Mélyreható változások éve lehet 2025 #118

Összefoglaló

2025 a mélyreható változások éve lehet a geopolitikai helyzet nem hasonlítható a szovjet-amerikai hidegháborúhoz. Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint az USA és Kína között elsősorban tudományos együttműködési kereteket kell találni, különös tekintettel az…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2025. 01. 13.

Hossz

23 perc

Szereplők, említett nevek

Áder János, Kőrösi Csa

Témák

geopolitika, tudományos együttműködés, usa-kína kapcsolatok

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket beszélgető társam mai vendégem ismét körrösi csaba ugye az év utolsó adását azzal fejeztük be hogy a témának csak talán a felét a beígért témának csak a felét tudtuk megbeszélni és talán maradt hiányérzett és várakozás a kedves hallgatókban tehát folytassuk klímával fejeztük be fenntarthatósági kérdésekkel fogjuk kezdeni az új esztendőt úgyhogy az előző adásban is hogyha valaki visszaemlékszik rá akkor azt láthatta hallhatta hogy legalább háromszor négyszer elhangzott egy furcsa név egy furcsa mozaik szó sdg azaz fenntartható fejlődési célok magyarra fordítva a 2015-ben fogadta el ezt az ens korábban mint ahogy a párizsi megállapodás történt te ennek az előkészítésében akkor ugye nagykövete voltál magyarországnak a ens nagykövete voltál magyarországnak ebben oroszlán részt játszottál két több mint két éves munkád van benne igen megválasztották ennek a tárgyalási folyamat társelnökének hát társelnök voltál de most azért te szerénykedsz de én pontosan tudom hogy a munkát te végezted a másik társ ök meg inkább csak páváskodott most zárulja bezár neked erre nem kell mondani semmit mert úvarias ember vagy nyilván ezt nem fogod elmondani de én tudom a lényeg az hogy nagy beccsben tartják azóta is ezt a munkát és hogyha én megnézem és most ez megint csak nem dicséret csak azt gondolom hogy ha egy munka el van végezve és annak van becsülete akkor azért érdemes arról beszélni az elmúlt 10 esztendőben hasonló teljesítményt az ensben nem tudott letenni senki az asztalra tehát ilyen megállapodás ilyen hordererőű megállapodást senki nem hozott tető alá mi is ennek a lényege ennek a lényege az hogy 15 évre elfogadtatok az ens valamennyi tagállama elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt majd ezekről mindjárt elmondott h ezek micsodák és 169 alcélt no és akkor itt vegyük fel a beszélgetés vonalát és mondd el hogy mik is ezek az sdg-k miért volt olyan fontos ezeknek az elfogadása mi a jelentőségük és azt án egy mondattal a múltkor utaltál már rá a félidős teljesítés hogyan áll erre majd egy a következő kérdés során térjünk ki hát akkor először is boldog új évet kívánok neked is és mindenkinek aki a készülékek előtt van 2012 rio rióban tartották azt a világtalálkozót csúcsértekezletet ami emlékeim szerint egyébként az az akkor megválasztott újonnan megválasztott magyar köztársasági elnöknek az első jelentős nagy nemzetközi szerepvállalása volt akit úgy hívtak éppen hogy áder jános és ezen a riói csúcstalálkozó mondtatam belecsöppentem mint pilátus a kédóba de de nagyon élesen csináltad a ezen a csúcstalálkozón merült föl annak az igénye hogy a világ nagyon veszélyes irányba megy látunk olyan tendenciákat amik akár a szegénység alakulásával akár az a közegészségügy alakulásával akár az ipari fejlődés jellegével a települések által felhalmozódott problémákkal vagy a klímaváltozással a vízgazdálkodás gondjaival a mezőgazdaság talajhasználat problémáival és még sorolhatnám egy nagyon nagy veszélyes kupacot alkotnak és rioban ti úgy döntöttetek hogy az ens-ben induljon egy kormányközi tárgyalási sorozat amely fogalmazzon meg világos célokat fogalmazzon meg egy világos jövőképet tehát egy víziót adjon a világnak hogy honnan hová kellene eljutni 15 év alatt és ennek a több mint két éves tárgyalási sorozatnak az eredménye volt ez a bizonyos 17 fenntartó fejlődési cél a a keret dokumentumát pedig úgy mondták hogy agenda 2030 egy picit újdonság volt az ens történetében két-három dolog is az egyik hogy az eddigi fejlődésünk alapvetően szabályalakú fejlődés volt és mind a mai napig ugye büszkék vagyunk arra hogy mi szabálykövető társadalmak vagyunk legyenek azok királyi dekrétum legyenek azok törvények vagy nemzetközi megálpodások de arra jött rá a világ jöttetek rá ti az a világ vezetői hogy ha mindenki szabálykövető lesz akkor is megyünk a lefolyóba tehát itt valami nagy gond van tehát meg kell változtatni a fejlődésnek az ütemét és az irányát és ezért jött az a döntés hogy akkor tűzzünk ki olyan célokat amik segítenek ezt a fordulatot végrehajtani tehát gyakorlatilag ez egy globális vízió egy jövőkép ami egy fordulatot ír le ezeket foglalta össze ez a tárgyalási sorozat ráadásul szintén újdonságként hogy igen erősen a tudományos evidenciára támaszkodott a dolog a végén nyilván a politikai kompromisszumok ideje is eljött de ez alapvetően tudományosan viszonylag jól megalapozott és egy integrált rendszer volt tehát nem egy-egy rész kérdést akartunk megszerelni benne hanem ezt a fordulatot 17 nagyfejezetre lebontva próbáltuk összerakni egy egyezményes dokumentumban de csak hogy a kedves hallgatók értsék ugye ebben nem csak a klíma van ami az előző beszélgetésünknek a fő témája volt az is de az egy a 17 közül de benne van a vízválság benne van a mezőgazdaság benne van a környezetszennyezés benne van a béke kérdése benne van az urbanizáció tehát még nagyon sok minden benne van ami a mindennapi életünket befolyásolja meghatározza azt is mondhatnám hogy a ha egy mondatbaan kellene összefoglalni hogy ezek a fenntartható fejlődési célok azt szolgálták vagy egy olyan jövőképet vázoltak fel ami egy lakhatóbb békésebb és biztonságosabb világot eredményezne ha ezeket a célokat meg tudnánk valósítani igen és itt nagyon indokolt a feltételes mód igen mert ugye most szeptemberben nem most az előző év szeptemberében volt volt egy értékelés félidős értékelés hol tartunk a félidő során te ott voltál részt vettél ebben a munkában nem túl szívderítő a kép sajnos nem amikor 15-ben elfogadtuk illetve magukat az sdg-ket már 14-ben kidolgoztuk elfogadtuk akkor azt érezte az ember hogy talán valamilyen akár történelmi jelentősége is lehet a dolognak de azt nem gondoltam volna hogy néhány éven belül az óvodától az egyetemig a nemzetközi finanszírozási intézményektől egészen civil szervezetekig az sdg-knek a az ikonjai ott lesznek mindenhol viszont és bocsás meg és maga a fogalom is egyébként tehát az hogy fenntarthatóság mint fogalom ez 15 évvel ezelőtt egyszerűen még a tudományos szakzargóban is csak nagyon ritkán jelent meg meg meg a mindennapi közbeszédnek a rés űé vált bocsás meg hogy köz köz közbe vágtam igen talán egy egy kicsit ilyen ilyen tisztára mosásra is lehet has igen van egy ilyen divat divat karakteres a dolognak de a kérdésedre visszatérve 2023 szeptemberében volt a félidei áttekintés annak hogy hogyan állunk az annak a teljesítésével amit elhatároztatok elfogadtatok 2015 és itt azért nem igazán rózsás a képlet amellett hogy majd mindjárt rátérek hogy nem tudjuk pontosan mérni vagy nem tudtuk pontosan mérni az eredményeket az ens rendszerében a 17 fenntartható fejlődési célt egyenként külön külön külön méregették 248 indikátor mellett és az az eredmény jött ki hogy félidőben körülbelül 16%-os teljesítmény ny vagyunk másként megfogalmazva hogyha ebben a tempóban haladnánk akkor nem 15 évre hanem 63 évre lenne szükség ahhoz hogy a célokat elérjük de közben a a világ nem áll meg az idő nem áll meg közben a népesség gyarapodik a problémák halmozódnak tehát ez nem nem fog minket várni senki sem ahhoz hogyha ha késlekedünk a végrehajtásra hogy majd utolérrjük magunkat és és aztán azt tudjuk mondani hogy na mégis csak megcsináltuk így van pont ezért mondtam antonio guteres főtitkárnak hogy itt hitelességi problémával fogunk szembenézni hogyha megrendezünk még egy ilyen fenntartósági csúcsot és azt mondjuk hogy emberek 16-17%-nál tartunk de higgyétek el hogy a második periódusban it szárnyakat második fele az majd szárnyalni fog í így van és akkor mindenki angyallá változik úgyhogy ezt majd behúzzuk ahogyan kell ráadásul nem csak arról van szó hogy egyenletesen növekszünk és akkor 75 év alatt ezt elérjük hanem van jó néhány olyan terület ahol visszafelé megyünk tehát van jó néhány olyan terület ahol ma rosszabbul állunk mint 2015 mint az elfogadás pillanatában így van tehát a matematikai átlag az a plusz 17% de az életre gyakorolt hatás az néhány területen rosszabb mint volt korábban és ennek nagyon sok tanulsága volt az egyik amit talán említettem már korábban hogy nem is rendelkeztünk olyan mérőeszközzel ami pontos képet adott volna hogy ez az egész fenntarthatósági fordulat ez milyen állapotot mutat milyen eredményeket mutat minthogyha egy mozaik kockákból össze kiraknánk a falra valamit de a kép nem jön ki belőle és ebből a mozaik kockákból próbálnánk jósolni a ugye a említetted hogy nem jó mérőszámot használ az ens ahhoz hogy ennek a folyamatnak a toporgását visszaesését esetleges előrelépéseket mérje több mint vagy majdnem 250 ilyen célt használ vagy indikátort használnak és a múltkori beszélgetésre visszakanyarodva ott volt egy félmondatod valószínűleg a hallgatók azt így nem értették amikor arról beszéltünk hogy meg kell haladni a gdp-ben való számolást akkor ugye utaltál arra is hogy igen mert a fenntartható fejlődési célok eléréséhez az a számítási mód amit mi illetg az általunk felkért szakértők kidolgoztak az sokkal közelebb visz sokkal pontosabban tudjuk látni hogy ennél a 17 célnál előrébb jutottunk vagy sem közelebb jutottunk a kívánt eredményhez vagy sem tehát itt kapcsolódik vissza egyébként a a world science fórumhoz a gondolat ö igen igen ugye ha leegyszerűsítjük egy a képletet egy kicsit akkor azt talán mindenki megérti hogy amit mérünk azt tudjuk irányítani és amit irányítani tudunk azt tudjuk végrehajtani tehát hogyha már az elején van egy nagy hiátos akkor onnantól kezdve az ismeretlenség az egyre nagyobb lesz és a végeredmény pedig valószínűleg nem az amit szerettünk volna elérni ez egy olyan eszköz egy olyan olyan gondolkodás egy eszközrendszer hiánya mind a mai napig a a cselekvéseinkben legyen az gazdasági vagy politikai vezetés amivel adós volt a tudomány hosszú évtizedek óta hy a múltkor beszéltünk arról is hogy budapesten megjelent egy amerikai és egy kínai delegáció is igaz hogy nem politikusok hanem tudósok é és beszéljünk egy kicsit erről hiszen a az előző adás bevezetőjében említettem azt hogy az egyesült államok és kína esetleges együttműködésének a kérdéséről is ha lesz időnk akkor váltsunk szót te elég régóta nem kevés energiát fordítasz arra hogy részben az egyesült államokban különböző tudományos műhelyekben akadémiai intézményeknél egyetemeknél jének a neve múltkor el is hangzott nevesítve kínában ugyanígy megpróbálsz olyan helyzetet teremteni és megpróbálsz olyan beszélgető fórumokat létrehozni ahol nem a szembenállás hanem a két nagyhatalom együttműködésének a területeit lehetséges területeit próbáljátok számba venni erről mondjál azért nekünk néhány szót ö így van azt mindenki látja érzékeli a médiából hogy az amerikai és a kínai politika az többé-kevésbé ütköző pályán van tehát egy geopolitikai verseny éleződése tapasztalható a világban de itt azért hadd adjak egy kis reményt ez nem azonos az amerikai szovjet hidegháborús viszonnyal és ez azért jó néhány területre felcsillantja a reményt például nem a kölcsönösen garantált megsemmisítés a céljuk ennek a két országnak a két ország gazdasági összefonódása az 15-20szorosan nagyobb volumenű mint annak idején volt az egyesült államok és a szovjetunió között és a két gazdaságnak az egymáshoz viszonyított aránya is összehasonlíthatatlanul nagyobb mint volt annak idején az amerikaiak és a szovjetek között miközben van egy nagyhatalmi vetélkedés aközben azért a gazdasági szempontok és a gazdasági érdekek nagyon sok ponton sokkal jobban mint korábban összekapcsolják a két országot így van így van tehát azt el kell fogadn k valószínűleg hogy egy versenyfutás egy politikai geopolitikai versenyfutás megmaradt közöttük de az együttműködésnek az alapjai szükségessége az gazdasági értelemben adottak és van egy másik tényező és ami talán nem volt ennyire egyértelmű a hidegháború idején hogy zömmel az emberi tevékenység következtében a földnek az állapota beleértve az összes globális közjavat a levegőt a vizet a biodiverzitást a tengerek állapotát a közegészséget és satöbbiit sokkal rosszabb helyzetben van mint volt 20-25 évvel ezelőtt tehát innen adódik a dolog hogyha ha van lehetőség megtalálni a két ország közötti alapvetően talán tudományos alapú együttműködésnek a fejlesztését akkor ezek nagy valószínűséggel azon a területen keresendők ahol mindnyájan érdekeltek vagyunk a siker tehát mind a két országot szorítja ugyanaz a cipő lényegében tehát mind a ketten ugyanazzal a problémával küzködnek és nézzük meg hogy hogyan lehet esetleg egy közös együttműködés most egyelőre még csak tudományos együttműködés reményeink szerint ez aztán lehet politikai is de most egy tudományos szinten hogyan lehet ezekre a kínaiakat is és az amerikaiakat is feszegető kérdésekre választ találni mik ezek a területek egyébként tudnál példát mondani mert hátha így jobban érthető lesz a hallgatók számára ugye először azt zárjuk ki hogy mik azok a területek amik nem valószínűleg hogy gyorsan fel fognak merülni ezek a katonai biztonsági természetű érzékeny technológiákkal foglalkozó kérdések de olyanok amik mind a két országban is az egész világon komoly problémákat okoznak például az élelmiszerbiztonság hogyan fog alakulni az élelmiszertermelés élelmiszerbiztonság egy klímaváltozás közepette beleértve itt a élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos vízgazdálkodást is vagy hogyan fog alakulni a humán egészségügy a gyorsan megjelenő feltételezhetően megjelenő járványok tekintetében vagy hogyan fog alakulni a humán élet a búrjánzó városok által fel felhozott jó és rossz tendenciák közepette egyébként ez a három nagy témakör úgy tűnik hogy a a két ország tudományos akadémiájának emberei között kialakított három nagy kutatási területet is adja tehát az élelmiszerbiztonság urbanizációs problémák és humán és planetáris egészség tehát ebben megállapodás van lényegében és egy szándék hogy akadémiai szinten tudományos szinten az egyesült államok és kína együtt fog működni egyébként csak az első témához egy kiegészítés 25 évre vagyunk 2050-től a mostani prognózisok szerint addigra a föld népessége körülbelül 10 milliárd fő lesz és…

Említett entitások

Témák

• geopolitika
• tudományos együttműködés
• usa-kína kapcsolatok

Személyek

• Áder János
• Kőrösi Csa

Szervezetek, cégek

• ENSZ Közgyűlés

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mélyreható változások éve lehet 2025 #118”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Mozgásban: Geopolitikai konfliktus Európában — XXI. Század Intézet

  Kosztur András és Ilyash György elemzik az orosz-ukrán háború geopolitikai aspektusait, annak világrendre gyakorolt hatásait, Kína és Amerika szerepét, valamint Európa lehetőségei…

• I/ Aszály után, klímaváltozás közepette: hogyan tovább magyar mezőgazdaság? — Kerengő - közéleti beszélgetések

  Az aszály és a klímaváltozás kihívásaira reagálva a magyar mezőgazdaság jövőjét tárgyaló közéleti beszélgetés. Az önellátás, az öntözés szükségessége, a hagyományos növények (kuko…

• Valódi világrendszerváltás tanúi vagyunk? #002 — VILÁGPONT

  Horváth József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetés a világrendszerváltásról, az USA-Kína versenyről, a BRICS hatásáról és Magyarország helyéről a nagyhatalmi küzdelemben.

• Kína és az USA háborúja: Milyen lesz az új világrend? (Konok Péter és Kusai Sándor) — Glóbusz

  Konok Péter és Kusai Sándor a Kína és az USA közötti konfliktust, valamint az ebből adódó új világrend lehetséges formáit vitatják meg.

• H[EU]RÉKA | Hogy áll jelenleg az EU-Kína verseny? – vendég: Krajczár Gyula, a Jelen főszerkesztő-helyettese, Kína szakértő — Jelen Podcast

  Krajczár Gyula, a Jelen főszerkesztő-helyettese és Kína szakértője, Tóth Ákossal beszélget az EU és Kína közötti versenyről. Kitérnek az amerikai és európai Kína szemlélet különbs…

• Ellátási problémák jöhetnek, de ezt nem ismeri el a nagyhatalmi politika — Hit Rádió ÉLŐ

  Dr. Gelencsér András vegyész-légkörkutatóval a zöldpolitika globális színtéren tapasztalható hiányosságairól, a valós fenntarthatóságról és a globális krízis elkerülésének lehetsé…

• Tarjányi Péter: Kiderült, ki mire játszik – jön a változás éve, a kérdés, hogy milyen irányba fordulunk — Frontvonal

  Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő globális helyzetértékelést ad a Frontvonal évzáró adásában. Szerinte 2025 "a lelepleződés éve" volt, 2026 pedig "a változás éve" lesz, a…

• KLíMA - Klímaváltozás és Biztonság - A hőhullámok biztonságai hatásai — Green Policy Center

  Ebben az epizódban dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója és környezetegészségügyi szakértője beszél a klímaváltozás egészségügyi köv…