Kék Bolygó - Áder János podcastja

Párából ivóvíz #86

· PT28M16S

Összefoglaló

Mendi Tamás, a Clasman Kft. alapítója és ügyvezetője bemutatja a vállalat egyedülálló technológiáját, amely a levegő páratartalmából képes ivóvizet előállítani. A magyar fejlesztésű berendezés globális megoldást kínál az ivóvízhiány problémájára, különösen olyan területeken…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 10. 24.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket elsőként egy szolgálati közlemény a kollégáim azt kérték hogy mondjam el és jobb hogyha az elején mondom el mert utána el fogom felejteni hogy aki a youtube csatornára még nem iratkozott föl akkor ezt feltétlenül tegye meg a következő napokban hogy nem csak rádióhullámokon keresztül hanem a videó segítségével is követesse a beszélgetéseket augusztusban már elkezdtük azt a cégbemutatót ami a planet expot előzte meg ugye most már három hét eltelt az expo zárása óta a múlt héten találkozhattak önök a hidrofil képviselőivel ezen a héten pedig egy másik kiállító az expon kiállító cégnek a cégcsoportnak az alapítóját mendi tamás urat és ügyvezetőjét hívtam beszélgető társul partnerül egy fiatal cégről van szó a leírásból amit a készülés felkészülésnél használtam azt láttam hogy egy garázscég garázscég tehát egy 2011-es alapítású fiatal cégről van szó és a hitvallásukat szeretném idézni így szól tevékenység ket a magas szakmai színvonal a folyamatos innováció és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség jellemzi folyamatosan követjük az iparági trendeket és vizsgáljuk új technológiák új termékek bevezetésének a lehetőségét célunk hogy fenntartható értékeket teremtsünk vevőinknek egyszerre nyújtsunk termékeket és komplex értékteremtő szolgáltatásokat na most ez talán még így túlált ános de majd egy egész konkrét példát is fogunk mondani itt a beszélgetés során hogy mi is ez a szolgáltatás hiszen mi ott találkoztunk először az expón én rácsodálkoztam az önök termékére és aztán ebből következett a meghívás hogy na akkor ne csak egy rövid találkozó legyen ez az expón hanem a nagyobb közönség a szélesebb közönség számára is tegyük megismerhetővé hogy mi is az a termék amivel önök ott megjelentek a hung expo területén igen köszönöm szépen a meghívást köszöntöm a hallgatókat és a a nézőket is én is ez a termék ez ez egy ivóvizet előállító berendezés a levegő pára tartalmából tud nagyon hatékony módon ivóvizet előállítani és megoldás a globális ivóvízprémára amit így magyarországról nehéz elképzelni és a é azt is hogy egy magyar cég foglalkozik ilyen fejlesztéssel de azért a világban 8 milliárd emberből k milliárdnak nem jut megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz úy mi azt űztük ki célul mint élelmiszeripari szakértő cég aki élelmiszeripari generál kivitelezésekkel és élelmiszeripar berendezések gyártásával foglalkozik egy olyan gépeket fejlesztünk olyan technológiát dolgozunk ki amivel megoldást tudunk biztosítani az ivóvízhiány problémájára lokálisan ott ahol ez valóban keletkezik ez a probléma ugye említett hogy 100%-ban magyar a cég így igaz de én úgy tudom hogy az a termék amiről most beszélni fogunk és ami nekem ott nagyon fölkeltette az érdeklődésemet és nagyon rácsodálkoztam az alapvetően egy amerikai technológiának a továbbfejlesztett változata majdnem van egy partnerünk egy blue pent water nevű amerik kanadai vegyes vállalat akik megkerestek minket egy b50-es interjún figyeltek fel ránk és a francia illetve a kanadai montáli főkonzul asszony segítségével jött össze ez a partnerség volt egy francia szabadalmuk és megkértek minket mint szakértő céget hogy gyártsuk le a szabadalom alapján ezt a berendezést legyártottuk ezt a berendezést de kiderült hogy az egy 10 évet is meghaladó régi eljárás tehát nem volt korszerű a berendezés volt korszerű a berendezés de mi legyártottuk a kérésnek megfelelően nyilván azért hogy megvizsgáljuk hogy hogy abban a szabadalomban amivel ők rendelkeztek van-e valami olyan innováció ami ami jó és amit tudunk használni de a mi mérnökeink és szakértőink ezt abszolút tovább fejlesztették rögtön az elején lecseréltük a vezérlést aztán később a hűtést és az összes összes berendezés belsejét ami ami ebbe a berendezésbe bekerült és most éppen ott tartunk hogy hogy egy teljesen új berendezést fejlesztünk tehát a kiindulópont az ugyanaz volt de egy korszerűtlen technikából magyar mérnökök egy korszerű technikát egy 21 századi technikát és technológiát fejlesztettek abszolút így van így van bocsánat hogy a szába vágtam nem a mi mérnök csapatunk a műszaki igazgatónk vezetésével összeállt egy olyan szakértő stáb akik akik specialisták a szakterületükön ebben van ivóvízzel foglalkozó szakember klímatechnológiával tervezéssel foglalkozó szakember gépész irányítástechnikával foglalkozó szakember és ez a szakértő stáb fejleszt most egy olyan berendezést amiel legkorszerűbb technológiát használja és és abszolút piacvezető tud lenni ebben a berendezésgyártásban az amerikai partnerek kel most arról tárgyalunk hogy hogy felajánlották egy közös amerikai cégben az együttműködést és éppen most is a héten is arról tárgyalunk hogy hogy tudunk közösen az egyesült államokban céget alapítani még nem döntöttük el hogy ez pontosan hogy fog működni de a finanszírozást ők adnák a fejlesztéshez mi pedig a a szakma és tudományos hátteret a technológiát illetve azt a gyártás kapacitást amivel a a klassmancftti rendelkezik dunaújvárosban a gyárunkban de ez nekem egy nagyon szép történet tehát hogy egy akár az egyesült államokból akár franciaországból idejön egy korszerűtlen technológia és a magyar mérnökök erre azt mondják hogy háá mi tudunk jobbat és aztán kiderül hogy nem csak hogy tudnak jobbat hanem utána az amerikaiak azt mondják hogy hát persze hogy jobb akkor csináljunk egy közös céget és értékesítsük közösen ez nekem egy óriási történet ez azt gondolom hogy nem kis büszkeséggel kell hog hogy eltöltse a a a cég minden egyes dolgozóját mérnökét aki ennek a megalkotásában kitalálásában részt vett ugye ha másként fogalmazom az előbb felolvastam az önök arcpoétikáját hitvallását ha ezt n rövidítem és egyszerűbben fogalmazom meg hogy egy másik anyagban azt olvastam célunk bárhol bárkinek elérhető tiszta ivóvizet biztosítani ez egy világos és egyértelmű szándék és akkor háttérként még hadd mondjak annyit a hallgatók és a nézők kedvéért hogy és ön utalt erre ezért is akarom ezt kibontani egy picikét hogy nagyon sok sokan a 8 milliárd földlakóból nagyon sokan ma is vízstresszes vízhiányos területen élnek az ens beeslése szerint ugye nagjából 2050-en lesz 10 milliárd a földlakóinak a száma és a vízfogyasztást figyelembe véve és a vízbázisok adottságát figyelembe véve nagyjából az akkori népességnek a fele tehát mintegy 5 milliárd ember vízhiányos területen fog élni ez az első dolog a második hogy a népesség növekedéséhez képest kétszer olyan gyorsan nő a vízfogyasztás tehát amiről ön beszélt hogy vannak már most olyan területek ez bizony igaz ahol vízhiány van ott miután a vízfogyasztás persze nem tud kétszeresen nőni de sokkal inkább szükség lesz az ilyen technológiákra az ilyen megoldásokra mint amit önök kifejlesztettek tehát egő párából vizet előállítani én abban a szerencsés helyzetben vagyok hogy az expon láthattam ezt a gépet és láthattam róla egy kisfilmet működés közben beszélgettünk akkor erről és nekem laikusként a következő kérdéseim voltak minden körülmények között tud-e ez a készülék a levegő párájából vizet előállítani vagy speciális helyzetre speciális hőmérséklet speciális páratartalomra van szükség ahhoz hogy ez a gép hatékonyan és jól működjön ez a gép ami ott kint volt a kiállításon ez [Zene] úgy szoktuk mondani nominális körülmények között a 80%-os páratartalom és 30 cus fokos hőmérséklet mellett van egy szint amit tud akár 1000 l vagy 1500 l attól függ hogy hol helyezzük le ha más körülmények közé tesszük ezt a berendezést akkor nyilván kevesebbet vagy akár többet is tud termelni pára mindenhol van a a levegőben sőt egyre több épp most hallottam a a múlt héten a a meteorológiai világszervezetnek a a főtitkárát és pont azt mondta hogy a globális felmelegedés miatt az elmúlt időszakban 7%-kal több a föld légkörében a páratartalom nyilván ez sok mindent befolyásol afrikában egyébként a felmelegedés miatt óriási a a vízveszteség a felszíni vízveszteség van ahol pedig a a a sok pára miatt lezuduló hirtelen csapadékok villámárvzeket okoznak de hogy honnan juthatunk ivóvízhez háromféleképpen vagy a a a folyóból felszín vizekből vagy karcvzekből amik a föld alatt vannak vagy vagy pedig a levegőpára tartalmából mi azt gondoljuk hogy a levegőpára tartalmából szinte minden körülmények között tudunk kinyerni ivóvizet vannak optimális körülmények ahol sokat nagyon olcsón lehet kinyerni és mondjuk a trópusokon egyébként afrikában közép-ázsiába a közelkeleten és számtalan helyen de ha valaki azt hiszi hogy európában az egyesült államokban vagy a világ más pontján nincsen komoly ivóvízpréma az csak azért van mert olyan körülmények között élünk most hogyha megnyitjuk a csapot akkor jön az ivóvíz de de ha ezt jobban megvizsgáljuk akkor és megnézzük a híreket a tévében amiket hallunk akkor ma már nem extrém dolog az hogy akár egy jó infrastruktúrával ellátott településen is ivóvízkorlátozást jelentenek be és ilyet többet is hallottunk már az sem extrém dolog hogy hogy a talajvizeinket a mezőgazdasági műtágyázások meg a talajszennyezések miatt valamennyire elszennyezzük és azt is tudja mindenki hogy magyarországon is ha úgy gondoljuk hogy egy egy egy vizes dézsán ülünk ami kif kifogyhatatlan ez egy óriási hiba ugyanis a a vízkészleteink azok folyamatosan fogynak a vízszabályozás miatt ugye átfolyik az összes víz a a ami beérkezik hozzánk sőt én úgy tudom hogy amennyi bejön annál három balatonnyi mennyiséggel több megy ki az országból mert még még azokról a helyekről is összegyűjtjük ahol egyébként aszályos idők vannak nem tudjuk visszapótolni a talajvízbe a vizet mert aért 18-19 században mikor volt a víz szabályozás azóta megszűntek azok az árvízi területek amiken vízjárta területek voltak magyarországon több mint a 90%-a tűnt el egyébként ahol most mezőgazdaság megy és mivel nincsenek árvizek nincsenek beszivárgóvzek ezért nem is tudjuk visszapótolni a talajba ezeket a vizeket vannak olyan egy hidrogeológusnak a az előadását hallgattam a múltkor aki azt mondta hogy a az elmúlt pár évben volt olyan hogy 8 mterrel csökkent a talajvíz bizonyos helyeken tal magyarország vös részén ez a homokhátságnál különösen nagy probléma amit ön mond ez így igaz most derül ki hogy a 19 századi folyószabályozás különösen a tisza völgyében az azt eredményezte és különös a másik része pedig hogy víztározókat építettek a é tehát más országokban ugye mi alvízi ország vagyunk hogy a hordalékképződés a hordalék a folyóknak a dunának is és a tiszának is lecsökkent a folyó egyre mélyebbre ássa magát és hát ugye tanultuk a fizikaórának közlekedő edény elméletét hát hogyha a folyó víszintje egyre lejjebb megy akkor nyilván a talajvízint ezt követni fogja hosszabb vagy rövidebb idő múltán na ez történik a a dunatisza közén tehát ezért valóban önnek igaza van hogy nem egy korlátlan lehetős é magyarország bár látszólag gazdag a vizekben de nem korlátanak a lehetőségeink a talajvíszint csökkenést meg kell állítani és valóban minden lehetőséget ami ezt szolgálja azt ki kell használni azért visszatérve merr említette hogy afrikában dél-amerikában ázsiában is használható ez a készülék akkor egy mondjuk egy extrém helyzetet a száhelövezetben is használható ahol van pára a légkörben ott használható ahol szinte nulla a páratartalom ott egyértelműen nem vagy csak bizonyos időszakokban azért a sivatagokban is vannak olyan mondok egy extrém pé bogarak akik hajnalbaan kitárják a kitin páncéljukat és az ott lecsapódott párát ú bevezetik a szájszajóba és megisszák vagy azzal azzal maradnak életbe tehát valamennyi pára mindenhol van több fajta eljárást létezik arra hogy a a levegőpára tartalmából a a vizet kinyerjük vannak olyan eljárások mint egy picit drágábbak de de akár a párát úgy ki tudjuk venni a a levegőből hogy kevesebb mint % marad benne ez egy kicsit drágább eljárás de van ahol nem ez számít hanem az hogy egyáltalán életben maradnak az emberek és van víz vagy nincs víz de mondok még egy dolgot mondjuk a katonáink akik elmennek afrikába valamilyen misszióba látó tagok vagyunk és és mennek nem gondolom hogy elmennek ívóvízér a a sarki boltba palackos vízér hanem úgy logisztikázzuk oda valamilyen módon nekik az ellátmányt repülővel franciaországból németországból vagy magyarországról őrültség sokkal egyszerűbb volna egy-egy ilyen berendezést odatenni és pontosan tudják azt hogy a lehetőlejobb minőségű ivóvizet kapják meg egyébként még fenntartható módon is tehát megújuló energiákkal ezek jobb megoldások hogyha lokálisan oldjuk meg hogy a a hallgatók értsék ugye ez a készülék lényegében desztilált vizet állít elő ugye a levegőpár tartalmából egy teljesen tiszta mindenféle ásványi anyagtól mentes vizet tudunk lényegében desztilálni ez a lényege ugye lényegében kontol konkrétan olyan mint egy pára mentesítő csak sokkal hatékonyabb és utána ezt egy vízkezelési technológiával ivóvízzé alakítjuk megszűrjük és és mind adnak hozzá ásványi anyagokat különböző ásvány anyyagot ami egyébként ivóvíz tehát az emberi szervezet szempontjából fontos ásványi anyagokat tartalmazó ivóvíz de hát ez az egyszerűbb része gondolom bekeverni ezeket tehát ez már nem tehát a ez egy működő technológia most két kérdés biztos hogy fölmerül a hallgatókban az egyik kérdés az hogy nyilván egy ilyen gépnek a működtetése energiaforrást igényel ha rákötöm a hálózatra az egyszerű akkor a hálózati árammal ez működtethető no de ahol nincsen hálózati áram forrás akkor akkor ezt más módon mondjuk egy napelemmel vagy egy mini szélkerékkel hogyha ott megtermelem az áramot és egy akkumulátorral mondjuk azt letárolom működtethető ez a készülék működtethető ez a készülék vannak olyan berendezések amik tervezés alatt vannak nálunk amihez óriási mennyiségű napelem kell vagy kellene nem ezekre koncentrálunk most olyan berendezéseket fejlesztünk amihez úgy lehet megújuló energiákat csatolni hogy opcionális együtt a két készüléket tudjuk értékesíteni eladjuk a ezt a vízkészítő berendezésünket is és ezt egy ilyen légköri generátornak hívjuk és eladunk hozzá olyan konténerbe leszállított napelem rendszert amit…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Clasman Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Párából ivóvíz #86”

Miről szól ez az epizód: „Párából ivóvíz #86”?

Mendi Tamás, a Clasman Kft. alapítója és ügyvezetője bemutatja a vállalat egyedülálló technológiáját, amely a levegő páratartalmából képes ivóvizet előállítani. A magyar fejlesztésű berendezés globális megoldást kínál az ivóvízhiány problémájára, különösen olyan területeken… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 10. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Párából ivóvíz #86”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Párából ivóvíz #86”?

Megjelenés: 2023. 10. 24.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/parabol-ivoviz-86-46545779

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból