Mahlzeit Podcast

MÉG AZ OLIMPIAI ÉREM SEM TESZ BOLDOGGÁ //EP 66

· PT55M17S

Összefoglaló

Molnár Botond junior Európa-bajnok tornász a Mahlzeit Podcast vendége, ahol elmeséli, hogyan épül fel egy élsportoló napja a reggeli ébresztőtől az esti edzésig, napi három edzéssel és levelező egyetemistaként készül a 2028-as olimpiára. Beszél az önfegyelem és az egoizmus…

Röviden

Műsor
Mahlzeit Podcast
Megjelenés
2026. 05. 15.
Hossz
55 perc
Témák
tornász, élsportoló, önfegyelem, egoizmus, olimpia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mik azok a technikák, ami segít neked így fegyelmesebb lenni? >> Hát leginkább az, hogy én egy nagyon türelmetlen ember vagyok.

Türelmesebbé kell tennem magamat, és hogyha van egy rosszabb edzés, vagy egy rosszabb nap, akkor én általában úgy szoktam elkönyvelni rosszabb napokon, hogy nagyon rossz vagyok, és hogy nem élek semmit.

A Málide podcast mai vendége, Molnár Botond Európa bajnok tornász.

Elmesélte az életútját, hogyan érte el hatalmas sikereket a sport világában, és mi kell ahhoz, hogy valaki olimpiai szintet tudjon elérni és mindazt, ami ezzel jár. >> A világbajnokságon ugye mindenki elindul, és nem lehet tudni, hogy most kinek jön ki a lépés, vagy kinek nem jön ki a lépés az nap, és az az egy nap dönt el mindent, azt a négy évet, azt a négy év felkészülést, hogy akkor te most kijuthatsz az olimpiára, vagy nem.

Az azért tett jót, mert most már sokkal fegyelmezettebb vagyok, és most már figyelek arra, hogy ne ne is legyen kedvem ilyenekhez.

Lehet, hogy olimpiai bajnok leszek, ez a célom, de ha nem érem el, akkor nem leszek boldog. >> Hogyan van felépítve egy átlagos napod?

Igazából úgy néz ki, hogy reggel 7:30-kor megszólal az ébresztő.

Felkelek, elkezdem csinálni a reggelit. 8-kor kábé megreggelizek.

Utána most már van kiskutyusom, úgyhogy >> leviszem a kutyát sétálni, utána összekészülök, megyek edzésre. 9-től van az első edzés, 9-től délig edzünk.

Utána általában otthon szoktam ebédelni otthoni főztöt, mert dietetikussal dolgozom és magun magamnak főzök lényegében. >> Egyedül laksz? >> Nem, párommal. >> Ühüm.

És úgyhogy otthon szoktam kajálni, otthon ebédelek, pihenek regenerálódok, mert nem csak abból áll, hogy fekszek meg minden, hanem tényleg vannak szerencsére otthoni kezeléseim, regeneráló kezelések, és azokat szoktam csinálni két edzés között.

Kutyát sétáltatok, utána háromtól kezdődik a délutáni edzés.

Nagyjából ilyen 6:30 hat körül befejezzük.

Ö vacsorázok és a párommal vagyok. >> Ühüm.

És az egyetem hogyan fér bele ebbe az naba? >> Az egyetemi napok azok olyanok ugye, hogy két hetente van péntek, szombat egyetemen, mert ugye levelezőn vagyok.

És öt úgy néz ki, hogy most én általában vagy csütörtök este, vagy pedig péntek reggel szoktam feljönni Pestre, és akkor reggel 8:00-tól van órám, nagyjából ilyen délután 4:00-ig. >> Ühüm. >> És ha mondjuk holnap pont nem lesz délután, én holnap csak egyig lesz órám, utána megyek át dietetikushoz, megyek pszichológushoz, és utána megyek még edzeni. >> A pszichológus azt ilyen >> sportpszichológus. >> Sportszichológushoz jársz?

Ott mi a különbség? egy egy hagyományos pszichológus az >> nem voltam hagyományos pszichológusnál, úgyhogy nem tudom, hogy az milyen.

Hát a sportpszichológus igazából én már szerintem nyolc éve dolgozom vele együtt. >> Ühüm. nagyon sok minden besegít, amit vagy nem szeretnék megosztani, vagy régebben nem szerettem volna megosztani a szüleimmel, vagy nem is tudtam, hogy kifejezni magamat, viszont neki teljesen másképp meg tudok nyílni, illetve nagyon jó technikákat tudunk alkalmazni a versenyekre, hogy mentálisan hogyan is készül készüljünk fel. >> Ühüm.

Tehát például csak egy sima felkészülés során, amikor nincs még közelében verseny, már akkor is muszáj alkalmaznom a dolgokat, mert nyilván vannak nehezebb napokmen. >> És >> valamikor nincs annyi motiváció, és muszáj összeszedni magamat, és vannak technikák, amiket alkalmazok az ő segítségével. >> Ühüm. >> Vele nagyjából így két hetente szoktam beszélni, versenyidőszakban gyakrabban.

Igazából tényleg nagyon sok mindenbe tud segíteni. >> Mik azok a technikák, ami ami segít neked így fegyelmesebb lenni?

Hát leginkább az, hogy én egy nagyon türelmetlen ember vagyok, tehát türelmesebbé kell tennem magamat, és hogyha van egy rosszabb edzés, vagy egy rosszabb nap, akkor én általában úgy szoktam elkönyvelni a rosszabb napokon, hogy nagyon rossz vagyok, és hogy nem érek semmit.

És akkor mindig emlékeztetnem kell magamat, hogy amúgy milyen eredményeim is vannak, és hogy milyen hosszú még az út, ami előttem áll, és hogy nem ezen az egy napon fog múlni az egész karrierem. >> Ühüm. >> Szóval így mentálisan erősebbé tud tenni. >> Szerinted te fegyelmes ember vagy >> egyébként?

Én hamar önállósodtam. 15 évesen költöztem el otthonról.

Innen Pestről költöztem Győrbe.

Az elején kollégiumban laktam egy pár hónapot, aztán a ott, ahol edzünk, ott is vannak szobák, és odaköltöztem át egy másik edzéstársammal, aki szintén ugyanúgy Pesten Pesten lakott, és akkor leköltözött, és másfél évig laktunk ott a vagy szobába.

Utána volt, hogy hát igazából ott önállósodtam.

Így azt érzem, hogy jót is tett nekem az, hogy olyan fiatalon elmentem otthonról és magamura voltam és nyilván voltak kilengések, tehát nem voltam én se mindig a legfegyelmezettebb gyerek sportolóként, de úgy gondolom, hogy hogy akkor megtörténtek azok a kirengések, az azért tett jót, mert most már sokkal fegyelmezettebb vagyok, és most már figyelek arra, hogy Ne, ne is legyen kedvem ilyenekhez. >> Ühüm. >> Tehát például >> amúgy >> volt olyan, hogy elmentünk szórakozni >> este, és hajnal 4-kor értünk vissza, úgy, hogy reggel 8:00-kor edzés volt.

Hát azért az egy felnőtt térsportolónak ez nem nagyon fér már bele.

És nem tudom, hogy vannak-e ilyenek.

Remélem, hogy nincsenek, főleg a válogatott bármilyen sportágba, de akkor úgy megcsináltam, de ebből tanultam.

Most be kéne mutatkozni egy fél percen belül, hogy te mit csinálsz és mit értél el eddig, akkor hogyan csinálnád?

Felnőtt válogatott tornász vagyok, junior Európa bajnok és az olimpiára készülök, a 2028-as olimpiára.

Ühüm. >> Mellette egyetemista tanuló, hallgató vagyok, és szerintem ennyi. >> Hogyan jutottál a tornozáshoz? >> Anyukám tornázott.

Nem olyan magas szinten, mint én, tehát nem volt válogatott, viszont tornázott.

És hát én nagyon aktív kisgyerek voltam, ahol a városliget mellett laktunk, és hétvégente reggel 9-kor lementünk, és este sötétedéskor mentünk vissza a lakásba.

Úgyhogy nagyon hiperaktív gyerek voltam, és ott volt a közelben a KSI tornaklub, és anyukám még úgy döntöttek, hogy akkor beiratnak oda, mert muszáj az, hogy én is levezessem minden nap a feszültséget, a mozgást.

Ez három és fél éves, vagy négy éves voltam nagyjából, és akkor igazából ott ragadtam. >> Mikor érezed azt, hogy ez a te szenvedélyed?

Hát ez jó kérdés, mert amúgy mellette, tehát a torna mellett én volt, hogy jégkorongoztam is, fociztam is három-négy évig, de így egybe mindent.

És mindegyiknél eljött az a pillanat, hogy egybe ütköztek az edzések és döntenem kellett, és nekem kellett döntenem, nem pedig a szüleimnek.

Úgyhogy kisgyerek voltam, és valahogy én a tornát döntött, vagy torna mellett döntöttem, mert azt jobban szerettem csinálni.

Az első versenyem 2011-ben volt, akkor voltam hét éves, és azt megnyertem legelső versenyemet, és a legelső az az ott volt a legelső alkalom, hogy én hogy azt éreztem, hogy ezzel szeretnék tovább foglalkozni.

Utána pedig 2018-ban, amikor volt az ifjúsági Európa bajnokság, akkor legfiatalabbként bekerültem a csapatba, a magyar csapatba, és és kint voltam az Európa bajnokságon, és ott tornáztam a nagyokkal, hogy nyilván ott nem tudtam elérni nagy eredményt, mert ugye korkülönbségek voltak, viszont ott ott fogalmazódott meg bennem az, hogy na akkor tovább csináljuk. >> Ühüm.

Szóval ez volt így a tehát az az első nagy sikerelzésed. >> Igen. >> Mit szerinted?

Mi vonzódik, vagy mi miért vonzódz így a a tornozáshoz a focihelyett például? >> Hát az, hogy a foci helyett, vagy hogy miért nem a focihoz, azt nem tudom.

Úgy gondolom, hogy a torna az sokkal változatos.

Most ezt elfelejtettük hogy >> Ja, igen.

Úgy gondolom, hogy a torna az egy nagyon változatos sportág.

Tehát hatszer van, és mindegyik szeren különböző dolgokat csinálunk.

Egy gyakorlat nyolc elemből áll össze. >> Ühüm. >> És minden elem teljesen más.

És nem monoton, mert én nem szeretem a monoton dolgokat.

Mindig tudok valami újat csinálni, mindig tudok új elemet tanulni, új dolgokkal kísérletezni.

És nekem ez ez az, ami nagyon tetszik, és emiatt nem unalmas szerintem.

Hát, ha jól tudom, akkor a tornázás arról szól, hogy nem kapsz gólokat, hanem pontokat kapsz, ha egy egy különös gyakorlatod egy jó stílusban csinálod, vagy egy jó jól csinálod.

Igen, minden gyakorlat egy nehézségi pontszámmal indul, ami a gyakorlat elemeinek az értékeiből áll össze, hogy ki milyen nehéz elemeket csinál, és az a úgymond kiinduló pont. >> Ühüm.

És utána ugye végrehajtjuk a gyakorlatot, és minden elemből tudnak vonni ugye esztétikai hibát, hogyha nem tudom, hajlik a lábunk, pipálunk, nyílik a lábunk vagy bármi ilyesmi.

Tehát hogyha nem úgy csináljuk, mint ahogy a kódba meg van írva. >> Értem. >> És ugye azokat levonják, és a kettő pontszámnak az összege adja ki a végpontszámot, tehát a nehézség és a a szépség.

Szóval kábé az az vonzódott hozzá, hogy te egyszerűen csak mindig tudtál másmilyen dolgokat kipróbálni.

Olyan olyan dolgok, amin esetleg így a fociban a fociban monotób nekotób monotónabb neked. >> Igen.

Tetszik az, hogy változatos és tényleg mindig van új dolog. >> De miért miért?

De jól tudom, akkor az egy csapatsport >> a torna.

Igen, >> nem az egy egyéni sport, viszont van benne csapatverseny is, tehát mint a vívásba hogy >> ugyanúgy igazából a csapat verseny az úgy néz ki nálunk, hogy négy ember fölmegy a szerre. >> Ühüm. >> És ugyanúgy ugyanazt a gyakorlatot csináljuk meg, és annyi, hogy a négyünknek a pontszáma megy be a csapatba. >> Ühüm.

Tehát igazából a pontokat összeadják, és akkor úgy néz ki a >> Van egy kedvenc gyakorlatod? >> Van egyébként a talaj.

Nyilván azért, mert az megy a legjobban, de azt azt szeretem a legjobban, meg ott ott élvezem a legjobban azt, hogy tudok mindenféle ugrást csinálni és valamikor könnyített körülmények között bármit csináltok, akár fejre is eshetek, nem lesz bajom. >> Ühüm.

Tehát nagyon nehéz ugrásokat is meg tudok próbálni. >> Tudnál egy szaltót most csinálni, ha akarsz? >> Persze.

Igen, az nálunk alatt. >> Ez befér. >> Hát >> hát ez lenne az első szaltó az a podcastben, de de gondolom ez lenne így az első dolog, ami így az emberek mondják, így bulint találkozol, akkor csináljál már ezel az alt.

Igen, >> ez lenne ez nekem is így az első a dolgok, ami eszembe jutos olyan tornázásra gondolom, ami nekem, mert én a tornázatást csak az iskolában ismerem és én utáltam.

Szóval én ezt én én gyűlöltem.

Én miután elkezdtem, nem tudom, hogy mikor, de én az olimpiára elkezdtem nézni, és ott volt nekem egy ismerősöm, aki tornázott, nem olyan szinten, mint te, de ő ő mindig mutatta nekem, hogy nézd már ott mit csinálnak meg minden, és azóta kicsit nézem, de nem értek nagyon hozzá, de >> az azért is jár, azért se érdekel engem annyira, mert így a a társadalomban ez nem egy ez nem egy foci, ez nem annyira tudnak nem tudom, hogy most egy goldrot vagy tudod, tehát focinál eléggé szimpla, hogy Ha ha rúgsz egy gólt, akkor jó. >> Igazából ez Magyarországon van nagyon alacsony szinten szerintem a tornának a népszerűsége. >> Ühüm. >> Nem tudom, hogy mi miatt.

Nyilván kicsi ország vagyunk, de például most voltam Franciaországban szeptemberben egy világkupán, és 15000 15000 ember volt kint a csarnokban, tehát az nagyon durva volt, mert ott Franciaországban, de akár csak Olaszországba vagy Németországba, ha már így Európát nézzük, >> Ühüm.

Nagyon-nagyon sokan tornáznak, és nagyon szeretik a tornát, tehát a laikusok is.

És nem tudom, hogy hogyan, vagy hogyan értékeztel a tornaszövetségok tornaszövetségek, hogy ennyire népszerű lett a sportág. >> Ühüm. >> De de az a célom úgymond így a közösségi médiába, hogy kicsit én is jobban népszerűsítsem a tornát.

És most már voltak kaptam olyan üzeneteket szerencsére, ahol szülők írtak nekem, hogy itt lakik, és hogy hova tudná, hogy hova vigye esetleg a gyerekét tornázni, mert hogy látja a videóimat, és hogy nagyon tetszik neki, és hogy szeretne >> szeretné, hogyha a gyereke is kicsit mozogna és és ezek a úgymond ez a célom a közösségi médiában, hogy tényleg több embert vonzzak be a tornába.

Most nemrég volt nálunk egy motorsportos, hú, hát ilyen inkább menedzserként menedzser volt, >> vagy még mindig még az.

És ő mondta amúgy, hogy amúgy a magyarok nyugodtan igen nyugodt, hogy a magyarok amúgy jók abban a sportágban, de egyszerűen miután kevés ember nézi, nem is tudják, hogy milyen jók a magyarok.

Ha most csak a tornázást nézzük, akkor szerinted hol állunk a magyarokként?

Így nemzetközi szinten nyilván. >> Hát most Európában bent vagyunk szerintem stabilan a top nycba.

Tavalyi LB-n ott hetedik lettünk.

Sajnos ott nem tudtam részt venni, mert versb előtt két héttel kiugrott a vállam, vagyis a kulcscsontom, úgyhogy ott azt nem tudtam sajnos elindulni. viszont nagyon jó helyen állunk most csapatszinten.

Tehát nem csak, mert régebb is jók voltunk, csak leginkább egyéni szinten ugye ott volt a Berky Krisztián, aki olimpiai bajnok, világ és Európa bajnok.

És mellette nem volt annyi nagyon jó tornáz, hogy egy jó csapatot alkossanak, ami csapatszinten fel tudja venni a versenyt a nemzetközi szinttel. >> Ühüm.

És most szerintem elértük azt, hogy egy nagyon jó csapat van.

Mindenki tényleg maximálisan a belead mindent, és az a célunk, hogy csapattal jussunk ki a 28-as olimpiára, ami talán 92-ben volt utoljára, és egyébként már 24-be is majdnem kijutottunk.

A 23-as világbajnokságon nagyon nagy esélyünk volt rá, mert a srácok a 2022-es világbajnokságon csapatban 12ek lettek, és hogyha 23-ban is 12-ek lettünk volna, akkor meglett volna a csapatkvóta. >> Ühüm. >> És ezt fel is hypolta egyébként így a m hát így a média jöttek is nagyon sokat hozzánk. viszont én ott első éves felnőtt voltam, tehát ujonc voltam, első világbajnokságom volt.

És hát nem úgy jött ki sajnos a lépés, az egy nagy kudarc volt így mindenkinek.

Viszont most már átéltük azt a kudarcot és azt a fájdalmat, amit utána éreztünk.

Úgyhogy most már szerintem képesek leszünk arra, hogy megcsináljuk.

Említett entitások

Témák

  • tornász
  • élsportoló
  • önfegyelem
  • egoizmus
  • olimpia

Személyek

  • Molnár Botond

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÉG AZ OLIMPIAI ÉREM SEM TESZ BOLDOGGÁ //EP 66”

Miről szól ez az epizód: „MÉG AZ OLIMPIAI ÉREM SEM TESZ BOLDOGGÁ //EP 66”?

Molnár Botond junior Európa-bajnok tornász a Mahlzeit Podcast vendége, ahol elmeséli, hogyan épül fel egy élsportoló napja a reggeli ébresztőtől az esti edzésig, napi három edzéssel és levelező egyetemistaként készül a 2028-as olimpiára. Beszél az önfegyelem és az egoizmus… Az epizód a Mahlzeit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 15..

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÉG AZ OLIMPIAI ÉREM SEM TESZ BOLDOGGÁ //EP 66”?

Fő témái: tornász, élsportoló, önfegyelem, egoizmus, olimpia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÉG AZ OLIMPIAI ÉREM SEM TESZ BOLDOGGÁ //EP 66”?

Megjelenés: 2026. 05. 15.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mahlzeit-podcast/meg-az-olimpiai-erem-sem-tesz-boldogga-ep-66-a4576ae1

Több epizód a Mahlzeit Podcast-ből

  • 21 év börtön után már nem hiszek Istenben

    Fliegauf Gergely 21 évet töltött a magyar büntetés-végrehajtásban nevelőként és börtönpszichológusként, tapasztalatairól beszélget a műsorban. Szó esik a börtönök speciális világá…

  • A legkárosabb napi szokásod nem a telefon

    Vincze Balázs szoftverfejlesztő mesél pályafutásáról, a 40 millió felhasználóval rendelkező alkalmazás fejlesztéséről és a Cápák Között című műsorban való részvételéről. A beszélg…

  • Havas Henrik: „Maga egy senki"

    A Mahlzeit Podcast vendége a 77 éves újságíró, Havas Henrik, aki pályafutásáról és magánéleti küzdelmeiről mesél. A beszélgetés során szóba kerülnek egészségügyi megpróbáltatásai,…

  • A manifesztáció nem elég - Miskolcról a Bali luxusresortig

    Christian Kovács, az egykori miskolci fiatal, aki ma Balin luxusüdülő-fejlesztéssel foglalkozik, a Mahlzeit Podcast vendége. A beszélgetés során Kovács bemutatja útját a nehéz kez…

  • Hogyan építünk sneaker márkát Magyarországon?

    Két fiatal vállalkozó mesél a Mahlzeit Podcastban arról, hogyan vették át és indították újra az Airdrop sneaker webshopot. Az adásból kiderül, hogyan jutottak el a használt ruhák…

  • Hogyan lehet 1 millió dolláros céget építeni itthon

    Szőke Adrienn, az M Matcha társalapítója a Mahlzeit Podcast vendége volt, ahol elmesélte, hogyan alapított sikeres márkát mindössze 200 ezer forintból, miközben gyesen volt és két…

  • Heti 1200 Ft - ennyiből indul a vagyonépítésed

    A Mahlzeit Podcast e heti adásában Horváth Kristóf sorozatvállalkozó, a Seedly AI alapítója a vendég. Kristóf 22 évesen épített egy energetikai céget 200 milliós árbevételig, most…

  • A sorozatsztár, aki elbújt egy építkezésen

    Pribelszki Norbert színész és zenész 18 évesen, havi 60 ezer forintból élt a Barátok közt forgatásai alatt, miközben albérlete 80 ezerbe került. Nyolc év depresszió és alkoholprob…

  • Retorikatanár: hogyan győzz meg bárkit?

    Szűcs Gergely rétor és retorikatanár, a Metorika alapítója a Mahlzeit Podcast vendége. Az epizódban arról beszél, miért nem a szakmai tudás dönti el, hogy figyelnek-e ránk, kik az…

  • Eskortnak nézték, mert egyedül fizetett ki mindent

    Kugyelka Kitti a Mahlzeit Podcast vendégeként osztja meg tapasztalatait a londoni luxusiparban töltött éveiről. A beszélgetés során kitér arra, milyen kihívásokkal járt a nagyvilá…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból