Kitárgyaló

Fókuszban a BVK - tiltott pénzkölcsönnyújtás

· PT43M23S

Összefoglaló

A Kitárgyaló podcast vendégei, Boross Ádám és Zsibrita Boglárka bankjogászok, Fehér Tamás műsorvezetővel közösen vizsgálják meg egy bizalmi vagyonkezelő ügyét, ahol az MNB tiltott pénzkölcsönnyújtás miatt 300 millió forintos bírságot szabott ki és megtiltotta a további…

Ebben az epizódban

Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk.

Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.

A Kitárgyaló mai részével folytatjuk a bizalmivagyonkezelésről szóló minisorozatunkat.

Fehér Tamás ezúttal Boross Ádám és Zsibrita Boglárka bankjogászokkal egy olyan ügyről beszélget, ahol az MNB tiltott pénzkölcsön nyújtása miatt sújtott le egy üzletszerű bizalmi vagyonkezelőre.

Esetismertető: A jegybank piacfelügyeleti vizsgálatot indított egy üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnél, és górcső alá vett 27 darab kölcsönszerződést , amelyeket a cég az általa kezelt vagyonok terhére kötött meg.

Az MNB megállapította, hogy a kihelyezett összeg elérte a 29 milliárd forintot , és a kölcsönök után rendszeresen kamatot kötöttek ki.

Ráadásul az adósok között magánszemélyek és olyan cégek is voltak, amelyek kívül estek a vagyonkezelő belső körén.

A felügyelet szerint ez a tevékenység kimerítette ahitelintézeti törvény szerinti üzletszerű pénzkölcsön-nyújtás fogalmát.

Mivel a vagyonkezelő nem rendelkezett banki vagy hitelezési engedéllyel, az MNB megállapította a jogsértést.

Emiatt egyrészt azonnali hatállyal megtiltotta a kölcsönök nyújtását, másrészt 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a vagyonkezelőre.

A bírság alapjaként a hatalmas kihelyezett tőkeösszeget vette figyelembe.

A felperes vagyonkezelő cég persze nem hagyta ezt annyibanés bíróság előtt támadta az MNB határozatát.

Azzal érvelt , hogy a nyújtott kölcsönök nem klasszikus banki hitelek voltak.

Ez csupán egy technikai megoldás volt arra,hogy a vagyon tulajdonosainak vagy kedvezményezettjeinek előrehozott kifizetést biztosítsanak a kezelt vagyonból.

Úgy vélte, ez a vagyonkezelési engedélye alapján teljesen jogszerű belső folyamat, mintegy a bizalmi vagyonkezelés sajátossága.

A felperes azt is állította, hogy nem vezette nyereségszerzési cél, csupán a vagyon biztonságos gyarapítása.

Hangsúlyozta,hogy a kölcsönvevők köre zárt volt – kizárólag a vagyon tulajdonosai, kedvezményezettjei vagy azok közvetlen érdekeltségei kaphattak pénzt –, így nem beszélhetünk a nyilvánosság felé történő hitelezésről.

Hivatkozott arra is, hogy ezek az ügyletek a vállalatcsoporton belüli belső kölcsönöknek, vagyis engedélymentes csoportfinanszírozásnak minősülnek.

Emellett úgy vélte, hogy ezek a hitelek szorosan kapcsolódtak a fő tevékenységükhöz, a vagyonkezeléshez, így engedélymentes kereskedelmi kölcsönnek tekinthetők.

Kiemelte végül, hogy a vizsgált 27 szerződés közül kettőesetében valójában nem is történt meg a pénz átutalása.

Szerinte az MNB jogellenesen számított fel ezekre „elméleti” kamatokat, hiszen ezek esetében valós haszonról nem beszélhetünk.

A mai adásban tárgyalt bírósági döntés száma: Kfv.VI.35.194/2025/10.

Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

Említett entitások

Témák

Személyek

Cégek

Tickerek

Hallgasd meg

Több epizód a Kitárgyaló-ből