Klasszis Podcast

Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel

· PT1H15M21S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast külpolitikai adásában Tálas Péter biztonságpolitikai elemző az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket vitat meg. Szó esik az orosz társadalom háborúval való szembesítéséről, az Európa és a NATO által fejlesztett védelmi képességekről, valamint az ukrán…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 08. 02.
Hossz
1 óra 15 perc
Témák
háború, külpolitika, biztonságpolitika, nato, oroszország, ukrajna
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A másik célja szerintem az, hogy az orosz társadalom szembesüljön azzal, hogy ez nem egyszerű különleges művelet, hanem ez egy háború.

Egy olyan háború, amit őt is látnak, ami őt is érinti, amit ő ami amitől ő is szenved, vagy megijed, vagy fél, vagy félnie kell.

A háborúra való készülés azt az az, hogy mondjam, nem azt jelenti, hogy mindenki mindenki meg akarja támadni a másikat.

Amikor Európa és a NATO a háborúra való felkészülésről beszél az Oroszországgal felő háborúra, akkor alapvetően a védelmi képességeit [zene] akarja fejleszteni.

Azt gondolom, hogy már most új korszakot jelent.

Azért azt látni kell, hogy a Tisza nem tekinti ellenségnek Ukrajnát.

Ez a Klasszis Podcast. [zene] >> Jó napot kívánok.

Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

Ez itt a Klasszis podcast, annak is a külpolitikai, geopolitikai kiadása.

Én Véber Balázs vagyok, külpolitika újságra vezető szerkesztő, és itt van velem a mai adásunk vendége, Tálos Péter, biztonságpolitikai elemző, a stratégia és védelem konzultációs csoport igazgatója, ha jól mondtam ezt titulust. ügy vezetője.

Jó napot kívánok. >> Köszönjük, hogy elfogadta a meghívást.

Azt ígérhetem, hogy ma is izgalmas adás lesz, hiszen beszélni fogunk többek között az ukrajnai helyzetről.

Ugye elég eseménydús időszakon vol van túl belpolitikai szempontból és Ukrajna.

Elég sok minden történt az elmúlt hetekben.

Beszélni fogunk a fokozódó Oroszország elleni dróntámadásokról, hogy ennek mi lehet a kifutása az esetleges tűzszünet esélyeiről.

Ö mindenképp beszélni fogunk a a magyar külpolitikai kihívásokról ezzel kapcsolatban, tehát hogy mennyire várható mondjuk fordulat a magyar politikában ebben a tekintetben, illetve a biztonságpolitikai kihívásokról, a NATO-Oroszország feszültségről, hiszen ez is nagyon fontos, hogy ez ennek ez meddig fokozódhat ez a feszültség.

És persze nem utolsó sorban, de a végén azért mindenképp k kitérnénk az iráni háborúra, hogy ez most csak a amit most láttunk, az csak a kezdet, vagy inkább már már a vég.

Tehát majd ezt is jól kielemezzük, illetve kiellemzél Táros Péter, még egy szolgálati közleményem van az elején, hogy amennyiben még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra, illetve elérhetnek minket továbbra is Privát Bankáron és Mforon.

Na de szerintem akkor vágjunk bele.

Ugye Ukrajna, ahogy a felvezetőben mondtam is, hát elég számomra egy kicsit meglepő fejlemények is történtek az elmúlt hetekben, mármint belpolitikai téren.

És szerintem ezt érdemes lenne helyre tenni, hogy ennek most mi a jelentősége, mennyire mekkora a jelentősége, mert ugye azt láttuk, hogy egy új kormány állt fel, nyilván Zelenski elnök a helyén maradt, de egy új kormány van. ami ugye egy teljesen új kormány.

Azt is láttuk ugye, hogy a Zelenski lecserélte a hadsereg főparancsnokát, sőt a védelmi minisztert.

Sőt azt is láttuk, hogy tüntetések voltak, és egészen a tegnapi hírek szerint vannak is jelenleg is Ukrán nagyvárosokban Zelenszki ellen, vagy legalábbis a Zelenszki bizonyos politikáját ugye megkérdőjelezik.

Igazából mi történik most Ukrajnában?

Mennyire van ennek úgymond fontossága a háború szempontjából, vagy a háború kimenetele szempontjából? >> Azt gondolom, hogy nagyon fontos.

Tulajdonképpen egy fordulópontnak a tanúi vagyunk.

Az egész eseményt én arra szűkíteném le, vagy úgy foglalnám össze, hogy az a kérdés merült fel, hogy milyen hadserege legyen Ukrajnának, és erre különböző elképzelések vannak.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt gyakorlatil és így is magyarázzák, hogy itt gyakorlatilag személyes ellentét volt ugye a a Fedorov, illetve a Szirske között.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt egy 35 éves állt szembe egy 61 évessel, tehát hogy generációs probléma.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez egy modernizációs kérdés. ugye Fedorov, aki mondjuk azt, hogy egy kocka, tehát alapvetően a digitalizációval, a modernizációval technológiai modernizációval, a drónokkal, a dróntámadásokkal.

Általában a drónok, majd mondjuk azt, hogy a fegyverek és a mesterséges intelligencia kapcsolatával foglalkozott, és ennek az egyik jelképe volt.

Ő áll szembe azzal a szirskel, akinek megvannak a saját, hogy mondjam, előnyei és dicsőségei, de döntően a szovjet típusú hadsereg képviseli.

Ö és ez volt a második olyan alkalom, amikor az ukrán társadalom a háború ellenére, amikor egyébként tiltott ugye a tüntetés, mégis megmozdult.

Az első ilyen alkalom tavaly júliusban volt, amikor gyakorlatilag a Zelenszkiekék megpróbálták a korrupció ellenes intézmények jogait egy kicsit megcsorbítani, vagy megvagdosni, akkor volt ilyen megmozdulás.

Most pedig gyakorlatilag Fedorovnak a leváltásával kezdődött, de nem csak azt követelték, hogy Fedorovot vegyék vissza, illetve, hogy Sirski mondjon le, hanem tulajdonképpen fogalmazzunk úgy, hogy azt akarták kikényszeríteni, hogy az ukrán hadsereg a modernizáció felé vegye az utat.

Ugye úgy is fogunk beszélni még a háborúról.

Gyakorlatilag azt kell látni, hogy az ukrán hadsereg m hát létszámban soha nem fogja fölvenni azt a hát azt a lehető nem nem kapja meg azt a lehetőséget, amit megkap Oroszország azért, mert mert Ukrajnának sokkal kevesebb a lakossága, mint Oroszországnak.

Ezért és lényegében Fedorovék, akik modernizálni akarják az ukrán hadsereg, gyakorlatilag ebben gondolkodnak.

Ezért gyakorlatilag a hadsereg modernizációjával akarják hát biztosítani azt, hogy ne legyen ez egy asszimmetrikus küzdelem.

Tehát, hogy például nagyon egyszerű példát hadd mondjak, hogy ha nincs elég embered, akkor intézz mindent drónnal. >> Ühüm. >> Deríts fel drónnal.

Semmisítsd meg a másikat drónnal, őrizz drónnal.

Tehát azt akarom mondani, hogy hogy a a nehéz helyzetét és a hátrányos helyzetét technológiával akarja kompenzálni Ukrajna.

És ennek volt az egyik döntőkérdése szerintem az, hogy ugye amikor leváltott az inkább úgy mondanám, hogy az egész kormányváltásban nem a kormány, hanem kizárólag Fedorovnak a kérdése volt egy nagyon problémás, vagy váltott kitiltakozást, de Ukrajnában úgy van, hogy csak akkor lehet elmozdítani egy minisztert, ha az egész kormány megy.

Most volt egy kormányváltás, és úgy tűnik, hogy hogy Zelensk gyakorlatilag [horkantás] első pillanatban vagy első lépésére a Szirsky mellett tette le a a hát a szavazatát, vagy voksát, de aztán látva a tiltakozást >> azt gondolom, hogy korrigált és Drapatit nevezte ki, aki 43 éves gyakorlatilag nyitotta abb mindenféleképpen az innovációra, a technológiai fejlesztésre kevésbé közcentralizált irányítást akar a a az ukrán hadseregnek, és hát gyakorlatilag a háborúban nőtte ki magát egy olyan vezetővé, akivel egyébként Fedorov is elégedett.

Ühüm. >> Ha már ugye az ellenszki elleni vagy az hát részben Zellenski szembeni tüntetésekről szó van szó.

Ez egyébként mennyire mennyire kell komolyan vennie ez Zelenszkének?

Tehát ez igazából csak a úgymond csak a >> [torokköszörülés] >> ugye a hadsereg ugye ugye Fedorov melletti tüntetéseknek tekinthető, vagy egy egy akár egy egy szélesebb elégedetlenségnek a jele jele is lehet.

Azt gondolom, hogy semmiféleképpen nem jelenti ezt Zelenskek a a jelentős népszerűségvesztését egyelőre.

A >> sőt nagyon sokan úgy gondolják, hogy az a megoldás, ami mellett letette végül Zelensk a a Voksát, az egy jó korrekciója volt egy rossz helyzetnek és egy rossz döntésnek.

Nagyon világosan kell látni, hogy Zelenski hátha vezető szerepe jelenleg sem jogilag, szerintem politikailag sem kérdőjelezhető.

Meg jogilag azért nem, mert háború időszakában nem tudnak ugye elnökválasztást tartani, mert nem lehet biztosítani, hogy mindenki szavazzon.

Sem belpolit, sem a belsők, sem a a tehát sem akik Ukrajnában vannak, sem pedig azok, akik akik külföldön vannak.

A másik pedig, hogy politikailag is azt látjuk, hogy ugyan csökken a népszerűsége, de messze még mindig elég ahhoz, hogy hogy jó vezetőnek tartsák.

És azt gondolom, hogy egyetlen kérdés van, amit most majd el kell döntenie, hogy hogyan próbálja meg kielégíteni azt a követelést, hogy vissza kell venni Fedor ugye egyelőre Drapati kinevezte.

Ez láthatóan egyelőre nem elég a a tömegeknek, vagy legalábbis a tiltakozások folytatódnak.

Ugye Fedorov bejelentette azt, hogy a honvédelmi miniszter posztjára visszamenne, >> de mást posztot nem fog elfogadni.

Egész pontosan úgy fogalmazta, hogy három olyan poszt van, ami meghatározza az ukrajnai Ukrajna helyzetét az Oroszország elleni háborúban.

Ez az elnök, a védelmi miniszter és a főparancsnok. >> Az összes többidvel ő nem foglalkozik.

Öö, és érdekes mód, ugye Fedorov leváltása nagyon nagy népszerűséget adott Fedorovnak. >> Ühüm. >> Úgy tűnik, hogy ő lesz gyakorlatilag a háborút követően egy olyan politikai generációnak a képviselője és vezetője, ami a modern és modernizálódó Ukrajnát képviseli, vagy vagy je vagy jeleníti meg.

Úgyhogy azt gondolom, hogy az egyedüli kérdés jelenleg az, hogy Zelenski hát [horkantás] hogyan tudja korrigálni a továbbiakban a jelenlegi helyzetet.

Bevallom őszintén, nem láttam, kerestem, de még nem láttam olyan hát közvédelménykutatást, ami azt mutatná, hogy Zelensk népszerűségén ez a kérdés, ez az egy hét, ez mit változott.

Ezt szoktam figyelni, most is megnéztem, de még nem készítettek ilyet.

Gondolom a napokban el fog készülni.

Szerintem most érdemes egy kicsit talán kitérni arra, hogy egyáltalán mondjuk katonai értelemben hol tart most a háború.

Ugye a tavalyi évet általában úgy írták lezzők, hogy az alapvetően mondjuk, ha a frontvonalakat tekintjük, a az alapvetően ugye orosz sikereket hozott, még ha nem is volt nagy áttörés, de ugye azért haladtak előre nyugat fele.

Ö az idei évben nekem egy kicsit az volt az érzésem, hogy az iráni háború azért eléggé elvitte a fókuszt a ukrajnai történésekről, legalábbis aki mondjuk nem követte annyira szoros figyelemmel.

Hogy igazából mit lehet elmondani most katonai értelemben, milyen milyen fejlemények történtek az idei évben?

Kinek a javára billen mostan a mérleg, ha ezt egyáltalán meg lehet mondani?

Azt gondolom, hogy valóban egy picit úgy tűnik már elég régóta, különösen ha a statisztikai adatokat nézzük, hogy mintha egy állóháború lenne, de nem állóháború semmiféleképpen.

Valóban az oroszok lassan, de haladnak előre.

De ez azt jelenti egyébként ezt a lassú előhaladást, Ukrajna ugyanis nagyon nagy, hogy ahhoz, hogy a Donbaszt el tudják foglalni, legalább két évre van még szükségük, ha ilyen tempóba mennek. >> Ez azt jelenti egyébként, hogy nagyon lassan haladnak előre.

Nem véletlen, hogy nagyon sokan emlegetik ugye azt, hogy nagyjából a 22 májusában, amikor már kiderült, hogy nem sikerül elfoglalni Kievet, tehát hanem ezt a keleti részét sikerült csak elfoglalni, és a déli részét sikerült csak elfoglalni Ukrajnának, akkor nagyjából 20%-ra, 19-20%-ra tették a a területi arányt, az elfoglalt területek arányát.

Ettől függetlenül, és ez már tavaly is látható volt, egy felőrlő háború megy.

Egy olyan felőrlő háború, ahol gyakorlatilag Oroszország állandóan támadni próbálja, illetve igyekszik hát orosz Ukrajnát, Ukrajna pedig megpróbál védekezni.

Én már tavaly is, de az idén is alapvetően a drónháborúnak tekinteném ezt az egészet, de szemben a tavalyi, ahol a frontokon volt jelentősége a drónoknak, tehát hogy mindent, amit eddig gyakorlatilag a a a szárazföldi egységek vagy a katonák végeztek, az egy csomó mindent átvette a nem mindent, de csomó mindent átvettek a drónok.

Tehát ahogy említettem, felderítés célmegjelölés megsemmisítés, drónok elleni háború satöbbi, satöbbi.

Ö most a mélységi dróncsapások lettek a döntők.

Ugye azt lehet látni, hogy a drónok hatótávolsága növekszik.

Ez két dologban mutatkozik meg.

Szélesedik az a frontszakasz, ami ilyen senki földje.

Tehát ahol nem tudjuk azt, hogy kinek van előnye, kinek van hátránya.

Ez az interpretációkra ad lehetőséget.

Tehát mit tudom én az oroszok már Konstantinovkát legalább háromszor elfoglalták bejelentés szerint, aztán kiderül mégis, hogy mégsem.

Ez azért van, mert nem szűk a front, hanem nagyon széles a front, mert egész egyszerűen a a harc, tehát a a harctéri drónok is is fejlődtek.

A másik az, hogy mind Oroszország, mind pedig Ukrajna mélységi csapásokat hajt végre.

Ukrajna ugye Oroszországban hát különböző logisztikai központokat akkor olaj infrastruktúrát, tehát ami a hadsereg utánpótlásának jelent olaj infrastruktúrát finomítókat kikötőket különböző drón, illetve fegyvergyárakat támad.

Öroszország pedig gyakorlatilag áttért arra, hogy nemcsak a katonai infrastruktúrát támadja Ukrajnában, hanem a civil infrastruktúrát is.

Egész egyszerűen ki akarja fárasztani az ukrán társadalmat, hogy az ukrán társadalom mondja azt, hogy elég.

De hadd utaljak vissza, hogy azt gondolom, hogy ez nagyon nehéz lesz.

A mostani korábban említett tüntetéseken sehol fel nem merült az, hogy fejezzék be a háborút.

Sőt pont azt akarják elérni, hogy még hatékonyabban tudjanak harcolni.

Tehát elég határozott a háborúk melletti kiállás Ukrajnában.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ez ez jellemző a jellemzi a frontokat.

Ebből az egyiknél ugye említettem, hogy a kifárasztás és a felőrlés, ez az oroszok taktikája és ez a stratégiája is, azt gondolják, hogy egyszer át fog törni ez az egész történet, vagy vagy azért fog meggyengülni Ukrajna, mert a nyugat megunja a támogatását, vagy azért fog meggyengülni, mert egész egyszerűen a társadalom megunja a a háborút és és rákényszeríti a politikai vezetést a a békére.

Az orosz mélységi csapásoknak szerintem más a funkciója.

Két dolgot érdemes szerintem látni.

Az egyik az utánpótlás és a és az utánpótlásnak a az akadályozása. >> Most az ukrán mélységi csapásoknak >> Igen.

Az ukrán mélységi csapásoknak, tehát amit Oroszországban az ukránok végrehajnak, itt a logisztikát azért támadják, hogy megnehezítsék az utánpótlást.

Például van egy M14-es, ha jól emlékszem, M14-es út, amit a Krimet látja el.

Azt például nagyon sokszor támadják az ukrán drónok, de ugyanígy támadják egyébként a a a feketetengéri flottát.

Ezt egyébként támadják a civil feketetengeri flottáját Ukrajnának az oroszok is.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Tálas Péter
  • Zelenszkij

Szervezetek, cégek

  • Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel”

Miről szól ez az epizód: „Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel”?

A Klasszis Podcast külpolitikai adásában Tálas Péter biztonságpolitikai elemző az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket vitat meg. Szó esik az orosz társadalom háborúval való szembesítéséről, az Európa és a NATO által fejlesztett védelmi képességekről, valamint az ukrán… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel”?

Fő témái: háború, külpolitika, biztonságpolitika, nato, oroszország, ukrajna.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lángba boríthatják az ukrán drónok Oroszországot? Klasszis Podcast Tálas Péterrel”?

Megjelenés: 2026. 08. 02.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/langba-borithatjak-az-ukran-dronok-oroszorszagot-klasszis-podcast-talas-peterrel-6f4cc042

Több epizód a Klasszis Podcast-ből