Kék Bolygó - Áder János podcastja

Óriási változásokra kell felkészülni #125

· PT25M30S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcast ezen epizódjában Szöllősi-Nagy András a klímaváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásait vizsgálja. Két fő forgatókönyvet vázol fel: egy optimista, 1,5-2 fokos melegedéssel, amely a Párizsi Klímaegyezmény határán van, és egy pesszimista, 6 fokos emelkedést…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 04. 22.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Szöllősi-Nagy András, Áder János
Témák
klímaváltozás, kárpát-medence, párizsi klímaegyezmény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Néhány héttel ezelőtt azt ígértük Szőlősi Nagy Andrással, hogy folytatjuk a beszélgetést.

Ugye akkora globális helyzetről hallhattak a kedves hallgatók.

Most pedig Magyarországról fogunk beszélni, merthogy az első kérdés, amit mindig föltesznek nekem, hogy most akkor Magyarországon sok vagy kevés vízünk van?

Te mit mondanál erre a kérdés?

Tudod ez a ez a diplomatikus válasz.

Ha úgy nézed, hogy az összes külföldről Magyarországra befolyó víz mennyiségét, Duna, Maros, Dráva, Tisza, akkor úgy nagyjából az egyfelé jutó víz mennyiség évente 10 11000 köbm/ per év per fő, ami más országokhoz képest ez nagyon magas.

Hát persze ez megint csak relatív.

Mondjuk a afrikai országok, arabországok tekintetében az azért az kiemelkedő.

Nem, Kanada az összehasonlítás.

Most a háború után, amikor a sok menekültet el kellett lássák, ez lement 70 kbm/ fő per évre.

Késebb ugyanakkor Kanadában meg 1200.

Tehát nagyon széles és ugye azt azt szoktátok mondani, hogy a 600 köbm/ főfelév alámegy, az már egyébként egy vízstresszes állapotot jelent az országban zárójel bezárva.

Ez a 600 kbm az a mennyiség, ami pedig Magyarországon belül keletkezik, mint lefolyás.

Tehát ebből a szempontból Magyarország azért egy nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország víz nagy hatalom, hát egy kis víz nagy hatalom enyhén szólva.

Ezért is nagyon fontos az okszerű és célszerű vízga.

Tehát akkor sok vagy kevés fízünk van, attól függ, hogy honnan nézzük.

Viszonylag jó helyzetben vagyunk.

A második kérdés, amit nekem föl szoktak tenni, hogy beszélünk, és a legutóbbi adásban is erről beszéltünk veled is, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása van a hidrológiai ciklusra.

És akkor ezt nézzük meg, hogy a klímaváltozásnak és a hidrológiai ciklus megváltozásának milyen hatása van a kárpátmedencére ránk Magyarországra.

Nos, erre vannak hát ha előrejelzések nem is, mert azért arra az időtávra, mondjuk a 20 hed század végéig nagyon nehéz előrejelzéseket adni, még csak előre becsléseket se, de lehet különböző száriókat különböző feltételek mellett, korlátozó feltételek mellett tenni, hogy mi történik a az egész bolygón.

Itt globálisan, tehát ez csak lokálisan kiindulva nem lehet megoldani.

Globálisan kell végigszimulálni a helyzetet.

Mi történik akkor, ha különböző széndioxid koncentr vagy metoncentrációk, mert mit mi történik?

Körülbelül 36 olyan globális meteorológiai modell van, ami ezeket szimulálja és megdöbbenten pontosan, legalábbis ami a történelmi adatsorokat illeti.

A jövőt illeten persze mindig van bizonytalanság. kvadrál ez a 30 36 modell, aminek egy része Közép-Európa, ahol az optimista szenárió szerint, ha sikerül visszafogni a a széndioxid koncentrációt nem csak a rétt térségben, hanem a a határfeltételen túlmenően is, akkor másfél két fokkal emelkedik a század végére az átlaghkőmérséklet.

Ez pont azon a határon van, amit a párizsi klímaegyezőmény előír.

A pesszimista szenárió szerint pedig 6 Cus fokkal, az pedig irreverzibilis változásokat fog okozni.

Még inkább megnő a szélsőségek előfordulása, még gyaprabban lesznek villámárvizek.

Ugye elég szokatlan volt a a rinyapatakon Somogyban pár évvel ezelőtt egy olyan árvíz annyira torrens csapadék hatására, ami elmosta a vasúti töltéseket meg az utat.

Na most ez valószínűleg a normálisabb állapot lesz, normálisabb idézőjelbe.

Hát tudan szatkozik a a gyakran ismétlődő sajnos a a gyakran ismét, tehát ha normálisnak ezt nem is fogjuk érezni, de de gyakran így van.

De nem csak időben, hanem térben is.

Tehát a ami valószínű és ahogy ezek a szenárió modellek ezt sugalják, a Dunán túl az időzőben nedvesebb lesz, a Tiszán túl pedig szárazabb lesz.

Ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy kicsit két részre fog szakadni az ország.

Pedig nem nagy területű országról beszélünk, de amit mondtál meg korábban cikkekben, ezt írtad is, hogy a Dunán túl nedvesebb lesz, a Tiszán túl meg még szárazabb.

Pedig a Tiszán túlon már most is komoly bajok vannak. ugye fél sivatagos területnek minősíti most már az ENS is a Pisánul egy részét.

Ez nem jó hír nekünk itt a Kárpátmedencében Magyarországon.

Na most ez vezetett ahhoz, hogy a szakmán belül hát évek óta ment a diskurzus, hogy meg kell változtatni azt a paradigmát, hogy a a vizeket, az extra vizeket olyan gyorsan levezessük, amennyire csak lehet.

Ezeket a vizeket valahogy vissza kell fogni.

Na most hát voltak olyan elképzelések is például tavaly októberi tavaly szeptemberi árvíz után, hogy hát miért nem miért nem tereljük el az extra vizet a D d Dunából valamilyen tározóváb?

A feleség az, hogy akkora vízhuzam mellett, ami volt 10 12000 kömb másodpercenként egy Balatonnyit tározott kettő és fél nap alatt feltöltött volna a víz.

Ott ott nem tudsz mit csinálni.

De azzal igen, hogy a befolyást a vízgyűjtő felső részén szabályozod.

Hát ez ugye Ukrajnában, ott Kárpádin belül gondolkozunk Erdélyben, ami szükségessé teszi egy integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítását.

Erre már történtek kísérletek 41-42-ben.

Visó Mosonyi Emil volt akkor ennek az egyik fő spiritusz rektora. a azzal, hogy a visóvölgyi tározó például, aminek a tervét elkészítették, újra van esély, hogy ez a dolog felmerüljön a és a politikai diskurzus napirendjére kerüljön, mert az Európai Unióban ebben elvileg segít.

A két idézet, nem szó szerinti idézet, csak tartalmilag idézem.

Az egyik, amire utaltál, ugye a Kasai Jenőt szokták idézni, aki azt mondta 100 évvel ezelőtt, hogy míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni.

Erre mondtad az imént? az, hogy Kasai Jósata bevált merthogy egy szemületváltás kezdődött a magyar vízügyi szakmában.

És akkor egy egészen közeli néhány héttel ezelőtti idézet, ugye Vnémet Zsolt, aki most államtitkárként felel ezért a területért, egy sajtótájékoztatónak a következőt mondta.

Az ország 118 helyszínén tartunk visszavizet.

Ez 250 millió köbméternyi vizet jelent, ami a verencei tó nyári vízhozamának az ötszöröse.

Na most ez megint félig tele a pohár, vagy félig üres?

Tehát ez egy jó irányba tett lépés.

És ugye azt szokták mondani a vízügyi szakemberek, hogy és ez különösen a Tiszán túraigaz, csatornahálózatok tisztítása, védművek karbantartása csatornahálózatok bővítése és minél több víznek a tározása részben a csatornákban.

És a szemületváltásnak, hogy ez is része, mert erről nem beszéltünk még, hogy a tájban, a talajban tárolni a vizet, azaz visszavizenyősíteni rétet, legelőtt lápot, nem mezőgazdasági művelésre használni, pontosabban nem búza vagy kukorica termesztésére használni, hanem vizenyűsíteni, visszaalakítani ezeket a területeket.

A a vizes élőhelyek fontossága az tulajdonképpen az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe.

Én akkor Hollandiában éltem, és akkor jelent meg egy új szlóan a Holland vízmenőki vagy vízgazdálkodási társadalomban, aminek az volt a a neve, hogy több teret a folyóknak, More Room for the Rivers.

Az egy nagy program volt, aminek az eredménye az lett, hogy teljesen szokatlanul a hollandoktól, akiknél ez egy régi régi beidegződés volt, hogy gátakkal védik az országot, hiszen ez egymada a ö állandó árvézveszélyes terület alatt van.

A azokat a az árvédelmi töltéseket, amelyek összeszorították a folyókat, azokat átépítették és több helyet adtak a folyónak. részént azzal, hogy az extra árvizeket, amelyek ott is emelkedő tendenciát mutattak, el tudják helyezni a térben, másrészt olyan ökoszisztamú funkciókat tudjanak támogatni mint a a nedves területeknek a revitalizációja.

Tehát ez ez tulajdonképpen nem egy egycél, és ezt nagyon nehéz átlátni, hogy egy rendszernek és a a vízgazdálkodási rendszerek többnyire több célak. hogy hogy határozod meg a célok prioritását, kellett céloknak prioritásnak lennie, vagy pedig az időben változik, és a célok dinamikáját és együtt hatását nézhet.

Mikor fontos az, hogy az ekoszisztémához legyen elegendő víz?

Mikor fontos az, hogy a az árvízvédelem és az árhullamok lefejezéshez?

És mikor lehet a kettőt egyszerre csinálni?

Amit lehet látni nemzetközileg, és azzem ez ez a tendencia Magyarországon is egyre inkább szerepel, az a az az ökoszisztéma orientáltalálkodás, ami mögött az a fel ismerés lapul, hogyha ha azt nem tesszük meg, akkor azt akkor rendszereink összeesnek.

És ez egy ez egy ez egy megtörtént paradigmaváltás, aminek az egyik eredménye az, hogy az egészen tavaly augusztusig dezintegrált magyar vízgazdálkodási rendszer úgy tűnik, hogy összekattan eggyé integrált rendszerré.

Eddig külön volt a belvízga, külön az öntözés, külön a vízellátás, külön a szennyvíz, külön az árvíz.

És ez most úgy tűnik, hogy újra újra együtt van.

Igen, majd erre még szeretnék visszatérni, de az előző mondatodba szeretnék belecsimpaszkodni.

Egy laikus számára is szerintem így válik igazából komoly kihívássá a vízgazdálkodás, hiszen Magyarország sajátos helyzeteinél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extra vagy extrém árvizekre és az extrém a szájokra.

És még az se baj, hogyha a vízminőség megvásán is dolgozunk.

Tehát nem hagyjuk, hogy a vízminőség bármilyen, akár kommunális, akár ipari, akár más szennyező külföldről származó szennyeződés, következtében a vízminőség romoljon.

Tehát mind a három dolgot egyszerre kell csinálnunk.

Igen ám, de hogyha elmegyünk a Tisánral, látunk megépített tározókat, sok-sok milliárd Ftból megépítjük őket, hogy ugye ha nagyon magas árhullám jön, akkor kivezessük oda a vizet.

Na de lehet, hogy csak 10 évenként van ilyen extra magas árvíz, de mégis meg kell építenünk.

Ugyanígy az ár az aszáj elleni védekezésnél is meg kell építenünk a csatornarecent sok-sok milliárd Ftból, sok-sok 100 milliárd Ftból.

És amikor éppen nem aszályos év van, akkor azok úgy kihasználhatlanul vannak.

De ennek ellenére ezt az infrastruktúrát egyiket is, másikat is, és most a szenyvíztisztításról nem is beszélek, az a harmadik infrastruktúra. meg kell építenünk, karban kell tartanunk, működtetnünk kell, mert egyébként amikor jön a baj, nagy dunajárvíz, nagy tiszárvíz vagy nagy aszáj, nem tudunk ellene védekezni.

Az egyik cél nem függetlenül a másiktal.

Eleddig így tekintettük, nem csak az elmúlt 30 évben, hanem az elmúlt 100 évben.

Ezek ilyen ilyen ilyen kompartmenten, osztályokra voltak osztva.

És most úgy tűnik, hogy tehát ez nem új.

Ezt a 977-es ENS vis konferencia majd az első volt tavaly előtthez, amit a Csaba szervezett képest megfogalmazta 77-ben az integrált vízgazdalkodás szükségességét, ideértve az intézményrendszert.

A furcsa az, hogy hogy eddig Magyarországon tulajdon az intézményrendszer dezintegráltsága jelentette a fő kihívást és az akadályt, mert tudás megvolt, szakemberek megvoltak.

Még akkor is, hogy a szakma hát csúfuler elöregedett.

A később akartam kérdezni, de most már másodszor hoztad szóba, hogy hogy inkább akkor most kérdezem, hogy ez a integrált vízgazdálkodás szükségessége, amiről beszéltél most már két alkalommal is, ugye nem olyan nagyon régen szintén a VNET Zsolt részéről elhangzott egy bejelentés, hogy megalakult a tárcaközi bizottság.

Ez egy kis lépés a jó irányba.

Az integrált vízgazdálkodás tekintetében.

A a nagy lépés a jó irányba azt mondja, nagy lépés a jó irányba.

A a vízgazdálkodás az Energiaügyi minisztériumhoz került, hogy most minek hívják, az tök mindegy, de maga a vízgazdálkodás, mint olyan, kivéve a mezőgazdasági vízgazdálkodás megmaradt az agrártárcánál, de hát ott is nagyon szoros koordináció szükséges.

Valószínűleg erre utalt Német Zs a az energiaminisztérium alatt van, ami eddig szeporálva volt a belügynél, az OVF-nél, a Ördögja 60 szer, az most végre egy helyen van.

Ö két korábbi interjúdra ö szeretnék visszakanyarodni.

Az egyik a Tiszát, a másik a Dunát.

Ugye a Tiszánál szintén évek óta látjátok, méritek, tapasztaljátok, fölhívjátok rá a figyelmet, hogy folyamatos medersüllyedés van.

Enn következtében ugye süllyed a talajvízszínt is.

Nagyon egyszerű fizika. közlekedő edényről tanultunk álcos iskolába.

A és ebben az interjúban elég nyíltan fogalmaztál, azt mondtad, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen a Tiszán valahol a déli részen, erre a tervek megvannak a 70-es évek óta egyébként, vagy egy gátnak, vagy egy fenék küszöbnek a megépítése, ami megemelné a Tiszának a vízszintjét.

Laikusként gondolhatom azt, hogy lényegében egy második tiszatavat kellene létrehoznunk.

Igen, de ez lehet egy átfolyásos tározó is.

Na most az, hogy a Tiszató, ami hát nagyon vonzó a publikumnak, ha azt a a vízmérdőki nyelven mondod el, az nagyon csúnyán hangzik, mert az a Tiszalöki gátnak a bögéje.

Az a böge, ami azon közben egy természetes Igen. egy ökoszisztémává vált.

Szóval ma már ma már a például a helyi publikum sokkal többre értékel az ekoszisztéma funkciókat, mint az, hogy a vízelátást szabályozza, a vízszintet szabályozza, az árvízi gazdálkodást teszi lehetővé.

Na most ahol a medár degradáció van a Tiszán, az nem Tiszalak fölött van, mert Tiszalök mint egy mint egy folyamitározó, ott nincs mögötte nincs mögötte böge.

A tiszató ott sincs erózió, mert az is visszatartja a hordalékmozgást. egy egyensúly lapot tiszató után van, amikor ez normális minden gát meg gát után, ha lefele mész a folyószakaszon, hogy a folyó hordalék éhes leszen.

Igen, mert a hordaléka ugye ott marad a gát mögött, ennek következtében.

Na most ez a hatása annak például, hogy Ausztriában 12 gátat építettek pontosan azért, hogy a a az egyensúly közéli állapotot a hordolékmozgásban meg lehessen tartani.

Az óbecsei lent Vajdaságban az óbecsei gát az visszaduzzasz nagyjából Csongrádig.

Tehát az a szakasz, ami kritikusnak tűnik, az a Csongrád, úgy ahogy említetted, a Csongrád és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Óriási változásokra kell felkészülni #125”

Miről szól ez az epizód: „Óriási változásokra kell felkészülni #125”?

A Kék Bolygó podcast ezen epizódjában Szöllősi-Nagy András a klímaváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásait vizsgálja. Két fő forgatókönyvet vázol fel: egy optimista, 1,5-2 fokos melegedéssel, amely a Párizsi Klímaegyezmény határán van, és egy pesszimista, 6 fokos emelkedést… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Óriási változásokra kell felkészülni #125”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szöllősi-Nagy András, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Óriási változásokra kell felkészülni #125”?

Fő témái: klímaváltozás, kárpát-medence, párizsi klímaegyezmény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Óriási változásokra kell felkészülni #125”?

Megjelenés: 2025. 04. 22.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/oriasi-valtozasokra-kell-felkeszulni-125-80935039

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból