Kék Bolygó - Áder János podcastja

Vlogcast – A mintafarm #75

· PT47M11S

Összefoglaló

Lázár János építési és közlekedési miniszter a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokon és Tangazdaságban Áder Jánosnak adott interjúban. Beszélgetésük a magyar agrárgazdaságban rejlő prémium termékekben, az öntözés fontosságában…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 06. 19.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Lázár János, Áder János
Témák
agrárgazdaság, prémium termékek, öntözés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is hát akik látják a mostani beszélgetést azok egyből észreveszik hogy egy rendhagyó helyszínen vagyunk nem stúdióban ülünk hanem mezőhegyesi ménes birtokon hát azt nem mondom hogy alkalmi stúdió mert itt vagyunk egy fedett terasz alatt lázár jános lesz a beszélgető partnerem a mai alkalommal akiről hát azt nyilván tudják hogy építési és közlekedési miniszter a kedves nézők és hallgatók azt már talán kevesebben hogy egy hosszú nevű alapítvány megpróbálom pontosan idézni jövő nemzedéke földje alapítvány kuratóriumának az elnöke igen jól sikerült pedig nem is gyakorolta azért kértem ezt a beszélgetést ugye korábban beszéltünk arról hogy ez öt évvel ezelőtt amikor indult ez a program ez a mezőhegyesi program hogy beszéljünk arról hogy öt év után hova sikerült eljutni víz és öntözés ugye szoktam mondani amikor vizes témák szerepelnek a podcastban hogy a víz a 20 század az olaj évszázada volt a 21 százada víz évszázada lesz és az élelmiszerü ugyanígy plusz k milliárd ember lesz még a földön pedig már most sem vagyunk kevesen akiknek az ellátásáról részben a megfelelő minőségű víz biztosításáról részben pedig a megfelelő minőségű élelmiszer biztosításáról gondoskodni kell ezt a témát szeretném körbejárni hiszen itt egy olyan birtokon vagyok aminek a históriája egészen másik józsefig 1784-ig megy vissza és akkor először beszéljünk a történetről röviden először is szeretném megköszönni a lehetőséget a beszélgetésre és a megtisztelő figyelmet a mezőegyesen végbement munka iránt valóban különleges a hely abból a szempontból hogyha valaki számba veszi hogy a magyar államnak m van ami a sajátja volt és nem mástól vette el akkor egészen kevés vagyontárgyat talál ezek közé tartozik a mezőegyesi ménes birtok amit 1784-ben is józsef alapított egy csekonic nevezetű katonai tanácsadó javaslata alapján itt aradtól néhány kilométerre mezőhegyes az első világháború végéig aradjáráshoz tartozott a cél pedig egy katonai bázis létrehozása volt ami az akkori legmodernebb katonai eszköz a ló előállításának volt a eszközés célja és katonai bázisként működött egészen lényegében 1945-ig és a lótenyésztés a hadsere számára előállított ló volt a legfontosabb a napoleoni időkben itt több 1zer lóval járult hozzá az osztrák hadsereg sikeréhez napoleon megveréséhez például ez a ménesbirtok és a katonai bázis létrejötte- abszolút a kalapos királynak köszönhető tö min 80 épületet építettek föl egy évtized alatt csekoniccsal közösen és ezt követően a monarchia idején a magyar földmérüy minisztérium tárta föl azt a kincset amit a termőföld jelent itt az ország legjobb minőségű termőföld ugye van egy darabban 10000 hektár ebből 8800 hattár szántó és 1200-100 hattár erdő 45 aranykorona az átlagos földminőség ami a kevésbé tájékozott hallgatók kedvéért érdemes megjegyezni az 21 néhány aranykorona a magyar átlagos termőföld minősége ez 45 tehát kétszer olyan jó minőségű a föld mint máshol és folyamatosan azon dolgoztak az előttünk járók hogy olyan mezőgazdasági tevékenység folyjon ami az ország legjobb mezőgazdasági vállalatainak sorába emeli ezt a céget vagy állami birtokot mintagazdaság legyen és ezzel hozzájáruljon a elsősorban katonai célú majd később sportcélú lótenyésztéshez ugye de a lótenyésztés mert azzal indult ennek a birtoknak a története aztán ez kiteljesedett így van tehát ez egy sokkal teljesebb sokkal sökrétűbb mezőgazdasági tevékenységgé vált a következő évtizedekben igen a 19 század második felében robbanásszerű fejlődés ment végbe magyarországon amiben az osztrák-magyar monarchiában a magyar oldal az élelmiszeripar zászlós hajója címre tört és az volt az akkori gazdasági és politikai elit célkitűzése hogy magyarország élelmiszeripari nagy hatalom legyen ehhez kellett a tisza és a maros szabályozása minél több jó minőségű termőterület illetve a legelők föltörése ennek jegyében itt mezőhegyesén is a korábbi 10-15000 hektárnyi legelőt föltörték és megtaláltak alatta körülbelül másfél k m mélységű iszonyatosan jó minőségű humuszt ez a bácska bánáti rész ami húzódik egészen temesvárig és akkor megkezdődött egy nagyon intenzív mezőgazdasági tevékenység cukorgyárral szeszgyárral élelmiszer alapanyagok előállításával és földolgozásával is és l volt a magyar államnak egy nagyon produktív nagyon eredményes nagyon profitábilis nagyon nyereséges vállalata és egész magyarországra az volt a jellemző hogy nem csak önmagát látta el hanem képes volt a monarchiát ellátni és képes volt ellátni európának egy jelentős részét kevesen tudják hogy az első világháború alatt ausztriában éhíég volt magyarország azonban el tudta látni a lakosságot egészen 1918 nyaráig élelmiszerrel mert olyan erős élelmiszer hatalom volt magyarország elsősorban a jó minőségű termőföldnek az 1880-as években bekövetkezett vízgazdálkodási változásnak arról folyik egy nagy vita hogy ez a vízgazdálkodási változás a erőszakos módon a az árterületeknek a fölszámolása az milyen természeti következményekkel járt de hogy magyarország élelmiszerp nagy hatalom és viszonylag fejlett ország tudott lenni az 1910-es évekre az ennek a folyamatnak a gyümölcs és mezőésén és ez történt ugye ebbe a fejlődésbe ami mondhatni azt is hogy majdnem töretlen fejlődés volt több mint egy évszázadon keresztül az első világháború is beleszólt már igen de szerencsére végül is amikor a trianoni határt meghúzták a birtok az itt maradt a magyar oldalon itt maradt sőt a trianoni békeszerződés részleteinek kitárgyalásakor a tárgyaló delegáció külön kitárgyalta azt hogy az állami ménesbirtok nem kerülhet át romániához a román királyság nagyon szerette volna és nagyon kevés eszköz állami eszköz maradt közkézen azt akartam mondani hogy a föld itt maradt de amit lehetett ami vzítható volt azt elvittek a románok ug a román megszállási terület volt makó mezőhegyes hmezővásáely térsége és mindent elvitt a román hadsereg ami mobilizálható volt teljes kifosztása a nius ménes nagyrészét elvitték a gidrán ménes nagyrészét a furiózo ménes nagyrészét az összes mozdítható mezőgazdasági eszközt ez azt jelenti hogy ami akkor gép volt embereket is vittek el túszként és a takarmánytáralóban lévő terményeket készleteket fölszereléseket szerszámokat teljes kifosztás történt az volt a szerencse hogy a két világháború közötti mezőgazdasági kormányzat és politikai kormányzat számára minden megmaradt terület értékes volt és mezőegyes mint állami koronabirtok fölértékelődött a mindenkori kormány külön feladatul kapta az államvezetésétől hogy ezzel külön foglalkozzon és még erősebb mint a gazdasági szemlélet érvényesült tehát akkor azt ez azt jelenti hogy a két világháború között független attól hogy lényegében lenullázták ezt a gazdaságot sikerült talpra állni sikerült talpra állni ugye az alföld egy új szerepet kapott a két világháború között hiszen minden értékes területét elveszítette magyarország és a betlen kormány tudatosan dolgozott azon hogy ezeket az alföldi városokat településeket békéscsabát szegedet hódmezővásárhelyt debrecent kecskemétet fölhúzza ezért települtek például egyetemek ezért jöttek létre főiskolák és mezőgazdasági üzemek és végbe ment egy nagyon intenzív élelmiszeriparépítés itt már már tejföld doolgozó volt itt már vetőmagüzemet létesítettek a két világháború között nagyobb hozzáadott értékkel próbáltak saját ellátásra és exportra és mezőgazdasági élelmiszergyártást végrehajtani és az alföldön megkezdődött ugye az öntözőrendszernek a kiépítése a legfontosabb öntözésfejlesztési elképzelések kálai miklós idején születtek meg ugye létrejött a magyar öntözési hivatal aminek kálai miklós volt az első elnöke aki később miniszterelnök lett és ma is a magyar vízügy sokszor azokat a terveket húzza ki a fiókból ami akkor a vízügyi fölmérések kapcsán készült el ennek a programnak a részekén na majd az öntözésre visszatérünk szerintem a hallgatókat érdekli a történetnek a vége most még nem vagyunk a végén hiszen a második világháború sem múlt el nyomtalanul és az azt követő kollektivizálás végképp nem így van állami gazdaság lett a mezőegyesü ménes birtok leváltották a teljes katonai vezetést a birtoknak volt egy katonai vezetése is volt egy civil vezetése a civil vezetés mind kivétel nélkül egyetemet végzett mérnök ökökből szerveződött a katonák ludovikás tisztek voltak őket minden leváltották elzavarták elég gyönge kezekbe adták a birtokot a politikai megbízhatóság vagy az avh-ban betöltött rang az sokat számított hogy valaki a birtok vezetője lehessen és ez ment a 90-es évekig 90-es években sokkal kevesebb erő és fókusz jutott a mezőgazdaságra ugye 1990 után a mezőgazdaság egy vesztese lett a új politikai kurzusnak és struktúrának 2004-ben volt egy privatizáció menedzsment privatizáció ami nem volt sikeres és 2016-ban volt egy visszavásárlás amikor a magyar állam úgy döntött hogy ezt a földet ne már verezi el ezt a birtokot nem veri dobra hanem megtartja és megpróbálja bebizonyítani azt hogy az állami tulajdon lehet olyan tulajdon amit lehet profitábilisan működtetni a közjavára úgy hogy mintaképpen szolgálj másoknak és így érkezzünk el akkor a mába így van hogy volt egy esély öt évvel ezelőtt azt gondoltátok viszonylag kevesen hittek ebben egyébként igen hogy ez sikeres lesz hogy ezt úgy ahog hogy ez isik józsef idején 10 év alatt megvalósult aztán a két világháború között szintén néhány évtized alatt kiteljesedett azt még egyszer meg lehet csinálni tehát harmadszor is talpra lehet állni harmadszor is meg lehet valósítani és ki lehet használni ennek a birtoknak az összes előnyét na itt jutunk el egyébként a mába igen az intellektuális dilemma az mindig az hogy az állami vagyonnak milyen mértékére van szükség ugye 2010 óta magyarország körülbelül 4500 milliárdnyi vagyont szerzett vissza ami korábban privatizálva volt vagy kikerült közkézből itt is privatizáltak egyébként jelentős4 jelentő jelentő v igen igen jelentős veszteségek voltak mindig az a kérdés hogyha az állam visszavesz valamit utána mi legyen a következő lépés hogyan lehet ezt jól működtetni legyen szó akár az energiaszektorról vagy az állami pénzügyi érdekeltségekről vagy adott esetben egy állami kézben lévő mezőgazdasági vállalatról ennek csak akkor van értelme ha van társalami funkciója a legfontosabb társalmi funkció az lehet hogy mintaképpen szolgáljon az itt folyó gazdálkodás színvonala technológiai fejlettsége eredményessége minden magyar gazda számára legyen akár kicsi vagy nagy a második hogy nyilván az ország egyik legszegényebb részén vagyunk tehát a társadalmi fölzárkóztatás integráció mobilitás biztosítás a fiatalok számára nagyon fontos van a birtoknak egy saját 300 fős szakközépiskolája ahol lehetőséget biztosít szakmák tanulására és érettségi megszerzésére azt gondolom hogy elég jó körülmények között és nyilván az is nagyon fontos hogy ez egy produktív mezőgazdasági vállalkozás legyen hiszen nemzeti feladat a nius ménesnek a gidrá ménesnek a megőrzése és általában a magyar lovaskultúrának az erősítése de mindemögött egy abszolút profi módon megszervezett nagyon jól működő mezőgazdasági vállalatnak kell lennie ugye amikor készültem a beszélgetésre és elolvastam a birtok történetét meg az elmúlt öt évnek a történetét akkor két szó jutott eszembe az egyik a hagyományőrzés a másik az alkalmazkodás hagyományőrzés tehát megőrizni a hagyományokat például a lótenyésztésben amik több mint 100 esztendőre igen majdnem 200 esztendőre nyúlnak vissza föújítani azokat az épületeket amiket egyébként tényleg hagytak lepusztulni így van az elmúlt évtizedekben és az alkalmazkodás hogy a megváltozott körülményekhez és akkor itt jutunk majd el a földhöz és az öntözéshez a megváltozott klimatikus körülményekhez való alkalmazkodás illetőleg a megváltozott piaci igényekhez és a megváltozott technológiai feltételekhez például az inform informatikához való alkalmazkodás hogyan befolyásol ja ma egy modern birtoknak egy 21 századi birtoknak a kialakítását erről érdemes lenne azt gondolom egy kicsit többet szólni hogy a víz az öntözés ugye itt volt valamennyi terület amit amit öntöztetek korábban mekkora beruházás volt ez mi mit tettetek ennek érdekében miért jó ez hogy öntözött a birtok és öntözhető különösen mondjuk egy tavalyi aszály figyelembbe vételével és a technológia váltás és az informatikai háttérnek a megteremtése és aztán beszélhtünk majd az oktatásról is az milyen kihívásokat tartogatott igen ez azért nagyon fontos megközelítés mert önmagában a hagyományból megélni vagy hagyományra építeni nem lehet azért hogy hagyományt ápoljunk ahhoz nem kell 10000 hattár nagyon jó minőségű termőterület azt kell tudni hogy magyarországon ez az egyetlen olyan birtok ahol 10000 hattár egyben van vannak birtokosok vannak nagyvállalatok amelyek működtetnek üzemeltetnek bérelnek több 1000 hektáros vagy több 10000 hektáros konglomerátumokat de azok alapvetően kisebb parcellákból kisebb birtokterekből szerveződnek tehát ez egy jó kísérlet arra hogyha egy nagy területen akarunk valamilyen hatást mérni akár természetföldrajzi ökológiai hatást mérni mezőgazdasági üzleti hatást mérni akkor ezen a birtokon ez már egy olyan üzemméret hogy ez megtehető de önmagában a hagyományőrzés az nem indokolja ezt hogy ez a birtok megmaradjon vagy meglegyen állami vagy közkézen az alkalmazkodás a profitabilitás az eredményesség már egy másik kérdés és itt jön az a dilemma is be hogy vajon lehet-e és egyáltalán lehetséges-e a mezőgazdaságban modernitást vinni lehet-e a legprogresszívebb ágazatok egyik a mezőgazdaság amikor digitalizációra gondolok akkor nem a mezőgazdaság jut az emberek eszébe általában akik most hallgatnak bennünket biztos hogy az autóiparra gondolnak amikor robotizációról van szó és nem egy természeti telepre biztos hogy nem önvezető traktorok jutnak először az emberek eszébe vagy robotkormányok vagy drónok amelyeket mezőgazdasági célra használnak miközben a világ ahol foglalkoznak komolyan élelmiszerelőállítással bebizonyított azt hogy ez lehet az egyik legmodernebb leginnovatívabb és legjobban működő szektor a…

Említett entitások

Témák

  • agrárgazdaság
  • prémium termékek
  • öntözés

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vlogcast – A mintafarm #75”

Miről szól ez az epizód: „Vlogcast – A mintafarm #75”?

Lázár János építési és közlekedési miniszter a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokon és Tangazdaságban Áder Jánosnak adott interjúban. Beszélgetésük a magyar agrárgazdaságban rejlő prémium termékekben, az öntözés fontosságában… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 06. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vlogcast – A mintafarm #75”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lázár János, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vlogcast – A mintafarm #75”?

Fő témái: agrárgazdaság, prémium termékek, öntözés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vlogcast – A mintafarm #75”?

Megjelenés: 2023. 06. 19.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/vlogcast-a-mintafarm-75-43847218

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból