Klasszis Podcast

Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal

· PT1H3M8S

Összefoglaló

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint 2025-ben nagyobb az esély az ukrajnai béketárgyalások áttörésére és a háború lezárására. Kiemelte, hogy az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a felek pozícióinak közeledésében. Az amerikai katonai garanciák…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 02. 26.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
ukrajnai háború, béketárgyalások, posztszovjet térség, amerikai katonai garanciák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én azt gondolom, hogy idén jóval nagyobb az esély annak, hogy hogy lesz lesz valamilyen áttörés a tárgyalásokból.

Minden egyes tárgyalásra, ami történik, az közelebb hozza a pozíciókat.

Tehát megnézzük, hogy hol tartottak az oroszok és az ukránok még 2025 elején, és hol tartanak most 2026-ban. óriási előrelépés történt ezekben a pozíciókban, hogyha Ukrajna olyan konkrét [zene] katonai garanciákat kapna a nyugattól és elsősorban az Egyesült Államoktól, akkor akár [zene] területi feladásba is belemennek.

Ugye megnézzük azt, hogy az elmúlt évek során, hogyha a találat érte a vezetéket, akkor milyen gyorsan javították, akkor általában ez három kötőjel 10 nap volt.

Most pedig ugye egy hónapról tart egy egy hónapja tart az ügy, és és nem jön kőolaj.

Ez a Klasszis Podcast. >> Jó napot kívánok.

Köszöntöm a kedves nézőket, olvasókat és hallgatókat.

Ez itt a Klasszis média műsora, a Klasszis podcast, annak is a geopolitikai, külpolitikai kiadása.

Én Wéber Balázs vagyok, és köszöntöm is a mai vendégünket, Bendorsevki Antont, a Posztszovjet térség szakértőjét. >> Szia Szervusz, köszönöm a meghívást.

Azt hiszem, a vendég személyéből már lehet kövkeztetni arra, hogy milyen téma >> milyen téma lesz a mai adás, vagy milyen mi lesz a mai adás témája.

Igen, majdnem Szomáliáról, de azért nem egészen.

Illetve ugye arról abból is lehet következtetni, hogy mi les mi lesz a mai téma.

Ugye, hogy február 25 van, azaz egy nappal vagyunk egy szomorú évforduló, azt hiszem nyugodtan lehet mondani, szomorú évforduló után, hiszen négy nappal ezelőtt, négy évvel ezelőtt tört ki az orosz-ukrán háború.

És erről fogom majd kérdezni Antont arról, hogy hol tartunk most a gazdasági összefüggések, társadalmi összefüggések, nemzetközi összefüggések, illetve a végén azért kitérünk a az úgynevezett magyar szárra is.

De mielőtt belevágnánk, van kettő szolgáltató közleményem.

Az egyik, hogyha esetleg még nem tették meg, akkor legyenek szívesek feliratkozni a csatornánkra.

A másik pedig, hogy természetesen továbbra is elérhetnek minket a főoldal főoldalainkon, tehát a privátbankáron. illetve az Mforon.

Azt hiszem elmondom elmondtam mindent a elején, amit így szükség ami szükséges volt.

Hugye február 24, ez mindenképp egy ahogy mondtam így szomorú évforduló.

Majd az, hogy mennyire tragikus ez a háború, erre még kitérrek, tehát hogy mennyi áldozat áldozatot követelt minden téren.

Erről még fogunk beszélni, de szerintem kezdjük azzal, ugye, hogy eltelt négy év.

És igazából mit lehet elmondani arról, hogy hol tartunk most?

Ugye ennek [horkantás] elég sok interpretációja van.

Lehet azt mondani, hogy mondjuk Oroszország nyerésre áll?

Lehet azt mondani, hogy ez egy ez egy elhúzódó teljesen igazából nem lehet eredményt hirdetni.

Ki az, aki inkább elérte a célját?

Mit lehet elmondani négy év után?

Hát ugye minden annak a függvénye, hogy ki hogyan keretezi a dolgokat.

Tehát Oroszország is tudja úgy beállítani majd a háború után a a társadalmi narratívát, hogy ők győztek és ugyanez igaz Ukrajnára is.

Tehát hogyha hogyha győzelmi elméletekben gondolkodunk, akkor Oroszország számára győzelem, amit győzelemnek tud eladni, az hogy elfoglalták Ukrajna területének jelenleg 19%-át. hogyha esetleg elviszik Dombaszt is, akkor 20%-nál fognak tartani.

Nyilván a a a ebben a marketingben, az orosz marketingben, az úgy fog kinézni, hogy felszabadították az orosz lakosságot, ami így nem igaz tételesen, hiszen az orosz lakosság, tehát a az etnikai oroszok aránya még a leg [horkantás] tehát a leginkább érintett kelet-ukrán területeken is 31-2%-os volt. 33 esetleg.

Tehát ő ők ugye nagyon ügyesen összemossák az orosz nyelv használatával, ami nem ugyanaz.

Tehát aki beszél oroszul, attól még nem oroszm, >> nem feltétlenül orosz.

De ez ez a marketingnek a része lehet, hogy hát ők azért győztek, mert nem tudom, elfoglalták Ukrajna területének egy részét, és felszabóíták az orosz lakosságot.

Ö az ukrán győzelmi narratíva pedig majd az lesz, hogy az ukrán szuverenitás megmaradt, megvédték az ukrán államot, megakadályozták a az orosz nem tudom ilyen orosz gyarmattávást és lényegében folytatták az útjukat az európai vagy a nyugati integráció útján.

Szóval ha így nézzük, akkor mindkét fél el tudja adni győzelemként a helyzetet, legalábbis most, ahol ahol tartanak.

De hát valójában ez egy ez egy ilyen loose loose helyzet mindkét fél számára.

Tehát Ukrajna, nyilván Ukrajna Ukrajnát a leginkább érintette a háború, hiszen a az ő területön zajlik.

Ez egy demográfiai válság, egy pénzügyi válság, gazdasági válság.

Az ukrán infrastruktúrának jelentős része elpusztul, energetika infrastruktúra, romokban hever.

Tehát, hogy ezt ezt nehéz valójában győzelemnek eladni, és Oroszország is hasonló cipőben jár.

Az orosz gazdaság veszített 10-15 évet a fejlődéséből.

Teljesen hát kínai ilyen sz hát lehet, hogy túl erős szó a szatellit, hogy szatellittel váltak volna, de de a kínai befolyás az kézzel érezhető, vagy kézzel fogható.

Teljesen át strukturálódott az orosz gazdaság.

A hadigazdálkodás irányába strukturális válságok vannak.

Tehát de még a katonai téren is a felhalmozott, felépített mondjuk készletek, vagy a hidegháborúban felhalmozott készleteket elégték, tehát már csak a puszta ilyen katonai számokat nézve is legalább 10 évvel visszavetették magukat ebben.

Szóval hát ha ha csak a számokat nézők, mindent el lehet adni győzelemként, de hát valójában a két szereplő számára nyilván Ukrajna nem nem akarta ezt, tehát nem ők támadták, támadtak, hanem a hanem az oroszok.

De mindkét szereplő számára ez egy ez mindenképpen inkább egy egy ilyen egy egy nagyon rossz pusztítóhelyzet, ami ami kialakult.

A legjobban ebből Kína jön ki.

Tehát hogyha azt nézzük, hogy valójában ki lehet a győztes. >> Ühüm.

Az a az Kína bizonyos az Egyesült Államok. >> Hát nézd, ha ha megnézzük azt, hogy Kína jelenleg tehát az európai gazdasági és versenyképességi problémák egy jelentős része abból fakad, hogy a az orosz-ukrán háború elindulásával egy sor ellátási lánc, logisztikai folyamat bomlott fel. az erőforrásaink egy része Ukrajnában irányul, vagy ez egyébként nem is akkora forrás mennyiség, vagy arra irányul, hogy valahogy semlegesítsük ezeket a ezeket a károkat.

Miközben [torokköszörülés] a az európai versenyképes európai ipar versenyképességét adó orosz energiahordozókról leváltunk, le kellett válni.

Ö ez bizonyos szempontból tudatos döntés volt, más szempontból nem nem az volt.

És és ugye ezzel párhuzamosan pedig Kína ugye pont ami amit elveszített a Európa, azt azt meg megszerezte Kína.

Tehát ők ők megkapták a ráadásul a háború és a szankciók miatt diszkontáron, tehát jóval olcsóbban, tehát még a az eddigi piacár alatt is értékesített orosz energiahordozókat.

Most jelenleg ugye Kína Oroszország első számú partnere már energetikai értelemben tehát ők ők vásárolnak a legtöbb orosz küllajat diszkontáron.

Tehát itt egy ilyen 15-20%-os kedvezmény van ezekre a ezekre a dolgokra.

Ö ezzel ugye a kínai ipart jóval versenyképessé tudják tenni, tehát Európa drágábban tudja megtermelni ugyanezt az árut, amit Kína jóval olcsóbban, majd pedig ráadásul ugye állami dotációkkal megtámogatva ráküldik az európai piacokra és és ezzel teljesen elhetetlení a hát most ami az autóiparban történik, ugye ennek egy nagyon erős példája, de ez csak egy része a kínai úgymond sikereknek a ugye az Oroszországban jelenlévő nyugati cégek kivonultak.

Egy része, része kivonul, egy része maradt.

Egy meg a megmaradók egy részét államosították, tehát még azt se úzta meg, aki azt mondta, hogy jó, hát mi nem foglalkozunk a szankciókkal, mi ott maradunk Oroszországban.

Még ők sem úzták meg feltétlenül.

A ez az államosítási folyamat folytatódik. egyébként tavalyi évben volt rekordszámban azon cégek aránya, amelyet [horkantás] mindenféle indokokra hivatkozva az orosz állam átvett vagy elvett. 411 [horkantás] ilyen cég volt egyébként, nem csak nyugati cégek voltak orosz cégek is, köztük ez egy egészen nagy szám.

És ugye helyükre kínai cégek érkeztek, tehát ezt az űrt a kínai vállalatok töltötték be, és ha végetér a háború, akkor nem várható, hogy visszarendeződik a helyzet. a pozíciókat elfoglalták. [horkantás] Tehát nem az lesz, hogy jó, hát végetér a háború, akkor majd visszatérnek az európai cégek.

Biztos, hogy lesznek olyanok is, akik visszatérnek, de alapvetően a pozíciókat már elfoglalták ezek a kínai vállalatok.

Ö, tehát Kína olcsó nyersanyagokat szerzett, betöltötte az űrt és az olcsó nyersanyagok révén viszont sok versenyképesebbé vált a a nemzetközi téren.

Ráadásul most, hogyha véget is ér a háború, és újraindulnak a a szállítások, a logisztika, ugye Kína számára Ukrajna és Belarusz egy egy fontos ilyen hídfő volt.

Rajtuk keresztül történt a az Európában irány irányuló vasúti szállításoknak egy nem is jelentős része, az összes vasúti szállítás Kínából ezen keresztül történt.

És ha ez most ha ez most újraindul háború lezárásával, akkor ugye megint csak Kínának kedvez, hogy az olcsóbb, versenyképesebb kínai termékeket el tudják juttatni Európába.

Szóval Kina egyértelműen győztesen jött ki ebből a helyzetből. >> Erre még vissza fogunk fogunk terni, illetve egyrészt a gazdasági összefüggésre, másrészt pedig, hogy a nemzetközi szereplőknek mik az érdekei.

De ha már szóba hoztad, ugye háború lezárása, ha mondtad, ha majd végetér a háború, hogy ez azért egyelőre még nem nagyon látszik, hogy véget érne, ugye azt tegyük hozzá, hogy igazából vannak olyan értelmezések, miszerint az egész háború azér nem is 22. február 24-én indult, hanem 14-ben, ugye amikor ugye a krém bekebeletésével, illetve a Donbas a dombaszi harcoknak a kitörésével, ebbe most nem megyek bele.

És igazából valaki azt vannak olyan szakértők, akik azt mondják, hogy február 24-én valójában csak a totális háború indult el, ugye a az Oroszország katonai agressziójával, ami nyilván egy csomó nemzetközi szerződést megsértett, és akkor még finoman fogalmaztam, de hogy a a kérdésem arra irányulna, hogy [horkantás] igazából az orosz célok azok mennyire valósultak meg.

Tehát a Putyinnak a igazából mik is mi mik a céljai?

Mi mi lenne az a cél, amire azt mondaná, hogy jó, nekem most ez ennyi elég.

És akkor oké, akkor kössünk egy tűzszünetet.

Hát nem látok bele Putyin fejébe.

Most ami a a kommunikációban kitűnik vagy vagy leszűrhető, az az, hogy az orosz győzelmi kommunikáció számára minimum a dombaszi maradékterületeknek az elfoglalása lenne.

Tehát ha most tegyük föl, hogy lezárják a háborút a jelenlegi frontvonalok mentén, befagy a konfliktus, akkor hát persze, ahogy említettem, mindent el lehet adni győzelemnek, tehát biztos ezt is el tudja adni az orosz propaganda, hogy Volanymir Putin győzött, de azért szerintem még az orosz média is média munkatársra is éreznék, hogy ez inkább egy padhelyzet.

Tehát nekifutottak Ukrajnának, valamit elértek, de alapvetően beletört a bicskájuk. viszont ha megszerzi Dombaszt, akkor ennek ennek ugye több szimbolikus értéke van, mert ha már ráké, tehát ha ha katonai úton szerzi meg, persze az is más, de ha rákényszeríti a másik országot, hogy átadjon területeket, >> diplomáciaak, >> akkor diplomácia, akkor annak is azért van üzenetértéke, hogy az oroszok elérték azt, hogy tehát kvázi győztes elérte a vesztes, a kvázi vesztes irányában, hogy ilyen engedményeket tegyen.

És ezt el lehet adni győzelemként, hogy mi azért harcolt, ugye a háború, sőt ezt nagyon könnyű keretezni és nagyon könnyű eladni győzelemként, hiszen eleve [horkantás] ugye te is említetted a 2014-es eseményeket, ugye ez nem csak Krim volt, hanem orosz titkos szolgálatok támogatásával elindult ez a kelet-ukrán szeparatista mozgalom, ami egyébként pont Slavensban indult, ami még ukrán kézben van. ö ott ö ilyen fegyveres csoportok, hirtelen semmiből megjelent fegyveres csoportok.

Ö tehát biztos, hogy a lakosság körében is volt bizonyos számú elégedetlenség. egyébként szinte mindenhol lehet találni néhány tucat, vagy néhány 100 ember, tehát néhány százalék-ot az adott lakosságba, akik mondjuk elégedetlenek a rendszerre, vagy szélsőséges nézeteket vallanak, >> és ők orosz támogatással, az orosz titkoszolgálatok támogatásával fegyvereket kaptak, és elkezdték elfoglalni a az adott vár különböző városok adminisztrációit, önkormányzatait. felvonták az orosz zászlót, és ugye Ukrajna erre egy ilyen terrorellenesen műveletet indított, és és Slavensból kisöpörték ezeket a ezeket a hát igazából terrorista elemeket, szerintem nevezhetjük nyugodtan őket.

Viszont a Kelet-ukrán területek egy részében viszont sikerült gyökeret verniük.

Lohanckot elfoglalták, Donyecket elfoglalták, és ugye ebből született Donyecki is a Lohanski Köztársaság. >> Ühüm.

Úgy tehát nyilván senki által el nem ismert Donyeszki és Lohanski népköztársaság, ami nagyjából a két ukrán régiónak a a az 1egyharmadát birtokolta.

És a háború elindulása után, sőt elindulása előtt pontosabban, amikor nem tudom, hogy mennyire emlékeznek a nézők arra a nemzetbiztonsági tanácsra Oroszországban, ami négy nappal a háború előtt történt, hétfői napon, csütörtökön indult a háború, hétfői napon történt ez a tanegy, és ott elismerték a a [horkantás] DNRthm >> és elismerték azok teljes közigazgatási határában. >> Ühüm.

És majd ugye néhány napra rá pedig indult a támadás.

Szóval nagyon jó keretezhető a helyzet, hiszen azt lehet állítani, hogy hát ők ők végül is felszabították úgymond a Donyecki és Rohacki területeket, megszerezték a teljes közigazgatási határa, tehát itt állj, itt stopp. >> Hát ugye ugye ezt a négy összesen négy megyét, vagy hivatalosan ugye úgy mondják, hogy Zaporőzsei terület, Hersoni terület, ez ugye 2022 szeptemberében ezt hivatalosan az orosz Oroszország részévé tették.

Nyilván nemzetközi szempontból illegálisan, de hogy most már lehet ők érvelhetnek azzal, hát de hogy az Oroszország rész ez a négy terület, de ugye azokról most jelenleg nincs nincs tehát az aporizs herson területekről nincs szó.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal”

Miről szól ez az epizód: „Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal”?

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint 2025-ben nagyobb az esély az ukrajnai béketárgyalások áttörésére és a háború lezárására. Kiemelte, hogy az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a felek pozícióinak közeledésében. Az amerikai katonai garanciák… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal”?

Fő témái: ukrajnai háború, béketárgyalások, posztszovjet térség, amerikai katonai garanciák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megnőtt az esély az ukrajnai háború lezárására – Klasszis Podcast Bendarzsevszkij Antonnal”?

Megjelenés: 2026. 02. 26.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/megnott-az-esely-az-ukrajnai-haboru-lezarasara-klasszis-podcast-bendarzsevszkij-d3ec213a

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból