Klasszis Podcast

Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel

· PT51M57S

Összefoglaló

A mai adásban Raskó György agrárközgazdász a magyar mezőgazdaság súlyos helyzetéről beszél. Elmondja, hogy a pusztító aszály miatt a kukoricaföldek nagy része megsemmisült, ami minden idők leggyengébb termését eredményezi. Kiemeli, hogy bár nincs inflációs veszély, egyes…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 08. 05.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter
Témák
mezőgazdaság, aszály, élelmiszerár, gabonaexport
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Magyarországon kukoricából hiány lesz.

Az Alföldön pusztító, elképesztő aszály miatt a kukorica földek nagy része megsemmisült.

És ott döbbent döbbent rá Magyar Péter, hogyha ne talántán [zene] valaha ő ilyen pozícióba kerül, akkor itt a vízvisszatartás, vízmegtartás és öntözési infrastruktúrát azonnal neki kell állni, fejleszteni.

Mennek a hatalmas nagy lineár öntöző berendezések.

Nagyon pazaró módon [zene] öntözik a kukoricát. 2020-ban egy átlag [zene] két négy fős család, ahol a férj és feleség is dolgozik, a elköltött élmiszerre a havonta olyan 105-10000 Ft-ot, most pedig 2200et.

Ez a Klasszis Podcast. >> Csütörtökig minden délután 40 fokos hőmérséklet várható.

A Duna vízállása Budapestnél 9 cmre csökkent.

Szeretettel köszöntöm a klasszis podcast nézőit.

A mai vendégünk Raskó György agrárközgazdász. >> Jó napot kívánok.

Üdvözlök én is minden nézőt hallgatót. >> Négy évvel ezelőtt elég hasonló volt a helyzet. 2022-ben is egy nagyon erős aszály volt Magyarországon.

Milyen hasonlóságok és milyen különbségek vannak a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, illetve lehet-e azt látni augusztus elején, hogy ez egy súlyosabb aszály lesz-e, mint az akkori?

Hát ez nagyjából akkora a száj, mint ami volt az Alföldön 2022-ben, akkor ugye közel 1000 milliárd Ft értékkiesés történt, és hát amögött hatalmas veszteség van, amit egyes termelők, egyéni és társas vállalkozások akkor elszenvedtek.

És akkor nemcsak a az aszály okozta, termelői károk kerültek középpontba, hanem pont ebben az időszakban az ukrán orosz háború miatt egy élelmiszer a inflációrobbanás is történt, ami hát egyértel spekuláció eredménye volt.

És ez az élelmiszer infláció a közép-Európa országok közül Magyarországot érintette legjobban.

Aztán emiatt az Orbán kormány még a választások előtt árbefagyasztást rendelt el nyolc, majd később 10 mezőgazdasági alapvető termékre élelmiszerre.

De hát ez sem tudta megfogni azt az őrületes inflációt, ami akkor történt 24,7%-kal csak egy év alatt nőtt az élelmiszer hárszínvonal.

És a különbség [torokköszörülés] a mai helyzet az és a 2022-es között az, hogy most igazából nincsen inflációs veszély, tehát élelmiszerrobbanás egészen biztosan nem lesz annak ellenére, hogy a mostani aszály ugyanolyan súlyos, mint ami volt 2022-ben.

Valóban vannak olyan hónapok, amikor élelmiszer deflációról van szó.

Viszont néhány gyümölcs, illetve zöldség, például a dinnye, a citrom, a sárgarépa, illetve a burgonya ára, az azért meredeken emelkedik hónapról hónapra.

Ennek így a szezonalitás az oka, vagy esetleg az emelkedő üzemanyagárak, műtrágyaárak, vagy mások elmögötte.

A ez a kisebbik rész, elsősorban a szezonalitás helyzet az, ami ezt okozta. >> [torokköszörülés] >> őszi hónapokra alapvető élelmiszerek vonatkozásában jelentős élelmiszerdákulásra nem kell számítani.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon ugyan minden idők legalacsonyabb gabona termése lesz, de mellettünk például Romániában pedig rekord a gabona terem az idén.

És hát legyünk őszinték, Oroszország is elképesztő mértékben fogja tudni növelni az exportját gabonából, elsősorban buzából, mert nagyon jó termés lesz ebben az évben, és jelentős készletekkel is rendelkeznek az oroszok.

Tehát itt a mediterrán térségben a a román, az orosz és részben az ukrán exportkészség egészen biztosan moderálni fogja e mezőgazdasági nyersanyagok á szintjét.

Tehát az nem fog tudni átgyűrűzni az élmiszerekben.

És nemcsak ha regionális piacon van egy ilyen kiegyensúlyozott keresletkínálati helyzet, hanem globálisan is, hiszen Brazília minden idők rekordját termeli szójából, kukoricából.

Tehát és az Egyesült Államokban megint brutális mennyiségű kukorica fog teremni, ezért e nyersanyagok és hasonlóan igazára szójára, szójadarára, tehát alapvető mezőgazdasági nyersanyagok globális keresletkínálata megfelelő, és hát olyan készletekkel rendelkeznek az egyes országok, hogy még a spekuláció sem tud egy jelentős mezőgazdasági nyersanyag árrobbanást előidézni, függetlenül attól, hogy Európa komoly vesztese ennek az időszaknak.

Tehát akkor elmondható, hogy Magyarországon sem várható hiány bármelyik növényből vagy termésből. >> Magyarországon kukoricából hiány lesz, ez egyértelmű.

Részben azért, mert a vetésterület mindössze 675000 hetár, ami minden időjük legalacsonyabb kukoricavetést területe.

Másrészt pedig az Alföldön pusztító, elképesztő aszály miatt kukorica földek nagy része megsemmisült.

Azért kukoricából szerintem 3 millió tnánál többen fog teremni, és csak a hazai ipari célú feldolgozás kukoricából igényel 2,6 2,7 millió tnát.

Tehát azt lehet mondani, hogy már takarmányozása sem igazán maradna.

Exporttról pedig egészen bizonyosan semmi.

Pont az ellenkezője fog történni.

Magyarország legalább 1 millió tonna kukoricát kénytelen szimpantálni a következő 12 hónapban. >> Békés és Hajdú Bihar megyében, amikor 2022-ben ugye az előző aszály pusztított, akkor a 2020-ashoz képest egy hetedére esett vissza mind a két megyében a termés.

Hasonló várható ezek szerint most is.

Melyik azok a megyék vagy térségek, amik [torokköszörülés] a legérzékenyebbek Magyarországon a klímaváltozása?

Hát a homokhátság, a teljes nagykunság északbékés ekörbe tartozik. jásságot külön kiemelném rettenetes a helyzet ott is.

Tehát Alföld közepe az, ami leginkább érintett, illetve az Alföldnek a délnyugati területei.

Dunán túlon érdekes módon a Mezőföld az egyik ilyen kritikus terület, ahol az aszály nyil valószínűleg jelentős károkat fog okozni.

Ugyanakkor alpokalja a és dél nyugati részek, tehát Baranya, Zala, Somogy a ezekben a megyékben az aszálykár sokkal kisebb lesz.

Lesz aszálykár, az össz korábbi termésátlagok az valószínűleg 25-30%-kal kisebbek lesznek, de az még mindig egy nagyjából elviselhető kár. és nem pedig olyan rettenetesen pusztító, ami a járságban, nagykunságban, homokhátságon történik az idén. >> Az ekonomiszta az egész országra kiterjedő term és kiesés kárát 200 milliárd Ftra becsülte, és a közösségi oldalán írt arról, hogy ez inkább 470 és 500 milliárd Ft közé várható.

Hogyan jön ki ez a becslés, és miből áll össze ez az összeg?

Ö, azóta eltelt ugye három hét, és valószínűleg még nagyobb lesz a kár.

Pontosabban az értékkiesés, ami nem feltétlenül azonos egy gazdálkodónak a veszteségével, de a lényeg az, hogy a Magyarország normál években tud termelni 14-15 millió tonna gabonát.

Legyen kerekszám, ugye 15 millió.

Ennek az értéke nagyjából egy 3 milliárd euró, vagy most azért elkezdtek emelkedni az árak, tehát lehet azt mondani, hogy olyan 3,sés fél milliárd euró értékről van szó.

Most ebben az évben 9 millió tonna lesz a legjobb esetben a gabonatermés, ami annyit jelent, hogy csak 1,8 milliárd euró értékű az, ami várható.

És ez még csak a gabona, és ehhez még hozzájön majd az olajos mag is.

Tehát a kettő együtt ugye 1,2 milliárd euró, ami a gabonafronton van, ez nagyjából már olyan 420-430 milliárd Ft, de hát napraforgóból is lesz jelentős kiesés.

Vagyis most azt mondom, hogy Olajosmag és gabonából valószínűleg a 600 milliárd Ftot el fogja érni az az értékcsökkenés, ami döntően aánynak tulajdonítható, illetve annak a kárnikulának, ami a kukoricát a megtermékenyítés időszakában vágta tönkre azáltal, hogy a pollenek egyszerűen elégtek, tehát le se érte, nem tudta megtermékenyíteni magát a kukorica.

Ebből ez az országban vannak területek, például Balaton Felvidéken teljesen döbbenetes, hogy ott van 4-500 hetáros táblák egybe és zöld még ugyan a kukorica, de nincs rajta semmi termés. >> Ühüm.

Ez a 600 milliárd Ft, ez már a GDP arányában is mérhető. 22-ben 1,4%-kal vetette vissza a GDP, a magyar GDP növekedést a az aszály.

Idén is ilyen 1% fölötti >> 1% körül valószínűleg 1% körül ez is megtörténik.

Most idén valamivel jobb a helyzett a gyümölcs és zöldség fronton, tehát ott nem történt akkor a [torokköszörülés] kár, akkor nem volt jelentős jégkár, nem volt olyan dermesztőhideg a virágzáskor, ami hát elvitte volna a termést [torokköszörülés] már az elején.

Azt lehet mondani, hogy a gabona és olajos magvakhoz képest azért a zöldség és gyümmets ágazatban nem lesz ilyen kiugró mértékű kár, de természetesen a vízhiány, a nedvesség csapadékhiány a gyümölcs érését rontja olyan szempontból, hogy aszott szemekkel keletkeznek, nem pedig szép ropogós, piros alma, szilva és egyébbe más termék.

Tehát emiatt valószínűleg itt is 100 milliárdos nagyságrendű az az értékkiesés, ami hát az időjárásnak, klímaváltozásnak köszönhető.

Visszatérve a kukoricára és arra, hogy importálni kell, jó ötletnek tartaná, hogyha az ukrán gabonai porttilalmat feloldaná a kormány.

Erre ugye most nincs sok esély, nem is kommunikálna, nem is kommunikálnak ebbe az irányba, de ha egyszer csak úgy döntenének, hogy feloldanák és jöhetne be Ukrajnából Magyarországra gabona, az az vajon jó ötlet lenne?

Én azt gondolom, hogy a az ukrán kukorica regionális piaci ára az nem térhet el jelentősebben azoktól a regionális kukoricaáraktól, ami van mondjuk Romániában vagy éppen Lengyelországban, ami egy ami megint egy közel 10 millió tnát fog termelni kukoricából, de Szlovákiából is beszerezhető a hiányzó. mennyiség.

Én soha nem támogattam a ukrán embargót, mint agrárközgazdász, mert én gondolok a hazai állattenesztőkre és a hazai tehát feldolgozó iparra, etanolgyárakra, izoglukkóz gyárakra.

És azt gondolom, hogy azoknak is vannak érdekei, és ez nemzeti érdek, hogy ezek a gyárak megfelelő áron megfelelő minőségű alapanyaghoz üssanak.

És hát ott van több 10000 olyan a sertéstartó, a tejtermelő, akiknek szintén nem mindegy, hogy a alapanyagban, mármint a takarmányköltségekben egy alapanyagtétel a politikai megfontolások miatt jóval többe kerül. mint amit piaci oldalról jogosnak lehetne tartani. >> Tehát összességében a magyar mezőgazdaság többet nyerne, mint veszítene. >> Hát többet nyerne vele.

Hát ez egy túlpolitizált [horkantás] ügy volt, meglett a következménye.

Orbán kormány gyakorlatilag ebbe a szélszőséges irracionális politizálásba belebukott.

Én, mint agrárközgazdász, úgy gondolom, hogy a élelmiszerárak több mint 80%-os emelkedése öt év alatt ez volt az igazi oka annak, hogy ilyen gyengén teljesített a választásokon az Orbán kormány, hiszen a 1900 nem is nem is menjünk vissza magyarulunk 2020-nál, tehát nem kell egy ennél hosszabb időtáv. 2020-ban egy átlag két négy fős család, ahol a férj és feleség is dolgozik, a elköltött élmiszerre a havonta [torokköszörülés] olyan 105-10000 Ft-ot, most pedig 2200et.

Ez azt jelenti, és ez több mint a 80%-os élelmiszerinfláció, de miért?

Mert azok, amiket a szegényebb családok fogyasztanak, a zsírszalonna, krumplé és egyéb ilyen termékek, azoknak az árszínvonala 100% fölötti ütembe nőtt.

A lazac meg a kaviár az csak 30%-kal, de csokoládék is érdekes módon csak ilyen 40% körül. vagyis a luxus élelmiszerek drágulása nagyon szerény volt ahhoz képest, amennyivel az alapvető élelmiszerek drágultak ebben a elmúlt öt évben.

Vagyis egy családnak a 2020-hoz viszonyítva, amikor nagyjából 1000 Ft volt az élelmiszerre fordított kiadása, most ez 2600000 Ft. hatalmas tétel.

Akárhogy is nézzük, mert hogyha százalék-os arányban nézem, akkor 2020-ban a KSH adatok szerint nagyjából 20-21% volt az élelmiszerki a családi háztartásokban az átlagnál.

Igen ám, de ez az átlagra vonatkozik, mert 2020 és 2026 között elképesztően nőtt a jövedelem differenciá nőttek a a bérek és a jövedelmek a felső rétegeknél, és az üzyítva nagyon szerény mértékben a medián, illetve azalatti jövedelem rendelkezők között, tehát egy szétnyílt ez a gap, az átlagnál van ez a 27-28%.

De a médián [torokköszörülés] jövedelműek és az azalattiaknál bizony ez 30% fölött van. >> Ez az arány, ez emelkedhet tovább.

Ugye azt említette, hogy nem várható nagyobb élelmiszerinfláció, de emelkedhet például 40%-ig az élelmiszerre fordított összeg a kiadások arányában. >> Hát a a de az biztos, hogy az alsó ötödnél már most 40% vagy a fölött van.

A én azt gondolom, hogy komoly áremelkedés most az alapvető élmészek esetében sem fog történni.

És hát bízni lehet abban, hogy a Tiszakormány tartja az ígéretét és a alapvető élm áfas szintjét 5%-ra csökkenti. kezdeni fogja jövő áprilisban a zöldség és gyümölcsáfa 27-től 5%-ra való mérséklésével, majd pedig a gazdaság és költségvetés teljesítő képessége arányában ki fogja terjeszteni az összes alapvetői élmiszerre az 5%-os áfát.

Meggyőződésem, hogy ma kiskereskedelemben olyan elképesztő verseny van a láncok között, hogy egyik lánc sem engedheti meg magának azt, hogy azt az áfa előnyt, ami a csökkentésből adódik, azt eltegye a zsebébe.

Meg fog küzdeni a fogyasztóért, a vásárlóért.

Azért ez a kiélezett verseny, amit a diszkontláncok diktálnak ma Magyarországon, kizárt, hogy a csökkentett, tehát 275%-ra csökkentett áfa ne okozzon egyfajta deflációt alapvető élelmiszerek fogyasztói árában.

A Tiszakormány következetesen úgy fogalmaz, hogy az egészséges élelmiszerek áfáját csökkenti 5%-ra.

Van esetleg valami belsős információja arról, hogy az egészséges élelmiszerek alatt mit értenek? >> Szerintem ez inkább egy politikai hát vagy inkább ilyen reklámfogásnak tekinthető, de nyilvánvaló, hogy a alapvető élmiszerek egészére fog vonatkozni.

Például lehet, hogy a cukorra nem, mert tudjuk, hogy a cukor az nem egészséges.

Ezt mondják legalábbis a táplálkozás szakértők.

Én is azt gondolom, hogy a cukor áfája nyugodtan maradhat 27%, tehát hogy konkrétan megnevezzek egy nem igazán egészséges alapvető élmészet.

Ilyen a cukor, de azért a többi gondolunk bármelyik húsfélére, vagy halfélékre, vagy éppen zöldség gyümölcsre, azért az szinte mindegyike nevezhető egyben egészséges élelmiszernek is. >> Lengyelországban már régóta tartó gyakorlat, hogy csökkentették, azt hiszem, 5%-ra a az élelmiszerek álfáját.

Járt ez ott valamilyen hátránnyal, vagy vagy volt ennek valamilyen hátulütője? vagy csak felpörgette a gazdaságot, az emberek egészségesebben ettek és olcsóbban. >> Hát a lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerűen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Suzuki Zrt.

Tickerek

  • OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel”

Miről szól ez az epizód: „Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel”?

A mai adásban Raskó György agrárközgazdász a magyar mezőgazdaság súlyos helyzetéről beszél. Elmondja, hogy a pusztító aszály miatt a kukoricaföldek nagy része megsemmisült, ami minden idők leggyengébb termését eredményezi. Kiemeli, hogy bár nincs inflációs veszély, egyes… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel”?

Fő témái: mezőgazdaság, aszály, élelmiszerár, gabonaexport.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megsemmisült a magyar kukoricaföldek nagy része – Klasszis Podcast Raskó Györggyel”?

Megjelenés: 2026. 08. 05.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/megsemmisult-a-magyar-kukoricafoldek-nagy-resze-klasszis-podcast-rasko-gyorggyel-c3b70bab

Több epizód a Klasszis Podcast-ből