Kék Bolygó - Áder János podcastja

Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113

· PT31M21S

Összefoglaló

Dr. Rácz Lajos klímatörténész, a szegedi egyetemi professzora, a Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötet fordítója vendég a Kék Bolygó podcastban. Beszél a környezettörténészként végzett kutatásairól, melyekhez gyermekkori élményei, a kelet-magyarországi…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 11. 05.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Rácz Lajos, Áder János
Témák
klímaváltozás, klímatörténet, környezettörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem dr rác lajos a földrajz eredeti foglalkozását tekintve földrajz történelemszakosanár klímatörténet kutató a berni klí történeti iskola tagja a szegedi egyetem professzora aki magát környezettörténésznek vallja leginkább leginkább leginkább beszéljünk az indíttatásról hiszen ahogy ezt egy intervjúban mondta a családi háttér a származás a gyermekkorban végzett fizikai munka földeken végzett fizikai munka a szülői családi háttér az alapvető meghatározta az indíatását a gondolkodását és ha jól látom akkor a kutatási területet is beszéljünk erről igen ez így van hát én egy kelet-magyarországi faluból a viharegyei csökmőből származ csökmőről származtam el és hát abban hogy hogy milyen kutatási területet választok választottam meglehetős szerepe volt annak a annak a tapasztalatnak amit gyerekkorban tulajdonképpen több generációs tapasztalatot amit gyerekkorban szedtem össze tulajdonképpen valamit elkaptam a tradicionális világból tehát abból a világból ami még a a modernizáció előtti világ volt születésem évében 1963-ban vezették be a villanyt a faluba és hát emlékszem azokra az élményekre amikor hát ugye a faluban a abban az időben a gyerekeknek voltak mindenfajta egyéb feladatai is a tanuláson kívül tehát az idősebb szülőket meg kellett lát idősebb rokonokat meg kellett látogatni ránézni hogy milyen állapotban vannak és a nagymamámnak volt egy testvére aki 10í gyereket szült és hát közel van a kenyérszaporítás történetéhez az ő élete ugyanis miután a 10 gyerek megszületett a férje illedelmesen meghalt és egyedül nevelt föl 10 gyereket és a szabókareszma már a rendszeresen rá kellett nézni már nagyon idős volt és emlékszem az egyik ilyen történetre amikor anyukám elküldött benéztem a a a házba ott ült az ablaknál olvasott egy könyvet köszöntem megkérdeztem hogy mit tetszik olvasni anna kareninát olvasta ugye neki is nehéz sorsa volt és annának is nehéz sorsa volt tehát megvolt az fedés és utána leültünk beszélgetni és mesélt történeteket nekem a 19 század elejéről tehát ő az 1890-es években született tehát még az osztrák-magyar monarchiának a az idején és és hát ez ez a falusi világ ez egy nagyon erős verbális hagyományt őrző világ és nekem mesélte azokat a történeteket amik ő is hallott idősebb emberektől és az valami egészen elképesztő élmény volt amikor beszélgettem egy élő személlyel az 1970-es évek közepén és és ez az élő személy arról beszélt hogy mi történt a faluban a 19 század elején ugye ez az egyik dolog a a másik dolog hogy ennek a falusi világnak nagyon rossz tapasztalatai voltak a politikusokról nagyapám a első világháborúban szerzett tartós sebesülést ami tulajdonképpen a a a halálát is okozta édesapám a második világháborúban vett részt úgyhogy úgyhogy nem voltak jó tapasztalatok és amikor én azon gondolkodtam egészen pontosan emlékszem erre a az időpontra 1900 a 85 március 27-én szerdán a késő délutáni órákban történt a herman ottó kollégiumban éppen ha jó szám akkor éppen 22 éves volt így van és azon gondolkodtam ugye feküdtem az ágyon néztem a plafont az értelmiségi körökben munkának számét hogy mivel foglalkozzam és úgy gondoltam hogy nekem valami olyan dologgal kellene foglalkozni ahol mind a két tudományterület eszközeit tudom használni tehát a földrajzat és a történelmet is és nem politika történet nem politikai kérdés ugyanis a a magyar történettudományban mind a mai napig 70-75%-ban politikai kérdésekkel foglalkoznak és tulajdonképpen intuitív módon ráéreztem arra ami a világban abban az időben zajlódott bontakozott ki ez az ökológiai gondolkodás tehát tulajdonképpen nekem abból az archaikus világból amiben fölnőttem ugye nem volt vízbe vezetve négy kút volt a faluba tehát ez ezek olyan viszonyok a a bandi fiamnak szoktam időnként a gyerekkoromról mesélni és mondja nem szereti hallgatni ő 2008-ban született és neki már a dvd lemez is ipari műemléknek számít tehát nagyon-nagyon ott változott ilyen szempontból a a világ a lányaim ők tájékozottabbak e tekintetben tehát ők még láttak működőképes kazettás magnót is és más egyéb ilyen archikus ipari konstrukciókat tehát lényeg az hogy alapvetően ugye mindig mindenki azzal dolgozik ami van én ebbe a falosi világba szocializálódtam igyekeztem távolságot tartani a veszélyes tehát a rugós lótól hogy ilyen arhaikusan fogalmazzaket politikát értem ezen és azt gondoltam hogyha azzal foglalkozom amihez értek egyébként ugye kaszálni nem tudok de az azon körül minden falusi munkát el tudok végezni akkor akkor nekem lesz egy érdekes életem ez az egyik dolog a másik dolog pedig az hogy az ember életében vannak úgynevezett flash állapotok tehát amikor meglátja a jövőjét és emlékszem határozottan üldögéltem a nyári konyhába édesanyám a disznóknak kevert moslékot és akkor elmondtam neki hogy mi szeretnék lenni és most az vagyok de hogy ez a pálya aztán kibontakozott azt mi sem bizonyítja jobban mintogy ebben az esztendőben jelent meg egy könyv aminek a címe klíma és társadalom európában az utolsó 1000 év ez egy klímatörténetet a európa klímaatörténetét feldolgozó könyv két svájci professzor több évtizedes kutató munkája egy társomtudós és egy természettudósról van szó közös munkájáról van szó és ezt ön fordította így van ráadásul az egyik szerzővel önközeli munkatársi kapcsolatban is volt korábban hát a fister nekem tulajdonképpen a mentorom a könyv megjelenés apropóján adott több interjút is és az egyik interjúban a következőt olvastam h egy egészen más történet szemletet tükröz ez a gondolat mint amit mi a középiskolában vagy az általános iskolában tanultunk három nagy korszak van az emberiség történetében mondja ön az első a mezőgazdasági forradalom előtti tehát a gyűjtögető halászó vadászó közösségek szakasza amikor az embernek egyetlen eszköze volt a saját fizik fizikai ereje semmi más ennek a korszaknak a leghatékonyabb innovációját a tűz jelentette a második korszak a mezőgazdasági korszak ami hozza a háziasított állatokat és a növényeket és két egyszerű gépet a vízikereket és a szélkereket és most van az a mondat ami nekem elbevágó volt technológiai szempontból nincs különbség az ószövetségi egyiptom és 14 lajos a napkirály franciaországa között így van mert egyszerű gépek domesztikált állatok és az emberi izomerő voltak a fő munkaeszközök hiszen az ipari forradalomig a felhasznált energiának 70%-a testi erő most pedig a harmadik nagykorszakban élünk amelyben a civilizációnk alapvetően a fosszilis energiahordozókon alapul vagyis az emberiség olyan energiákat mozgat amelyekre korábban csak a természeti erők a földrengések kán kitörések vagy éppen a légköri ciklonok voltak képesek tehát egy teljesen új felosztás és egy teljesen új megközelítés aminek középpontjában ha egy szót kéne mondani az energia van hogy miből állítom elő az energiát az energiát a saját létfenntartásomhoz a társom működtetés működtetéséhez vagy a gazdaság működtetéséhez hát az az igazság hogy ugye a most nem olyan régen olvastam egy laurent tüónak a a könyvét nagyon hasonló mint a a a hararinak a a globális történeti víziója csak környezettörténeti alapon és neki az egyik ilyen alapállítása hogy julius cészá és napóleon seregei ugyanazal a sebességgel mozogtak és nagyjából hát nyilván most a a tűzérség a másik oldalon az a kapacitások szempontjából egy jelentősebb tétel volt de de de ez a ez a korszak a a tulajdonképpen a az agrárforradalomtól az ipari forradalomig ez egy egy technológiai szempontból egy homogén korszak na most az egy másik kérdés hogy honnan vesszük az energiát értelemszerűen amíg nem volt a civilizációnak semmiféle bázisa addig addig a az embernek a testi energiái voltak a a a legfontosabbak még mielőtt egyébként a könyvvel foglalkoznék még az interjúra visszakanyarodék mert volt egy másik mondat ami engem nagyon-nagyon meglepett ebben az interjúb azt mondta hogy ma a ritka jégkorszakok egyikében élünk ugye mindenki ma a globális felmelegedésről beszél ez a mondat első pillanatásra biztos hogy meghökkentőnek tűnik aztán a folytatódik egy másik mondattal később hogy 6000 évvel ezelőtt európában egyetlen gleccer sem létezett megint csak egy hopp hogy is van ez hogyan értelmezzük ezt akkor nem csak most tűnnek el a gcserek mert rövid időn belül el fognak tűnni európa gleccserei de akkor ez már megtörtént korábban is miközben akkor még nem volt ipari forradalom és aztán ugyancsak akkor a harmadik három a magyar igazság a harmadik mondat ped így hangzott hogy a második században a második század a balatonnál olyan klíma volt mint firenze környékén így van tehát ugye itt egy ezért jó és fontos hogy nem csak nem csak az ugye a példák é nem csak 1000er évről hanem egy távolabbi időszakról is beszélnek hogy lássuk hogy mi milyen környezetben élünk mi az ami meghatározza az életünket mi az ami befolyásolja a dolgunkat és most az időben nem fog beleférni bár az eredeti szándékom ez volt hogy ennek a a fizikai elemeiről is beszéljünk szerintem szétfeszíteni a beszélgetés keretét de ez mindenképpen azért az a mondat hogy mit is értsünk azalatt hogyan is értsük hogy ma lényegében egy jégkorszakban élünk azért e szerintem indoklásra szorul a hallgatók biztos hogy várják azt hogy akkor hogy van ezt professzor úr magyarázza már meg legyen szíves na most a a definíció szempontjából a klímatudomány azt mondja hogy a ugye a klímatudomány úgy tekint rá a földre hogy az egy az egy bolygó na most ennek a bolygónak jelenleg a harmadik légkörében élünk volt egy első légkör amikor a nap környékén kialakult ott volt hidrogén hélium aztán volt a második légkör ami már domin dominánsan nitrogén alapú légkör volt és a ugye jön a fotoszint mi ebben a harmadik fotoszintézis alapján létrejött légkörben élünk na most ha ezt megnézzük akkor a definíciós alapon a föld geológiai történetében 10%-ában volt pólusa a két tehát a jég a két póluson ezt úgy hívja a klímatudomány ezeket az állapotokat ami ritka állapot egyébként a föld geológiai tehát nem az emberi a geológiai történetében hogy jégkorszak tehát amíg ugye volt o egy kedves barátoman firenzében voltak és folyt róluk a víz az elmúlt évben és akkor körbenézett a családjába és csak annyit mondott hogy gyerekek jégkorszakban vagyunk tehát hogy az hogy mennyire bírjuk ezt elviselni és mihez vagyunk szocializálva az egy másik kér de amíg a pólusokon van jég az jégkorszak ez egy definíciós kérdés ez tulajdonképpen mindentől függetlenül er a kritériumra épít igen de azt mégis csak személetesen mutatja és egy egy számot azért hadd tegyek hozzá mert nem mondta de az interjúban ez szerepelt hogy ez föld a föld történet időszakának ez a 10%-a tehát a 90%-a a föld történetének olyan amikor sem az északi sem a déli póluson nem volt jég ugye itt az ember előtti időszakról beszélünk bőven és ezek a bizonyos jégkorszakok kis vagy nagy jégkorszakok idején az észak és a déli poluson több vagy kevesebb jég van most még van olvad de most még van és ezért mondhatjuk azt hogy még a jégkorszakok egyikében földtörténti szempontból abban a 10%-os idősávban élünk amikor egyébként jég volt az észak és a déli póluson még egy még egy mondatot hogy válaszoljak az előző kérdésedre kérd selfér tegeződjünk és tehát a említetted volt a a közép holocé maximum időszakát amikor ugye nem volt sehol se jég se gleccser se semmi legalábbis európában abban a abban a periódusnak a végén pusztult el az öci a jégember akit a a osztrák glcserben megtaláltak és az hogy 1990-ben találták meg az annak a bizonyítéka hogy az utolsó 5200 évben nem volt m bb időszak sose mert hogy most olvadt le és 1988-89-ben elkezdődött egy új korszak a az emberiség történetébe ez egy ez egy nagyon fontos átbillenési pont ugye tulajdonképpen az öcek a a a felszínre kerülésenek egy ilyen szimbolikus jele volt nem véletlen hogy maga a könyv az úgy kezdődik hogy az öci története az első fejezet ami kronológiailag nem lenne logikus de abból a szempontból nagyon fontos hogy innentől kezdve indul az a fajta globális fölmelegedés ami nagy valószínűség szerint ezt mindig el szoktam mondani hogy nem tudom hogy mi van meg mi nincs de nagy valósz különböző valószínűségű állításokat tudok megfogalmazni és ez egy nagyon nagyon nagyon valószínű dolog hogy ez a folyamat ez folytatódni fog igen akkor most akkor most ugrunk egyet mert ezt később akartam szóba hozni de majd az aszájra visszatérünk mert és akkor induljunk jó most onnan hogy egy kiségkorszakban vagyunk még mindig nem most már a globális fölmelegedésben vagyunk igen mert hogy ugye az történt hogy nagyjából a 19-20 század fordulóján a kis jégkorszak ami ugye a 14 században indul az véget ért az over tehát az azért érdekes én 40 mert annyit nem hát egy olyan 30 évet szántam erre a problémára ugye itt jön a korlátoltság mint rendkívül nagy támogató dolog de hogy de hogy ö ö onnantól kezdve elindul egy fölmelegedés na 20 századró nagyon fontos azt tudni hogy a az a fölmelegedés ez megtörik a 40-es években a második világháború összes tele sztálingrádi csata pesti ostrom iszonyatosan hideg volt 1963-ban fagyott be utoljára a duna de onnantól kezdve a 70-es években elindul egy fölmelegedés a 80-as évek végén sebességet vált és ha melléteszed a trendvonalat csak a hülye nem látja igen ezt akartam mondani hogy a könyvben a szerzők ugye azt mondják hogy a 80-as évek vége sőt megmondják hogy ez 1988 most ezen ne vitatkozzunk mert ez érdektelen ebből a szempontból de a 80-as évek végén történik valami és az addigi felmelegedés az érzékelhető felmelegedés egy másik sebességi fokozatba kapcsol tehát ami megkülönbözteti a 90 utáni időszakot tehát a mögöttünk lévő 30 lassan most már 34 évet az azt megelőző évektől évszázadoktól az a felmelegedésnek a sebbe így van tehát és itt elég tehát hogyha most megnézi az ember a grafikonokat megnézi az ábrákat megnézi az adatsorokat amit egyébként elég részletesen tartalmaz a könyv akkor akkor elég nehéz ezzel vitatkozni hogy a jelenség a jelenség az jól dokumentált hogy mi történt az elmúlt három évtizedben most innentől ugye jönnek azok a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113”

Miről szól ez az epizód: „Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113”?

Dr. Rácz Lajos klímatörténész, a szegedi egyetemi professzora, a Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötet fordítója vendég a Kék Bolygó podcastban. Beszél a környezettörténészként végzett kutatásairól, melyekhez gyermekkori élményei, a kelet-magyarországi… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rácz Lajos, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113”?

Fő témái: klímaváltozás, klímatörténet, környezettörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Klímaváltozás mindig volt, de ez most valami nagyon más #113”?

Megjelenés: 2024. 11. 05.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/klimavaltozas-mindig-volt-de-ez-most-valami-nagyon-mas-113-49418395

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból