogyha magyarországnak kellene finanszírozni egyébként a kínaiak helyett mondjuk a klímatörekvéseket igen hogy finomodjon ez a képlet ez a bizonyos 1300 milliárd dolláros igény ez a kínai nélkül van tehát kína nélküli fejlődő országok egyébként említetted hogy kína beszálljon a finanszírozásba a kínaiak az utóbbi ö-h évben körülbelül 30-32 milliárd dollárnyi klímavonatkozású projektfinanszírozást csináltak fejlődő országokban és ők erre büszkék is elő is jöttek ezzel egy dologban nem egyez egy dologba nem egyeztek bele hogy az ő jog státuszukat nevezetesen hogy ők egy fejlődő ország aki nem kötelezhető mások finanszírozására azt megváltoztassák hiába adnak esetleg több tőkét jelenleg fejlődőknek azt a kötelezettséget amikre ők úgy gondolják hogy ez bele van varva a fejlettek zsebébe ők ezt a varrást nem akarják felbontani ez maradjon ott ahol eredetileg volt ez által lényegében a diplomáciai mozgásterüket megtartották így van így van a és az orosszág ez így is fog maradni tjünk vissza a kopokra és itt most már csak egyetlen dolgot szeretnék feszegetni az eredményesség kettőt az eredményességet ugy ez 29 tárgyalás az első ami berlinben volt és azzal a céllal indult hogy csökkentsük a fosszilis energiahordozók felhasználását csökkentsük a széndioxid kibocsátást és ennek következtében csökkentsük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben ez volt berlinben 29 évvel ezelőtt majd minden évben összejöttünk most nem vegyünk végig a 29 éven ennek a legemblematikusabb legnagyobb hírveréssel fogadott eseménye volt most már ennek is lassan 10 esztendője kilenc éve párizs ahol megállapodtunk de hogy amé akkor is azt mondtuk én emlékszem a te és a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117”

Miről szól ez az epizód: „Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117”?

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke beszél a klímaválságról és a törékeny országokról. Szó esik a károsanyag-kibocsátásról, különös tekintettel Kínára és az Európai Unióra, valamint a nemzetközi tárgyalások szükségességéről. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kőrösi Csa, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117”?

Fő témái: klímaválság, törékeny országok, károsanyag-kibocsátás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Klímaválság – törékeny országok az összeomlás szélén #117”?

Megjelenés: 2024. 12. 30.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/klimavalsag-torekeny-orszagok-az-osszeomlas-szelen-117-96126787

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból