Klasszis Podcast

Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal

· PT1H4M9S

Összefoglaló

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Klasszis Podcastban elemezte az Magyarország uniós forrásaihoz való hozzáférését befolyásoló feltételeket. Kiemelte, hogy bár a legtöbb feltétel teljesíthető, a gyermekvédelmi törvénnyel és a menekültügyi szabályozással kapcsolatos két…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 05. 21.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
uniós források, külpolitika, gyermekvédelmi törvény, menekültügyi szabályozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én már abban az elmúlt egy hónap során egy megkönnyebbüléssel érzem élem meg, hogy nincsenek ezek a reklámok, nem jönnek a megafonosok, nincs a nemzeti konzuláció, nem ömlenek az óriás plakátok meg a YouTube hirdetések, meg a >> már egy kicsit jobb érzés a közéletben benne lenni.

Itt kell a jó indulat az Európai Unió részéről, vagy a bizottság részéről.

Én úgy érzékelem, hogy a magyar kormánynak most van egy kegyelmi időszaka.

Én ezt a jelzéseket kapom, meg ezt veszem ki a hírekből is, de háttérinformációból [zene] is.

Van két két [zene] politikailag kényes kérdés.

Itt itt kell kompromisszumokat kötni. >> Ez a Klassis podcast. >> Jó napot kívánok.

Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

Ez itt a klasszis podcast, a klasszis média műsora, annak is a külpolitikai, geopolitikai kiadása.

Én Véber Balázs vagyok, és köszöntöm is mai vendégünket, Szent Iványi István külpolitikai elemzőt. >> Én is köszöntöm a kedves hallgatókat, nézőket és és téged is.

Bará >> köszönjük, hogy elfogadtad vagy elfogadta a meghívást.

Azt hiszem eléggé turbulens időszakot élünk, úgyhogy lesz miről beszélnünk a műsorban.

Ö mindenképp ugye kitérünk a Tiszaak a külpolitikai terveire.

Ugye Magyar Péter útján ugye most éppen most szerda reggel van, amikor szerda délelőtt van, mikor felvesszük ezt az adást.

Éppen Varsóból élőzik a a miniszterelnök, erről mindenképp beszélünk, illetve a bécsi útjáról is beszélünk, az uniós viszonylatról.

Ugye Brüsszel viszonylatában elég fontos kérdések vannak, hiszen mindenki azt találgatja, hogy haza tudjuk-e hozni az uniós pénzeket.

Mindenképp szerintem érdemes beszélni a vetó kérdésről, akár Oroszország, akár Izrael vonatkozásában, az ukrajnai háborúról.

Nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz a NATO-val.

Ugye itt elég aggasztó hírek jöttek a közelmúltban, illetve nyilván ki azért kitérünk a végén az iráni válságra is, amely most úgy tűnik, mintha nyugvóponton lenne, de szerintem bármikor berobbanhat, de erről majd el el elm elmondja a véleményét.

Tehát elég izgalmas témák lesznek, de mielőtt belevágnánk, két szolgálati közleményem lenne.

Az egyik, hogyha még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra.

A másik, hogy továbbra is elérhetnek minket természetesen privát bankáron, Mforon és piaci és profiton.

Ugye említettem az előbb a külpolitikai témákat, de elő előtte azért én egy ilyen általános kérdéssel indítanék, merthogy mégis bizonyos szempontból történelmi időket élünk, vagy hát nem tudom, hogy ez túlzó-e ez a megfogalmazás, de ugye az elmúlt másfél hónapban azért nagyon alapvető változások történtek a magyar politikai életben. is kíváncsi lennék a véleményére vagy véleményedre, hogy te hogyan gondolod, hogy igazából mi az, ami most történik velünk, vagy az országgal.

Ez egy kormányváltás, ez egy korszakváltás, ez egy rendszerváltás.

Tehát hova hova melyik polcra rakod ezt a mostani fejleményeket? >> Igen.

Hát tektonikus változások történtek a magyar belpolitikában, és én úgy látom, hogy a külpolitikában is erről majd fogunk hosszabban beszélni.

Ha itt el kell helyezni, akkor én azt mondanám, hogy mindenképpen több, mint egy kormányváltás.

Itt leginkább szerintem rendszerváltásnak lehet nevezni, hiszen az előző időszakot Orbán Viktor maga egy rendszernek nevezte, a NER.

Ugye az azt jelentette, hogy nemzeti együttműködési rendszer.

Ugyan együttműködés nem volt, de rendszer az volt, tehát Orbán rezsény volt.

Ennek a leváltása történt nagyon egyértelműen, választói akarattal, túlnyomó többséggel.

És ennek vannak következményei minden területen.

Tehát látható az, hogy az élet minden területén radikális változásokra számíthatunk, beleértve a külpolitikát is. >> Ha már akkor [horkantás] külpoliták külpolitikánál vagyunk, ugye Magyar Péternek az első egyik választási ígérete volt, hogyha ő nyeri a választást, akkor az első útja Varsóba vezet, nem Bécsbe, nem Brüsszelbe, hanem Varsóba.

Ugye az elmúlt egy napban már láthattunk is, hogy ezt a közösségi médiában eléggé ki is aknázta ezt a az utat.

Ugye láttuk, ahogy a kormánytagokkal közösen vonatozik Krako, vagyis előbb előbb azt hiszem repülőre szállt, aztán vonato onnan élőzött sajtótájékoztató, ugye felvonult Krakó utcáin, ólég nagy figyelmet keltve, tehát elég nagy médianyilvánosságot keltve.

Szerinted mennyire volt jó választás ez, hogy akkor első út varsó? >> Én alapvetően egyetértek ezzel a választással.

Volt ugye már korábban is ilyen, hogy a Varsó tekintették a legfontosabb térségbeli partnernek, és ez így is van, különösen azért, mert az elmúlt négy évben ezek a kapcsolatok nagyon megromlottak, mélypontra kerültek, és már nem csak a Tusz kormányzattal, hanem az azt megelőző piszkormányzattal is emlékezünk vissza. elsősorban az Orbán kormány orosz barát, illetve ukránellenes politikája miatt egy szakadás következett be.

Ugye Duda elnök, az előző rendelnök azt mondta, hogy Magyarország és Lengyelország útjai ketté váltak.

Kacsinski, aki korábban szoros szövetségese volt Orbánnak, azt ajánlotta, hogy menjen el szemorvoshoz, hogyha nem látja, hogy pucsában mi történt.

Tehát tehát ezek nagyon mélypontra mentek, és nem csak a nagypolitika szintjén, hanem sajnos a társadalmi szinten is.

Ugye mi történelmileg azt örököltük, hogy hogy nagyon kevés olyan ország van, ahol a magyarokat kifejezve szeretik, barátinak tartják.

Tud én kettő ilyet ismerek Európában.

Ez Lengyelország és Finnország, ahol ahol lehetett tudni, hogy egy népi rokonszenvis van a mond.

És hát ugye az elmúlt évek politikája azt okozta, hogy mind Lengyelországban, mind Finnországban nagy mértékben csökkent a lelkesedés Magyarország iránt a társadalomban is.

És ez nagyon nagyon nagy baj, mert ez az infrastruktúrája a jó kapcsolatoknak, hogy van egy társadalmi háttere.

És hát bizony itt is egy nagy rombolás történt az elmúlt négy évben.

Ezért tartom én nagyon szerencsésnek, hogy erre az utazásra sor került, ami minden szempontból hát gyakorlati jelentősége is van, de szimbolikus jelentőségei.

Ugye ez az első egyik legfontosabb szimbólum ez.

De van, de tele van szimbólumokkal.

Tehát önmagában az, hogy menetrend szerinti repülővel mentek, aztán utána vonatra ültek.

Sőt, a társ a delegáció egyik része az az egy fapadossal jött, a vizerrel utazott.

Szimbólum az is, hogy a tárgyalások után elmennek szintén vonattal Danba.

Ugye Dansk az európai a közép-európai ellenállás szülővárosa, azt mondhatnánk. 1980-ban innen indult a szolidaritás mozgalom. találkoznak annak a legendás vezetőjével, Lech Valenzával, aki hát egy jelképe volt a keletur vagy közép-európai ellenállásnak.

Tehát ezek mind nagyon jól föl van föl van építve szimbolikával, és remélem, hogy gyakorlatilag is sokat fog hozni a kétszág kapcsolatainak a megerősítését, szorossátételét.

Ugye ahol azt ígérte a Magyar Péter, hogy ő újra éleszti a visegrádi négyeket.

Ez Lengyelország nélkül nem megy.

Lengyelország a legmeghatározóbb országa ennek a visegrádi négyeknek.

Ez ugye Tets halott, megint csak az elmúlt négy év politikája miatt.

Gyakorlatilag szétesett, megdert, nem működik.

És hát ugye Magyar Péternek rendkívül ambiciózus tervei vannak, mert szeretné kibővíteni minimum Ausztriával, de mondott már Szlovéniát, Horvátországot is.

Ugye a nyugati sajtóban egy kicsit meg is vádolták azzal, hogy ő az osztrák-magyar monarchiát akarja föltámasztani.

De egyébként a következő útja rögtön innen egyenesen Bécsbe vezet, ahol nyilván ez lesz a legfontosabb kérdés, hogy Ausztriát megnyerje ennek az ügynek. és eb kell nyerni a partnereket is.

És én még egy valamit remélek, ami nagyon fontos, és itt itt remélek egy kis segítséget a lengyelektől, hogy a magyar az újmagyar kormány szakított egyértelműen az elődjének az erős ukrán ellenességével és orosz barátságával, de én még mindig érzékelek egy bizonyos bizonytalanságot a vagy lehet, hogy csak még nem mondták ki nyíltan, hogy ők ebben mit gondolnak.

Én azt remélem, hogy a lengyelek, én jól ismerem Radek Sikorskit, a külügyminisztert, régóta többször találkoztam, Tuszkal is találkoztam 2022-ben, amikor itt járt én kísértem satöbbi.

Tehát én azt remélem, hogy ők ők meg fogják erősíteni a magyar kormányt abban, hogy az ukrán kapcsolatoknak geostratégiai jelentősége van egész Európa és azon belül Magyarország és a térség szempontjából.

Tehát, hogy fölismerik, hogy ez nem egy partikuláris dolog, hanem ez egy nagyon fontos stratégiai érdek, hogy Ukrajnát támogassuk ebben a küzdelmében, amit folytat, mert ez értünk és folyik.

Ezt biztos, hogy a lengyelek, akik ezt átérzik, akik ezt tudják, azt ezt fogják érzékeltetni a magyar kormánynak is. >> Hogyha már a V4-eknél vagyunk, ugye ez elég elég sokszor elhangzik a sajtóban, hogy V4-ek, visegrádi négyek, de szerintem ugye az embereknek a többsége, vagy legalábbis feltételezem igazából nem feltétlenül tudja, hogy mi ennek a jelentősége.

Tehát, hogy lehetne ugye említetted is, hogy ez az Orbán kormány alatt eléggé tetszhalott állapotba került ez az együttműködés.

Igazából ez az EU-n belül nyilván ez egy EU-tól kvázi független szervezet, de nyilván együttműködik az EU-val.

Igazából, hogy lehetne megfogni a visegrádi négyeknek a jelentőségét?

Mi mi az, ami miatt ez nekünk nagyon fontos lenne, hogy működjön? >> Hát azzal kezdeném, hogy a magyar külpolitikának a rendszerváltása óta egyetlen fontos és tartós innovációja az a visegrádi lények.

Semmi mást nem tudott produkálni, aminek nemzetközi jelentősége van, mint és és pozitív, mert ugye Orbánpolitikának is volt, de hát az nem nem pozitív.

Na most ugye nyilván az eredeti célkütűzések azok valójában az euroatlanti csatlakozás elősegítése volt.

Sokáig volt egy útkeresés az V4-ek esetében, hogy most mivel is foglalkozzanak.

És aztán rátaláltak egy szereprel, ami sajnos most nincs, de kell.

Ez az, hogy egy nyomásgyakorló csoportként működik egy platformként az Európai Unión belül.

Nagyon fontos volt, amíg ez működött, hogy minden európai tanácsülés előtt összejöttek a V4-ek, hát ez ugye négy éve nincs már.

És és egyeztették az álláspontjukat, és ahol meg tudtak állapodni, ott egy erős állásponttal tudtak színre lépni.

Nem véletlen, hogy Angela Merkel egyszer kirohant és azt mondta, hogy nagyon ideges, amikor meghallja ezt a szót, hogy V4-ek.

Tehát őket zavarta ez, mert addig ugye ilyen egyeztetést csak a németek és a franciák folytattak rendszeresen a tanácsülés előtt.

Ők egyeztettek egy álláspontot és az átment és csak megjelent egy másik blokk, méghozzá egy elég erőteljes blokk, amíg ez működött.

És ez ez nagyon fontos lenne, hiszen nagyon sok közös érdekünk van ennek a négy országnak és remélem, hogy ez helyre tud jönni.

És ez Ausztriával kiegészül, és még főleg, hogyha még Szlovénián Horotz, akkor ez egy nagyon erős csoportm, >> akkor ez már egy blokkoló kisebbséggé is elő össze tud állni, tehát egy minősített többség esetén is.

Az más kérdés, hogy nem tudjuk, hogy nem tudjuk, hogy meg tudja-e csinálni, mert én, mert ugye Ausztria már egyszer majdnem belépett a 90-nek hiszem 97-ben.

Mindenki úgy tűnt, hogy egyetért, és már ott álltak a az előszobában, amikor Basav Klaus, ugye hát ismerjük őt, ő egy elég önfelütse miniszterelnek volt, az utolsó pillanatban blokkolta és megvétózta.

Ugye itt itt egyhangúság van, tehát itt bármely tagál nem tudjuk, hogy most hogy áll hozz ehhez a többi ország.

A CEP politikában van egy féltékenység Ausztriával szemben.

Tehát ugye ők úgy érzik, hogy azért ez ez nagyobb súllyal a szláv népek csoportja.

Ha bekerül egy másik nem szláv is a magyarok mellé, akkor ez egy átlendítheti a a súlypontot.

Legalábbis a Klausnál szerepet játszott.

Tehát ezt nem kéne ilyen etnikai alapra helyezni.

Ezt a Igen. >> Egyébként ez ha már itt tartunk, csak így felmerült a kérdés.

Azt azt szerinted te reális lehetőségnek vagy veszélynek, nem is tudom hogyan fogalmazzak, látod, hogy egyfajta szakadás jön majd létre az EU-ban, tehát lesz egy nyugati mag, és akkor létrejön a V4-ek mellett, vagy a V4-eknek a nem mellett, hanem V4-ekkel a központban egy kvázi keleti mag, amelyik egy kicsit máshogy képzeli el mondjuk az EU jövőjét.

Hát az igazság, hogy ez ma sem egységes ilyen értelemben az Európai Unió ugye megkülönböztetik általában a az északi államokat, ebbe beleértve Finnország, Svédország, Dánria mellett a a baltiakat és és még Hollandiát is beképz a a klasszikus nyugatiakat, Német, Ausztria, Németország, Franciaország és a déliet, ez a Spanyolország, Olaszország, Görögország.

Tehát tehát vannak ez létező tagozódások vannak az Európai Unióban.

Az a fontos, hogy a legfontosabb stratégiai kérdésekben értsünk egyet.

És én úgy látom, hogy ebben nekünk két két politikus nagyon sokat segített, és és most egy összekovácsolódóban van az Európai Unió ilyen szempontból.

Ezeket úgy hívják, most nyilván meg fog lepődni, hogy Putyin és Trump.

Mind a kettőnek nagyon fontos szerepe volt abban, hogy Európa önmag tudatra ébredt, és ráébredt arra, hogy hogy önmagát kell megvédenie, saját érdekei vannak és nem számíthat másra.

Ez ugyanis idáig nem így volt.

Tehát nem volt veszélyérzet korábban az Európai Unióban. hogy az Oroszország agressziója váltotta ki a veszélyérzetet, és nem volt olyan érzette, hogy neki, hogy ő magányos, mert mindig arra számított, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül mellette áll.

Ezek a feltételek megváltoztak, és ezek elindítottak egy nagyon pozitív folyamatot, ugye ez a hajlandó koalíciója az Európai Unión belül.

Ennek éppen nagy fékezője volt korábban a magyar kormány.

Én azt remélem, hogy ehhez is csatlakozni tudunk, mert ez ez biztosítja az Európai Unió autonómiáját, önállóságát, fönnmaradását.

Különben [torokköszörülés] marginalizálódik, teljesen jelentéktelenné válik, irrelevánssá válik.

Most meg kapta ezt a feladatot a történelemtől, és én remélem,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal”

Miről szól ez az epizód: „Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal”?

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Klasszis Podcastban elemezte az Magyarország uniós forrásaihoz való hozzáférését befolyásoló feltételeket. Kiemelte, hogy bár a legtöbb feltétel teljesíthető, a gyermekvédelmi törvénnyel és a menekültügyi szabályozással kapcsolatos két… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal”?

Fő témái: uniós források, külpolitika, gyermekvédelmi törvény, menekültügyi szabályozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ezt kéri Brüsszel Magyar Pétertől a pénzesőért cserébe – Klasszis Podcast Szent-Iványi Istvánnal”?

Megjelenés: 2026. 05. 21.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/ezt-keri-brusszel-magyar-petertol-a-penzesoert-cserebe-klasszis-podcast-szent-iv-775bb6d4

Több epizód a Klasszis Podcast-ből