Klasszis Podcast

Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet

· PT1H8M6S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast legújabb epizódjában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója és Jávorka Imre, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője az elmúlt évek befektetési kihívásairól beszélgetnek. Kiemelik a magas infláció és a kamatkörnyezet hatását a befektetői…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 08. 06.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
befektetés, infláció, kamatkörnyezet, euró bevezetése, bizalmi vagyonkezelés, privátbanki alapkezelés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon-nagyon megfordult akkor a piac, amikor lett kamat, lett infláció, lett zűrzavar.

Az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miben is kell tartaniuk a pénzüket.

Nem jó tartani a betétben, nem jó nem csinálni semmit. >> 22 23-ra, tehát ott ott nagyon gyorsan visszarepültünk az időbe.

Tehát 14-15%-os diszkontkincste aukciók voltak. 99-ben voltak utoljára ilyen hozamok [zene] a magyar piacon.

Tehát, hogy egyik pillanatról a a másikra gyakorlatilag 25-30 évet mentünk vissza az időben. >> Szerintem elképesztően megtisztítja a piacot, hogy akkor akkor egy Európa versenyzünk, nemzetközileg versenyzünk. >> Ez a Klassis Podcast. >> Köszöntöm önöket itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

Én Imre Lőrinc vagyok, az M4privátbankár.hu újságírója.

A következő percekben pedig arról fogunk beszélgetni, hogy milyen befektetési stratégiákat érdemes követni a meglehetősen hektikus nemzetközi környezetben és hát mjuk egy olyan környezetben, ami kifejezetten a magyar befektetőknek érdekes lehet, hogy azért érezhetően szemmel láthatóan most egy gyengébb pályára került a forint, miközben azért az országkockázati megítélésünk még mindig javul.

Úgyhogy egy elég érdekes befektetési környezetben fogok kérdezni két díjnyertes alapkezelőt a Hold alapkezelőtől.

Itt van velünk, elfogadta a meghívásunkat Szabó Balázs, a Hold alapkezelő vezérigazgatója.

Köszönöm, hogy itt van. >> Jó reggelt kívánok és köszöntöm a nézőket hallgatókat. >> És itt van velünk Jávorka Imra, a Holdalkezelő vagyonkezelési üzletág vezetője.

Köszöntöm és hallgatókat. és az az aktualitás, amivel én szerettem volna kezdeni, és amint gondolkoztam egyébként idefelé tartva a stúdióba, hogy a kormány bejelentette, hogy módosít a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályokon, és így eszembe jutott, hogy igazából a bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki alapkezelésan viszonyulnak egymáshoz?

Ez két teljesen különálló fogalom, vagy mondjuk a bizalmi vagyonkezelés, a privátbanki szolgáltatásoknak egy alfaja.

Mit jelent, vagy mire vonatkozik pontosan az a módosítás, amit a kormány bejelentett a bizalmi vagyonkezelők tekintetében?

És az az önök munkáját hogyan érinti, vagy önök területét hogyan érintheti? >> Hát a két fogalom az nagyon hasonló.

Bizalmi vagyonkezelés, meg privát vagyonkezelés, meg privát bankok, meg privát banki szolgáltatás.

Tehát hogyha az ember először hallja, akkor azt gondol, hogy ezek ezek majdnem, hogy szinonimák. >> Én ezt gondoltam. >> Igen, de de egy de egyáltalán nem.

Tehát, hogy teljesen másról van szó.

A bizalmi vagyonkezelés az egy az egy jogi fogalom.

Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor van egy hát általában vagyonos ember, akinek sok célja lehet ezzel a bizalmi vagyonkezelővel, és ebbe bele bele lehet menni.

Az egyik célja az lehet, és ez egyébként a nemzetközi gyakorlat, hogy valaki épített egy céget vagy cégbirodalmat, és azt szeretné, hogyha ő majd nem lesz elhúgy meg fog halni, akkor ne essen szét ez a az egyben ez a cég, vagy ennek a cégnek a működése.

És ezért ő ma rendelkezhet arról, hogy a halála után mi történjen ezzel a ezzel a cégcsoporttal.

És akkor itt persze belvehetnénk, de mi nem vagyunk ennek a szakértője, mert ezt akarom mondani, ez egyébként egy jogi fogalom, és ezzel jogászok foglalkoznak, de hogy egy bizalmi vagyonkezelőben lehetnek ingatlanok, nem csak cégek meg más vagyontárgyak, de lényeg a lényeg, hogy erről rendelkezhet a az egyén, aki aki elkészíti a a bizalmi vagyonkezelőjét.

És a van egy másik oka neki, az pedig egy adóelőny, ami eddig volt.

És most azért van ennek a kérdésnek aktualitása, hiszen ezt az adóelőnyt most eltörölték.

Szerintem ne menjünk bele a részletekbe.

Van egy felértékelési lehetőség, amikor bevisszük ezeket az eszközöket a bizalmi vagyonkezelőbe, és amikor történik egy tranzakció, akkor lehet realizálni egy adóelőnyt, a 15%-ot, amit egyébként meg kéne fizetni, azt nem f nem kell megfizetni egy egy részét ennek a fel ennek a felértékelésnek.

A miért miért csináltak körülbelül 2000 bizalmi vagyonkezelőtt csináltak Magyarországon?

Részben a második funkció miatt, az adóelőny miatt, részben pedig a az első okán, amit mondtam.

És most az változik, hogy a széges vagyonnak az átörökítése vagy >> Igen.

De de most a második, tehát az adóelőnyek a a tehát az az ösztönző, hogy valaki az adóelőny miatt csinálja bizalmi vagyonkezelőt, az megszűnik.

Tehát most aki most bizalmi vagyonkezelőt fog csinálni, az abban gondolkodik, hogy az átörökítés neek az okán fog ilyen bizalmi vagyonkezelőt csinálni.

És hogy ez teljesen más attól, amit egyébként mi csinálunk.

Privátbanki szolgáltatás vagy privát vagyonkezelésnek hívjuk mi a saját szolgáltatásunkat. ahol ugye vagyonos emberek végeredményben egy szolgáltatást keresnek, hogy valaki vegye át az ő vagyonuknak a a kezelését.

Nyilván szeretne nagy hozamot elérni ezen a vagyonon a megfelelő kockázatok mellett.

Tehát mondhatjuk úgy, hogy azért nagy dolgok sosem változnak.

Végeredményben mindenki nagy hozamot szeretne alacsony kockázat mellett.

És ezek a szolgáltatók, ezek teljesen különböző eszközökkel, mert van, ahol ingatlan van benne, van, ahol például nálunk mi egyáltalán nem foglalkozunk ingatlanokkal, mi csak értékpapírok keretében foglalkozunk elsősorban részvényekkel, kötvényekkel és ingatlant is csak a tőzsdei cégeken keresztül veszünk.

Tehát hogy és akkor így megyünk bele abba, hogy egyébként mit jelent az, hogy hogy privát vagy önelés vagy privát bank szolgáltatá akkor térjünk is rá erre, hogy hogyan zajlik önmagában egy alapnak a kezelése akkor egy ilyen privátban szolgáltatás kereté.

Soha nem késő fogalmakat tisztázni, mert mindig tisztázni kell még a vagyonkezeléshez visszatérve.

Tehát a private banking szolgáltatásokban két jellemző vagyonkezelési szolgáltatás, a befektetési tanácsadás és a portfólió kezelés.

Mi ugye a portfólió kezelést csináljuk az ügyfeleinknek.

Ugye az arbizalmi vagyonkezelés fogalma ez mint szó hasonlít, de ez teljesen külön dolog.

Tehát már entitás jelenik meg a bizalmi vagyonkezelő, ugyanúgy mint ahogy egy magánszemély vagy egy céges forma vagy bizalke biz vagyonkezelő is megjelenhet ügyfélként.

Hogy hogy zajlik az alapok kezelése vagy az ügyfelek vagyonának a kezelése, az megint két fogalom.

Tehát mi befektetési alapkezelők is vagyunk, tehát befektetési alapokat kezelünk.

Erő balázs részleteket mondhat szerintem.

A az ügyfeleknék nyújtott privát vagyonkezelési szolgáltatásunk pedig az, hogy ránk bízott vagyont különböző értékpapír formákkal kezeljük.

Tehát ez is ketté választandó, hogy alapkezelés és vagyonkezelés, portfólió kezelési szolgáltatás az ügyfeleknek. >> Portfólió kezelési szolgáltatás.

Tehát kvázi ezt akkor úgy képzeljük el, hogy valaki a vagyonát akkor rábízza a portfólió kezelőre, és akkor mondjuk negyed évente konzultálnak, de amúgy a portfélő menedzser dönti el, hogy milyen stratégia mentén fekteti be, milyen eszközökbe azt az adott pénzt. >> Így van.

Tehát Imre használta azt a fogalmat, hogy befektetési tanácsadás, ott történnek az ellentettje.

Beutalom a pénzt a szolgáltatóhoz és folyamatosan beszélek, ott is privát bankárnak hívják, vagy privát bankárommal beszélek arról, hogy befektessünk, vegyünk-e OTP részvényt, vagy eladjunk OTP részvényt, forintba legyen, vagy euróban legyen, bármikor változtathatom, én döntök, mint ügyfél.

Nálunk ez egészen másképp van, hiszen mi egyébként ilyen szempontból mi egy kivételes szolgáltató vagyunk, mert a piacon szinte minden szereplő az elsősorban befektetéstácsadással foglalkozik, és mellette esetleg portfólió kezeléssel.

Tehát és ami nálunk van, az pedig az, hogy csak portfólió kezelés és nulla befektetés tanácsadás.

Tehát egy kicsit unikális a a szerkezete ilyen szempontból a a annak amit a holdalapkezelő csinál.

És akkor mit jelent ez a portfólió kezelés?

Tehát amikor hozzánk bejön egy ügyfél, akkor alapvetően két dologról egyezzünk meg, hogyha nagyon ki akarom sarkítani.

Ez persze egy hosszú beszélgetés, több órás beszélgetés, de mégis arról egyezzünk meg, hogy egyébként milyen devizában csináljuk ezt.

Tehát nyilván forint, euró, dollár, ha egyszer euró lesz Magyarországon, akkor ugye már csak majd itt is euró meg dollárban fogunk valószínűleg gondolkodni.

És a másik pedig az, hogy milyen kockázatok mellett.

És így működik nálunk a szolgáltatás, hogy ezt a kettőt kell megbeszélni, de utána mindent mi csinálunk, mint Holdalapkezel, utána mindenről mi döntünk.

Az ügyfél nem szólhat bele, nem kérheti, hogy vegyünk OTP részvényt, hiszen a mi felelősségünk, hogy elérjük a jó hozamot a megfelelő kockázatok mellett, amit mondtam.

Végeredményben minden erről szól, de ennek itt most az az eszköztára, hogy egyébként mi mi döntünk.

És ugye mi a világ minden tájáról mindenféle tehát nem nem csak egyszerűen vehetünk részvényeket, hanem köthetünk mindenféle pénzügyi termékeket, derivatívákat, shortolhatunk, longolhatunk, tehát sok értelemben széles eszköztárral dolgozhatunk azért, hogy elérjük a a végső célt.

Hold alapkezelőnél ezek a kockázati szintek hogyan állnak össze, és igazából mondjuk a legkevésbé kockázatos alapban mely eszközök vannak túlsúlyban és a legkockázatosabb alapban, mely eszközök lehetnek túlsúlyban?

Vagy vannak-e egyébként ilyen benchmarkok, mert ugye elég nagy akkor a portfólió menedzsernek, a kezelőnek a a szabadságfoka, de jár-e megkötésekkel az, hogy milyen kockázati szintben van az adott vagyon kezelve?

Szerintem itt itt is ketté kell választani, hogy alapok, tehát mint befektetési alap az egy más kategória, mint a mi portfólió kezelési szolgáltatásunk.

Tehát a a mi egy mi egy szeres viszonybal állunk az ügyfelünkkel, kijelöli a sarokpontokat a portfólió kezeléséhez.

Nyilván itt, ahogy a Balá is említette, itt rögzíteni kell, hogy milyen kockázati szint van.

Mi ezt nagyon egyszerűen határoztuk meg még 20 évvel ezelőtt. azt mondjuk, hogy túl sok kérdést nem szabad föltenni a az ügyfeleknek, hiszen hogyha túl sok kérdést kap és mind meg is tudja válaszolni, akkor valószínűleg képes rá, hogy befektetési tanácsadás keretein belül kezeltesse a a vagyonát.

A mi ügyfélkörünk jellemzően azt várja el tőlünk, hogy a döfektetési döntések terjét vegyük le a a válukról.

Ezért egy egyszerű sémában kell gondolkodnunk.

Az, hogy mi legyen a kockázati szintje a portfol, hogy legyen ez beállítva, az egy nagyon lényeges kelléke a a portfolio kezelési jogviszonynak.

Tehát abban a szerződésben, amit mi az ügyfeleinkkel kötünk, amelyben megbíz bennünket, hogy az ő értékpapírszámláján mi végrehajtassuk a saját döntéseinket, hiszen a döntéseket ránk viszta, ott rögzítünk egy úgynevezett kötvénylimitet.

Ez definíciószerűen azt jelenti, hogy az ügyfelünk meghatározza számunkra, hogy mindig és mindenkor mennyi kötvény jellegű eszközt kell tartanunk.

Most a leegyszerűsítve a kérdést, mutatjuk azt, hogy a kötvény, mint kockázottmentes eszköz, nyilván ez egy nagyon erős leegyszerűsítés. íjuk meg a világot és ennél mélységei sokkalyolultabbak de gyakorlatilagittel van nekünk beállítva az hogy milyen mozgásteret kapunk arra hogy egyébként saját magunk döntése szerint fektessünk be részvényekbe kötvényekbet >> de akkor ez egy ilyen zsinor mérték hogy minél magasabb ez a kötvényarán annál biztonságosabb tud lenni azaz >> Igen.

Ez így korrelált, hogyha ez százalékos és ez egyszerűen egy százalék-os formában rögzített szám a szerződésben. í előt adja meg a 40 vagyon 40%ára vonatkozó hányaddal mi milyen kockázatokat vállaljunk ránk van bízva mi is dönthetünk úgy, hogy a mi mozgásterünkben kötvénytúlsúlyt tartunk ha úgy ítéljük meg a a piacokat vagy az árazásokat hogy kevesebb kockátöítettséget kell tartani és ezt ezt mozgathatjuk mi aktívan kezeljük a portfóliót és vállalunk kockázatokat vagy időzítünk és csúzódunk vissza a kockázatvállalással, megint csak leegyszerűve részvénytartással.

Tehát ez egy sarkos pontja a szerződésnek, ez a kockázatosságnak a potmétere amellett, hogy a deviza is meg van nekünk jelölve. >> Csak, hogy láss két szélsőséget, két példát.

Az egyik az az, hogy jön egy cég, és azt szeretné, hogy a parlagon álló likviditásra, hogy nem tudom, ott maradt, nem fizette ki osztalékban, vagy bejött évközben pénz, ott ott parkol a számláján, nem tudja, hogy mit csináljon, akkor gyújtunk cégeknek likitás kezelést, akkor az szinte teljesen kötvénybe kerül.

Ugye az a cél, hogy ha ő az gyakorlatilag néhány napon belül fel szeretné használni, akkor mi vissza tudjuk adni azt a pénzt neki, és akkor az történik, hogy akkor ő befektetheti, vagy nem tudom, használhatja bármire.

Ugye ez egy nagyon rövid, távú, nagyon biztonságos szolgáltatásnak kell, hogy legyen.

És akkor van a másik oldala, a skálának a másik vége, amikor meg mondjuk jön egy magánszemély, azt mondja, hogy itt ez a pénz, igazából nincs rá szükségem. 5-10 éves távon nem is akarok hozzányúlni, majd egyszer a gyerekeimnek lesz.

Nyugodtan a legkockázatosabbat szeretném, akkor meg szinte 100% részvénybe kerül ez a portfólió.

És akkor ugye itt a benchmark is teljesen mások, hiszen az egyiknél ugye mondjuk egy kötvény, tehát egy kötvényportfólióval versenyzik, meg egy kötvényindexhez mérjük a teljesítményünket.

A másikban pedig a mondjuk az MSCI Worldnek a a részvény indexéhez mérjük.

Az MSCI World ugye az, ami a fejlett világnak a részvényidexseit tömöríti.

Tehát ugye ez egy ilyen nagyon átlagos részvényidex a világnak.

És hát ugye teljesen más benchmark van, teljesen más elvárások.

Csak azt akarom mondani, hogy és akkor persze a portfólió jó része a kettő között van, tehát val valahol a valahol meg ehhez képest köz, >> de akkor nagyon fontos, hogy mi a célja az adott befektetőnek rövid távú cél, vagy hosszú.

És amikor jön egy tehát ha nem például ilyen céges likvitáskezelésről van szó, és jön hozzánk egy ügyfél, akkor sokszor elhangzik az, hogy igazából ahhoz, hogy mi a részvényesi tudásunkkal hozzáadott értéket tudjuk terem teremteni, ha nincs legalább három éve az ügyfélnek, akkor nem biztos, hogy hozzánk érdemes jönni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet”

Miről szól ez az epizód: „Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet”?

A Klasszis Podcast legújabb epizódjában Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója és Jávorka Imre, a HOLD Alapkezelő vagyonkezelési üzletágvezetője az elmúlt évek befektetési kihívásairól beszélgetnek. Kiemelik a magas infláció és a kamatkörnyezet hatását a befektetői… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet”?

Fő témái: befektetés, infláció, kamatkörnyezet, euró bevezetése, bizalmi vagyonkezelés, privátbanki alapkezelés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Extrém éveken vannak túl a befektetők, az euró tisztább helyzetet teremthet”?

Megjelenés: 2026. 08. 06.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/extrem-eveken-vannak-tul-a-befektetok-az-euro-tisztabb-helyzetet-teremthet-klass-b2a4ee20

Több epizód a Klasszis Podcast-ből