Kék Bolygó - Áder János podcastja

Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

· PT24M52S

Összefoglaló

A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár 30-40% energiamegtakarítást tesznek lehetővé fűtési és hűtési rendszerekben. A technológiát az…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 02. 09.
Hossz
25 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
energiatárolás, fázisváltó anyagok, energiamegtakarítás, hőtárolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

kicsit ilyen tudományos, fantasztikus módon megfogalmazva térben és időben tudjuk a az energiát mozgatni vele.

Képesek vagyunk mondjuk egy hulladékhőt elszállítani egy gyárbon, ahol nem tudnak már mit kezdeni ezzel az energi ezzel az energiával, és elvisszük például egy óvodába, mi csökkentjük azt a villamosenergiamennyiséget, ami ahhoz kell, hogy hűtsék többek között az adatközpontokat vagy bármelyik épületet.

És ezáltal közvetetten a széndioxid kibocsátásra is hatással vagyunk.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem, beszélgetőtársam, Kakas József ügyvezető, méghozzá a Heat Ventors nevű cégnek az ügyvezetője.

Tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban. >> Tisztelettel köszöntöm én is elnök urat és a podcast hallgatóit és nézőit.

Köszönöm a meghívást. >> A mai témánk az energiatárolás.

És itt is egy történettel kell kezdenünk.

Ö nem kell olyan nagyon-nagyon messzire visszamenni, de 2012-ig azért mégis csak vissza kell mennünk a történelemben, ahol egy fiatal házaspár, nevezzük is meg őket, Farkas Rita és Andrási Zoltán, egy mérlökházaspárról van szó, elkezdett foglalkozni azzal, hogy hogyan lehetne a vizet helyettesíteni az energiatárolás során, és fázisváltó anyagokkal kezdtek kísérlet Ez amúgy eljutottam idáig a felkészülésbe, mondtam, hogy ezt biztos, hogy meg fogom kérdezni, hogy mik ezek a fázisváltóanyagok.

Tehát nézzük csak, hogy energiatárolás nem hagyományos módon, nem vízzel.

Ezt is érdemes elmondani, hogy miért korábban miért ezt a másik technológiát használták, mi volt annak előnye hátránya, de mik ezek a fázisváltóanyagok?

Egy kicsit visszaugrok a Farkas Vitárra és Andrási Zoltánra, akik annak idején a Műszaki Egyetemen ismerkedtek meg.

Tehát ott volt egy szakmai érdeklődés a részükről.

Akkor még nem voltak házaspár, úgyhogy van egy romantikus szál is ebben.

Tehát nem csak a szakma kötötte össze, >> az az mindig erősíti az éltörténeteket. >> Így így van.

A villamosenergia termeléssel, tárolással mindenki szívesebben foglalkozik.

Egy kicsit mostha gyerek a hőenergia tárolás.

És ők mint energetikusok, mint épületgépészek azt vállalták fel, hogy azzal foglak foglalkozni, hogy hogyan lehetne hatékonyabban előállítani az energiát, hogyan lehetne hatékonyabban tárolni.

És ehhez elkezdtek vizsgálni különböző anyagokat, illetve egy olyan technológiát, amit egyébként már az űrkutatásban használtak.

Ugye az űrkutatásnál nagyon fontos az, hogy hogy nagyon kis helyen nagyon sok energiát kell tárolni, hogyha fenn vagyunk az űrben, egy űrállomáson.

És az egyik első ilyen alkalmazási területe ezeknek a fázisváltóanyagoknak, amiről egy kicsit részletesebben fogok beszélni, azt az űrállomások falában használták, hogy tudják tárolni azt a hőt, amit azt a kevés hőt, ami ami ott megtermelődik, illetve azt a hűtési energiát, azt a hideget, ami ott megtermelődik.

Tehát egy egy optimalizációra használták fel ezeket az anyagokat. fázisváltás vagy én azt gondolom, hogy egyszerűbb halmazállapotváltozásról beszélni.

Halmazállapotváltozás során, amikor az egyik halmazállapotból átkerül a másikba az anyag, akkor felvesz egy nagyobb energiát, akkumulál egy nagyobb energiát abban a pontban, azon a hőmérsékleten, amikor átvált egy másik halmaz állapotba.

Mondjuk a ilyen általános iskolai fizikakísérletek, legegyszerűbb fizikakísérletekben benne volt, hogy vizet forraltunk, és közben mi néztük a víznek a hőmérsékletét, és akkor azt néztük, hogy hogy nő nő nő a hőmérséklet. egy bizonyos ponton több másodpercig nem változott a hőmérséklet, akkor ott akkumulált egy energiát kicsit leegyszerűsítve a a víz magába és hirtelen gőzé változott, illetve megjelentek a buborékok a a vízben.

Tehát ahhoz, hogy halmazállapotváltozás végbe menjen, ahhoz energiát kell magába gyűjteni az anyagoknak, így a víznek is többek között, de vannak a víznél sokkal jobb anyagok is, amik több energiát tudnak tárolni, illetve olyan hőmérsékleten tudnak energiát tárolni, ami megfelel mondjuk egy épület hűtési fűtési rendszerének, vagy egy ipari folyamatban keletkező hőmérséleti ö környezetnek, és ezeket vizsgálták, több 1000er ilyen anyagot vizsgáltak a itt a Műszaki Egyetemen Magyarországon és ebből választottak ki 100 olyan anyagot, amely képes, amelyek képesek arra, hogy -130°októl plusz 120°okig energiát tudja tudjanak tárolni egy adott hőmérsékleten.

Van, van ennek neve is egyébként ennek az anyagnak, >> vagy ez, vagy ez titok, ez üzleti titok. >> Ö, erről azt kell tudni, hogy többféle anyag van, >> de ez keverve van, tehát egy ez egy mix, vagy vagy többféle anyag? >> Hát ez nem csak egy nem csak egyféle anyag.

Ö vannak ö olyanok, amik olajszármazékok, mint például a parafin, és vannak olyanok, amik környezetbaráttabb technológiák, és hosszabb a az élettartamok is.

Mi ilyen anyagokkal dolgozunk, alapvetően növényi olajalapú anyag anyagokról beszélünk, és ezeket használjuk a az eszközeinkben.

A na most tehát hosszú kísérlet után, kísérletezés után megtalálták ezt a 100 anyagot.

És akkor utána mennyi idő alatt jutottak el odáig, hogy megvan az anyag, és akkor egy olyan berendezést, egy olyan eszközt szerkeszünk készítsünk tervezzünk ami azt a célt, hogy a az energiát, és ugye itt hőenergiáról, nem villamosenergia tárolásáról beszélünk, hanem hőenergia tárolásáról beszélünk, hogy a hőenergiát tudjuk tárolni, és aztán azt később vagy fűtésre, vagy hűtésre fölhasználjuk.

Ez még mennyi mennyi idő kellett még a kísérlet, vagy az mondjuk így a az anyagok megtalálása után mennyi időre volt szükség még ahhoz, hogy ez ebből egy egy telepíthető egy nagy akár nagyüzemi vagy kisüzemi körülmények között telepíthető készülék legyen. gyakorlatilag 10 év kutatás ö van emögött a termék mögött, és nagyságrendileg ilyen öt-h évnél értük el, érték el az alapítók azt az állapotot, hogy ebből már egy kereskedelmi terméket lehet építeni.

Tulajdonképpen a az igazi nagy varázslat az az volt, hogy ezt a fizikai folyamatot ezt egy sztendizált formában egy egy dobozba tudjuk zárni. ezt a ezt a dint és és az épület hűtésfűtési rendszerek szolgálatából tudjuk állítani.

A na nézzük akkor a az eredményt és az előnyöket.

Amikor a a termékükről olvastam és hát én laikus vagyok, tehát nem műszaki ember vagyok, a következőt értettem meg. könnyebb, biztonságosabb, hosszabb élettartamú, nagyobb energiasűrűségű, mint a hagyományos készülékek. jól skálázható, tehát nyilván ez azt jelenti, hogy különböző méreteket, méretűeket tudnak elkészíteni.

Viszonylag rövid a megtérülési ideje és jelentős széndioxid kibocsátás, csökkentés érhető el ennek a készüléknek a használatával.

Igyekeztünk >> és de ez de ez nem csak reklám, ez valóban is így van, ugye? >> Így van.

Igyekeztünk a leg legtöbbet kihozni.

Tehát a ahhoz, hogy a terméket meg lehessen érteni, szerintem a legegyszerűbb példa a jégaku.

Kicsit ilyen tudományos, fantasztikus módon megfogalmazva térben és időben tudjuk a az energiát mozgatni vele, ugyanilyen a jégaku is.

Azt szeretnénk, hogy amikor kimegyünk a Balatonpartra vagy a Dunapartra, és kivisszük magunkkal a a sört meg az üdítőket, akkor le tudjuk hűteni.

Tehát kellene egy olyan energiaforrás, egy olyan tároló, ami biztosítja azt, hogy megfelelő hőmérséklet legyen abban a abban a táskában.

Ennek érdekében van egy kis dobozunk, egy kis műanyagdobozunk, amit beteszünk a fagyasztóba, ott lényegében akkumuláljuk az energiát, összegyűjtjük, betesszük a táskába, amikor szükségünk van rá, tehát időben mozgatjuk az energiát, amikor szükségünk van rá, akkor vesszük ki a a hűtőből, és elvisszük oda, ahova szeretnénk.

Ez egyébként így a gyakorlatban is megjelenik nálunk nálunk is.

Leginkább a legtöbb alkalmazás az helyhez kötött, de van egy olyan megoldásunk is, amikor az energiát tudjuk szállítani.

Felrakjuk egy teelautóra ezeket a ezeket az akkumulátorokat, ezeket a hőakkumulátorokat, és képesek vagyunk mondjuk egy hulladékhőt elszállítani egy gyárbon, ahol nem tudnak már mit kezdeni ezzel az energi ezzel az energiával.

És elvisszük például egy óvodába, és egy óvoda fűtési rendszerére rácsatlakozunk, és ki tudjuk váltani a gázfűtést.

Ugye azt olvastam, hogy az egyik cégben hét ország, a másik cégben nyolc ország volt.

Majd elmondja, hogy most összesen hány ország van, >> de már 80, de lehet, hogy most már több mint 80 telepített egységük van. >> Igen.

Hét ország a nyolcadik az most van folyamatban.

Ö jellemzően Európában, Spanyolország Portugália Németország Olaszország, de a legtöbb telepítésünk Magyarországon van, Európán kívül pedig Ománban, illetve Szingapúrban van.

Kik voltak, és kik lehetnek a jövőben a felhasználók, akiknek leginkább megéri az önök készülékét megvásárolni és üzembe helyezni?

A ami ami nagyon fontos, hogy hogy mi nem csak tároljuk az energiát, hanem az eltárolt energiát arra használjuk fel, hogy azt az többlet energiamennyiséget, illetve azt azt az összes energiamennyiséget, amit elő kell állítanunk, mondjuk például ezt az épületet hűtenünk kell, azt hatékonyabban tudja megtenni az a rendszer, az a az a folyadékhűtő vagy hőszivattyú, ami előállítja a a hűtési energiát, ami elő előállítja a hideget.

Tehát azzal, hogy én eltárom az energiát, és akkor veszem ki belőle, amikor mondjuk a legjobban van terhelve ez a rendszer, mondjuk egy egy augusztusi délután, de a feltöltése ennek a rendszernek nem délután történik meg, hanem mondjuk hajnalban, amikor odakint hideg van.

És amikor kint hideg van, akkor kevesebb villamosenergiával tudok hideget előállítani.

Tehát hidegben hideget olcsóbban vagy hatékonyabban tudok előállítani.

Tehát akkor fogom előállítani ez energiát, amikor egyébként ezt hatékonyabb, és akkor veszem ki, amikor szükség van rá, vagy amikor a rendszer nagyon le van terhelve.

És ezzel nem csak azzal a nem csak úgy tudok spórolni, hogy eltárolok egy energiát, és azt ami a rendszerben, ami a kis dobozkánkban, a tárolónkban van, a hőakkumulátorban van, azt azt állítom előbb elő hatékonyabban, hanem tudok hatni az összes többi energia előállítására is.

Tehát egy szabályzó eszköz, amit utólag be lehet építeni bármelyik épületbe.

Ö ahogy hallgattam, fölmerült bennem a kérdés, hogy és milyen hosszú időre tudom tárolni öt az energiát?

Mert ugye a a villamos energia tárolásánál, tehát amikor mondjuk a napelemek mellé telepítek akkumulátorokat, az egyik legnagyobb probléma, hogy nem tudták megoldani, mind a mai napjig nem tudják megoldani azt, hogy hosszú távon, hetekre, hónapokra tároljam el a villamos energiát.

Ez néhány nap maximum, ameddig egyébként ezt az energiát el tudom tárolni.

Ez hogy néz ki az önök esetében?

A >> a mi esetünkben sincs arra mondjuk lehetőség, hogy évszakok között mondjuk átvigyünk hideget, meleget, mert ez szokott lenni a leggyakoribb kérdés, hogy hogyan lehetne a a nyári meleget átvinni tér. >> Persze, hát minden laikus ezt kérdezi, hogy a nyári meleget tároljuk el karácsonyra és akkor oldjuk meg a fűtést.

Nem olyan ha ilyen egyszerű lenne és >> igen, majd aki ezt megoldja ezt a problémát, az kap két két Nobeldíjat.

Én azt gondolom, >> itt viszonylag nagy lenne a beruházási költség is, a beruházási összeg is, úgyhogy azt is érdemes mérlegelni, hogy mekkora tárolót érdemes létesíteni. nagyságrendileg napi 2% a az energiaveszteség, tehát néhány hétig nálunk is egész jól működik a tárolás, de mi arra biztatjuk a felhasználókat, illetve a mi rendszerünk intelligens szoftvere abban segít, hogy hogyan lehet mondjuk napon belül jól felhasználni az energiát, vagy egy-két nap között hogyan lehet jól átvinni, és minél többször használom a rendszert, annál jobban javítom a hatékonyságot, és attól többet tudok megtakarítani.

Minden egyes feltöltés meg kisütés megtakarítást jelent a felhasználók számára.

Megint csak hallgatva ugye az jutott eszembe, hogy az ennek a az elmúlt éveknek a az informatikai nyugodtan nevezzük így forradalmának a következménye hogy nagyon sok adatközpont létesült.

Ezeknek az adatközpontoknak óriás az igénye energiaigénye.

Ezek mellé a adatközpontok mellé az önök készüléke telepíthető és jelentős energiát egyrészt és jelentős széndioxid, tehát karbonlábnyomcsökkentés szempontjából is egyébként van értelme az önök készülékét az ilyen nagy energiafelhasználású adatközpontok mellé telepíteni, mert ez azért a világon nagyon sok nagyon sok helyen problémát jelent. abszolút egy 10 10 MW-os adatközpont öak annyi energiafelhasználása van, mint mint egy 25000 fős településnek.

És az ilyen méretű adatközpontokból egyre több épül nem csak Európában, az egész világon.

És az adatközpontok két dologra használják az energiát, a villamos energiát.

A legtöbb energia a szerverek üzemeltetésére megy el, és a másik legtöbb energia pedig ezeknek a rendszereknek a hűtésére.

Tehát ott kell, hogy legyen egy hűtő, ami azt a meleget, amit megtermelnek ezek az adatközpontok, ezt lehűti és egy olyan hőmérsékletet, egy olyan környezetet teremt a számítógépek számára, amiben tudnak működni.

Ott nagyon nagy meleg van, akkor tönkremennek ezek a szerverek.

Tehát létfontosságú az, hogy működjön.

Mi abban tudunk, két dologban is tudunk segíteni.

Az egyik, hogy az az energiafelhasználás, ami arra megy el, hogy lehűtsék ezeket a rendszereket, ennek a fogyasztását csökkenteni tudjuk, hatékonyságot tudunk javítani. másik oldalról megkeletkezik egy csúnya szóval egy hulladékhő, amit nem használnak egyébként az adatközpontok, de a a számítógépek működéséből ez adódik, és ezt a hulladékhőt, ezt a hőt is el tudjuk tárolni, és ez felhasználható többek között arra, hogy az épületet, egy adott épületet lehessen hűteni.

Hát ez az energia egyébként Európá egyre nagyobb törekvés van arra, hogy hogy jól hasznosítsák ezt a megtermelt hőenergiát, akár mondjuk távhőrendszerekbe is visszatáplálják, viszont nem akkor keletkezik meg a hőenergia, amikor szükség van rá, ehhez pedig szükség van egy tárolóra.

Ebben tudunk segíteni, tehát két oldalról tudunk segíteni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HeatVentors

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146”

Miről szól ez az epizód: „Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146”?

A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár 30-40% energiamegtakarítást tesznek lehetővé fűtési és hűtési rendszerekben. A technológiát az… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146”?

Fő témái: energiatárolás, fázisváltó anyagok, energiamegtakarítás, hőtárolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146”?

Megjelenés: 2026. 02. 09.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/urallomasrol-az-ovodaba-hasznositott-hoenergia-146-62343289

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból