Klasszis Podcast

Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast

· PT1H9M55S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast ezen epizódjában az Equilor Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pillár Zsolt és befektetési igazgatója, Szabó Attila nyilatkoznak. Kiemelik, hogy az alapkezelő előre látta a magyarországi piaci folyamatokat, különösen a Tisza Párt várható választási…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 06. 28.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Attila, Pillár Zsolt, Wéber Balázs
Témák
magyar piac, befektetések, választások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Klasszis Podcast. >> Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.

Itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

Én Imrel őrinc vagyok, az M4 Priv Bankár újságírója.

Részvény, kötvény vagy deviza, befektetési kérdésekről fogunk beszélgetni a mostani adásban.

Hogyha pedig hasonló gazdasági vagy befektetési tartalmakra kíváncsiak, akkor kérem önöket, iratkozzanak fel a Klasszis Média YouTube csatornájára, akikkel pedig beszélgetni fogok.

Ő Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő Zrt. elnökvezérigazgatója.

Jó napot kívánok. >> Jó napot kívánok. >> És itt van velünk Szabó Attila, az Equilor alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

Köszönöm, hogy elfogtak meghívásunkat. >> Jó napot kívánok és üdvözlöm a nézőket. >> Hadd idézzek Szabó Attilától.

Arra számítottunk, hogy a Tisza lesz az egyértelmű győztes, és ennek megfelelően alakítottuk ki pozíciónkat.

A választások előtt és különösen az elmúlt négy nyolc évben egyre nagyobb szkepticizmus uralkodott a magyarországi vállalkozók és a pénzügyi elit körében.

Tehát az Equvilor alapkezelő Zrt. ugyebár már a választások előtt látta, hogy a piac igazából mit áraz.

Ezt kérdezem, hogy prognosztizálták-e akkor azt, hogy vagy vagy hát akkor önöket ezek szerint nem lepte meg az, ami most itt a magyar eszközöknél történik a a Tiszaválasztási győzelme óta.

Hogyan alakult ez az átsúlyozás, vagy vagy ez a ez a készülődés igazából arra, hogy majd a magyar eszközök most megindulhatnak felfelé?

Hát azt gondolom, hogy egyrészt a belföldi szereplők is várták a a vagy jól pozicionálták magukat, de a külföldi intézményi befektetők mozgásán is az látszott, hogy egyre nagyobb arányban mennyiségbe jöttek be a forintba is, meg a magyar állampapírpiacra is.

Már látszót az AKK statisztika.

Az AKK vezette egy olyan statisztikát, hogy mekkora az állampapírokon belül az állampapírpiaconna a külföldiek részaránya, és ez elkezdett 2025 második fölében fölfele menni.

Évváltás után 2026-ban a választások közetével még még drasztikusabban emelkedett ez az arány.

Tehát láttuk azt, hogy jönnek be a magyar állampapírpiacra a külföldi intézményi vevők.

Mi is igazából miért gondoltuk azt, hogy hogy kormányváltása a legvalószínűbb?

Nyilván van hat-nyolc közönkutató intézet a piacon.

Ebből egy az, aki Fidesz győzelmet várt, szűk Fidesz győzelmet, a többi masszív Tisza győzelmet prognosztizált egyre közel, amint egyre közelebb értünk a választásokhoz.

Úgyhogy számunkra ez ez elég világos volt, hogy hogy itt a társadalomban egy változás iránt igény van.

A másik az is furcsa volt, hogy a kormányk az akkori kormányközeli intézetek közül az egyik hozott ki közkutatást, a másik a század végig nem nagyon ho ki, vagy nagyon ritkán.

Ez is gyanús volt, úgyhogy úgyhogy emiatt számítottunk arra, hogy hogy a kormányváltás és ezzel kapcsolatosan egy befektetői optimizmus uralkodik el a kötvénypiacon, illetve a forintpiacon is.

A külföldi tőke egyébként a korábbi választások előtt nem áramlott be akkora mértékben, mint mint most a hazai állampírpiacra.

Mi azt láttuk, hogy ez ez most elég extrém.

És hadd hozzak egy érdekes tényt.

A választások után két het két azt mond két héttel ezelőtti kötvényaukción az akk tart minden két hetente hosszú állampapír aukciókat.

A 10 éves állampapírra két héttel ezelőtt assiszem 395 milliárdos ajánlat ment be.

Általában két hetente 20 milliárdos mennyiséget ajánl föl az álladosságkezelő központ.

Erre jött be 395 milliárdos ajánlat.

Tehát ez 20szoros túljegyzés volt.

Általánosságban, visszanéztük az elmúlt 10 évben, ez egy ilyen három- négyszeres szokott lenni.

Tehát ilyen 20 40 60 milliárd szokott bejönni ezekre az aukciókra mint vételigény.

És ehhez képest bejött 395 milliárd.

Tehát látszik az, hogy óriási az érdeklődés és ez döntően külföldi igény amihez, amit ez mozgat.

Tehát óriási a a befektető igény most magyar eszközök iránt. >> Akkor számítottak rá, hogy hogy a magyar eszközök felértékelődnek.

És akkor most is beszéljünk egy kicsit a forintról is, beszéljünk a hozamcsökkenésről is.

Szóval, hogy hogy annak a mértéke valamelyest azért meglepő volt, vagy vagy esetleg lehet túlzásnak érzik, vagy teljesen reális.

Ö ugye most valójában az ígéretek hajtják a befektetői optimizmust még a pótköltségvetésel is, annak a publikálásával is még még egy kicsit azon dolgozik most a Tiszapáról, hogy még a alapvető fundamentumokat vagy a lépéseket mondjuk az eurozóna irányában nem látjuk, meg tényleg egy ilyen hurre optimizmus van, de ez teljesen reális, vagy kicsit túllőtt talán a célon?

Hát ugye kezdeném azzal, hogy 2025-ben már a pénzügyi szakemberei a Tiszának lenyilatkozták azt, hogy hogy szeretnének a szeretnék az euró csatlakozást és a Magyarországot elvinni az euró eurozóna csatlakozásig.

Tehát ez ez egyértelműen dominálja ezt a pozitív befektetői várakozást. ö a Magyarországgal szemben jelenni kockázati felár csökkenést.

Ez ez ami szerintem leginkább hajtja.

Ög az elmúlt 10-15 évben egyre jobban erősödtek azok a az a szkepticizmus Magyarországgal szemben, hogy Magyarország esetleg az EU perifériájára kerül, kiléphet a az az Európai Unióból, vagy vagy egyszerűen csak egy az integrációs folyamat zajlik, vagy veszi kezdetét.

Ez az eurozóna csatlakozással teljesen ez a félelem megszűnhet, ha tényleg megvalósul egy konvergencia.

Onnantól kezdve euró az Európai Unióban nem tud kilépni, vagy nagyon nehéz lesz kilépni az országnak.

Úgyhogy ez egy ilyen szorosabb eurozona integrációt üzen a befektetői közösségnek, és ez az, ami egyébként a befektetői optimizmust hajtja.

És ez az, ami valószínűleg majd ha ha tényleg hihető az a konvergencia program, amit letesz a kormány az asztalra, akkor akkor a befektető kóamelvárása is is egy alacsonyabb felárat fog tartalmazni.

És egyébként ez szinte ez összeszköztályban megjelenhet.

Ugye a legnyilvánvalóbb az a az a a magyar állampapírpiacon.

A 2025-ben a 10 éves magyar állampapír hozama olyan 7% körül mozgott, 6,5 7,2% között mozgott viszonylag szűk sávban.

Ahol közöttünk a választásokhoz, ez a ez a befektetői optimizzmus lejjebb tolta a hoamokat.

Most a választások után jó néhány héttel most ott tartunk, hogy 5,4 5,5%-osal a 10es magyar ámpapír hozama.

Ez már lejjebb van, mint a lengyel az lotyis 10 éves állpapíja hozzá, ami most 5,6% körül van.

És amennyiben ugye a az eurozónás program csatlakozási út az hihető és tudja teljesíteni a kormány, akkor igazából a magyar forintos államkötvények négy-5 év múlva akár eurós kötvényekké válhatnak.

Ugye ez mit jelent a befektetői szempontból?

Ez azt jelenti, hogy a tőkét meg a kamatot már Euróba fogja ezek a kötvények fizetni, és akkor a magyar hozamoknak is bele kelledniük az eurozónás hozamokba, >> ami inkább ez a hát Magyarország esetében három kötőjel 5% között, vagy 4% között, vagy hol lehet? >> Hát ez [torokköszörülés] inkább a háromhoz közelebb.

Ugye a német 10 éves állampapír hozama van most 3% körül.

A mondjuk egy Magyarországhoz hasonló kockázati besorolású ország, mondjuk Szlovákia, annak a 10 éves államkötvénye 3,6%-on van.

Tehát azt azt látjuk reálisnak, hogyha mondjuk négy év múlva is ezen a szinten maradnának az eurós hozamok, akkor nagyjából ez a 3,6%-os szintre kéne megérkeznie három-négy éven belül a magyar állampapírnak. ez az 5,4 5,5%-os szint, ami egy 200 majdnem 200 bázispontos hozamcsökkenésnek fog megfelelni, ami egy jelentős felértékelődést tartogathat a következő három évben, de nyilván ez akkor igaz, hogyha hiteles a konvergencia, és tényleg négy-öt éves időtávon a kormány be tudja vezetni az eurót.

Itt a visszatérve a választásokra számunkra igazából az volt kérdés, hogy mekkora lesz a Tisza győzelme, mert hogyha csak egy szimpla többséget tudott volna kialakítani a választás után a jelenlegi kormány akkor kérdéses lett volna az eurozon csatlakozás, mert ugye a a az alkotmányb bele van írva, vagy az alaptörvénybe bele van írva, hogy Magyarország fizető eszköze a forint.

És ezt csak alkotmányozó többséggel lehet megváltoztatni.

Fint leváltásához szükséges egy alkotmánymódosítás ahhoz, hogy hogy az eurozóna bele az eurozó az eurót be lehessen vezetni.

Úgyhogy ez volt igazán kérdés a választások előtt. hosszútávú befektetésekkel, a befektetők pénzének kezelésével foglalkozik az Equilor Alapkezelő Zrt.

Valójában a portfólió kezelési szolgáltatásuk, amely nagyon sokrétű szertágazó, sokféle portfólió van.

Van, ahol inkább a részvénysúly, van, ahol a kötvénysúly dominál, van ahol az amerikai piacok, van, ahol a közép-európai piacok dominálnak.

Szóval tényleg ez egy összetett struktúraszeret, de önmagában ez a szolgáltatás, vagy ez a portfólió kezelési szemlélet Magyarországon mikor honosodott meg, és önök mikor kezdtek el ezzel foglalkozni? >> Igen, szerintem első körben így érdemes tisztázni azt, hogy egyáltalán a portfólió kezelési tevékenység az mit jelent, mert ebben a fogalomban szerintem vannak vannak félreértések.

Ugye alapvetően, hogyha egy befektető egy szolgáltatást szeretne igénybe venni egy befektetési szolgáltatónál vagy egy alapkezelőnél, ott a más típusú keretrendszerbe tudja ezt megtenni. hogyha egy befektési szolgáltatónál szeretne alapvetően például részvényeket, kötvényeket vagy más értékpapírokat vásárolni, akkor ezeket a legtöbb esetben alapvetően megbízási rendszerben tudja ezt megtenni.

Vagyis ez azt jelenti, hogy van egy tanácsadója, aki aki elmondja, hogy milyenek a a piaci lehetőségek. viszont ő hozza meg a döntést, az ügyfél hozza meg a döntést, ő adja meg a megbízást és és a a tanácsadó vagy a bróker, az pedig végrehajtja ezeket a megbízásokat.

Ha a portfóliokezelést nézzük, az egy ebből a szempontból egy más struktúra. alapvetően egy keretrendszer van, egy ugye ez boltfolkezési szerződés, amelyben a az ügyfél azt határozza meg, hogy milyen kockázati szintet és milyen termékkörben szeretne ő a befektetéseit végrehajtani, vag befektetéseit tudni.

És azt azokat a befektetéseket pedig nem az ügyfél közvetlenül hajtja végre, hanem a szakcég, az alapkezelő hajtja végre.

Tehát tulajdonképpen egy portfélközi szerződésben megvannak a befektetési instrumentumok, meglehetnek olyan limitek, hogy például amerikai részvényekből csak a teljes portfélak a 20%-át lehet tartani, vagy vagy európai részvényekben egy teljesen más arányt.

Lehet kizárni például bizonyos eszközöket a portfólióból.

Persze ez mind úgy történik, hogy van az ügyfélnek egy elképzelése arra vonatkozni, hogy mit szeretne.

Ezt azért megelőzi egy kockázatkezelési felmérés, hogy az ügyfél mennyire ismeri a piacot, piacokat, illetve az ő céljaihoz mekkora kockázati szint illeszkedik, és annál magasabb kockázati szinten, mint ami ebből a felmérésből kijön, valójában nem tud eszközt választani.

Így biztosítjuk azt, hogy hogy hosszú távon is elégedett legyen a a kockáati szintű választásával.

Visszatérve a kérdésre, >> jel érdekes egyébként, akkor meg én még egy kis zárójelet nyitnék, hogy akkor egy porfilókezelési szolgáltatás esetén a befektető igazából csak úgymond kijelöli az irányokat, de hogy önmagában konkrét befektetési döntésbe egyáltalán nincs is beleszólás, ezt ráhagyományozza a profikra.

Igen, alapvetően pontosan erről szól.

Tehát ez ez egy egyrészről egy kényelmi szolgáltatás.

Tehát azok, akik nem akarnak naponta foglalkozni a a befektetéseikkel, nem szeretnének egy ilyen plusz adrenint beletenni ebbe a dolgba, vagy egyszerűen nincsen rá idejük, vagy egyszerűen azt mondják, hogy hogy mint minden szolgáltatást ugye általánosságban attól veszünk igénybe, akinek ez a ez a ez a munkája, ez ezek a hétköznapjaik.

Így a portfölkezelést is egy szakértőtől veszek igénybe, ezért erről a konkrét döntésről lemondanak.

Ugyanakkor meg a portfoliokezelő vagy alapkezelőnek a feladata az, hogy folyamatosan időszakról időszakra riportáljon az ügyfeleknek arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök vannak a portfólióiba, ezeknek milyen a teljesítménye, milyen költségek merültek föl.

Tehát itt exaktul mérhető minden ügyfél számára, hogy a teljes portfóliója mekkora hozamot ért el akár éven belül, akár sok éves viszonylatban. >> És akkor tényleg térjünk vissza a kezdeti kérdés az, hogy mikor indult el az Equilornak ez a szolgáltatása? >> Hát alapvetően a a portfélközési szolgáltatás az mindig része volt az Equvilor alapkezelőnek a tevékenység körének.

Most már több mint 13 éves a cég.

Amikor ezt elkezdtük, akkor nyugdíjpénztári portfóliókezelés, illetve más intézményi portfólió kezeléssel kezdtük el ezt a tevékenységet. viszonylag azért manapság kevés szó esik erről a erről a szegmensről, de azt gondolom, hogy a portfolkezelésnek az esszenciája és összetettsége az nagyon jól látható egy egy egy nyugdíjpénzi portfólió kezelésen.

Manapság ugye inkább már csak önkéntes nyugdíj pénztárak pénztárak működnek, de hogyha megnézzük egy ilyen portfóliónak a strukturáltságát, azt láthatjuk, hogy mondjuk kötvényoldalon dominánsan a teljes kötvényszegmens jelen van a a portfóliókban. hosszabb, közép és rövid lejáratú kötvények is.

Részvényoldalon a magyar, közép-európai, amerikai és európai részvénypiac is ott van.

És egyébként devizális kitettségben pedig akár dollár, euró és forintkitettség is van ezeknek a portféloknak.

Ez azért fontos, mert nyilván ennek az összetett portfélnak a kezelése ez azt is jelenti, hogy olyan szakemberekkel kell együtt vagy olyan szakemberek ülnek a portfólió menedzseri székekben, ami amit tevékenys ugye Attila vezeti mind befektetés igazgató, hogy egy-egy területnek a a specialistái.

És a hosszú évek során nyilván ez egy folyamatosan változó piac, tehát ott keressük és találjuk meg azokat a szegmenseket, amelyek azt gondoljuk, hogy az adott időszakban a vagy a jövőbeli időszakban a legjobb teljesítményt fogják hozni.

A szerintem a beszélgetésünknek egy nagyon érdekes fejezete lesz majd az, hogy tényleg itt az elmúlt időszakban a a magyar eszközök házatáján látott szárnyalás hogyan alakítgatja át akkor akár a a portfezelési stratégiát, vagy akár felmerülhet-e átsúlyozás. ilyen kérdésekről is fogunk beszélgetni hamarosan, de de akkor azt hadd kérdezzem meg, hogy a jelenleg…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast”

Miről szól ez az epizód: „Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast”?

A Klasszis Podcast ezen epizódjában az Equilor Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pillár Zsolt és befektetési igazgatója, Szabó Attila nyilatkoznak. Kiemelik, hogy az alapkezelő előre látta a magyarországi piaci folyamatokat, különösen a Tisza Párt várható választási… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Attila, Pillár Zsolt, Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast”?

Fő témái: magyar piac, befektetések, választások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megszólalnak az alapkezelők, akik előre látták, mi fog történni a magyar piacon – KlasszisPodcast”?

Megjelenés: 2026. 06. 28.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/megszolalnak-az-alapkezelok-akik-elore-lattak-mi-fog-tortenni-a-magyar-piacon-kl-fd56d750

Több epizód a Klasszis Podcast-ből