Kék Bolygó - Áder János podcastja

PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget

· PT59M28S

Összefoglaló

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója beszélget Áder János korábbi köztársasági elnökkel a klímaváltozásról és a megújuló energiaforrásokról. Az ENSZ klímakonferenciái (COP) és a párizsi megállapodás eredményeit elemezve kiemelik, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 09. 27.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Hernádi Zsolt, Áder János
Témák
klímaváltozás, megújuló energiaforrások, szén-dioxid kibocsátás, ensz klímakonferencia, párizsi megállapodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ternádi zsolttal elég régóta ismerjük egymást úgyhogy lehet hogy lennének protokoll előírások hogy magázodjunk a színpadon de úgy döntöttünk hogy maradunk a tegeződő formánál az eredeti elképzelés az volt hogy egy 45-50 perc alatt körbejárjuk a mall tevé égét a mra váró kihívásokat miután negyed órával később kezdtük akkor kérdezem a rendezőktől hogy az eredeti tempóhoz tarthatjuk-e magunkat tehát a 45 percet az úgy is több lesz egyébként már mondom előre tehát mehetünk a 45 percet megcélozhatjuk zsoltár előtte egyeztetünk ez nem számít amit most mondok ez nem számít bel a 45 percbe tehát ez csak a bevezető bemelegítő rész világos volt hogy elég feszes lesz a beszélgetés még így is hogy hat témát szeretnénk csak érinteni nem fogunk mindenre kiterjedni minden minden kérdést érinteni no de kezdjük szerintem egy általánosabb globálisabb képpel a én ugye a bevezetőben is utaltam arra hogy nem nevesítettem de most nevesítem hogy az ens-nek van egy minden esztendőben megrendezett klímakonferenciája ezeket hívják kop kopoknak rövidítve a 27 évvel ezelőtt berlinben kezdődött a a kopog története minden esztendőben tartanak egyet valahol a világ valamelyik pontján egyre nagyobb közönség előtt legutóbb talán már vagy 400zen voltak és minden alkalommal születik egy megállapodás hogy hogyan fogják majd a széndioxid kibocsátást csökkenteni 28 a 28 lesz idén egy hónap múlva most ehhez képest évről évre minden megállapodás minden fogadkozás minden nekigyűrkőzés ellenére a levegő széndioxid szintje nőtt utaltam a beszédbe is a bevezetőben arra hogy ez ezaról párizs sem kivétel párizs volt a leg inkább jól megreklámozott de nem hozott átörést egyébként a párizsi megállapodás sem még három megjegyzés az energiafogyasztás háromszor olyan mértékben nő mint a népesség a világon ennek az energiának mind a mai napig 80%-a fosszilis minden beruházás ellenére szélkerekek naperőművek minden terjedés ellenére a van egy elhatározás arra nemzetközi cél európai uniós cél is hogy 2050-re karbonsemlegesek úgynevezett klímasemlegesek leszünk ennek a célnak az eléréséhez összesen 27 év áll rendelkezésünkre zsolt ez egy reális célk űzés milyen buktatók várnak itt ránk milyen tennivalónk várnak itt ránk és a molnak mekkora kihívást jelent hogyha ő is részes se akar lenni ennek jó lenne hinni abban hogy reális célkitűzés és fölállni és azt mondani hogy megcsináljuk és fölállunk mindannyian és föltesszük a kezünket e sajnos a valóság egy kicsit másképpen fest ki hogyha hogy csak abból induljunk ki hogy az ipari forradalom óta hogy változott meg az energiafogyasztásunk az energiafogyasztás struktúrája és akkor azt látjuk hogy az ipari forradalomnál gyakorlatilag a klasszikus biomassza volt a meghatározó magyarul fa néhány helyen állati takar állati ürülékkel fűtöttek azt használták föl energiának és ipari forradalomnál ugye a szenet kezdtük el tömegesen használni a szén lett egyre inkább a meghatározó aztán a 20 század elején a 19 század végén a kőolaj lett egyre dominánsabb valamikor a 30-as-40-es évektől a földgázt elkezdték használni mint ténylegesen energiahordozót nem csak arra használták hogy üzemanyagot készítsenek belőle aztán utána megérkezett persze menetközben a vízi energia az szépen bekapcsolódott 50-es évek a nukleáris forradalom a nukleáris energiahordozó kapcsolódott be 90-es évek vége felé egyre többet beszéltünk alternatívákról és akkor megérkezett a szél és meg megérkezett a nap és akkor hogyha ezt így nézzük akkor egyre jobb minőségű energiahordozók felé mentünk el a valóság az hogy ma többé-kevésbé pontosan ugyanannyi fát égetünk el mint az ipari forradalom előtt a valóság az hogy soha nem használtunk fel ennyi szenet mint ma a valóság az hogy kőolajból sem használtunk fel soha annyit mint ma az az az összes bekapcsolódó új megoldás új energiahordozó energiaforrás az igazából a növekvő igényeket elégítette ki tehát a globális a föld lakosságának a föld gazdaságának a növekvő igényeire volt elegendő az amit be tudtunk hozni mint energiaforrás és hogyha belegondolunk azokba az előrejelzésekbe hogy körülbelül 2040-re 40%-kal nőni fog az energiafogyasztásunk akkor ez önmagában nem egy túl biztató kép az hogy kiválts a fosszilist soha nem tudtunk még semmilyen energiahordozót kiváltani mindegyik energiahordozó a mai napig működik és mint mondtam a legerősebb fosszilis energiahordozók azok soha nem látott mértékű fogyasztásban vannak és ne felejtsük el 80%-a az üvegházatású gázoknak az az energiából jön az az energiaiparból jön tehát a kép abszolút nem rózsás és akkor érkezik az amiről te is beszéltél jános hogy ha nem rózsás akkor akkor mit tudunk egyáltalán csinálni vágjuk fel a ereinket hosszába és mondjuk azt hogy itt a világ vége és akkor még egyszer egy erzdg a hajamat és bulizunk egy jó nagyot vagy pedig vagy pedig elkezdünk racionálisabban gondolkozni mert ezek a célkitűzések mintogy az eredmények is mutatják igazából irracionálisak és hogyha ez hozzáteszem a politikusoknak az abszolút rövidtávú döntéseinek egy rövidtávú bizonyos politikai érdekekből meghozott döntéseknek és legyen ez akár dezorientációs döntés például az hogy az energia olcsó mert ezt elhitetjük vagy pedig az a dezorientációs döntés hogy oké most politikai okokból leválunk az egyik energia csatornára és átlépünk egy másikra és az hirtelen milyen kaotikus dolgokat okoz például csak európában az hogy megpróbáljuk helyettesíteni vagy megpróbálják egyes országok helyettesíteni az oroszországból származó földgáz az a ellenségnek kikiáltott földgáz beruházásokban olyan tömegű beruházás okozott hogy egyáltalán pótolni tudják az energiaforrást és ha megnézzük hogy mit okozott az hogy drágább lett a földgáz soha nem látott mértékben csökkent a földgázfogyasztás a másik feléről európában tehát az amikor elhitetem hogy valami olcsó vagy az amikor hirtelen kiváltok egy politikai döntések alapján egy olyan energiaforrást amelyik valóban egy racionális volt és még tudjuk azt hogy egy darabig velünk lesz és ahelyet be hozok egy másikat ezek mind rövidtávú döntések hosszútávú következmények kell mert ha valaki ma 34 lng projekt van ma európában vagy beruházás alatt vagy tervezés alatt 34 lng terminall azoknak meg kell térülnie azokat a pénzeket most beteszik azoknak meg kell térülnie az az sokáig velünk fog maradni de a racionálitás is azt mondhatja velem hogy ezek velünk fognak maradni a kérdés persze persze az hogy muszáj-e hogy mindet kibocsássuk a levegőbe ezek a károsanagok kimenjenek a levegő be vagy pedig mennyire tudom őket valahol itt tartani megfogni és beintegrálni a fogyasztásainba és ez valóság de azt hinni hogy teljes egészében ki fogjuk tudni őket váltani az lehetetlen a két megjegyzést hadd fűzzek ahhoz amit mondasz egyrészt ha majd körbejárnak az expo területén találnak majd egy olyan magyar céget egyébként a szegedi egyetemmel együttműködve dolgozik ez a cég amelyik pontosan ezt a széndioxid megfogási technológiát fejleszti ma már laboratóriumi körülményekből a kisüzemi körülmények közé fognak átlépni és remélem hogy hamarosan nagyüzemi körülmények között is meg tudják csinálni ahol a nagy kibocsátóknál amire zsolt is utalt megpróbálják megfogni megkötni és utána ipari célra használhatóvá tenni a széndioxidot ez az első megjegyzés a második megjegyzés hogy nem csak az van amit zsolt mondott hogy lng terminálok épülnek hanem hanem ha valaki figyelemmel kísérte az elmúlt hetek történéseit az amerikai kormány a biden kormány három nagy olajmező kitermelésére adott alaszkában engedélyt hogyha ezeket elkezdik kitermelni márpedig elkezdik hiszen az engedély megvan rá az biztos megint csak megtérülésről beszélünk hogy 30 évig ott jelentős mennyiségű olajat onnan jelentős mennyiségű olajat fognak szállítani az egyesült államokba ennek pedig kiszámolták a kollégáim csak ennek a három beruházásnak a lábnyoma a széndioxid kibocsátása annyi mint magyarország körülbelül négy évi széndioxid kibocsátása ezzel legyen értékü tehát miközben ott is zajlanak fogadkozások az egyesült államokban aközben döntések gazdaságpolitikai döntések részben ezen közös közösen elfogadott például a párizsi párizsban elfogadott közös célokkal szembemennek és akkor még nem beszéltünk a palagáz és a palaolaj termelés felfuttatásáról és ráadásul akkor ez egy harmadik megjegyzés hogy hallgattalak ugye a földgáznak a a megítélése változott az európai unióból az nyilván nem került el az önök figyelmét hogy az európai bizottság majd később az európai parlament döntése következtében az atomenergia és a földgáz is 2050-ig úgymond zöld energiának számít ami aminek a használata segíti könnyíti az átmenetet miért jutottak erre a következtetésre azért mert a szénégetése helyett hogyha földgázt használunk és földgázból nyerjük az energiát akkor a széndioxid kibocsátás máris a felével csökken 50%-kal csökken a készőlve a beszélgetésre találtam egy mondhatnám azt is hogy hitvallás a cég cég hitvallása egy mondat a következő mondatot találtam az olajtársaságból molra vonatkozóan olajtársaságból komplex energetikai fenntarthatósági körforgásos üzleti modelleket technológiákat szolgáltatásokat fejlesztő vállalattá szeretne válni a mol mondanál erről néhány szót ha nagyon leegyszerűsíteném visszautalva a te megnyitó beszédedem is hely követők vagyunk tehát mi alkalmazkodunk nem tudunk mást csinálni és nem is akarunk mást csinálni és más és az hogy az én személyes hitem is az hogy ezt kell csinálni már csak a saját gyerekeim utódaim fenntartása fennmaradása érdekében nem kérdés hogy ki kell zöldítenünk a gazdaságot ki kell zöldítenünk az energiapart ki kell zöldítenünk a a szénhhidrogénpart amennyire csak tudjuk az se kérdés hogy velünk lesz még nagyon sokáig velünk lesz még az én gyerekeimmel is velünk lesz még lehet hogy még az unokáinkkal is ez valamilyen mértékben velünk lesz mert nem tudjuk kitenni ahogy az előbb ezt mondtam de akkor mi amivel vállalásunk és a mi vállalásunk az hogy mindent megteszünk azért hogy 2050-ig a molt abban az ér értelemben kizöldítsük hogy ami széndioxidot a mol a gyártás folyamán szükségszerűen meg kell hogy termeljen azt a széndioxidot valamilyen formában semlegesítsük és vagy azzal semlegesítjük hogy ugyanilyen mértékben termelünk széndioxidmentes energiát például vagy az a semlegesítjük hogy megfogjuk és utána a föld alá betároljuk azt a széndioxidot vagy pedig ennek a széndioxidnak a megfogott széndioxidnak a segítségében elállítunk olyan anyagokat amiknek az élettartalma már sokkal hosszabb tehát nem a azonnal eldobható anyagokról beszélek nem azokról az üzemanyagokról beszélünk amiket ma elégetünk a gépkocsikban hanem azok helyett elkezdünk olyan anyagokat gyártani amik 40-50 évig használunk és utána újra feldolgozható újra felhasználható anyagokká válnak és itt visszatérek a körkörös gazdasághoz amiben a részvételünk ma már egyértelmű és világos hogy a körkörös gazdaság is pusztán arról szól hogy többször fölhasználni ugyanazt a nyersanyagot és nem kidobni többször fölhasználni akár energetikai célokra akár pedig anyag a benne lévő anyagokat használjuk fel termelési célokra ezt a filozófiát elkezdtük elindultunk ezen az úton nem mondom hogy egyszerű út elindultunk ezen az úton és köz árgus szemekkel figyeljük a szabályzókat hogy éppen melyik országban adabszurdum brüsszelben kinek mi jut az eszébe mert akkor azonnal alkalmazkodnunk kell ahhoz is hogy éppen most mit szeretünk és mit nem tipikusan amit az előbb mondtál hogy a földgáz hirtelen hogyan zöldült ki ugy a földgázberuházásokat egy időben mindenki eldobta ma most mindenki földgázberuházásokat keres el eldobjuk eldobunk valamit azért itt a beruházások egy beruházási ciklus nálunk onnantól kezdve hogy elkezdünk valamin gondolkodni onnantól hogy az meg is térül az 15 év az alsó hangon 15 év tehát nekem ma kéne tudnom azt hogy a politikusok vajon 15 évre előre biztos hogy úgy úgy fognak dönteni olyan marad a szabályozási környezet most miért néztél rám nem tudom valami ilyenkor balra kanyarodtam egy pillanatra nem azért mert bal oldalamon ülsz hanem mert te vagyott de hát te jobban tudod sokkal hogy a politika hogyan gondolkodik hogyan próbál megfelelni mindenkori rövidtávú céljainak egy van egy levédetlen mondásom de lassan le kellene védeni hogy két entitáson a világban akivel nem tudok npv-ről megtérülésekről beszélni és ez a két entitás az egyik az egyház a másik pedig a politika és egyszerűen azért mert az npv-nek az egyik legfontosabb tényezője az az időtényező ami a politikánál túl rövid az egyháznál meg túl hosszú tehát egyházzal sokkal jobb lenne nekem fenntarthatóságról beszélni mert ők megértik a hosszútávú gondolkodásunkat ez a politikával nagyon nehéz hát esetleg találkozzál dő péterrel a egy kis színest hadd mondjak még van fél óránk belefér mindannyian használtak használunk üdítős dobozokat meg sörös dobozokat igaz aminek ilyen ilyen kis pattintó fül van a a tetején igaz mindenkinek volt ilyen a kezében már gondolom én nagyon meglennék lep hogyha valaki föltne a kezét hogy á nem én nem én én ilyet nem láttam még no érdekessége ennek a történetnek és azért hoztam ide hogy ezt a pattintófület ezt a nyitófület ezt 1976-ban találták ki azóta alkalmazzák és készült egy felmérés ez jó régen készült ez a felmérés a századfordulón az egyesült államokban 100 akkor tehát ez több mint 20 évvel ezelőtt volt 105 milliár 105 milliárd ilyen dobozt ilyen patlítófüles dobozt alumínium dobozt fogyasztottak el használtak föl egyetlen esztendő alatt az egyesült államokban és kiszámolták és ennek mindegy egyébként akkor még csak 55%-át hasznosították újra azóta nyilván az arány javult de kiszámolták hogy csak azzal hogy ez a pattintófül visszakerült a dobozba és visszagyűjtötték a dobozt csak a pattintófül kapaszkodjanak meg meg ennek az újrahasznosítása az azt eredményezte hogy 16000 tna alumíniummal kevesebbet kellett előállítani a következő időszakban ami 200 millió kwóra áram megtakarítását eredményezte sok kicsi sokra megy el elhitték volna hát én kétszer elolvastam ezt a történetet és nem akartam elhinni hogy ebből a kis mütyürkéből…

Említett entitások

Témák

  • klímaváltozás
  • megújuló energiaforrások
  • szén-dioxid kibocsátás
  • ensz klímakonferencia
  • párizsi megállapodás

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget”

Miről szól ez az epizód: „PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget”?

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója beszélget Áder János korábbi köztársasági elnökkel a klímaváltozásról és a megújuló energiaforrásokról. Az ENSZ klímakonferenciái (COP) és a párizsi megállapodás eredményeit elemezve kiemelik, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hernádi Zsolt, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget”?

Fő témái: klímaváltozás, megújuló energiaforrások, szén-dioxid kibocsátás, ensz klímakonferencia, párizsi megállapodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „PLANET EXTRA – Áder János a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal beszélget”?

Megjelenés: 2023. 09. 27.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/planet-extra-ader-janos-a-mol-elnok-vezerigazgatojaval-hernadi-zsolttal-beszelge-26691344

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból