Kék Bolygó - Áder János podcastja

Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72

· PT29M26S

Összefoglaló

Kovács Károly, a Pureco ügyvezetője a podcast vendége, ahol a víz és szennyvíztisztítás fontosságát hangsúlyozza a 21. században. Beszámol a magyar cég afrikai (Ghána) projektjeiről, ahol helyi lakosokat is képeztek a technológia üzemeltetésére. Kiemeli, hogy szerinte minimális…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 05. 08.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Károly, Áder János
Témák
vízgazdálkodás, víztisztítás, magyar technológia, ghána
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem és beszélgetőtársam kovács károly a purekó ügyvezetője és számos egyéb tisztség birtokosa és nemzetközi szervezeti tagságokat is sorolhatnék de ezzel nem húzzuk most az időt köszönöm a beszélgetésünk tárgya víz szennyvíztisztítás vízbázisvédelem hiszen ugye azt szokták mondani hogy és én osztom ezt a véleményt hogy a 20 század az olaj évszázada volt és a 21 század az a víz évszázada lesz hát most már a javában benne vagyunk a 21 évszázadban úgyhogy szerintem nyugodtan mondhatjuk hogy ez az állítás igaz így van abszolút így van mind a vízkészletek rendelkezésre álló készletek mennyisége szempontjából hogy az egyre növekvő lakosság fogyasztási igények okán egyrészt ehhez kapcsolódik a klímaváltozás is és másrészt viszont és nagyon fontos tényező a minőségi kérdés tehát a sok víz kevés víz és a nem megfelelő minőségű víz jelenti a legnagyobb problémát ugye a a fogyas a népesség növekedés ami meglehetősen drámai hiszen négyszeresére nőtt 100 év alatt a föld lakóinak népessége de a vízfogyasztás még ennél is gyorsabb ütemben nőtt kétszerese a népesség növekedéséhez képest kétszeres a vízfogyasztás és háromszoros az energiafogyasztásnak a növekedése és amit említettél hogy ráadásul azt a kevés vizet ami rend kezésünkre áll relatíve kevés vizet és hát ugye a földön nem egyenlő arányban nem megfelelő arányban osztik el a vízkésztet azt is azt sem becsüljük meg azt is nagyon sokszor elszennyezzük és a saját magunk számára tesszük nehézzé ennek a víznek a későbbi felhasználását így van a cégről néhány szót h mivel is foglalkozik a cég talán a hallgatók kedvé érdemes szólni egyrészt a vízzel kapcsolatos akár az ivó vízellátás szolgáló létesítmények tervezése kivitelezése ehhez kapcsolódó eszközök rendszerek technológiák megvalósítása részben gyártás részben pedig helyszíni megvalósítás keretében itthon és külföldön a külföld alatt egészen távoli vidékeket akár dél-kelet-ázsiát afrikát is értünk illetve szennyvíz tisztítás a szennyvíz ipari lakossági települési szennyvíek tisztítása és és a ami pedig egy alternatív vízforrás tud lenni az a csapadékvíz a csapadékvíz jellemzően és sok esetben szennyeződik mielőtt valahova befogadóba jutna ennek az előtisztítása tisztítása illetve tározása és az újrahasznosítását szolgáló létesítmények berendezéseknek a gyártása megvalósítása ugye először 10 esztendővel ezelőtt találkoztunk az első vízvilágtalálkozón így van és utána ott volt a mind a másik kettőn tehát az összes vízvilágtalálkozón és ott voltatok az első fenntarthatósági expón két évvel most már lassan két évvel ezelőtt más jó másfél évvel ezelőtt ugye egy 100%-os magyar tulajdonú cégről van szó ezt fontos azért elmondani a aki nem csak itthon hanem a nemzetközi porondon is próbál helytálni ezek a vízvilágtalálkozók és akár a planet tehát az itteni bemutatkozásnak a lehetősége az itteni üzletkötésnek a lehetősége a további kapcsolatépítésnek a lehetősége amit ezek a találkozók részben a három vízvilágtalálkozó részben pedig a planet biztosított az az mennyire volt kézzel fogható számotokra segített ez egyébként a munkában segített kiteljesíteni a cégnek a működését hát abszolút mértékben ugye egyrészt a nemzetközi piacon azzal együtt hogy jelentős igények vannak jelentős versenytársak mozognak és nemzeti szinten mondjuk németország franciaország vagy akár az egyesült államok japán technológia szolgáltatói és és ezek a versenytársak ezek abszolút ott vannak és nyilván ők is valahogy pozicionálják magukat ehhez képest az hogy magyarország rendelkezik megfelelő szakmai tudással megfelelő referenciákkal és itt utalnék az elmúlt 20 év hatalmas mértékű hazai fejles éseire a akár a vízminőségjavító program vagy a szennyvíz hálózatok szennyvíztisztítók fejlesztési programjaira hogy ebben mi megfelelő referenciákat tudtunk gyűjteni és egyrészt ezeket pedig meg tudjuk jeleníteni és akár külföldön meg tudjuk valósítani ennek a bemutatásában ezek a budapesti víz világtalálkozók akik ugye egyenként is több 1zer embert szinte a világ valamennyi országából hát több mint 100 országból voltak it mindegyiken igen vonzottak ide budapestre és ezeket a referenciákat itt helybe tudtuk megmutatni ez mindenképpen nagy jelentőséggel bírt és konkrétan ezeken a találkozókon jöttek létre olyan partnerkapcsolatok amikre aztán később építve konkrét projekteket tudtunk megvalósítani illetve tudtuk a a a készségeinket bemutatni a konkrét projekt akkor itt szerintem megállunk egy pillanatra hiszen van egy konkrét projekt amit én elég sokszor szoktam rá hivatkozni tehát én egy jó példának részben egy referencia a vízvilágtalálkozók és a planet szempontjából is egy jó referencia hogy ezért érdemes ilyeneket magyarországon szervezni mert lehet belőle például egy olyan projekt mint a purekónak a gánai projektje ugye a legjobb tudomásom szerint a második ví víz világtalálkozón találkozhatok ezzel a gánai delegációval ez részben jelentett egy kormányzati delegációt részben egy üzletember volt ennek a delegá ón ak a tagja fölkeltette a ti tevékenységetek az a szenyvíztissztítás amit ajánlottatok fölkeltette az érdeklődését na és akkor innentől szerintem egy rövid történetet vagy röviden foglalod össze ennek a történetét hogy innen aztán hova hova is jutottunk mert igen hát a a megszólítás az az volt hogy hogy tudunk-e olyat olyan szennyvíztisztítót építeni ahol és amire a hazai vagy úgy az általában európában vagy a fejlett világban szokványos módtól eltérően hogy tudnélik ugye az itthoni szennyvizeket a lakossági szennyvizeket vagy akár az ipariak é egy részét is lehúzzuk a wc-t és csatornán eltávozik és aztán valahol valamilyen szennyvíztisztító telepre megérkezik ahol meg kell tisztítani na hát ez őnáluk gyakorlatilag nem létezik mármint ez az elvezető és valahova eljuttató rendszer egy köző nvízelvezető infrastruktúra konkrétan az a település amire az első felkérést és az első megbízást kaptuk az egy k millió lakosú település kumaszi az gánának ha jól tudom a második leg 0 km közcsatornával tehát két millió azért ez egy budapest nagyságá egy budapest nagyság és ehhez képest mondjuk budapestnek van 5000 km vízvezeték és nagyjából ugyanennyi 5000 km csatornahálózata most ugyanez kumasban gyakorlatilag csatorna oldalon nulla nulla és e ehhez képest viszont a vízvezeték hálózaton keresztül ugye nem kimondottan ivóvíz minőségű tehát az hogy ott odanyúljanak a csaphoz és egy pohárral direkt fogyaszanak belőle ez azért korlátosan biztonságos de ez egész afrikában így van ez egész afrikában így van így van és nem csak afrikában hanemá és délamerikában is ez a lényeg az hogy hogy viszont amennyit mégis csak elhasználnak ez ezt ezt ott valamilyen hát szikkasztó tartályokba nevezhetném egy kicsit csak hogy érzékeltessem a a dolognak a matériának a súlyát minőségét tehát pöcegödrökbe szikkasztják el viszont ezeket időnként ezek időnként azért csak csak megtelnek ki kell üríteni és a szippantó szerví szolgálat az működik viszont a szippantó autók számára megfel fogadó hely ahol ezt a nagyon sűrű és nagyon-nagyon szennyezett fekáliás fertőző nem nem nem gondolom különösebben most itt leírniá ezt mindenki el tudja képzelni nyilvánóben mind glatilag az első adandó alkalommal legyen ez egy patakpartja tópartja folyópart vagy az erdőszélen ürítették merthogy megfelelő fogadóhelyek erre nem léteztek és a megszólítás az az volt hogy egy egyébként ez az üzletember a szilárdhulladék gyűjtést kezelést végző vállalatnak a a tulajdonosa vezetője gondolt arra hogy egy olyan létesítményt valósítsunk meg a hulladék szilárd hulladék lerakóján ahol ő ezt ezt ezt a folyékony hulladékot tudja fogadni és hogy ilyet tudnánk-e és amellett hogy a világban itt ottam ott vannak ilyen típusú szolgáltatást vagy ilyen típusú technológiát megoldásokat biztosító c a a a számunkra a bázis az az jelentette hogy a szennyvíz itthoni szennyvíz és csatorási programok fejlesztésének az első szakaszaiban számos olyan telepet építettünk ahol egyébként a csatornán beérkező szennyvíz mellett tehát a friss szennyvíz mellett a a környező akár kisebb településekről szippantott szennyvízként beérkező szennyvizeket is kezeltünk és ezek a referen ciák vagy ezek az itt szerzett ismeretek alapján bátorkodtunk erre vállalkozni és és egyébként egy nagyon érdekes módon a vevő hitelfinanszírozás keretében tehát itt a vevő vette föl tehát egy tulajdonképpen egy magánvállalat vett föl hitelt amiben egyébként nagyon nagy segítséget jelentett a számunkra az hogy a magyar exportort bank részben a ö a vállalkozás finanszírozásának a biztosításával tehát az hogy amit ott építünk az az annak ellenére tekhez hozzá tudjunk jutni illetve ott a vevőnek a finanszírozásában is közreműködött tehát ilyen értelemben egy nemzetközi sztenderdeknek megfelelő de hazai hitelkihelyzés is történt gánában tehát 16-ban a eljöttek a vízvilágtalálkozóra elmondták hogy mire van szükségük találkoztatok beszéltetek ti végiggondoltátok tettetek egy ajánlatot és ebből lett egy üzlet ebből lett egy üzlet és elkészült az első az első szenétisztítóztító ez mikor készült el ez huszon most írunk 23-at 20-ban tehát három éve működik igen én abban a szerencsés helyzetben vagyok hogy láthattam ennek a szennyvíztisztítónak a működését tehát én ott a helyszínen ezt láthattam volt még a az utolsó utam volt talán szivatoros utam amikor gánában és kenyában voltunk és akkor voltunk humasziban és megnéztük ami egyrészt meggyőző volt számomra tehát a beér láttam a beérkezett vizet hát nem volt egy szívderítő látvány mint ahol sehol a világon nem csak gánában sehol a világon és láttam a távozóvzet ami visszakerült a víztestekbe az pedig egy lényegében európai sztenderdeknek megfelelen tisztított víz vol ott már nem nem éreztem azt hogy itt valami baj származna ab hogyha ez a víz a közelembe kerül a azt is láttam hogy közben nem csak hogy ez a beruházás megvalósult hanem kiképeztetek helyi szakembereket tehát ők működtetik már a céget nagyon kevés külső segítségre a pureco további segítségre van szükség és ami fontos két további beruházás indult el tehát másik két városban is újabb szenyvíztisztító telpet építettetek igen időközben ebből az egyik az már el is készült és a a a az üzem tehát tehát elkezdett működni a másik is várhatóan május végén június elején üzenbe fog állni igen és és arra egy pillanatra itt visszatérnék vagy ráerősítenék hogy hogy igen egy nagyon fontos kihívás volt és ez már korábbi más más projektek akár ivóvizes akár szennyvizes projektek kapcsán egy nagyon fontos tapaszt atunk volt hogy hogy nem elég valamit kiszállítani valamit megvalósítani elkészíteni beüzemelni és aztán aztán ott az üzemet otthagyni hanem hanem annak a karbantartására üzemeltetés karbantartására a helyi személyzetet meg megfelelen fel kell készíteni és ebben részben nagy támogatást adott azon túl hogy egyébként képeztük a helyieket mégpedig egyé én hazai egyetemi oktatói gyakorlati képző partnereknek és a saját stábunknak a bevonásáball is saját jelenlétünkkel tehát nem csak vállalati tudást hanem tudástőkét egyetemi tudást is elk jönnek be azok a szakmai szervezetek és partnerségek amelyek amelyek itt még mögöttünk illetve mellettünk állnak hanem hanem ráadásul hazai üzemeltető a nemzeti vízmű ö szolgáltatói köréből szakembereket vittünk ki és körülbelül fél éven vagy közel egy éven keresztül ezek az üzemeltető emberek támogatták a helyi kollégáknak a a a a képzését a gyakorlati képzést és és ami mondjuk érdekes volt mondjuk konkrétan gánában hogy hogy az ottani szakemberek számára tulajdonképpen az a tény hogy ebből a csúnya szennyvíz vízből vagy egyáltalán szennyvízből tiszta vizet lehet produkálni ez ez tulajdonképpen ott testesült meg tehát ott szembesültek ha úgy tetszik első alkalommal azzal hogy ez ez egyáltalán lehetséges és hogy ez hogy lehetséges emögé egyetemi és egyéb szakmai képzések terén is szakmai kapcsolatokat építettünk ki egyetemi partnerségeket is fejlesztettünk ugye csak a a hallgató kedvért egy nemzetközi összehasítás csak néhány mondat hugy a fejlődő világ az előbb erre utaltunk afrika ázsia nagy része dél-amerika a szennyvíz 80-90%-a tisztítatlanul kerül vissza a folyókba időnként a tavakba most ugye ennek a környezeti hatásán túl az is drámai nagyon súlyos egészségügyi hatásai vannak hiszen ezekben az országokban a kórházi ágyaknak a felét olyan felén olyan betegeket gyógyítanak akik a szennyezett víz által terjesztett betegségek miatt kerültek egyébként kórházi ellátásra vagy szorulnak kórházi ellátásra tehát van súlyos környezeti probléma van ennek nem nagyon súlyos egészségügyi egészségügyi problémája és ráadásul nyilvánvaló hogy a vízszolgáltatás is ebből a vízből utána ivóvizet előállítani ebből a vízből megfelelő minőségű mezőgazdasági célra vagy ipari célra használható vizet előá tani szinte lehetetlen tehát a szennyvíztisztítás ezért ezeknek a problémáknak a megelőzését környezeti egészségügyi és vízellátási problémáknak a megelőzését szolgálja tehát alapvetően fontos ebben a régióban hogy a szennyvíztisztítás megtörténjen így van sokkal olcsóbb mint mints sem egy már szennyezett vizet akár akár felszín alatti vagy felszíni vizet tisztít tisztítani tehát hogy abból aztán ivóvizet tudjunk produkálni és és egyébként így a költségekre egy pillanatra visszanyarodva tehát így tulajdonképpen azt tudtuk megvalósítani ott kumasziban és időközben a további településeken és ezt a zászlót visszük tovább mint mint egyfajta megközelítést hogy ahhoz a megközelítéshez vagy ahhoz a megoldási változathoz képest mint amit itt európában vagy észak-amerikában tehát a világ fejlettebb részén vagyunk szokva hogy hogy vezetékes gyűjtés elvezetés és tisztítás ennek a beruházási k költségei mondjuk nulláról képzeljük el budapestet hogyha most kéne a teljes városnak a csatornahálózatát kiépíteni és a mondjuk a központi szennyvíztisztítótelepet ugye budapesten is három nagyobb szennyvíztisztítóterelep működik ennek a beruházási költsége egy főre vetítetten fél millió 1 millió ft per fő lenne…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Pureco

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72”

Miről szól ez az epizód: „Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72”?

Kovács Károly, a Pureco ügyvezetője a podcast vendége, ahol a víz és szennyvíztisztítás fontosságát hangsúlyozza a 21. században. Beszámol a magyar cég afrikai (Ghána) projektjeiről, ahol helyi lakosokat is képeztek a technológia üzemeltetésére. Kiemeli, hogy szerinte minimális… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 05. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Károly, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72”?

Fő témái: vízgazdálkodás, víztisztítás, magyar technológia, ghána.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával #72”?

Megjelenés: 2023. 05. 08.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/tiszta-viz-afrikaban-magyar-technologiaval-72-08444959

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból