Klasszis Podcast

Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast

· PT54M25S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast legújabb adásában Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója és a műsorvezető a magyar gazdaság és pénzpiacok közelmúltbeli, gyors változásait elemzik. Szó esik a Budapesti Értéktőzsdén tapasztalt történelmi csúcsokról, a forint erősödéséről és az…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 04. 28.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Zakár Tivadar, Wéber Balázs, Magyar Péter, Imre őrinc
Témák
tőzsde, magyar gazdaság, pénzpiacok, forint
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hozott magával egy olyan hurá optimizmust a piacon, ami azt jelenti, hogy az előző gazdasági politikát is lezártuk, tehát az előző gazdasági politikának a mindenféle sajátosságait.

Például ugye az Oppusználnál, mint építőipari cég, akinek a deklarált [zene] nyilvános társaságról van, tehát a deklarált befektetői sztorija üzleti modellje az alapvetően állami építkezésekre épül.

Hát ott azért nem nehéz végiggondolni, hogy igen nagy valószínűséggel az új kormányzati programban nem ő lesz a preferált, és elindult a közgazdasági magyar közgazdasági podcastokban, mindenhol a vita rögtön, ahogy a Magyar Péter meghirdette, hogy az eurót mi kitűztük a zászlónkra, hogy ez most jó, nem jó, kell, nem jó, esszük, szeretjük, [zene] nem szeretjük.

Hát nagyon jó lenne Európa fizetést kapni mindenkinek, ugye, meg Európa utazni nem lenne, de egy csomó problémánkat ez nem oldaná meg.

Ez a Klassis Podcast. >> Köszöntöm önöket itt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában.

Én Imre őrinc vagyok, az M4 privátbankár.hu újságírója.

Hát április 12e óta földsuszamlásszerű változások történtek a magyar gazdaságban, a magyar pénzpiacokon.

Ugye a magyar gazdaságban már úgy még csak a spekulációké a terep, mi várható majdan a Tiszakormánytól, de a pénzpiacok azonnal reagáltak.

Sok éves csúcson volt a forint.

Ugye a magyar tőzsde is történelmi magasságokba emelkedett. 140000 pont fölött is járt ugye a Books Index, estek a magyar államkötvényhozamok.

Úgyhogy tényleg ezeket a földsuszamlásszerű tektonikus mozgásokat fogjuk most kibeszélni.

És hogy ez hurre optimizmus vagy egy tartós felértékelődés a magyar eszközökben, akit pedig elhívtam ma a vendégnek, ő Zakár Tivadar, az Universe Invest befektetés igazgatója.

Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Köszönöm szépen is a meghívást.

Nagyon szívesen jöttem és üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.

Elég sok mindenről fogunk beszélgetni, de azért szerintem az a helyes, hogyha egy kicsit a kiindulóponthoz visszatérünk.

Április 12-e éjszaka, tényleg egy 16 éves rendszer megdőlt.

Az új kormányzó erő kétharmhadós óriási felhatalmazást szerzett.

Az álmos könyvek szerint egyébként amikor egy ilyen hosszú éra lezárul és kezdődik valami új, akkor a piacokon ez egy bevett mozgás, hogy ilyenkor azért láthatunk egy felértékelődést. minden piac más.

Azt gondolom a választásoknak azonban egy nagyon hosszú statisztikája van.

És tényleg teljesen más, hogyha az amerikai piacról beszélünk, teljesen más, hogyha az angol piacról beszélünk, de a választások idején az mindig bármelyik oldal is győz, ott mindig van egy ilyen rövidtávú hurá optimizmus. >> [torokköszörülés] >> Ez azért van, mert persze nyilván attól függ, hogy milyen arányokban.

Ez azért van, mert ott mindig a nyertes oldal az nyilván pozíciókat épít, a a másik oldal pedig mindig pozíciókat épít le, vagy a másik oldalnak szurkoló befektetők, azok meg a a pozíciókat építik le, vagy alakítják át.

De mindenféleképpen a várakozások azok magukkal hoznak.

Egy ilyen horderejű várakozás magával ho átrendeződést a piacon.

És ennek ez nem egy magyar sajátosság, ez gyakorlatilag hát 100-2000 évre vissza vezethető ilyen perjedők statisztikák. >> Viszont akkor, hogyha a szavaiból jól veszem ki, akkor ugyebár a nagy mozgás turbulencia garantált az iránya nem feltétlenül >> Igen.

Tehát az az nyilván mindig változik.

Tehát hogyha a 10 választási periódusnak az eredményeit megnézzük, abból a nyolc általában mindig ö pozitív és optimista.

Persze vannak olyan népszavazások, mint például a Brexit volt, ami hatalmas nagy eséssel járt.

Tehát azért mondom, hogy ezek nem mindig egyértelműek, de azért többségében a statisztikák all over the world, tehát nem csak Magyarországra vonatkoztatva, általában pozitívak. >> Jó, de akkor térjünk rá Magyarországra.

Itt elsősorban mi az, ami hajtotta a felértékelődést, a Tiszapárt, mely ígéretei, vagy mely azzal kapcsolatos várakozások?

Hát egyrészt nagyon sok minden volt már előtte is ugye nagyon-nagyon sok dolog történt és azt [torokköszörülés] gondolom, hogy az, hogy ennyire kiélezett többségben sikeres volt a a Tiszapárt, így mindenféleképpen ez egyfajta hát, hogy is mondjam, hozott magával egy olyan hurá optimizmust a piacon, ami azt jelenti, hogy az előző gazdasági politikát is lezártuk, tehát az előző ö gazdasági politikának a mindenféle sajátosságait.

Azt nem tudjuk, meg nyilván most soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történt volna akkor, hogyha ez nem így történik.

Nyilván láttuk a korábbi választások idején, hogy milyen formációk voltak.

Most a választások előtt abban azt a azokat a forgatókönyveket vizsgáltuk, ami a francia vagy a lengyel [horkantás] forgatókönyv volt.

Tehát, hogyha nézzük a franciáknak a ezt a kiegyenlített politikai erőket, és senki nem bír senkivel, és évek óta killódnak, és tulajdonképpen csak egy ilyen lefelé irány van a tőkepiacukon, hát ott ott ott ott egyértelműen, hogyha az a forgatókönyv válik be, és kiegyenlített erősúly lenne, akkor nyilván nem lett volna ennyire hektikus.

Viszont ugye ott volt a lengyel példa, ahol ugyanez a váltás megtörtént, és akkor amikor a Donalask vezette kormány megkapta a felhatalmazást, ők is visszafordultak Európa irányába.

Őrület lendület indult el, hiszen az a pénz egyébként, ami visszajött Amerikából, Európába, és Európába pedig helyet keres magának, az hát hol máshol találta jó irányt, meg alul értékeltséget, mint közép-kelet-Európában.

És ez gyakorlatilag most megjelent itt Magyarországon is. >> Hát ez a párhuzam érdekes, amit Lengyelországgal vont, de ezt tényleg nagyon sokan megtették.

Hát ott is a fő ígérete a lengyel kormányra kerülő erőnek az uniós források hazahozatala volt.

Akkor feltételezem itt is egy nagyon erős szempont volt a magyar >> egen az van, hogy hogy volt egy van egy vagy volt egy nagyon erős politikai hát mondjuk ezt így politikai kockázatnak a a nyugat-európai befektetők számára.

És ugye az ez az azt gondolom talán ma már közhely, de nagyon jól látszott a magyar piacon, hogy a [horkantás] kibocsátók részvénykönyveiből, a kötvényekből gyakorlatilag nagyon komolyan elment a nyugati tőke az elmúlt öt-h évben.

Ez egy nem mindig volt így, de az elmúlt öt-h évben nagyon gyorsul ütemben.

És hát ezlikviditáshoz vezetett, egy ilyen pangó állapothoz vezetett sajnos a a magyar részvényeken, és egy olyan alulértékeltséget adott különösen egyébként a a az orosz ukrán háború megindulásakor, ami egy nagyon erős nyomás volt, egy nagyon erős leértékelődési nyomás, és még mindig nem tartunk ott mint ahol ahol Nyugat-Európa árazottsági szinten.

Úgyhogy ez egy, hát hogy is mondjam, inkább arról volt szó most, hogy egy ilyen huráoptimista lendület, és nem csak a magyar befektetők, hanem a külföldi befektetők is megtalálták a magyar piacot, ehhez meg is vették a forintjaikat, és elkezdték a pozíciókat építeni.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ez még nem mindenki.

Tehát amit itt láttunk, az egy pici ízelítő volt akkor abból, ami történhet, merthogy azért még csak a legbátrabbak meg a leg inkább kockázatvállaló befektetők tudtak megjelenni a piacon.

És ez azért különösen fontos folytatás szempontjából, mert a a folytatás az most már ennek a kockázat, politikai kockázat árazódásának lesz a a folyománya.

És májusban jönnek is a hitel minősítések majd, amik amik ugye amiket látni fogunk, hogy most kapunk-e kis haladékot.

Nagyon a hat mondhatjuk azt, hogy a eltoltuk a biciklit a parcéléig Magyarország, >> de azért várható, hogy valamennyi haladékot kap az új kormány ilyen egy egy hónapos működés után még. >> Hát azt látjuk, hogy Európa hogyan reagál, meg azt látjuk, hogy a nagy bankok, akik eddig nyilatkoztak, hogyan reagáltak.

Tehát, hogy a minősítők nyilván nem nagyon kommunikáltak még, hiszen azok most dolgoznak ezeken a számokon, de azt látjuk, hogy az [horkantás] Amerikai Nagy Bankok is meg az európai európai pénzügyi rendszer is pozitívan nyilatkozott.

Tehát ebből következik, hogy várhatóan megvan az a szentiment.

Sőt, az Európai Unió már kifejezetten ki is nyilatkozta, vagy hivatalosan is deklarálta, hogy kérik az új kormánnyal szembeni türelmet, hogy ez mire lesz elég pontosan, és majd mit fognak a a túlnyomó többségében amerikai minősítő cégek kihozni, azért az az egy jó nagy kérdés, hiszen a választások előtt volt ilyen kommunikációs panel némelyiknél, hogy mindegy, a választási végeredmény, a költségvetési hiány fog majd meg a nem tudom én, a makroszámok fognak majd döntőek lenni e tekintetben.

Azzal viszont nyilván nem állunk annyira jól. >> Hát igen, azok nem sokat módosultak még az azóta.

Tehát Igen, hát a költségvetés rosszabb, tehát hogy az az megy áprilisiány adatot is. >> Igen.

Negyed éves gazdasági statisztika holnap fog jönni Magyarországról.

Szóval sok sok sok tényező van, ami még azért amit nem tud például azt se tudjuk, hogy pontosan a költségvetés a a hiányt látjuk.

Az, hogy hirtelen ugye a választások előtti nagy költekezés az az nagyon kommolyan 80%-os szintre töltött az az évi költségvetés.

Tehát itt egy teljesen új költségvetést kell tulajdonképpen kialakítani az új kormánynak.

És ez ezek még azért azt gondolom, hogy ezek még bőven előttünk van, illetve a piac előtt van, tehát ezt még nem árazza.

Igen, de akkor most a piac gyakorlatilag beáraszta azt, hogy a zárolás alatt lévő uniós források hazajönnek, beáraszta azt, hogy az új kormánynak egy sokkal inkább az együttműködés irányába törekvő együttműködése lesz az Európai Unió vezetésével.

Ugye itt ezt azért teszem fel így, hogy beártál, mert ugye mindig ez az érdekes kérdés a a különböző pénzügyi eszközöknél, hogy már benne van-e teljes mértékben a pozitív várakozás, vagy majd amikor jön egy konkrét bejelentés, teszem azt Ursel von der Lien kiáll, hogy igen, akkor most 3 milliárd eurót azonnal feloldunk és érkezhet Magyarországra, az még hozhat egy olyan pozitív boostot, vagy ez már benne van igazából az árfolyamokban?

Hát sajnos [torokköszörülés] nem vagyok egy akkora befektetési szolgáltatóm, mint amekkora mondjuk a GP Morgan vagy a vagy az európai nagy alapok, akik nél olyan mennyiségű portfólió tőke, intézményi portfóliótőke akkumulálódna és akik ezt egyébként egész testközelből a döntési helyzetet támogatva vagy a döntési helyzetet meghozva tudják mondani.

Én arra tudok támaszkodni, amit amit a piacon egymás között beszélünk, vagy amit egyébként a ezektől a szereplőktől óhatatlanul is eljut hozzánk.

Eszerint még egyébként nem, tehát nincs minden beárazva.

Valójában volt egy hirtelen geopolitikai feszültségcsökkenés is.

Volt egy amerikai részvényrli, egy rövidtávú amerikai részvényrli, ami egyébként meglepő volt.

Elindult az amerikai jelentési szezon, jó lett.

Az inflációs adatok mindenütt mérséklődőek voltak, és még Ázsiából is jött egy kedvező szélirány, amihez jött egyébként a magyar huráoptimizmus.

Ez egyébként segítette az európai hangulatot is.

És nyilván a régióban pedig egy nagyon fontos üzenet volt a régió számára, hogy a lengyelek mellett most már mi is egy tulajdonképpen egy Európához visszarendeződő gazdaságpitikára számíthatunk, és ez ennyi volt nem több érzésem szerint.

Tehát hogyha a geopolitikai feszültség vissza fog fordulni, hogyha hogyha szélsőséges csatározások elindulnak a nem tudom én még egy csomó fronton, azért ez még nem elég ehhez. >> Összességében egyébként még a magyar piac és a közép-kelet-európai piacok alulértékeltek.

Tehát ez egy nagyon érdekes kérdés.

Hát még a magyar piac az még a lengyel piachoz képest is alulértékelt.

Hát ha az értékeltségi mutatók alapján kiszámoljuk mondjuk a a Varsői tőzsdexet meg a meg a a Booksnak az értékeltségét, amiben ugye a blue chipjeink vannak, akkor egy 20%-os alulértékeltség még mindig van, amiből 40%-at az OTP tesz ki. [zihálás] Tehát, hogyha ha nagyon [torokköszörülés] szigurúak akarok akarunk lenni, akkor akkor persze mondhatunk egy szerényebb potenciális lehetőséget, mert a kockázatok szempontjából, hogy ez hogyan fog alakulni, egy csomó minden még lehet, de értékeltség szempontjából van hely az emelkedésre.

Tehát ha ha csak a középkelő, ha ha csak a lengyelek forgatókönyvet tekintjük ö most már ilen a az alap ütemnek vagy az alapforgatókönyvnek, akkor bizony-bizony itt egy komoly felárazodás még van a piacon. kicsit, hogyha visszatekintünk az elmúlt 16 évre, ugyebár nyilvánvalóan a tőzsde járfolyamokat alapvetően mondjuk inkább talán a a várakozások mozgatják, és nem az, hogy mondjuk egy vállalat milyen pénzügyi eredményeket tesz le az asztalra, bár nyilván az alapvet minden abból indul ki, de nagyon sokszor látni, hogy hiába jelent nagyon jót egy cég, ettől függetlenül esik az árfolyama, mert a befektetők arra spekulálnak, hogy hát igen, de a következő negyed évben már fordulhat a kocka.

Szóval, hogy önmagában az elmúlt 16 év a a nagy vállalataink működési környezetét, a az rájukható szabályozójai környezetet illetően inkább negatív volt.

És itt most kifejezetten az extra profit adókra meg különböző extra adókra gondolok, ami miatt azért több blue chip hát panaszkodott, és hogy le [torokköszörülés] van-e egy olyan spekuláció, hogy ezek majd barátságosabbak lesznek.

Határozó azt kell mondjam, hogy igen, van egy ilyen spekuláció, ami az adókat illeti.

Ugye a magyar piac azért egy ilyen sajátos kis állapotban van most ezután a 16 év után, mert az ez a 16 év sem volt teljesen teljesen reménytelen, hiszen ő volt a 40%-kal a legjobb a világ legjobban teljesítő indexe.

Tehát, hogy hogy szóval azért azt kell látni, hogy hogy nem önmagában a 16 év az, ami rossz volt és ami kockázatot jelentett csak, vagy ami ami pozitív vagy negatív hatással volt.

Azért az előző rezsimnek én azt gondolom, hogy volt egy olyan üzenete, hogy a magyar cégeket megpróbáljuk valamilyen módon [horkantás] preferálni.

Ugye most csak a kiderült, elrejtett telefonbeszélgetések satöbbi, satöbbi.

Tehát ez ez azért ez a hatás megvolt.

Ugyanakkor az a külföldi befektetők számára nem volt nem volt kezelhető.

Tehát az, hogy és ugye ez volt a feszültség oka, tehát a probléma az úgy nézett ki, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Univerz Invest

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast”?

A Klasszis Podcast legújabb adásában Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója és a műsorvezető a magyar gazdaság és pénzpiacok közelmúltbeli, gyors változásait elemzik. Szó esik a Budapesti Értéktőzsdén tapasztalt történelmi csúcsokról, a forint erősödéséről és az… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Zakár Tivadar, Wéber Balázs, Magyar Péter, Imre őrinc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast”?

Fő témái: tőzsde, magyar gazdaság, pénzpiacok, forint.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast”?

Megjelenés: 2026. 04. 28.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/forgoszel-sopor-a-tozsden-mi-lesz-az-allami-hatteru-cegekkel-klasszis-podcast-f912b203

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból