Kék Bolygó - Áder János podcastja

Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107

· PT30M9S

Összefoglaló

Czimber Kornél, a Soproni Egyetem dékánhelyettese az erdők és az innováció kapcsolatáról beszél. Kiemeli, hogy a klímaváltozás drasztikusan felgyorsult, az erdők állapota leromlott, különösen Dél-Alföldön, ahol az aszálykár jelentős. A szakemberek drónok, műholdak és szenzorok…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 08. 12.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
klímaváltozás, erdőgazdálkodás, innováció, aszály
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is ez a felvétel amit most látnak sopronban készült a sopronfest vendége voltam és ennek apropóján kerestem meg cimber kornél urat a csoproni erdészeti egyetem erdő mérnöki karának dk helyettesét hogy felvétel az erdők napjához közel készült hogy beszélgessünk az erdőkről egészen pontosan az erdők és az innováció kapcsolatáról jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm itt a soproni stúdióban jó napot kívánok én is köszöntök mindenkit egy picit vissza mennék az időbe nem olyan nagyon sokat mindössze két esztendőt másfelet annál is inkább mert most is újabb aszályról érkeznek hírek a 2022-es év az ugye rekordaszályt hozott mindannyian emlékszünk még a két évvel ezelőtti képekre kiszáradt föld tönkrement termés békés megyében délalföldön jó néhány olyan gazdag gazda volt aki eg kiló kukoricát nem tudott learatni eg hektár termőföldről akkor készült egy felmérés több mint 1000 milliárd forra tették az asszálykárt erről azért elég sokat beszéltünk de elég kevés hír jelent meg és keveset beszéltünk jóval kevesebbet beszéltünk arról hogy ez a szélsőséges időjárás ez az asszályos csapadékmentes idő mennyire viselte meg az erdőket és ez lenne az első kérdés hogy mennyire viselte meg az erdőket rövid válaszom ott a délalföldön nagyon tehát most utólag egy év két év távlatában látjuk hogy rendkívül komoly volt az osajkár és hát számítások szerint néhány néhány száz milliárd lehet nem olyan nagy mint a mezőgazdaságiide itt is jelentős a probléma az hogy egy mezőgazdász viszont következő évben újra neki tud látni elültetni a növényeket egy erdész viszont azt a elveszíti azt a néhány évtizede nev nevelt állományt ez egy nagyon nagyon problémás nagyon nehéz újra felüljuttani és újra erdőt nevelni azon a területen ahol ez az aszálykár pusztított ez az aszálykár ez inkább a fiatal ültetvényekben vagy már az idősebb ültetvényekben is kárt okozott is is mind a két területen tehát ezért ilyen magas a kár és akkor jogos a kérdés hogy mennyire sikerült ezt a kritikus időszakot az erdőknek azért elég sok erdő van magyarországon k millió k millió hektár ugye a magyar erdőterületnek a nagysága he hogy mennyire sikerült az erdők nagyobb részének ezt kiheverni lát látszik-e már egyébként hogy azért van egy gyógyulás ugye ez régiótól függ nem annyira problémás a helyzet a dunán túlon az északi középhegységbe de pont az említett délalföldi régióban nagyon nagyon nagy gondokat látunk és az elemzések alapján azt mondhatjuk hogy közel a 30%-a az erdőknek erdőterületeknek sajnos negatív irányba tehát tovább gyengül tovább mortal romlik az állapota pusztuláll olyan 40 százal viszont stagnál tehát nem indult meg tehát abban az állapotban stagnál ami amit elért az aszálykár végén és ugy a maradék az amely jó irányba tehát elindult új lomb fakad és főleg a csúcshajtásokon ez nem olyan jó hír ez nem jó sajnos ez nem olyan jó hír tehát még azt sem mja hogy stagnál mert hát abból még lehet ilyen lehet olyan végeredmény most várjuk a az idei eredményeket műhold felvételeken elemezzük bízunk benne hogy több területen elindul mégis magához tér de megelőlegezte a kérdésemet mert ezt akartam kérdezni ugye ez az ön szakmája és itígy kanyarodunk ide az ön szakmájához hogy a modern technikát és technológiát és informatikai rendszereket használnak majd erről lesz később szó de hogy itt a károknak a dokumentálásában és a gyógyulás folyamatának a regisztrálásában ezek a műholdfelvételek ezek a korszerű technikák segítettek önöknek így van senzentinel 2ettő műholdfelvételeket használunk ezek az európai űrügynökségnek a műhold műholdrendszere és olyan hetente vannak felvételek amelyeket tudunk elemezni és kifejezetten az erdő területek egészségi állapotát lehet nagyon jól térképezni a felvételek segítségével és itt pont a a vörös és a közeli infravörös felvételi hullámos tartományokból tudunk nagyon jó eredményeket kihozni és akár fél évvel előtte látjuk a problémákat amikor egy erdő már elindul a tehát a száradás megindul és nem tud megfelelő mennyiségű stresszhelyzetbe kerül megfelelő mennyiségű vizet felvenni már az infravörös csatornában látjuk ezeket az elváltozásokat akár fél évvel előtte is ami ugye nagyon nagy előnye erdőgazdálkodónak hisz időben lépni tud a hát ugye ugyanakkor öntözni az erdőket nem nem tudjuk nem alakult ki rendszer ha csak nem egy friss ültetvény és ott mondjuk egy korszerű technológiát nem használtak ami persze megdrágítja az erlőtelepítésnek a költségét de hát annak a k millió hektárnak a nagy részét biztos hogy nem tudjuk öntözni tehát a jóistenre vagyunk hagyatkozva hogy időben érkezik az eső tehát a tudás megvan hogy ó ó baj van de a segítség csak onnan föntről érkezhet ha jól gondolom nem igen igen hát ugye itt fel kell készülnünk tehát nagyon sok lehetősége van azért egy erdésznek erdőmérnöknek is ugye akár középtávú hosszútávú célok kitűzésével ami jelenthet akár fafajválasztást szárazságtűrő fajták fafajok irányába történő fordulás tehát sok lehetőségünk van de előre kell gondolkodni erre még erre még szeretnék visszatérni de akkor egy kicsit azt a techno technikát és technológiát kicsit vesézzük ki ugye beszéltünk a műholdakról szenzorok lézer drónok robot műholdak mesterséges intelligencia hát igen sok mindenre gondolnék hogyha erdőgazdálkodásról kezdek valakivel egy beszélgetést ezek a fogalmak valószínűleg nem jutnának az eszembe sőt biztosan nem jutnának az eszembe igen pedig pedig ahogy néztem az ön szakmáját az arról készült összefoglalót a ezt már nem csak hogy használják hanem tanítják az egyetemen kutatóként ez az ön szakterülete és innentől a kérdés azt h azt hiszem hogy jogos hogy a 21 század erdészei hogyan tudják ezeket az eszközöket használni igen ott kezdeném hogy akár lehetne ez egy tudományos fantasztikus film egy idézőjel endor bogon a lézerek ésé nehéz elesé kéne játszani igen de nem erről van szó tehát a lézer amit használunk az láthatatlan illetve a robotok azok azok nem harci robotok természetesen hanem drónok illetve munkarobotok tehát segítő robotok ez itt akár elkezdhetjük a felsorolást tehát hogy milyen lézereket használunk ugye elsősorban légi illetve néhány esetben műholdas lézeres letapogatás is de főleg légi lézeres letapogatást és itt büszkén mondhatom el hogy magyarországnak is már az erdőterületeinek a 60%-a elkészült légi lézeres letapogatással és ez egy nagyon sűrű pontfelhőt jelent nagyon sok mérést tehát négyzetméteres ként 5-20 mérést jelent és mondhatni hogy minden egyes fát ami az a felső lomkoron szintben van látunk ebből a pontfalmaszból és meg tudjuk határozni pontosan a magasságukat illetve a korona átmérőjét tehát mondhatni hogy van egy nagyon nagyon alapos erdőleltárunk a magyar erdőkről nem teljes adatbázis de közelítünk hozzá drónokat alkalmazunk természetesen itt nem csak a az ilyen kis ö drónokra hanem nagyobb akár merevszárnyú 2 mteres fesztávolságú drónokra kell gondolni amelyeg nagy területet tudunk térképezni ez épp pont ilyen helyeken ahol valamilyen kártapasztalat tapasztalunk ott célszerű ezeket a drónokat bevetni és nem kis repülőgéppel vagy műholddal térképezni mert nagyon nagy mennyiségű adatot adatsűrűséget tud előállítani és úy a robotokról is egy pár szót ejtsek épp most volt egy nagyon sikeres erdészeti tudományos konferenciánk februárban ahol már ilyen irányba fordulunk egy épp egy olyan kutatásba vágtam bele ahol megerősítéses tanulással tanítunk virtuálisan tehát még nincsenek ezek a robotok kint az erdőben nem kell megjedni hogy hogyan tud közlekedni tehát nem f nem f nem fogun belebotlani a robotba még nem még nem de lehet hogy egy ezek itt itt vannak tehát most már külföldön főleg skandináv országokban észak-amerikai országokban ott vannak ezek a fakitermelő robotok szállító robotok az nem nem akarom elviccelni a dolgot de azért egy furcsa kirándulás lesz az amikor az erdész helyett egy robot köszön vissza hogy jó napot kíván kívánok köszöntjük itt a mondjuk a pilisi parkő ez ez ez nagyon hamar valósággá válik tehát a ugye vannak ezek a chat robotok tehát el tudom képzelni hogy hamarosan minket az erdőben egy ilyen robot fogad és körül körbe vezet minket egy turista útvonalon és elmondja hogy mit látunk itt tehát ez működhet óriási igen na de ez ugye igen most megakasztottam mer ugye hogy miért használunk robotokat igen mert azért sokkal fontosabb ennek azért a a a gazdasági haszna meg a meg a kör környezet és a tájvédelmi hasna így van sajnos az élőmunka drágul és rákényszerülünk ezekre a a technológiákra ez az egyik a másik meg látjuk ezeknek az előnyeit tehát soha nem látott részletességű térképeket tudunk az erdőről előállítani idő előtt tudjuk a problémákat térképezni és pont a lézeres technika olyan mértékű domborzat modellt talajfelszín modellt állít elő az erdőkről aminek rendkívüli a jelentősége nem csak azért mert látjuk például hold hol vannak holdfák hanem a mikrodomborzatot látjuk illetve hogy hol hol milyen beavatkozást kell végezni hogy a vízvisszatartást segítsük tehát a jövő erdeinknek az egyik kulcsa az lesz hogy mennyire tudjuk a vizet ott tartani azt a kevés csapadékot ami hullani fog az erdőterületekre megtartani és épp ezek a nagyon pontos részletes domborzatmellek és a az ilyen mikrobeavatkozások ami a vízvisszatartást segíti lehetnek a túlélésnek a kulcsai de akartam is egyébként kérdezni de akkor megint megelőzött hogy mondjon példát arra hogy hogy laikusként és a hallgatók is nyilván többségük nem erdész nem ezt a szakmát műveli hogy hol lehet ennek a gyakorlati hasznát érzékelni és nekem is első helyen a vízháztartás vagy a talajállapotának a felmérése jutott eszembe és a említette az erdő egés a felmérését is gondolom hogy ez befolyásolja mondjuk a fakitermelésnek a tervezését tehát az erdőgaz gazdálkodóknak a gazdasági tevékenységét is befolyásolja hiszen ott ahol bajban van az erdő de még jó minőségű faanyagot lehet kitermelni nyilván a vágási terveket úgy kell készíteni hogy ott érdemes akkor a kitermelést elkezdeni és ott kell aztán majd egy erdőtelepítéssel egy újratelepítéssel foglalkozniát konkrét példát tudok mondani épp itt a a soproni erdő tanulmányi erdőgazdaság terü területén egy kaptam egy adatsort hogy vizsgáljam meg ezt az erdő területet egy erdi fenybesről van szó é mert komoly problémákat tapasztaltak és vissza tudtam menni műholdfelvételek segítségével előzői év augusztusáig ez februárban került letermelésre akkor derült ki hogy itt komoly gondok vannak tehát jó fél évvel előtte vissza tudtam menni és már a akkor azonosíttani tudtam a problémát a kárt műholdfelvételek idősora alapján amit még nem említettem ugye a szenzorokról itt nem csak a lézeres letopogató szenzorról lehetne beszélni hanem van egy nagyon érdekes projektünk ez az okos erdőprjekt ami nagyon pici okos szenzorokat jelent amelyeket ki tudunk tenni az erdőbe és ezek klímaadatokat gyűjtenek de nagyon sok egyéb érzékelőt is bele lehet tenni tehát rövid távon például tudnak jelezni hogyha avartűz erdőtűz alakult ki nagyon magas alacsonyabb páratartal magas a hőmérséklet de például olyat is tudnak hogy talajnedvességszenzort tudunk ehhez kapcsolni ezekhez a kis szenzorokhoz és ezek folyamatosan küldik be egy adatbázisba egy internetes felhő adatbázisba az adatokat és így a az erdő idéző jelben jelenteni tud magáról tehát hogy milyen állapotban van és rövidtvon egy ilyen riasztás de közép hosszú távon elemezni tudjuk az idősorokat és akár a fafajcserét fafajv választásban nagy segítséget jelenthet vagy akár a a szerkezetben tehát hogy milyen távol milyen záródással neveljük fel az erdőt milyen távol ültessük őket az egyedüet ugye a az invazív fajok korát éljük hát korábban is voltak invazív fajok de azért most nagyobb számban igen és nagyobb intenzitással jelennek meg ez az erdőket is érinti ez a tudás amivel önök rendelkeznek és az a technológia amivel rendelkeznek hogyha esetleg felüt a fejét egy erősebb fertőzés ez lehet egy rovarfertőzés vagy lehet egy gombafertőzés ennek a jelzésére alkalmas és a védekezést ilyen értelembben vagy a továbbterjedésnek a megakadályozásátban segíthet a jelzésére alkalmas lehet tehát ezek a szenzorok rendelkezhetnek fényzenzorral illetve levélfelület fölé is illeszthetők és a levélnek a levélszínnek az elváltozását tehát hogy zöldből sárgul barnul ezt azonnal tudják jelezni időelőtt tehát amikor még az emberi szém szem még csak árnyalatok at sem lát egy ilyen rendszer képes az előző napi előző heti adatokhoz összehasonlítva jelezni igen tehát időben be tudunk avatkozni időben el lehet kezdeni erdővédelmi munkálatokat azért ez óriási hiszen nagyon nagy területet tudunk akkor megmenteni mondjuk egy mit tudom én egy mo inváziótól elveszítik a a fák adott esetben a lombkoron lombkoronájuknak a nagy részét hogyha ott egy ilyen hatalmas invázió történik és ezt meg lehet akadályozni esetleg egy légi permetezéssel a másfél éve az egy a az ön egyik kollégájával ha jól tudom ráadásul évfolyamtársak voltak borovics attilával készítettem egy interjút a és itt akarok visszakanyaróni egy korábbi mondatára hogy fafaj választás és alkalmazkodni kell a változó klimatikus viszonyokhoz és akkor azt mondta hogy ahogy változik a klíma úgy változnak az erdők is változik az erdőknek az összetétele ez nem újdonság ez így volt régen is és azt mondtam engem nagyon meglepett és hogy az utolsó jégkorszak végén hát az elég régen volt már de a különböző tölgyfélék az olasz csizma sarkából tehát a olaszország legdélebbi részéről indultak el és aztán szépen lassan eljutottak svédország mai területéig úgy hogy 100 évente átlagosan 5 km-t tettek meg tehát ez volt az erdő terjedési sebessége eát szinte hihetetlen volt számomra és aztán hozzátette hogy na és az éghajlatváltozás azért ennél most sokkal gyorsabb léptékű és ilyen ehhez a tempóhoz a fák nem tudnak alkalmazkodni nem tudnak olyan gyorsan lépegetni olyan gyorsan haladni mint ahogy egyébként a klíma változik mint ahogy az éghajlati öveg csúsznak egyre északabbra tehát egy másik megoldás kell nekünk kell segíteni és itt jön az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107”

Miről szól ez az epizód: „Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107”?

Czimber Kornél, a Soproni Egyetem dékánhelyettese az erdők és az innováció kapcsolatáról beszél. Kiemeli, hogy a klímaváltozás drasztikusan felgyorsult, az erdők állapota leromlott, különösen Dél-Alföldön, ahol az aszálykár jelentős. A szakemberek drónok, műholdak és szenzorok… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107”?

Fő témái: klímaváltozás, erdőgazdálkodás, innováció, aszály.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Százszor gyorsabb lett a klímaváltozás a magyar erdőkben #107”?

Megjelenés: 2024. 08. 12.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/szazszor-gyorsabb-lett-a-klimavaltozas-a-magyar-erdokben-107-94072302

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból