Kék Bolygó - Áder János podcastja

Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78

· PT32M23S

Összefoglaló

Kovács-Safarcsik Adrienn, az ECO Fashion Hungary alapítója beszél az ultra fast fashionről, a középiskolások szemléletformálásáról és a ruhák újrahasznosításáról, kiemelve a divatipar környezetszennyező hatásait. A divatipar a szennyvíz-kibocsátás 20%-áért, a hulladék 10%-áért…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 07. 31.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
ultra fast fashion, divatipar környezetszennyező hatásai, ruhák újrahasznosítása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket vendégem és beszélgetőtrsam a mai alkalommal kovács safarcsik adrien okleveles építészmérnök de nem az építészetről fogunk beszélgetni hanem egy olyan mozgalomról amit egy évvel ezelőtt alakítottak köszönöm szépen a meghívást és szeretettel köszöntöm a hallgatókat ugye ech fashion a beszélgetésünk tárgya majd a divat a fenntarthatóság és a klíma összefüggései lesznek önök egy évvel ezelőtt alapítottak egy mozgalmat echo fashion néven miért is mi volt a célja a mozgalom indításának azért alapítottuk ezt a kis mozgalmat hogy a programjainkon keresztül közelebb hozzuk az emberek szívéhez a fenntartható divatfogalmát és a környezetbarátszemléletmódod a a divat témában és ebbe a tevékenységben mindig bevonunk magyar divattervezőket divat szakembereket akik nagyon nagy tehetségek és szeretnénk az ő munkáit megmutatni és rajtuk keresztül üzenni az embereknek hogy a fenntarthatóság igenis élhető a divatiparban is csak meg kell tanulnunk hogy ez hogyan működik általában a programjainkra az embereket gyanútlanul bevonzzuk azzal hogy divatsóra érkeznek vagy koktélestre érkeznek és természetesen meg is kapják ezt az élményt de előtte mindig van egy egy motivációs beszédünk amiben elmondjuk hogy a divatipar milyen károkat okoz a környezetben és és hogy igazából a fenntartható életmód sokkal egy boldogabb életmód csak meg kell mutassuk nekik hogy ezt hogyan tegyék és alapvetően nagyon fontos nekünk is hogy fenntartható módon tözködjünk vagy vásároljunk mert majd később az adatokból ki is derül hogy tulajdonképpen lassan bele fogunk fulladni a ruhahulladékba igen a megtermelt fölöslegesen megtermelt általunk föl nem használt idő előtt kidobott így van ruhába a önkénttelenül adódik a kérdés hogy mi volt a szakma reakciója mind azok akik akiknek nincs pénze menedzsmentre és mi ingyen a fenntarthatóság jegyében olyan programokra tudjuk őket bevinni ahová egyébként nagyon sok pénzt kellene fizetniük azért hogy ők megmutassák magukat és mind azok a divattervezők kedvelnek minket akik már nagy nevek a szakmában és nagyon tetszik nekik hogy mi ezzel foglalkozunk és nagyon sok mindenben segítik a munkánkat és igazából ők a mentoraink mondhatjuk úgy is hogy miért is indokolt egy ilyen mozgalom [Zene] akár magyarországon akár már másut szerte a világban néhány adatot hadd mondjak divatipar a divatipar felel a szennyvíz kibocsátás 20%-áért a világon a divatipar felel a hulladék 10%-áért a világon és a divatipar felel a széndioxid kibocsátás 20%-áért szerte a világon ezek elég riasztó adatok tehát a divatra nem így gondolnánk hogy ilyen komoly környezeti és klíma lábnyoma lenne mindannak amit vásárolunk pólótól kezdve a farmeren át a különböző legdivatosabb termékekig a olvastam egy írást amiben az szerepelt lehet hogy ön is találkozott már ezzel hogy és itt ebben szerepet játszik természetesen az internet is hogy minden 10edik ember eldobja a ruháját hogy ha háromszor már megjelent róla ugyanabban a ruhában egy fotó az interneten miközben a ruhának egyébként semmi baja nyugodtan használhatná még és van egy harmadik ami egy elemzés nem volt alkalmam az igazság tartalmát ellenőrizni de gondoltam hogy ha már beszélgetünk erről mindenképpen szóba hozom hogy az európai unióba érkezett ruhák 30%-a be se jöhetne az európai unióba mert olyan mérgező anyagot tartalmaz ez gondolom a festék a színezés során kerül a ruhába de 30%-a be se jöhetne na most ezek a globális adatok amiket az elején idéztem szennyvíz hulladék széndioxid kibocsátás és ez a másik két példa is azt gondolom hogy bőven ad okot arra hogy egy ilyen mozgalom elkezdjen ezzel a kérdéssel divat és fenntarthatóság divat és klíma összefüggéseivel divat és vízhasználat összefüggéseivel foglalkozni így van és az is tény hogy az elmúlt 15-20 évben duplájá emelkedett ugye a ruhagyártásnak a mennyisége és a vásárlásunk is egyébként és a ruhahulladékoknak világszinten csak 1%-át hasznosítják újra úgy hogy ruha készül újra belőle és szerintem ez hatalmas pazarlás akkor visszatérve arra hogy háromszor veszünk fel egy ruhát én azt gondolom hogy ezt a fiatalok éltetik egyelőre a fast fashiont vagy hogy hál istennek csak ők egyelőre a felnőttek már talán egy picit tudatosabban vásárolnak de ugye itt a közönsségi média azt hozta hogyha egy ruhában szereplek már egy fotón akkor az már ciki hogyha még egyszer fölveszem a ruhát mi a fiatalokra is szeretnénk majd hatni egy egész más gondolkodásmóddal úgyhogy sajnos ez a tény igaz meg az is hogy hogy a nagyon sok vegyianyagot tartalmaznak ezek a ruhák és nincsenek igazából ellenőrizve nincs elég szigora ahhoz hogy ezt ellenőrizni vagy kutatni tudjuk ugye itt a mérgező anyagok amik a ruhában vannak az nagyon káros hatást gyakorolnak arra akik gyártják tehát a ezek a rákos megbetegedések inkább csak a gyártóra vagy hát idézelben csak a gyártóra vagy a készítőjére van rossz hatással viszont a viselőjénél természetesen előfordulhat irritáció ekcéma vagy bármilyen egyéb bőr vagy belső betegség az egyik nagy célunk az az a jövőben egyébként hogy minél több fiatalhoz jussunk el ezt úgy szeretnénk tenni hogy egyrészt középiskolásokat megcélozni mert ugye ez a korosztály az aki a fast fashiont abszolút élteti és a szüleitől minden hétvégén újabb és újabb ruhát kér egy-egy bulira lehet hogy csak 8000 ft-os műanyagcafatok ezek de a lényeg az hogy látványra olyan legyen mint egy diignjner darab tehát a a fast fashionnek pont ez a lényege hogy azt gondolja az ember hogy egy divatos dizignjner darabban van de igazából nem ezek csak másolatok mind az elkészítési folyamata mind az anyaga egyébként nagyon gyérminőségű tehát többszöri használatra vagy vagy egy egésznapos használatra lehet hogy abszolút kényelmetlen mert mondjuk teljesen műanyagból van és én például kimondottan nem szeretek nem szeretem úgy érezni magam minthogyha egy ilyen folpak fóliába lennék h hogha lenne csomagolva igen igen igen pontosan úgyhogy a fiataloknak szeretnénk programokat csinálni úgy hogy hozzájuk mi megyünk el hozzájuk az iskolába ez egy nagyon nagy cél szokta a férjem mondani hogy én nem tudok kicsiben gondolkodni azért mert ők úgyis ott vannak az iskolában muszáj járniuk oda és hogyha elmegyünk és előadást tartunk erről egyébként hogy milyen károkat okoz a divatipar és elmondjuk nekik azt hogy hogy han lehet a jövőben változtatni és nem szabad hogy egyébként klímaszorongásban éljenek mert nem ez a jó irány hogy holnaptól aztán meg már teljesen más azért a személyes felelőséüket azért mégis csak érdemes érzékeltetni gondolom anélkül hogy anélkül hogy depresszióba sodornánk őket így van így van és el ez egy ez egy testi lelki divat külsőbső szépség ami amilyen programmal mi készülünk nekik egyébként és azt szeretnénk sugározni hogy nem nekik kell követni a divatot hanem saját stílust alakítsanak ki mert az sokkal menőbb és igazából a fast fashion csak elfedi a személyiségüket és diktálja hogy ők mit vegyenek fel egyformának kell lennünk lassan már a fiatalok ugye személyiségvesztéssel járó beavatkozásokat készítettek magukkal ugye a szájnövelés az arcforma teljes megváltoztatása tehát szeretnénk arra hatni hogy hogy legyenek saját maguk vállalják magukat és azt a stílust amik ő amit ők kifejlesz enek azt profi szintre emeljék és legyenek ápoltak divatosak és egyébként meg környezetvédők mert hogy ez lenne a jövő a másik közeg egyébként ahol szoktunk fiatalokat bevonni a mattias corvinus kollégium van 10-15 lány egyébként akik önkéntesen modellként is szoktak szerepelni az a programjainkon és ezt nagyon köszönjük nekik és több programot szerveztünk már ott is nagyon nyitottak a fiatalok és azt mondták hogy nagyon jól tudjuk a a társammal alexandrával előadni ezeket a dolgokat mert hogy látják hogy ezt szó szerint idézem hogy lehet 40 évesen is menőnek lenni ezt szokták nekünk mondani és hogy szívesen meghallgatják azt amit mi közvetítünk többször is használta azt a szót hogy fast fashion nem biztos hogy mindenki tudja a hallgatók közül hogy ez pontosan mit jelent úgyhogy és ez egy új hát új viszonylag új fogalom a jelenség sem régi kelett tehát mondjuk el hogy ez pontosan mit is jelent hogyan jelent meg nem a nem csak a fogalom mert a fogalommal leírunk valamit de hogyan jelent meg az a jelenség amit ez a fogalom leír a divatiparban és hol tartunk most miközben felismertük már ennek a gyengeit hátrányait hol tartunk most mert mintogyha nem a kijózanódás stádiumában lennénk ez így van hallgattam a kettő évvel ezelőtti riportját vyán eserrel és azóta nagyon sok minden változott ugye volt a covid-19 amikor elindult egy új mozgalom is de akkor először először beszélnék a fast fashionről ugye a fast fashion egy olyan olyan gyártási folyamat ahol nagy mennyiséget gyártanak ugye előre sokkalsokkal többet mint amit meg is vesznek általában kutatások szerint 40%-át adják el ezeknek a termék neek a többi szemétként végzi tulajdonképpen azt a lehetőség bocsánat 40%-át adják el és 60%- az szemét leszíg azért ezt jól rögzítenünk tehát amikor arról beszélt az imént hogy a fiataloknak a a lelkére kell egy kicsit azért hatni és a felelősségüket a felelősségérzetüket fel kell kelteni akkor szerintem ez a szám az azért fontos lesz majd a beszélgetések során bocsánat hogy közb szakított í igen semmi gond tehát a fast fes ön azt a lehetőséget adta az embereknek hogy leutánozza a nagy divatmárkák akár nagy luxus divatmárkáknak a stílusát és mindezt teszi rosszabb minőségű anyaggal vagy rosszabb technológiával tehát igazából ezek én csak úgy szoktam hívni őket hogy műanyagcafatok tulajdonképpen én csak így látom a fast fashion boltoknak a a termékeit de az emberek elhiszik hogy hogy ők dizájner darabokat hordanak de ezt átverésnek tekinteném nem inkább manipuláció és átverés igen egyébként az és nagyon szomorú az is hogy az emberek nem látnak mögé hogy mi mi van a gyártósoron nem is érdeklődnek az emberek eziránt tehát a azt gondolom hogy a legnagyobb probléma az hogy mai napig az emberek a plázákba járnak vásárolni ez a legegyszerűbb megoldás berohannak és megpróbálják a lehető lehető leg kevésbé rossz döntést hozni mert igazából jó döntést nem lehet hozni egy plázában nincsenek olyan darabok amik képviselhetnének minket vagy éppen szívesen vesszük ki a szekrényből tehát az emberek elhiszik hogy ők divatos dizájnel darabokat hordanak de sok ismerősömtől hallom egyébként azt is hogy az elmúlt években még rosszabb lett a minőség meg hogy egyre több a műanyag alapanyag már nyilvánvalóan ez a legolcsóbb és a fast fashion következő szintje az az ultra fast fashion ez mit jelent ez mit jelent itt térek akkor vissza a covid-19-re amikor az embereknek ugye otthon kellett lennie és mindent interneten vásároltak kialakult egy olyan olyan vagy ismert lett egy olyan vállalat aminek most ugye a nevét nem mondom akik kínában gyártanak és rámentek kimondottan a tömeggyártás ra és igazából mindent lemásolnak én is rendeltem már csak próbaképpen hogy mégis milyen minőséget küldenek ki és mit mit képviselnek annyira olcsók a termékek hiába van egy fotó egyébként a termékről vagy egy ruháról aki már vásárolt abból a ruhából az az tud feltenni saját képet is akár hogy segítsen a következő vásárlónak azzal hogy most tényleg kell vagy nem kell de egyszerűen olyan az egész felépítése h hogy annyi termék van az ember csak dobálja be a kosárba mert nagyon olcsóak szerintem 30-40 termék már benne is van a kosárban amikor az ember átnézegette azt ami tetszik neki ez a kosárban benne is marad mondjuk úgy örökre tehát nem nem vész ki egy hónap múlva s a kosárból sőt hogyha a termék elfogyott és aztán újragyártó sorra került akkor vissza is teszi a kosárba tehát nagyon kényelmes a vásárlónak megrendeli a 30-40 darabot akár és lehet hogy mondjuk 10 darab nem jó belőle de azt be is nyeli mert annyira olcsó hogy na bum és akkor abból megint csak vagy hulladék lesz egyébként ennek a gyártónak a márka nevével van egy facebook csoport is és ott adogatják el ezeket a ruhákat egymás között tehát ez az ultra fast fashion erről azt kell tudni globálisan egyébként a a divatipar 97%-át 20 nagyvállalat viszi el ebben benne van nyersanyaggyártó és ruhagyártó cég is a maradék 3%-on az a több millió pici ruha készítő osztozik tulajdonképpen magyarországon egészen elképesztő egyébként hogy ha csak a barátaimat megkérdezem hogy hány divattervezőt ismernek akkor maximum hármat tudnak mondani és már ezren fölül van ez a szám tehát nagyon sok magyar divattervező is van tehát hogy a fast fashionön ez a ez a 20 nagy vállalat uralkodik mondjuk így és ez az ultrafast fashion cég tulajdonképpen úgy dolgozik hogy a dolgozóik naponta 500 terméket készítenek el mindez darabonként 2 centért és hetente 75 órát dolgoznak havonta egy két három nap szabadnapjuk van úgyhogy itt tartunk mi pedig próbálkozunk a másik rabszolgaként rabszolga munkát végeznek de amit már mondott ugye nagy mennyiségben viszonylag olcsón igen ezzel ösztönzik az indokoltnál nagyobb mértékű vásárlásra fogyasztót igen ám de én azt szoktam mondani hogy ami silány minőségű pláne esetleg még az egészségre is veszélyes azt nekem akárha 2 ftért adják nekem akkor sem kell tehát hiába olcsó valami hogyha a minőséggel is problémák vannak pláne esetleg még a a snezőanyagok festékanyagok helytelen használata miatt esetleg nekem még valamilyen egészségügyi kockázatot is jelent a de nem nagyon látom hogy erről a problémáról amit itt az iméénesz az ultra fast fashion problémájáról hogyan nagyon sok cikk megjelent volna hogy a fogyasztóknak a a százezreit akik egyébként besétáltak ebbe a csabdába amit az imént az előbb fölrajzolt fogyasztóknak a százezreit tájékoztatták volna és azt mondták volna hogy kedves barátom vigyázz hát itt te tulajdonképpen át vagy verve te azt hiszed hogy olcsón vásárolsz minőséget nem olcsón rosszat vásárolsz meg még lehet hogy az egészséged is károsodik nem kellene ennek nagyobb hírverést csinálni az jó hogy a mozgalom ezt elkezdte de hogy nagyobb médiafelületet és nagyobb médiavisszhangot keltenie körül de kellene…

Említett entitások

Témák

  • ultra fast fashion
  • divatipar környezetszennyező hatásai
  • ruhák újrahasznosítása

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ECO Fashion Hungary

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78”

Miről szól ez az epizód: „Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78”?

Kovács-Safarcsik Adrienn, az ECO Fashion Hungary alapítója beszél az ultra fast fashionről, a középiskolások szemléletformálásáról és a ruhák újrahasznosításáról, kiemelve a divatipar környezetszennyező hatásait. A divatipar a szennyvíz-kibocsátás 20%-áért, a hulladék 10%-áért… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 07. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78”?

Fő témái: ultra fast fashion, divatipar környezetszennyező hatásai, ruhák újrahasznosítása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy #78”?

Megjelenés: 2023. 07. 31.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/nem-a-divat-mondja-meg-hogy-ki-vagy-78-76628682

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból