Kék Bolygó - Áder János podcastja

Magyarok a tisztább Balkánért #122

· PT28M25S

Összefoglaló

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével magyar szakértők segítették Észak-Macedónia kormányát egy tisztább ország megteremtésében. A projekt a hulladékgazdálkodásra fókuszál, és uniós csatlakozási felkészülésük része.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 03. 09.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
hulladékgazdálkodás, klímavédelem, balkán
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam végner krisztina környezetvédelmi szakjogász tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban köszönöm szépen a meghívást mi is a témánk a témánk egy most záruló uniós program no de ez a program azért érdekes mert segíti északmacedóniát abban hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében sikeresen felkészüljön az uniós csatlakozásra talán itt már felkeltettük a hallgatók érdeklődés és mi a különlegessége ennek hogy ez volt az első olyan uniós program ahol a magyar állam delegáltja volt a projektvezető így van zárjá beteszem hozzá hogy a kékblygó alapítványt tehát a mi alapítványunk nyerte meg ezt két évvel ezelőtt ez nem kis büszkeséggel töltötte el bennünket és a munkatársaimat és hát egy esztendőt töltött észak-macedóniában elég alaposan megismerte a vidéket elég alaposan nézzük meg hogy pontosan hogyan is nézett ki ez a konzorcium tehát nézzük meg ennek a dolognak a formai részét és aztán majd belemegyünk a tartalmi kérdésekbe tehát mi voltunk a konzorcium vezetők kik voltak még a tagok kik vettek részt ebben a munkában hát alapvetően a konzorcium tagja még rajtunk kívül a kékbolygó klímavédelmi alapítványon kívül az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt az unvet bundesamt ők nagyon magas szinten képviseltették magukat de úgy úgynevezett junior partnerek voltak tehát kisebbségi partnerek nagyjából a munka 15-20%-át végezték el viszont ezen kívül mivel mi egy nagyon jó munkát szerettünk volna leten ezért meghívtunk spanyol illetve észt szakértőket észt észteket merthogy az észteknek van a legjobb elektronikus kormányzati rendszerük igen az informatikai rendszerük az nagyon nagyon nagyon gyorsan átálltak és nagyon jól is működik egyébként a kormányzati informatikai rendszer tehát azt bekapcsolták így van mivel az egyik lába ennek a munkának egy informatikai rendszer alapjainak a letétele volt így úgy gondoltuk hogy mi is jók vagyunk de azért ők a legjobbak ezért meghívtuk őket illetve spanyolországból hívt egy kollégát aki a korábbi jogszabály egyik jogszabály kidolgozója volt és úgy gondoltuk hogy őt meghívjuk két hétnyi munkára mert ő ismeri legjobban azt a jogszabályt amit ő tett le anno az asztalra na tehát ezek volt ez egy nemzetközi brigád volt akkor két éves munka most mé még mielőtt ennek a részleteibe belemennénk azért nézzük meg hogy megérkeznek észak-macedóniába ugye ott aki járt a balkánon annak azért azt gondolom hogy van személyes élménye arról hogy a környezeti kultúra mondjuk nem egészen olyan mint svájcban tehát lakossági vállalati még nyugodtan mondhatom hogy kormányzati szemletváltásra is biztos hogy szükség lesz a jövőben milyen mérről indul északmacedónia mi volt a tapasztalatuk hát ugye én egy kicsit korábban érkeztem már mert én korábban jártam már észak-macedóniában ahhoz képest fejlett valamennyien fejlődés tapasztalható de messzebb vannak mint mi egészen nyilvánvalóan teljesen mások a a prioritásaik vagy mások voltak és így az uniós csatlakozás nekik nagyon nagy előrelépés abban hogy teljesíteni kell bizonyos feltételeket akkor is ha mondjuk akár a kormányzat akár a lakosság számára nem ez a legfontosabb a környezetvédelem annyiban van fókuszban de nem hulladékgazdálkodási fókuszban hogy scopje ugye a főváros ez egy völgyben fekszik és nagyon rossz a levegőj európa egyik legrosszabb levegőjű városa ezért ilyen szempontból környezetvédelemben érdekelt a lakosság mert ők is tudják hogy egészségtelen a környezet ez alapvetően smogot jelent ez alapvetőent szén széntüzelésű erőművek lakossági hulladéktűzelés nagyon nagyon komoly a lakossági hulladéktüzelés ami nekünk már bocsánat hogy ezt mondom ez egy nagyon rossz kifejezés kapóra jött mert könnyebb volt megszólítani a résztvevőket náluk elindult egy folyamat már 18-ban ugye az uniós csatlakozásra való felkészüléssel így nem érkeztünk szűztererepre de hát azt kell mondani hogyha az ember jár abban az országban ez egy gyönyörű ország hatalmas természeti adottságokkal én mindenkinek csak javasolni tudom hogy látogasson el arrafelé min de minden tiszta szemét tehát bárhova megyünk úton útfélen minden hol ott van a szemét és én azért használom ezt a kifejezést mert ha az ott van akkor az nem hulladék mert az nem érték hanem valamilyen negatív értékkel rendelkező dolog tehát akkor mérről indultak nagyon mérről indultun nagyon mérről indultak na akkor nézzük hogy mi is volt a feladat mit kellett elvégezni ebben a két esztendőben ha jól tudom és akkor pontosítson de mindenképpen egészítse ki majd amit én most kérdésformájában megfogalmazok hogy az egyik cél az volt hogy a ennek a hulladékgazdálkodásnak a tervezett hulladékgazdálkodásnak a jogszabályi intézményi pénzügyi infrastrukturális és informatikai hátterét teremtsék meg tehát egy meglehetősen átfogó min ha úgy teszik minden részetre és aztán majd a tartalmi részére is kíváncsi lennék de most nézzük ennek ezt a mondjuk így intézményes jogszabályi pénzügyi részét tehát ha jól tudom akkor ezeket kellett kidolgozniuk ennek a konzorciumnak ez így van a hulladékgazdálkodáson belül egy elég speciális ágazatnak tehát nem az lakossági hulladéknak hanem bizonyos hulladékáramoknak mi teljes átalakítását tettük le az asztalra egy olyan intézményt dolgoztunk ki egy teljesen új inté intézményt aminek előfutára sem ebben az országban sem nagyon sok európai országban nincsen amely megoldhatja és egy ilyen nagy ugrást tud teremteni ahhoz hogy tisztább legyen minden és ennek minden részletét letettük tehát mi két év alatt eljutattuk oda ezt az országot hogyha elfogadják ezt a koncepciót és elfogadják ezt a jogszabálycsomagot akkor ők nagyon rövid időn belül nagyon komoly látható eredményeket tudnak elérni és úgy látható eredményeket amit mi lakosok is láthatónak fogunk megítélni igen de akkor ennek több előnye is lesz mondhatni több legyet tudnak ütni egy csapásra hiszen tisztább lesz a környezet így van ez nyilván segíti a tur turizmusnak mint ágazatnak a fejlesztését a lakosság egészségesebb körülmények között tud élni a a vállalatok működéséhez is egyébként mondjuk például tisztább lesz a levegő kevesebbet fognak betegeskedni a dolgozók tehát ennek van üzleti haszna is és így tovább és így tovább na most azt mondja hogy készen van ez a csomag ezt el kell fogadni majd rákérdezek arra is hogy a ehhez hogyan áll a sopiai kormány de nézzük meg ennek a tartalmi részét tehát a hulladékgazdálkodásnak mely részére vonatkozik milyen ugye ezt szokták mondani a szakértők hogy hulladékáramok tehát milyen hulladékáromokra vonatkozik lakossági vállalati műanyag üveg plasztik tehát kicsit alvassom be a részletekbe ez egy nagyon speciális kör van egy úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi elv ami egy nagyon speciális szervezési és finanszírozási modell de majd erről biztosan beszélünk és ezek alá nagyon jól meghatározható anyagáramok tartalmaznak így az összes csomagolási anyag műanyag fa papír fémek minden amibel csomagolunk az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai az akkumulátorok és az elem nek illetve macedónia abból a szempontból egy érdekes térség hogy ők korábban elfogadtak egy jogszabályt ami nagyon előremutató aminek a kidolgozásában egyébként szakértőként mi már akkor részt vettünk tehát náluk az olaj a gumiabroncs az elhasznált járművek és a textil is benne van ebben a körben ez azt jelenti hogy ezekre a hulladékokra amiket felsoroltam egy nagyon speciális finanszírozási és szervezési rendszert hoznak létre tehát ezeket kezdik el úgynevez szelektíven gyűjteni így ebből a formából adódóan ez a lakosságot és a vállalatokat is érinti hiszen bárhol termelődik meg ez a típusú anyag ez bekerül ebbe a finanszírozási és szervezési rendszerbe ezt egy állami vállalat fogja csinálni koncesszióba adják magáncég csinálja egy cég több cég csinálja tehát hogy hogy néz ki majd ennek a végrehajtása ahogy mi végül is letettük ezt az anyagot ez egy magáncég lesz amely átvesz bizonyos nagyon komoly állami feladatot okat állami nagyon komoly felügyelet mellett azért nem lett végül ez egy állami cég mert rettenetesen nehéz lasszóval kell fogni az embereket a a közszférába kint is azt hiszem ez mindenhol probléma hogy nagyon-nagyon nehéz jó szakembereket ma már vissza vagy átcsábítani a közszférába egyrészt másrészt ezt a rendszert a a a magánszféra finanszírozza jelenleg is majdnem mindenhol így végül a koncepció az az lett el fogadás a közös egyeztetések alapján ez egy nagyon komoly vita volt egyébként nem csak a a minisztériummal hanem a magánfelekkel is hogy ez egy magánalapítású cég lesz meghatározott alapítói körrel kötelező alapítói részvétellel tehát bizonyos jogi személyek kötelezően alapítóként részt vannak részt vesznek ebben viszont az állam nagyon komoly felügyeletet lát el ebben viszont a cég teljesen önállóan dolgozik azokban a feladatokban amit nagyon tételesen meghatároztunk ö számára ugye nagyon sok anyagot felsorolt nekem az egyik veszőparipám az elektronikai hulladékoknak az újrahasznosítása mert hogyha figyelembe vesszük azt és ez mindig nagy rácsodálkoodást szokott kiváltani amikor ezt elmondom hogy 1 tonna mobiltelefonból 150szer annyi aranyat tudok kinyerni mint 1 tonna kőzetből 1 tonna kőzetből nagyjából 2 gramot 1 tonna mobiltelefonból meg több mint 300 g-ot ezzel mindenki ugye elcsodálkozik ühüm a tehát az az egy óriási előrelépést mert ez még magyarországon is még egy megoldandó feladat tehát hogyha ezt meg fogják csinálni na de ugye végigsorolt ezeket a hulladékáramokat ugye ez kell ahhoz hogy a lakosság gyűjtse kellenek megfelelő gyűjtési pontok gondolom ahol ez a fajta szelektivitás megtörténik ez kuka vagy hulladékudvar nem tudom milyen megoldást választottak lehet hogy is is és utána van egy feldolgozá ugye erről beszéltünk hogy ez egy magáncég lesz az a kérdés hogy ezt lehet-e nyereségesen csinálni ez a cég nem a hasznosítási oldalon száll be hanem egy úgynevezett koordináló funkciót fog ellátni tehát ez a cég önma nem fog gyűjteni nem fog hasznosítani hanem a meglévő szereplőket fogja egy transzparens rendszerbe bocsánat hogy ezt mondom de beleerőltetni a jogszabályi feltételek adottak voltak a végrehajtás pedig nem és a jogszabályi feltételek sem úgy hogy megfeleltek volna az uniónak tehát kell valaki aki átveszi az állam ellenőrző és kvázi ilyen szupvíziós feladatait hogy végrehajtassa a szereplőkkel azt ami a kötelezettségük lenne illetve meghatározza a kötelezettségeket tehát például a gyártóknak azt hogy tisztábban gyártsanak hogy elkülönítetten gyűjtsenek például a közszolgáltatóknak hogy adjanak igenis lehetőséget a szelektív gyűjtésre az hogy a hasznosítók valóban riportáljanak tényleg azt az anyagot ha bejön az anyag akkor azt valóban kezeljék ne álljon hegyben valahol bocsánat hogy ezt mondom de talán ez így értető hogy nem engedjük a szereplőket csalni és nem engedjük a szereplőket a rendszeren kívül lenni ez vagy vagy ellustulni hát például ellustulni sem így van és ugye ez hogyha nincsen az államnak egy nagyon erős végrehajtóereje ami jelenleg nincsen akkor akkor mindenki ellustul és mindenki azt csinál amit akar és ez az anyagár ezek az anyagármok abból speciálisak hogy nem az államnak kell beletenni a pénzt a gyűjtésbe meg a hasznosítás szervezésébe hanem egy az korábban említett kiterjesztetty gyártói felelősség alap elve alapján magáncégeknek kötelező ezt finanszírozni viszont hogy ezt hogy teszik hogy valóban finanszírozzák-e vagy csak papíroznak ezt ki kell mondani nagyon sok helyen gyártják a papírt hogy hú hát mi nagyon sokat gyűjtöttünk de ha bemegy egy ember egy hulladékudvarba az nincs ott ennek az új intézménynek az a szerepe hogy egy transzparens rendszert teremtsen megteremtse az adatszolgáltat s alapjait és mindenkit nagyon szigorúan ellenőrizzen mert mi azt látjuk a kinti adatok alapján hogy a már működő hulladékanyagáramokban így a csomagolásban 60%-a az anyagoknak nincs benne a rendszerben az azt jelenti hogy 60%-a valamilyen módon kikerüli ebben a részvételt tehát vagy papíron gyűjtötték csak vagy valamilyen módon értékesítették feketén tehát kamu kamu a dolog bocsánat hogy ezt mondom így van és ugye az a 60% az nem is fizetett azután tehát azok az úgynevezett gyártócégek talán ezt egy mondatban érdemes elmondani nem a gyártógyártó tehát akik valóban készítik hanem akik abban az országban először forgalomba helyezik ebben a rendszerben mi ezt hívjuk gyártónak tehát az első forgalmazót ő neekik ezt finanszírozniuk kell onnantól kezdve hogy bejön az országba onnantól hogy egészen odáig hogy hasznosul ez az anyag ez egy kötelezettség de hát hogy ezt megteszik vagy nem teszik mi úgy látjuk hogy 60%-a be sem jelentkezett ebben a rendszerben az meg hogy mit csinálnak az meg egy külön kérdés akkor az egy nagy kérdés hogy az állam vagy akár ennek az ez a ez a cég amit amiről beszéltünk ez elég erős lesz-e ahhoz hogy ki kényszerítse ki követelje rászorítsa részben a gyártókat forgalmazókat elsőként forgalmazókat részben a lakosságot arra hogy betartsák ezeket a szabályokat akkor azért meg ez egy hosszú hosszú hosszú folyamat lesz e ez egy nagyon komoly feladat ugye maguk az ellenőrzési jogok azok hát részben rendelkezésre álltak de nem ismerik ezek az országok azokat a jó gyakorlatokat amik nálunk például már megvannak vagy egyéb európai országból azt azért el kell mondanom hogy nagyon jó ez a nemzetközi együttműködés ugye illetve a kékblygó korábbi esettanulmányai mert képben voltunk azzal hogy melyik országban mit csinálnak jól és van átvettünk más gyakorlatokat is is például hogy bevonjuk a vám vámosokat illetve az adószakértőket az adóellenőröket ebbe hiszen ezek az országok macedónia pici 1,8 millió ember lakik ott nem nagyon gyártanak valójában semmit mindent importálnak ha meg tudjuk fogni a vámnál ezeket a cégeket és azt tudjuk mondani hogy hohó hát itt van egy cég akinek fizetési kötelezettsége van és lehet hogy vámot fizet de nem tesz eleget a hulladéknak máris van egy olyan ellenőrzési pont amire nem gondolt senki és máris bevisszük…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Magyarok a tisztább Balkánért #122”

Miről szól ez az epizód: „Magyarok a tisztább Balkánért #122”?

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével magyar szakértők segítették Észak-Macedónia kormányát egy tisztább ország megteremtésében. A projekt a hulladékgazdálkodásra fókuszál, és uniós csatlakozási felkészülésük része. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Magyarok a tisztább Balkánért #122”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Magyarok a tisztább Balkánért #122”?

Fő témái: hulladékgazdálkodás, klímavédelem, balkán.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Magyarok a tisztább Balkánért #122”?

Megjelenés: 2025. 03. 09.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/magyarok-a-tisztabb-balkanert-122-50210764

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból