Kék Bolygó - Áder János podcastja

Világraszóló magyar fejlesztés #148

· PT32M20S

Összefoglaló

Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiakhoz képest jelentősen növeli. Ez az innováció lehetővé teszi, hogy az elektromos autók akkumulátorai…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 03. 09.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Ádám, Áder János
Témák
elektromos autók, lítium-ion akkumulátorok, fémötvözet anód, innováció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

pont a planeten történő debütációnk után, tehát ez egy debütáció volt a planet napján, a második napján.

Azután olyan mennyiségű megkeresést kaptunk itthonról is, meg külföldről is, amire tényleg nem számítottunk.

A lítium technológia nélkül egészen biztosan nem lehet a zöld átállást elérni ma.

Nem cellát csinálunk, hanem anódot, anód elektródot.

Nem anódaktívanyagot, nem cellát, hanem a kettő közötti.

Van közöttük autógyári kötődésű is, akivel éppen egyeztetünk. éppenséggel pont a Tesla, ha már szóba került, velük is egyeztetésben vagyunk, de más amerikaiakkal is.

Mai vendégem Vida Ádám, akivel egy esztendővel ezelőtt a rádió stúdiójában találkoztunk, most pedig itt vagyunk az Expo helyszínén.

Örülök, hogy ismét láthatom és beszélgethetünk.

Köszönöm a meghívást és örülök a lehetőségnek. >> Ugye egy év alatt sok víz lefolyt a Dunán, ahogy szokták mondani, és most szerénytelenül az Expo második napján önök voltak a főszám, és csak ennyi volt.

Itt állunk a világhírnév kapujában. >> Bízzunk benne, hogy így van. >> Miről fogunk ma beszélni?

Beszélni fogunk ma az akkumulátorgyártásról, az energiatárolásról és a közlekedés zöldítéséről.

Ezt a témát fogjuk körbejárni, és elsősorban az önök fejlesztéséről, hiszen ugye múltkor azzal váltunk el, múltkor hát egy évvel ezelőtt azzal váltunk el, hogy amikor befenyeződik a kutatás, ami egy 13 éve zajló kutatás, akkor valószínűleg pestiesen szólva nagy durranás lesz.

Igen igen >> az is lett, én úgy látom.

Ennek a 13 éves kutatásnak mi a vége?

Mi az az új technológia, amivel most meglepték a nagydeműt, meglepték a szakmai közönséget, és ami óriási érdeklődést váltott ki? >> Hát a legnagyobb eredmény az, hogy létrejött egy új anód, amelyet használni lehet a lítium ion akkumulátorokban.

Egyébként nem csak a lítium ion akkumulátorokban, de mi most arra koncentrálunk a beszélgetés során is, meg a piacosítás során is erre lövünk elsősorban.

Viszont ahhoz, hogy meg lehessen érteni, hogy ez miért akkora durranás, szerintem érdemes egy picit visszamenni tényleg 13-15 évvel ezelőtre, amikor is ez a kutatás elkezdődött, akkor zajlott néhány dolog a világban.

Egyrészt Kína stratégiai iparággá emelte az akkumulátor kérdését, és elkezdett olyan mértékű kutatási infrastruktúrát létrehozni, ami a későbbiekben lehetővé tette számára azt, hogy leuralja a világot mindenfajta gyártásokban.

Ugye egy akkumulátor igazából a cellákból áll, tehát a cella a lelke egy akkumulátornak.

Ezek a cellák lehetnek hengeresek tasakosak mindenféleképpen kinézhetnek, de egy valami biztos, hogy a cellának mindig öt fő alkatrésze van.

Ezek az anód, katód, szeparátor, elektrolit és a tok.

Mi most csak az anódról beszélünk, tehát egy cella alkatrészről. 15 évvel ezelőtt már a világ úgy működött, hogy az anód az igazából grafit por volt.

Nagyjából mindenki ezt használja.

Néha tesznek hozzá szilíciumot, hogy jobbak legyenek a tulajdonságai.

Mi nagyjából 15 évvel ezelőtt egy doktori kutatás eredményeit kezdtük el újraértelmezni.

Ez a doktori kutatás az Lak Györgyhöz volt köthető.

Ő az Edcft és az Only feltalálója, az egyik feltalálója.

És amikor előkerült ez a téma, akkor azt látta György és Temesi Ottó feltalálótársa, hogy az, amit ők ott észrevettek, az tulajdonképpen egy sokszor sokszorozása a kapacitásnak, a lehetséges kapacitásnak.

Magyarul lehetővé teheti majd egyszer, ha készen lesz, hogy egy adott térfogatban sokkal több energiát lehessen becuszakolni.

Először két ember, három ember, öt ember, 10, 20, 30.

A Hion Kft-nél teste töltött ez, és elkezdtek nagyon strukturáltan foglalkozni ezzel a témával.

És mi úgy kerültünk ebbe az egészbe bele abba a izoltánk kutatóközpont által, hogy durván három és négy évvel ezelőtt jelezték nekünk, hogy van egy ilyen fejlesztésük, amely elérte a laboratóriumi méretet, és innen már együtt kellene tovább csinálni, mert félüzemi szintűvé kell növelni.

Itt kezdődött el a mi közös pályafutásunk, és lényegében együtt eljutottunk odáig, amit egy évvel ezelőtt jeleztem, hogy nagyot durranhat majd, hogy túl vagyunk a félüzemi demonstráción.

Van egy gépünk, ami gyártani képes ezt az anódot, amiről beszélek.

Egyelőre még csak néhány 100 mtert per nap, hiszen ez egy félüzemi demonstrátor, de innentől kezdve gyakorlatilag exponenciális módon szeretnénk eljutni addig, hogy egy gyártást hozzunk létre, mert az eredmények, amelyeket produkál az anód, azok minden várakozásunkat felülmúlták. >> Majd erről is beszélünk, de most egy kicsit torpanjunk meg, >> mert Kína szóba szóba került Kína.

És én el is mondtam a felvezető beszédemben, hogy Kína 15 évvel ezelőtt egy váltást, erre utalt az imént, egy váltást határozott el, és nem csak elhatározta, hanem sikeresen véghez vitte.

Ez jelenti az akkumulátorfejlesztést is és a közlekedés zöldítését.

Egy adatot ajánlok a kedves nézők és hallgatók figyelmébe.

Kínában ma 25 millió elektromos autó fut és több mint 400 millió motorkerékpár vagy robogó.

Tehát elképesztő fejlődést produkált ezen a piacon Kína.

És a talán a tavalyi évvégi hír volt, hogy az elektromos autók gyártásában lehagyta a Teslát, tehát Kína piacvezetővé vált.

Miközben Magyarországon az akkumulátor gyártás az sitok szóvá vált, hogy az akkumulátor és az akkumulátor technológia az zsákutca, vagy egy 21. századi iparág, egy iparfejlesztési irány, amiből nem maradhatunk ki. >> Mindenképpen a második, tehát semmiképpen nem lehet zsákutcának nevezni, több szempontból sem. technológiai szempontból azért nem, mert nincsen jelenleg ma hozzáhasonlítható technológia, amivel adott térfogadba, adott energiát be lehet vinni, tárolni.

Van a fosszil is, tehát a a benzin, dízel satöbbi, utána ő jön, tehát van a hidrogén, vannak minden mások is, de nem tartanak még ott, hogy arról >> ez a kísérleti stádiumban van. abszolút.

És ugye a kísérleti, tehát pont az én mondata lehet kimeríteni azt az információt, hogy amikor a kísérleti stádiumról beszélünk, abból mire gyárthatóság lesz, az valamikor 20 év, rengeteg idő.

És a az akkumulátor önmagában, főleg a lítium akkumulátor, azért járt érte egy Nobel díj, tehát annyira nem lehet zsákutca.

Ez egy jó technológia, nincsen az akkumulátorokkal baj.

A gyártásuk során oda kell figyelni bizonyos dolgokra. tény >> hát mint minden vegyi üzemnél, >> mint minden bármilyen üzemnél, >> mint bármilyen üzemnél, ami vegy. >> Tehát ez tény, tehát ebbe bele lehet kapaszkodni, de felesleges, mert torzítása a valóságnak a lítium technológia nélkül egészen biztosan nem lehet a zöld átállást elérni ma.

Aztán, hogy 30 év múlva ellehet-e, azt most nem tudja megmondani senki, de ma ha átállásról beszélünk, akkor nem lehet az akkumulátorokat kihagyni.

Ugye fontos tudni, hogy a, ha jól emlékszem, 1991-ben jelenik meg a lítium ionos akkumulátor először. hosszas kutatás, fejlesztés és a végén három tudós, egy amerikai, egy brit és egy japán tudós közösen kapja meg, mert hárman egymástól függetlenül egyébként aztán együtt is dolgoztak ezen az akkumulátoron vagy ezen a technológián, de végül is közösen kapják meg a kémiai Nobeldíjat.

Tehát egy Nobeldíjas fejlesztésről van szó, de térjünk vissza a magyar fejlesztésre, mert ez viszont magyar fejlesztés 100%-os, hogyha jól tudom, >> 100%-osan magyar.

Tehát ezzel nyugodtan erre nyugodtan lehetünk büszkék, hogy Magyarország a saját mérnöki tudása, ma saját kutatói bázisa alapján fölkerült, nyugodtan mondhatom, a világtérképre fejlesztés a fejlesztés tekintetében.

Nem >> abszolút így gondolom, mert pont a planeten történő debütációnk után, tehát ez egy debütáció volt a planet napján, a második napján, azután olyan mennyiségű megkeresést kaptunk itthonról is, meg külföldről is, amire tényleg nem számítottunk.

Tehát konkrétan ott tartunk, hogy szinte nem tudjuk lekezelni a megkereséseknek a mennyiségét.

Ehhez hozzájárult az is, hogy egyébként a CATL, a legnagyobb kínai cellyártó bejelentette egy héttel vagy két héttel azelőtt, hogy mi debütáltunk, hogy látnak potenciált az óalakú anódokban, és majd a nátriumionnál ezt fogják használni.

Ez egy picit felhergelte a a világnak a gyártókoszisztémáját.

Majd megjelentünk mi, hogy készen vagyunk egy óalapú anóddal, ami nagyon sokkal jobb, mint a grafit plusz ilícum, amit most mindenki használ.

És hadd egészítsem ki egy gondolattal.

Ez nem csak, hogy magyar gondolat meg magyar fejlesztés.

Ez úgy egy magyar fejlesztés, hogy a kettő darab feltalálónk az Skóciában élt, amikor ezzel foglalkozott, majd úgy döntöttek, hogy hazajönnek és itthon csinálják meg.

Ez annyira magyar. >> Tehát lehet sikeres valaki Magyarországon is, nem feltétlenül kell külföldön maradni.

Na most beszéljünk magáról a erről a tanálmányról, fejlesztésről, innovációról, hogy én azt mondtam a felvezető szövegemben, hogy hat van, amiben ma az akkumulátorfejlesztések tekintetében egymással versenyeznek a fejlesztők.

Az egyik az energiasűrűség, tehát hogy minél több energiát tároljak az akkumulátorban, a másik a biztonság.

Mondjuk például ne legyen tűzveszélyes.

A harmadik az ár, hogy lehetőség szerint legyen minél olcsóbb.

A negyedik a környezeti szempontok, hogy minél kevésbé terhelje a környezetet.

Ez vízfelhasználást jelent, vegyszerfelhasználást jelent, és könnyen hozzáférhető anyagok használatát jelenti.

Az ötödik az élettartam, legyen hosszabb élettartam, és a hatodik, hogy adaptálható legyen, tehát a meglévő már megépült technológiákhoz illeszthető, gyártósorokhoz illeszthető dolog legyen.

Szerintem ezen egy kicsit menjünk végig mindegyiken, hogy mert mind a hat elemét tekintve az önök találmánya jobbá teszi az akkumulátort.

Tehát hogyha az önök anó technológiáját használják, akkor ezeket a szempontokat tudni fogják az akkumulátorok, de szerintem mindegyiket vegyük külön-külön, hogy ezek miért fontos szempontok.

Külön-külön is és együtt is. >> Vegyük őket külön-külön és együtt is.

Természetesen nagyon fontos szempontok az összes, amelyet most említett.

Én talán egy picit más sorrendben mennék most rajtuk végig, de de mehetünk vég szabadda. >> Ugye a hétköznapi felhasználás szempontjából ami nagyon fontos, az a biztonság, élettartam.

Mindenki arra kíváncsi, hogy szabad-e majd gyors tölteni az akkumulátort, amit megvásárolt, mert senki nem ér rá soha semmire.

Tehát gyorsan szeretnénk feltölteni, és gyorsan szeretnénk elhasználni, és mó szükségünk van rá.

A másik pedig, ami ehhez tartozik, az tehát ugye ez most a biztonsági szempont volt.

A másik pedig a az élettartam.

Amikor egy lítium ionakkumulátort gyorsra töltünk, vagy gyorsan használunk, akkor az anódon és katódon, attól függ, hogy mikor, melyik üzemmódról van szó, rengeteg hő tud keletkezni.

Ez a hő, ez problémát okoz a cellán belül.

Na most mivel a manapság elterjed gyártáschnológiák azok úgy néznek ki, hogy például az anódot és a katódot azt úgy gyártják, sőt inkább induljunk egy picit máshogy, hogy tényleg teljesen érthető legyen.

Ma az akkumulátor összeszerelő infrastruktúra és ökoszisztéma az úgy néz ki, hogy vannak az anód és katód aktív anyaggyártók.

Aztán vannak a cellagyártók, aztán vannak a többiek, akik már a cellákból építenek majd akkumulátort, mindenféle, nem akarok most itt angol kifejezéseket használni, felhasználják a cellákat arra, hogy valami beszerelhető termék legyen belőle.

Ha elmegyünk az aktív anyaggyártókhoz, őket szoktuk úgy hívni, hogy anódgyártók, meg katódgyártók.

Na, ezek a cégek igazából porokat készítenek, zsákos porokat, zsákban kiszereltő porokat.

Ezeket a porokat megvásárolják a cellagyártók mindenfajta cégtől a világban.

És a cellagyártók a porokat összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, mindenféle dologgal, és gyakorlatilag felragasztják fémfóliákra.

A fémfóliák szerepe az az, hogy vezessék az áramot.

Az anódnál részfólia, a katódnál pedig alumíniumfólia van.

Az anód grafit, a katód pedig fémoxid poroknak a keveréke, vagy lítium vasfoszfát, vagy mindenféle egzotikum.

De ez a kettő leggyakoribb. és összerakják a cellát, és működik.

Na most mikor használjuk, gyors töltjük, hő keletkezik.

Na most, hogyha egy fémre van ragasztva valamilyen por, akkor az ember érzi, hogy ennek a hővezetése nem lesz az igazi, mert a fém nagyon jó hővezető, a ragasztott szerkezetek meg a porok főleg nem annyira jó hővezetők.

Tehát amikor gyors töltünk, akkor ez is tud egy problémát okozni, hogy a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer, és emiatt tönkremegy majd idő előtt, tehát az élettartamra szeretnék itt utalni és a tűzveszélyessége nőni tud, amikor gyors töltünk.

Tehát ez a kettő szempont, ez nagyon-nagyon összefügg.

Menjünk egy picit az árra. >> De akkor ma mondjuk ezt, hogy az önök fejlesztése az ezt mind a két problémá >> is nő.

Akkor a poént igen, tehát ahogy elmeséltem, hogy hogy zajlik most a gyárakban az anód és katódgyártás, hogy ragasztják meg satöbbi, az nálunk nem így van.

Mi egy lépcsős módszert használunk.

Mi nem anód aktív anyaggyártók vagyunk, és nem is cellyártók vagyunk.

Mi rögtön egy anód elektródát tudunk létrehozni, amikor a fém rétegre, tehát gyakorlatilag a részszalagra, merre használunk, mi elektrokémiával ráépítjük a rétegünket, ami szintén egy fémötvözet.

Tehát rézen fém, fém fém fém fém >> fém fém nag nincs ragasztó nincs vegyőanyag nincs pormi >> nincsen semmi.

A technológiánk úgy működik hogy van egy gép.

A gépnek az egyik végére fel kell tenni egy réfóliatekercset.

Ezt áthúzzuk a gépen és elindítjuk a folyamatot.

Ez lemossa, zsírtalanítja, megint lemossa.

Utána elektrokémiával leválasztunk egy oldatból fémeket arra a részhordozóra.

Majd megint megmossuk, a végén megszárítjuk és feltekercseljük. réstekercs ment be, anótekercs jön ki nagyjából 10 men, vízfelhasználásunk nulla, tehát csak annyi vizet használunk, amennyi elpárolog a gépből, mert egy picit melegítve van ez a víz, de ugye a több 1000 köbméterrel szemben ez néhány 10 litert jelent per nap, vagy semmi nyilván az semmi.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Edortech

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Világraszóló magyar fejlesztés #148”

Miről szól ez az epizód: „Világraszóló magyar fejlesztés #148”?

Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiakhoz képest jelentősen növeli. Ez az innováció lehetővé teszi, hogy az elektromos autók akkumulátorai… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Világraszóló magyar fejlesztés #148”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Ádám, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Világraszóló magyar fejlesztés #148”?

Fő témái: elektromos autók, lítium-ion akkumulátorok, fémötvözet anód, innováció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Világraszóló magyar fejlesztés #148”?

Megjelenés: 2026. 03. 09.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/vilagraszolo-magyar-fejlesztes-148-80106649

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból