Kék Bolygó - Áder János podcastja

Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141

· PT35M9S

Összefoglaló

A klímaválság drámai hatásai már a növényeket is elérik, ami a városi zöldfelületek fenntartását rendkívül költségessé teszi. Orlóci László botanikus, a Füvészkert egykori igazgatója és az év kertésze 2020-ban, előadásában kifejti, hogy az őshonos növények nehezen viselik a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 12. 01.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Orlóci László, Áder János
Témák
klímaválság, növények, városi zöldfelületek, botanika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

meg tudnak égni a növények akár a mai mostani klímahelyzetben.

Fogalmazzunk még még még sokkal dramatikusabban, klímakrízisben.

Ez már nem klímaváltozás, ez klímakrízis.

Ma előforduló városi betegségek régen egy vidéki környezetben ismeretlenek voltak.

Mondjuk így, hogy civilizációs betegség.

Őrült pénzekbe kerül egy városi zöld fölület fenntartása.

A pótlása még többe kerül. >> [zene] >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem Orlóci László, botanikus növénynemesítő növénygenetikus, 20 éven keresztül a Fészkert igazgatója, 2020-ban pedig az év kertésze.

Tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban.

Köszönöm szépen a meghívást és szeretettel üdvözlöm a hallgatókat.

Hát akik olvasták a pálucai fiúkat látták a filmet, akkor ez a név, ez biztos, hogy nem ismeretlen a számukra.

De én azt gondolom, hogy sokkal többen vagyunk, vannak, akik hallottak a fűvészkertől, de még soha nem jártak ott.

Úgyhogy beszéljünk egy kicsit a történetéről, hiszen mégis csak egy több mint 250 éves intézményről van szó, úgyhogy azt gondolom, hogy a hallgatók, nézők kíváncsiak lennének arra, hogy hogyan is, hogy és hogyan is indult ez, és hol tart most.

Tehát egy kicsit a történettel foglalkozzunk az elején, és aztán utána majd eljutunk természetesen a mai napi gondokig. >> Hát az 1771-es alapítás az gyakorlatilag a a botanika évszázada, illetve a botan botanika nagy korszakának időszaka. 1700-as évek vége, 1800-as évek. azért mondjuk így, hogy a botanika nagy korszaka, főleg a úgy úgy szoktuk említeni, hogy a leíró botanika, tehát az a fajta botanika, amikor a növények rendszere már folyik gőzerővel, Linnének a tevékenysége alatt után vagyunk már éppen.

És elindulnak azok a nagy nemzetközi gyűjtőutak, nevezzük így, és akkor finoman fogalmaztunk.

Tehát a gyarmatosító nagyhatalmak, hajói nem csak olyan értékeket hoztak a az öreg kontinensre, amely azonnal eladhatóvá vált, vagy fűszer, vagy arany, vagy bármi más, hanem olyan értékeket is hoztak, amelyek amelyeket akkoriban még nem is igazán tudtak, hogy hogy mire lesz talán jó.

Úgy is mondhatnánk, hogy a kezdeti motorja ennek a botanikai évszázadnak az volt, hogy a a gazdag országok gazdag emberei be tudjanak mutatni olyan növényeket, vagy meg tudják mi státuszimbólum mutatni azokat a növényeket, amik a az egzotikus országokból származtak, és hát ezzel ott úgymond hogy is mondjam, nagy hírnevet lehetett szerezni.

És hát ezzel párhuzamosan elindul ennek a tudományos oldala is, azaz a rendszerező leíró botanikusoknak a nagy korszaka.

Említettem már Linnét, de Kenfert és társait is lehetne mondani.

Tehát gyakorlatilag ez az időszak az, amikor a füvészkert megalakul a felvidéki nagyszombat városában, Matnavának hívják Szlovákiában található királyi egyetem botanikus kertjeként.

De mint a sorsan szokott, ez is úgy működött, hogy a klasszikus egyetemnek valójában természettudományi képzése úgy dedikálva nem volt.

Tehát a jogi képzés, a teológiai képzés volt, ami az egyetemeknek az alapképzése volt, és és még az orvostudomány, orvoslás tudománya.

És az orvostudomány keretén belül természettudományi képzést is kaptak az akkori hallgatók, és a természettudományi képzésnek része volt a fűben, fában orvosság, tehát az a gyógyító növényeknek a sokfélesége, amely úgymond a botanikának egy hajtómotorja volt az oktatásban is.

Tehát a nagyszombati egyetem egy híres professzora, Winter Jakab, Jákob Winter neve alapján is lehet látni, hogy ő egy német származású ember volt.

Ő volt az első olyan, aki úgy gondolta, hogy a nagy európai botanikus kertek mintájára kell ennek az új egyetemnek, vagy ennek az egyetemnek is egy botanikus kertet létrehozni.

Addig nem volt, és ezért a saját magán kertjébe kialakított egy kicsi botanikus kertet.

És ez volt az első 1771-ben a botanikus kert, tehát a megalakulás ehhez köthető.

Majd az egyetem innen elég gyorsan elköltözött Pestbudára, tehát Budára, és aztán Budán egy rövidebb időszakotól eltekintve költözött át Pestre.

Budán is volt egy magánkertje Winter Jakabnak, ami ugyanúgy botanikus kert volt.

Hát a azokat a növényeket, amik mozdíthatók voltak az eredeti helyről, azokat ide áttelepítette, és hát itt folytatta tovább az okitársát, a hallgatók okitársát, mutatta be azokat a növényeket, amelyet a tanulmány során meg kellett ismerniük, mert ugye korábban ez úgy nézett ki, hogy és később is ez úgy nézett ki, hogy a a szárított növények, úgynevezett herbáriumokból lehetett ezeket a növényeket megtanulni.

Nagyon kevés volt arra a lehetőség, hogy a hallgatók életben és élőben lássák ezeket a növényeket.

És hát akkoriban még nem volt színes fel fotófelvétel, videófelvétel se internet.

Tehát gyakorlatilag lekorlátozódott erre.

Ezért szükséges volt élővénygyűjteménynek a bemutatás céljából tartása.

Majd elköltözött az egyetem Pestre.

Pesten is ugye az első hely a mai egyetemtér környéke, az ottani botanikus kert, az tulajdonképpen a mai egyetemi könyvtár, illetve a mellette található kolostornak a területén volt. >> Nehéz ezt elképzelni, én az egyetemi könyvtárban elég gyakran megfordultam, amikor egyetemista voltam, meg az egyetemtéren is, hiszen a jogi kar épülete ott van.

Hát ott egy-két csenevész fácskán kívül, ami így dézsában van, nem igen maradt már semmi sem.

Még a Károly Parknak van egy kicsike kis kertje, de vagy a Károly kastélynak nehéz elképzelni, hogy ott egy botanikus kert volt mondjuk.

Igen, akkoriban még nem volt ennyire beépített a terület, viszont ez is volt a veszte a kertnek, merthogy jött az igény, hogy minél jobban beépítsék a területet, így költözni kellett a kertnek, és ez a költözés meg is történt. majd a kert átköltözött a mai asztóriánál, tehát a múzeum kör ugyanúgy egyetemi terület a múzeum körúti egyetemi épületek helyén levő területre, majd később épületek ott kezdtek fölépülni, és egészen a nagypesti árvíz 1838-ig ott kiválóan működött a botanikus kert.

Ugye a botanikus kert név az egy magyar elnevezés, de hát korábban ugye a latin név volt használ, most Hortus botanicus, így hívták ez a korabeli leírásokban.

Itt működött a a mai Treford kertulajdonképpen a Treford kertben találtó Gójavár falán, mint egyetemista biztos, hogy elnök úr is találkozott ezzel.

Ott díszeleg emléktábla, hogy ezen a területen volt annak idején a a füvészkert, a botanikus kert, vagy jött a nagypesti árvíz, ez a veselényi féle, ugye, amiről sokat lehet olvasni, és hát gyakorlatilag elmosta a botanikus kertet épületestől növényestől mindenestől.

És hát már akkor elkezdtek azon gondolkodni, hogy valami nagyobb, mer hát meg be is épült, nagyobb területre, valami város külső területén valami nagyobb területre kéne átköltöztetni a kertet.

Például egy nagyon érdekes terv volt, hogy akkor még ugye a a Habsburgok tulajdonapa, tehát József Nádor tulajdonban álló Margit szigetre kerülhessen a botanikus kert.

Arra megszülettek a tervek és pálmaházvek, ahol ma a Margit szigeten a rózsakert van.

Ott lett volna a botanikus kert.

Nem biztos, hogy rossz hely lett volna, de végülis elvetették ezen terveket.

És József Nádor közreműködésével és ható segítségével az egyetem kapott annyi pénzt, hogy meg tudta vásárolni a a József városban található birtok testet épületestől mindenestől, ami a Festetics Antalés nehéek volt tulajdonában.

Tehát József városban van ma is.

Tehát 1847-ben költözik oda a kert az akkor már közel 100 éve működő park és kastélyépület területére.

És itt folytatta aztán tovább a botanikus kert fejlesztése történetét. >> Ugye ez megmaradt most már napjainkig. csökkent a terület, de lényegében amit füvészkertnek hívunk, és hogyha valaki ki akar menni és meg akarja ezt nézni, akkor itt kell keresnie azon a helyen, ahol 1847 óta folyamatos fejlesztés, telepítés, gondozás zajlik.

És közben legjobb tudomásom szerint lett egy alegy al nem tudom ez mi a mi a jó nevez elnevezése a Gödön egy másik területen egy öt vagy hat hektáros területen miután kinőtt kinőtték a József városi területet ott egy újabb területtel létesítettek egy botanikus kertet úgyhogy most már két helyszín van.

Igen, ez egyébként jellemző nagy külföldi botanikus kertekre is, hogy van a régi történeti kert, mint mag, és ami történeti kertként is működik, és amellett ezek a kertek, nagy intézmények létrehoznak egy külső, úgymond egy kicsit a természetesz közelebb álló területen egy másik kertet, egy filiálét.

És ilyen nekünk ez a Huzella kert, ami korábban egyébként nagyon érdekes, mert korábban is az egyetemhez tartozott.

Az egyetem biológiai kutatóállomása volt egészen a háborútól kezdve a 2010-es évig, majd 2010-ben szenátusi döntés értelmében került a fűvészkert gondoksága alá.

És ezen a területen, mint említettem, egy körülbelül 5 hektáros területről beszélünk. ezen a területen sok olyan botanikai és egyéb kutatást, illetve gyűjtemény fenntartást üzemeltet és lehet megtenni, amit a belvárosban kevésbé, illetve más a profilja, tehát teljesen más profil alapján működik, más a stratégiája is, de az intézmény rendszere és az intézmény működtetése az ugyanaz.

Tehát ezért így egy kézben lehet ezt az egészet tartani. >> A hány növény növényfaj látható ma a botanikus kertben?

Hát ez állandóan változik, de van egy ilyen ökölszám.

Általában öt évente szoktunk csinálni egy nagy leltárt. 8,5000 mondjuk így 8,s5000 körüli taxonsám van, ami a kertben található.

Ez azt jelenti, hogy olyan a taxonnak hívjuk azokat, amik külön egymástól megkülönböztethetők, hogy ez nem darabszám.

Darabszámban ezt nem tudnánk megmondani, mert van amiből nagyon sok darab van.

Van amiből csak egy van, de a taxon szám az a jól elkülöníthető faj, fajta, egyéb változat és egyebek.

Ezzel Magyarországon talán a második legnagyobb gyűjteménynek minősülünk.

Mindenképpen területünk alapján a legnagyobb, tehát hogy a terület egység alapján ilyen pici területen ilyen nagy szám, ez a legnagyobb változatosság.

Nemzetközi értelemben ugye a középmezőnyhöz tartozik a kert a növénygyűjtemény számát tekintve.

Ugye sokan gondolhatják, akik a beszélgetés eddigi részét hallották, hogy na jó, hát van egy botanikus kertünk néhány hektáron, kimegyünk oda, sétálunk, hát ez szép dolog, de hát mi hasznunk van nekünk ebből.

Tehát a legutóbbi adásban arról beszélgettünk Takács Gézával, hogy milyen kihívásokat jelent a klímaváltozás a vetőmagnemesítők számára.

Búza, kukorica, napraforgó és így tovább, és így tovább.

Ugyanez a kihívás a kertészeti kultúrát is érinti, és a városi növénytelepítést is érinti.

Tehát ha kilépünk a botanikus kertből, és abban gondolkodunk, hogy a köztereken, közparkokban milyen növényeket telepítsünk, vagy a saját kertünkben milyen növényeket telepítsünk, akkor onnantól már el elnyeri a botanikus kert az értelmét, a mindennapi használati értékét, ha úgy néz, ha úgy tetszik, hiszen arra a kérdésre, hogy a klímaváltozás az egyik oldalon a növekvő urbanizáció motorizáció A másik oldalon az mit jelent?

Az egyik cikk cikkben ön a következőt mondta, hogy mit jelent, hogy ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben.

Na, ide akartam kijukadni a hosszas felvezet felvezetéssel.

Mit jelent ez az ökológiai fordulat a városi kertészetben?

Igen, hát ha hozzákötjük most egy botanikus kert feladataihoz ezt a kérdéskört, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy tűzközelben vagyunk.

Főleg, hogyha ez a kert egy városon belül van, méghozzá a városnak forgalmas, majdnem hogy mondanám, hogy belvárosi részéhez közel. ugyanis itt lehet tapasztalni olyan hatásokat, a változás különböző hatásait, amelyet egyébként lehet, hogy nehezebb észrevenni egy természeti környezetben, mert hogy a természeti környezet talán kicsit jobban tudja pufferelni, ha szabad ez az idegen szóval élni, tehát kompenzálni, vagy vagy semlegesíteni a a gyors, hirtelen változásokat.

Mondok egyetlen példát, és akkor ebből minden tisztán látszik.

Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, tehát épületek és burkolatok, az éjszakai lehülés az főleg a nyári nagy melegekben az elmarad.

Tehát éjszaka is van, hogy még melegebb van, mint nappal, merthogy a kisugározzák ezek a felületek a nappal besugárzott hőmennyiséget.

És ezáltal itt az itt élő növények számára egy olyan jelenség figyelhető meg, ami természetben szinte soha vagy csak nagyon ritkán, hogy nincs harmat lecsapódás.

Tehát a hajnali lehűlés a levegőnek a páratartalmából a párát, tehát a vizet víz víz le tud csapódni a lehülő növények felületén, és ezt harmatnak hívjuk, és azt hiszük, hogy ennek nincs nagy jelentősége, vagy legalábbis azt gondoljuk, hogy nincs nagy, vagy elmegyünk mellette, hogy nincs nagy jelentősége.

Ott pontosan lehet tudni, hogy a növények életciklusa, akár napi életciklusában ez a hajnali hüvös és a hajnali hüvössel együttjáró víz pára, lecsapódás rendkívül jótékonyan hat a növényi stressz kezelésében.

Növények is stresszelnek, nem csak az emberek meg az állatok.

És a növényi stressz nehezebben megfigyelhető, de ebben óriási jelentőség van.

Most egy városban ilyen nincs, vagy csak nagyon ritkán.

Ezért a városi növényzet és minden más egyébért is, a szennyezőanyagok miatt és minden sok minden egyéb más miatt is, városi növények stressz stresszorai jóval nagyobb számban vannak, tehát jóval jobban stresszeltek ezek a növények, mint mondjuk egy szántóföldi kultúra.

Na most amikor azt látjuk, és az előző műsorban el is hangzott, hogy hogy meg tudnak égni a növények akár a mai mostani klímahelyzetben, fogalmazzunk még még még sokkal dramatikusabban, klímakrízisben.

Ez már nem klímaváltozás, ez klímakrízis.

Akkor a stresszélan, a növényeknek egy jelentős tudománnyá válik.

Hol lehet ezt a leginkább tanulmányozni?

Hát mindenképpen valamilyen olyan kutató laboratóriumba, ahol találkozunk növényekkel.

Na most ilyen kutató laboratórium egy egy botanikus kert is.

Ott, ahol egyébként növények sokféleségének a bemutatása, megtartása a legfőbb cél, mint alapfeladat.

De emellett rengeteg olyan kísérletre nyílik…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Füvészkert

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141”

Miről szól ez az epizód: „Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141”?

A klímaválság drámai hatásai már a növényeket is elérik, ami a városi zöldfelületek fenntartását rendkívül költségessé teszi. Orlóci László botanikus, a Füvészkert egykori igazgatója és az év kertésze 2020-ban, előadásában kifejti, hogy az őshonos növények nehezen viselik a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orlóci László, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141”?

Fő témái: klímaválság, növények, városi zöldfelületek, botanika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Stresszelő növények, beteg emberek – élet a városokban #141”?

Megjelenés: 2025. 12. 01.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/stresszelo-novenyek-beteg-emberek-elet-a-varosokban-141-21003133

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból