Klasszis Podcast

Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint

· PT1H36S

Összefoglaló

A beszélgetés a májusi magyar inflációs adatról szól, amely 1,8%-kal a várakozások alatt alakult, ami komoly meglepetés volt a Magyar Nemzeti Bankban is. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Varga Mihály tanácsadója szerint ez nem egyedi adat, hanem tendenciát…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 06. 14.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs, Virág Barnabás
Témák
infláció, forint árfolyam, uniós források
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Csabai Kára vagyok, a Klasszis média lapsoporthoz tartozó M4 és privát bankár főszerkesztője, és önök a Classis Club Live, az í már hatodik évfolyamában járó Classics Club Live 99. adását látják, illetve hallgathatják is a podcast felületeinken, illetve a Trend FM című rádiónak a mai nap vendége műsorában is meg tudják nézni ennek az adásnak a szerkesztett változatát.

Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor mindenféleképpen iratkozzanak föl a Klassis Média YouTube csatornájára, ahol most élőben ugye nézik ezt a műsort, illetve ezeket a műsorokat is, illetve az egyéb termékeinket is vissza tudják nézni.

Hát köszöntöm is mai vendégünket, Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank 2020-2025 közötti alelnökét és a mostani jegybank elnök, Varga Mihály tanácsadóját.

Szervusz Bannás, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Én sok szeretettel köszöntök mindenkit és köszönöm a megtisztelő meghívásotokat >> és minden kütt boldog névnapot. >> Köszönöm szépen a köszönöm szépen. >> Pont így jött ki ez a ez a mai esemény.

Hát az aktualitásokkal szoktuk kezdeni a beszélgetést.

Az első aktualitás az még ugye néhány perccel ezelőtt az Európai Központi Bank döntése lett volna, de azért azért még ez ezelőtt még volt két nappal egy inflációs adat, amit ugye úgy vezetett föl az elemzői közösség, az elemzői konszenzus.

Az MF-nak is van egy elemzői konszenzusa, hogy ők is azt mondták, hogy hát olyan nagyjából olyan 2,3 2,4% körüli éves inflációt vártak májusra.

És hát nagy meglepetésnek adtak hangot itt az elemzők.

Téged is meglepett ez az adat? >> Hát azt tudom mondani, hogy Magyar Nemzeti Bankzámon is egy komoly meglepetés volt a májusi adat.

Egyébként már látszott az áprilisi adatban is, tehát azért azt gondolom, az áprilisi adat is már a várakozások alatt alakult.

Szerem nyugodtan mondhatjuk, hogy aki az elmúlt hónapokban szorosan követte akár a magyar pénzpiac vagy akár a magyar makrogazdasági folyamatoknak az alakulását, akkor az úgy éreztette magát, mintogyha hirten egy ilyen új új univerzumba lépett volna a magyar magyar gazdaság, hiszen nem egy szokmányos reakciókat láthatunk most akár az inflációban vagy akár a a pénzpiacon. hiszen ugye azt látjuk globálisan, hogy megint van hát legalábbis egy válságszenitív környezet ugye az iráni konfliktussal vagy a hormózis szorosnak a lezárásával.

És hát akkor ilyenkor azért azt szoktuk meg azért mondjuk a rendszerváltás óta eltelt időszakban, hogy amikor van ismét egy infláció emelkedésé irányába forduló globális közeg, akkor arra a magyar infláció is nagyon erőteljesen reagál és elkezd emelkedni.

Másrésztől a pénzpiacok is nagyon szenzitívek, tehát ilyen időszakban általam az a forint az leértékelődni szokott, ahhoz amok emelkednek.

Most ugye ehhez képest mit láttunk itt az elmúlt időszakban?

Ugye egyrészt azt látjuk, hogy hát a hosszú hozamainkat, mondjuk ha csak a hosszú hozamainkat nézem, akkor van egy nagyon erőteljes hozamcsökkenés.

Mondjuk ami hosszú hozamok március végén mondjuk 7,5% körül voltak, az most jelen pillanatban mondjuk ilyen 5,4 5,5% között vannak.

Tehát körülbelül egy 200 bázispontos [torokköszörülés] hozzamcsökkenés >> következett be. egy nagyon jelentős forintfelértékelődés zajlik, és az inflációban pedig borzasztó kedvező tendenciákat látunk, és itt én szeretném alhúzni a tendenciákat.

Tehát itt nem arról van szó, hogy egy-egy havi adat jobb lett, mint az elemzői várakozások.

Én azt gondolom, itt itt már egy tendenciaról van szó.

Tehát hogyha megnézzük azt, hogy mikor maginfláció volt, ugye az is 2% közelében volt már májusban is, ugye Magyarországon 3% az inflációs célérték, tehát mélyen a jegybanki cél alatt, de hogyha elhelyezzük ezt az adatot ott egy nemzetközi közegbe, akkor még egyszer azt látjuk, hogy az infláció most éppen emelkedik globálisan.

Tehát az eurozónában 3,2% volt a legutolsó havi adat, a Dusában 4,2%.

A termelőárindexek mind Amerikában, mind Európában már 5-6% fölött állnak.

És így volt 1,8% a magyar infláció.

Most megnéztem egyébként az áprilisi adatokat.

Nagyjából ezzel úgy fogunk kinézni, hogy a Európában a három legalacsabb inflációt mutató ország közé tartozik majd Magyarország.

Azt hiszem Sédországban és Dániában van még alacsonyabb infláció a jelenlegi magyar adatnál.

Persze ehhez mindig hozzáillik azt tenni, hogy hogy Magyarországon van egy nagyon speciális közeg.

Tehát itt azért a fogyasztói kosárnak nagyjából egymadán érvényesül valamiféle árszabályozás, árbefagyasztás, árésp még mind a mai napig.

Ami azért egy magas magas arány, és itt azért folyamatosan napirenden van, hogy ezekkel hosszútávon hogyan lehet majd működni, mikor várhatunk elmozdulásokat ezeken a területeken.

De hogyha emögé nézünk az adatokba, akkor én azért azt gondolom, hogy két tendenciát érdemes mindenféleképpen kiemelni.

Egyrészt azt gondolom, beért az a nagyon fegyelmezett monetáris politikának az eredménye, amit az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Banktól láthattunk.

Ami nagyon hangsúlyossá tette azt, hogy az árfolyamon keresztül igyekszik az inflációt, korábban magas inflációt megtörni és egy alacsony szintre hozni.

Ennek azon nagyon látványosak az eredmények kifejezetten az élelmiszerárak esetében.

Tehát az élelmiszerárak még csökkentek is évfelé év összevetésben.

És a másik ilyen terület pedig a szolgáltató szektor.

Ott ugye még másfél két évvel ezelőtt azt láttuk, hogy a szolgáltatásárok 10% fölött nőttek éves összevetésben.

Az elmúlt hónapokban ez 5% alá süllyedt ez az index.

Ami még egyszer azt jelzi, hogy itt egy tendenciaszerű elmozdulás van.

Úgyhogy összességében én azt gondolom, hogy mondom egy vált jobb adatot láttunk jegybanki szempontból is, a legutolsó prognózusunkhoz hasonlítjuk.

És én azt gondolom, hogyha a tendenciákat nézem, akkor most jó esélyünk van arra, hogy azokat a hát mondjuk ugye erős inflációs hajlamokat, amivel a magyar gazdaság egyébként évtizedek óta rendelkezik, tehát hogyha magyar a régióhoz hasonlítjuk a magyar inflációt, akkor ez egy ez egy általános jelenség volt, hogy a magyar infláció mindig a magasabbak közé tartozott.

Tehát egyelőre azt gondolom, hogy hogy jó úton vagyunk, hogy ezeket az inflációs hajlamokat akár tartósan is megtörtjük.

Természetesen ez továbbra is azért egy nagyon fegyelmezett gazdaságpolitikára lesz szükség. >> Hát, hogy már inflációs hajlamokat említetted, nem akarom lelőni meg spoilerezni ezt az inflációs jelentést, ami azt hiszem, hogy a napokban fog majd véglehesedni, de a azt meg lehet mondani, hogy az inflációs várakozások azok mennyivel csökkentek.

Te ugye mindig meg szoktátok nevezni azt, hogy hogy hol állnak az inflációs várakozások, és azért a a az éppen aktuális inflációshoz képest azért jelentősen magasabb számról számoltok be.

Ott is érezhető egy ilyen jóval nagyobb csökkenés. >> Abszolút.

Tehát kifejezetten az elmúlt két hónap ott is érzékelhető.

Ott tehát szerintem maga a trend számított is.

Tehát azért az látszik, hogy ott is egy csöskkenő trendencia érvényesül.

Az, hogy most önmagában május hónapban ilyen mértékben esett a az inflációs várakozás néhány felmérés szerint azt nem értékelném túl.

Nekem hosszú évtizedek tapasztalata az, [horkantás] hogy egy-egy hónapban ö képesek-e vagyunk, hogy mondjam, kevésbé racionális alapon megítélni a várakozásokat.

Tehát itt mind a kétben, tehát hirtelen, hogyha azt gondoljuk, hogy valami most nagyon jó lesz, akkor mindenre azt mondjuk, hogy nagyon jó lesz.

És így gondolkodunk a növekedésre, az inflációra is.

Szerintem most egy ilyen pillanat van, amikor mindenki nagyon optimistán próbál a jövőbe tekinteni.

De egyébként az érvényesülni szokott a másik irányba is.

A az látszik, hogy van egy rendszerű csökkenés a a az inflációs várakozásokban, viszont még mindig magasabb, mint a jegybank inflációs célja.

Ezért is gondolom azt, hogy itt azért nem lehet azt mondani, hogy oké, megérkeztünk.

Szerintem nagyon jó, nagyon jó a tendencia, ami ami kirajzolódik, de de azt gondolom, itt itt egy tartós és tartósan kell ezt a fegyelmezett politikát vinnünk ahhoz, hogy majd egy-két- három év múlva is azt mondhassuk, hogy hogy fenntartható infláció célelérést mutatunk föl.

Hát kifejezetten egy olyan közegben, ami amiben egyébként most vagyunk.

Tehát még egyszer azért a globális infláció emelkedik.

Ezt az ár ennek az importoldali hatásait az árfolyam erősödést értelemszerűen tompította az elmúlt időszakban, de de azért nem gondolom azt, hogy a magyar infláció képest ez teljesen függetleníteni magát ezektől a globális folyamatoktól.

Tehát én azt gondolom, hogy az év második felében bizonyosan az infláció az emelkedni fog Magyarországon is erről a jelenlegi 2% körüli szintről.

Ugyan nagy kérdés az, hogy ahogy említettem például az árstop az élelmiszerek esetében vagy a védettár az milyen formában kerül majd kivezetésre.

Az értelemszerűen a kormányzatnak lesz a döntése.

De de azt gondolom azok az infláció hatások amik globálisan benne vannak most a rendszerben, azért az év második felében nálunk is megjelenhetnek.

Ami szerintem a jó hír, az az, hogy talán sokkal kevésbé intenzíven, mint azt mondjuk az elmúlt évtizedekben láthattuk.

Tehát ilyen módon azt gondolom, [horkantás] hogy arra azért jó esélyünk van, hogy hogy az év egészében is jelentudásunk szerint a az inflációs célsávon belül ingadozzon majd az infláció, és ne azzal kelljen majd megint számolnunk, hogy akkor irány a kétszámi tartomány, mint amit ugye láttunk 2021-22-s >> tehát ugye ez az inflációs célsáv ugye az a ez az a 2-4% ugye 3%-hoz plusz mínusz 1% pontos tolerancias ugye említett hát mond Mondjuk az is optimizmusra adhatok ott, hogy a maginfláció is azt hiszem 2% lett.

Tehát az az ami a szezonális hatásokat kiszűrő és az mindig a az inflációs tendenciát azért elég jól jelzi.

Ez ez korábban volt olyan, hogy a az óó eléggé széles volt.

Tehát azért ez is biztos, hogy kedvező ilyen szempontból.

Igen, ezért hangsúlyoztam a tendencia szerző folyamatokat, tehát hogy ez ami >> említetted a a védett árakat, ugye hát eléggé élénk mi is az olvasóinkat megkérdeztük az Mforhasában, hogy mi legyen a védett üzemanyagárakkal, hogy azokat már kivezetnék vagy nem vezetnék, sőt volt, hogy a kimentünk az utcára, ott is a járókelőket megkérdeztük és meglepő módon, hogy elég nagy arányban azt mondták, hogy most már ideje lenne kivezetni ezeket.

Tehát az ember azt gondolná, hogyha megvédik az autósokat, akkor örülök annak, hogy 595-ér meg 615-ért tankolhatok.

De sokan most már azt mondták, hogy ki kéne vezetni ezeket az árakat. hogy látod, hogy anélkül, hogy itt akár tanácsokat adnánk, vagy bármit a meg nem vagyunk kormányzati szereplők, hogy neked mi a véleményed, hogy eljött most az idő már ezeknek a kivezetésére, vagy pedig vagy pedig még még azt az óvatos megközelítést kéne alkalmazni, amit egyébként a kormány is alkalmaz, hogy még még egyelőre még hagyja, és ráadásul most a határidő is ugye a végtelenbe kicsúszott a rendelkezéssel.

Én ebbe a vitába nem szeretnék belekeveredni, hogy akkor most pontosan bármilyen állítást megfogom azok melyik hónapban kellnek kivezetni a véd áot itt.

Nekem két állításom lenne, amit érdemes szerintem minden >> kedves hallgatónak, illetve hát mindenkinek, aki ezzel a témával foglalkozik, pontosan értenie.

Tehát egyrészt azt gondolom, hogy azért az, amit már említettem, hogy a magyar fogyasztói kosárnak körülbelül egada van, valamilyen formában árszabályozás, árésstop védettár formája van fixálva vagy nagyon erőteljesen regulálva, az egy piacgazdasági feltételek között az gondolom egy nagyon magas arány.

Amivel hogyha mondjuk vannak hosszútávú céljaink, mondjuk az eurozóna csatlakozás, azzal bizonyosan nem fogunk tudni az euro zónához sikeresen csatlakozni.

Értelemszerűen egy olyan időszakban ráadásul, amikor egyébként alapvetően nyersanyagárak emelkedő tendenciát mutatnak, ugye most egy ilyen időszakot élünk, amikor egyébként az energiaárak egyébként emelkednek, akkor azt gondolom, hogy az a helyes testtartás, hogyha elkezdjük tanírozni a gazdaságot abba az irányba, hogy igenis, akkor a fogyasztási oldalon, a hatékonyság oldalán kell ehhez az új közeghez alkalmazkodni.

Tehát nem tudunk ugyanúgy fogyasztani mondjuk egy 100 dollár körű olajár mellett, mint ahogy mondjuk egy 50-60 dollár közötti olajár mellett ezt megtettük.

Tehát azt gondolom, ott a hatékonyságon kell javítani.

Tehát ilyen szempontból is azt gondolom az a helyes, hogyha ha a piaci viszonyokat előbb-utóbb tükrözik ezek a ezek a ezek az árak.

A másik pedig a költségvetési megpontolás.

Tehát azt azt kell látnunk, hogy a az üzemanyagár fixálásnak ugye van egy, vagy ennek a védett tárnak van egy költségvetési vonzata.

Tehát minél tovább maradt föl a védett tár.

Ugye eddig olyan módon lehetett ezt a védettárat fönntartani, hogy ugye a készletekből, amit ugye alacsonyabb ár mellett készleteztek be a gazdasági szereplők, elkezdtük ezt ezt a ezt az üzemanyagot fölhasználni, de most már ugye ezt a készletet is vissza kell tölteni, amit viszont már csak egy magasabb világpiaci ár mellett tudunk megtenni.

Most ezt a különbözet, tehát a beszerzési ár és a végfogyasztói ár közötti különbözetet valakinek fizetnie kell.

És ugye az jellemzően az állam.

Tehát azt jelenti, hogy minél tovább marad fönn a vérettel, annál annak annál kerülteljesebb költségvetési vonzata van, és itt 100 milliárdos tételekről beszélünk.

Tehát én azt gondolom, itt ezt a döntést kell meghozni, hogy egyrészt hogyan tudjuk a gazdaságot helyesen ösztönözni arra, hogy egyébként egy új világgazdasági környezethez hatékonysági oldalon, energiafelhasználás oldalon minél gyorsabban alkalmazkodjon.

Versus az, hogy mennyi a költségvetési mozgásterünk.

És hát ott azért a legtöbb elendés azt mutatja, hogy arra viszonylag kevés mozgásterünn van most a költségvetés tekintetében, hogy nagyon nagy extra kiadásokat vállaljunk.

Hát ugye annyit tudunk Kármál András pénzügyi miniszter azt mondta, hogy a nyár végére fogja elkészíteni az idei pótköltségvetést.

Még most javában megy a matek, ugye valószínűleg ők is ezeket…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint”

Miről szól ez az epizód: „Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint”?

A beszélgetés a májusi magyar inflációs adatról szól, amely 1,8%-kal a várakozások alatt alakult, ami komoly meglepetés volt a Magyar Nemzeti Bankban is. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Varga Mihály tanácsadója szerint ez nem egyedi adat, hanem tendenciát… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs, Virág Barnabás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint”?

Fő témái: infláció, forint árfolyam, uniós források.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem kell attól tartani, hogy csupán az uniós források miatt még erősebb lesz a forint”?

Megjelenés: 2026. 06. 14.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/nem-kell-attol-tartani-hogy-csupan-az-unios-forrasok-miatt-meg-erosebb-lesz-a-fo-dc504d4d

Több epizód a Klasszis Podcast-ből