Kék Bolygó - Áder János podcastja

Ezeréves fenntarthatóság #142

· PT37M52S

Összefoglaló

2018 óta Pannonhalma Főapátja, Hortobágyi T. Cirill a podcastban a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáról beszél a Pannonhalmi Főapátságban. Példaként említi a biomassza fűtőművet, a napelemeket, az ipari vízhasználatot és a sörfőzdei víz-visszaforgatást. Kitér Ferenc pápa…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 12. 15.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
fenntarthatóság, biomassza, napelemek, vízhasználat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Első pillanattól kezdve van emögött egy anyagi érdekeltség is, és van egy az a fajta tudatosság is, hogy ne a fosszilis energiát használjuk, ha egy mód van rá.

És így átállítottuk a teljes apátságot biomasszafűtésre.

A neheze utána kezdődött, mert egyenként kibontani a zsákokat, kiszedni a ládát, minden könyvet egyenként kézbe venni, leporszívozni és belelapozni, hogy van-e benne rágás vagy nincs.

Azt javaslom mindenkinek, hogy így a személyes egymás felé fordulásnak az alkalmát találják meg karácsonykor. >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgető társam, Hortobágyi Ciril, Pannonhalmi főapát.

Tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban. >> Köszönöm szépen a meghívást.

Én is köszöntök minden nézőt, hallgatót. >> A rövid bemutatás után egy kis kiegészítés azért még még mindig a bemutatás.

Ugye 2018 óta tölti be ezt a tisztséget, és előtte számos más tisztséget töltött be Pannonmán.

Tehát mondhatom azt is, hogy Tövül hegyire ismeri [nevetés] az apádságot.

Talán kevesen tudják, de a beszélgetés szempontjából is ennek lesz jelentősége, hogy biológia, földrajszakos tanár, és aztán vég valószínűleg még kevesebben tudják, hogy az apádyság történetében ön a 87. apát >> és amikor készültem erre a beszélgetésre, hát mondom 996-ban alapították az apádságot, az nagyon régen volt, több mint 1000 éve.

Csábító volt, hogy beszéljünk ennek az 1000 évnek a legfontosabb állomásairól.

Hát mondom, ez nagyon nagyon el fogja vinni a beszélgetést, és a fenntarthatóság, klíma meg egyéb témára már nem jut időnk, úgyhogy ugorjunk egy nagyot az időben. 2021-ben találkozott Ferenc pápal egészen pontosan.

És a találkozóról ahol legjobb tudomásom szerint hát miután az interjúban ez elhangzott, nem volt nem nehéz nem nehéz erre hivatkozni.

Tehát a találkozón szólt egyrészt az enciklikáról, tehát a Laudatuszi nevet viselő, címet viselő teremtésvédelmi enciklikáról, és a következőket mondta egy interjúban a Kisalföldnek.

Idézet: A klímaváltozást, az édes vízhiányt, a biodiverzitás szegényedését, a termőtalaj erózióját és szennyeződését értelmezhetjük úgy, mint a föld panaszát felénk.

No, ezen a gondolati ösvényen induljunk el. >> Ez a gondolat Ferenc pápának a gondolata.

A Laudátó szében fogalmazza meg.

Én nagyon izgalmasnak tartom, vagy ha szabad már szót használni, fantasztikusnak azt, hogy a pápának az első enciklikája az nem csak szociális társadalmi kérdéseket taglal, ami természetesen mindegyik világviszonylatban nagyon fontos, hanem ebbe elhelyezi a teremtésvédelemnek a nagy témáját is.

Környezetvédelemnek is mondhatjuk, teremtésvédelem az így a hívő emberek megfogalmazása. és felelősségérzetet akar fölkelteni az emberekben.

És a mindamellett, hogy részletezi, nagyon sok minden példát mond rá, hogy hol érhetjük nyomon, hol tapinthatjuk ki azt, hogy veszélyben van a természet, hogy a földünk az panaszkodik, ahogy fogalmazott.

Mindemellett lelkiismereti kérdéssé akarja tenni hívő emberek számára, mindenki számára azt, hogy felelősséggel tartozunk. a föld megőrzéséért a hitből fakadó felelősségünk van.

Felősséggel viseltetünk, kell, hogy viseltessünk a föld iránt.

És ezzel a pápa így ezt a vallási kérdések mellé egyenrangúvá helyezi.

A társadalomért érzett felelősségünket, azt a hit terjedésével egyenértékű felelősségi és feladattá teszi. számunkra ez úgy gondolom, hogy nagyon fontos.

Nincs ő egyedül vallási vezetőkként ebben, hogyha arra gondolunk, hogy Bartolomeus pátriárkát Algor zöld pátriárkának nevezte el.

Épp azért, mert ő is az ortodoxiában fölhívja ugyanerre a témára a figyelmet.

Ez lehet hosszabb távon az ökumenizmusnak is egy fogódzópontja, hogyha a hitbeli kérdésekben különböző felezetek ebben abban nem értenek együtt egyet. az a teológusok kutatási területe, de a földért, a világért, a társadalmakért érzett felelősségünk az teljesen közös, és ugyanaz a kiindulás meg ugyanaz az alap, ezért együtt lehet működni.

Nek engem nagyon megragadott a Ferenc pápának ez a fajta világos kristálytiszta szemlélete és ez a hozzáállása, hogy egy a hit az nemcsak a vallási szférára vonatkozik, hanem az egész életünket kell, hogy átjárja. és ebből többek között hát tennivalónk számazik a föld épségével szemben. >> És azt is mondta Ferenc pápa, hogy ezek a gondolatok nem csak a hívő emberek számára megfontolandóak.

Ugye én két mondatot szoktam idézni tőle, amikor ez a kérdés szóba kerül.

Pláne, hogyha fiatalokkal találkozom, az egyik az egy rövid, hogy ökológiai megtérésre van szükség.

Ezt ön is szokta idézni egyébként különböző interjúkban.

Lát láttam visszaköszönni ezt a mondatot.

A másik, amit szintén nem csak hívőknek szól, hanem mindenki megfontolhatja, az így hangzik, hogy a földet éden kertként kaptuk a teremtőtől, unokáinknak ne vadpusztaságként adjuk tovább.

Azt gondolom, mind a kettő zseniális mondat.

Na, amikor találkoztak egyébként ez a 2021-es találkozó, feltételezem, hogy ezekről a kérdésekről is beszéltek. >> Igen. >> Mennyi idejük volt erre?

Mert ugye elég a pápal való találkozások mindig nagyon rövidek, de az, hogy egy negyed óra, fél óra, ez már így szinte meghaladja a lehetőséget, de körülbelül egy ilyen 20 perc volt akkor.

És én beszámoltam arról, hogy kik vagyunk Panonhalmáról, ez így az első komolyabb találkozó volt. ö mit csinálunk, mik a célkitűzéseink, és az, hogy egy természeti környezetbe élünk, fiatalokkal foglalkozunk, közt tudod, hogy Paruha van egy gimnázium, ahol a fiú iskola vagyunk, ahol bentlakók, a diákok hétvégén is nálunk vannak, és így nem csak szükségszerűen nem csak a délelőtti tanításról van szó, hanem a szabadidős foglalkozásokról is.

Bakonynak a lábánál van az apátság, de ez pár száz méterre már van egy erdő, az ilakerdő.

Ez annyira kézen fekvő, hogy a diákok ott vannak és látják azt, hogy mit jelent egy telepített akácos, és mit jelent egy picit még természetközeli tölgyerdő, cseresölgyes.

Mekkora különbség a biodiverzitásban, hogy bodza meg néhány látszárú van a így sorba ültetett akácosban, és mennyivel több fajta virágos növény meg mi minden van egy tölgyerdőben? és hogy úgy úgy fölmerül az emberben, ha amikor látja a kérdést, hogy hogy tudjuk ezt megőrzni, hogy tudjuk átadni az unokáink számára és a mindazok energia gazdálkodás terén, amiben gondolkodtunk, megújuló energiaforrások, ezeknek van egy olyan vonatkozása is, hogy hozzánk sok turista jön.

Szeretnénk erről tanúságot tenni, a következő generációt neveljük, ő számukra is tanúságot tenni erről és mintát adni.

Na ezt elmondtam a pápának, és ő ennek nagyon örült, és ilyen folytatásra biztatott bennünket. >> Azt nem csodálom.

Akkor amikor találkoztak, akkor már a teremtésvédelmi keresztút, az első az megtörtént, vagy az >> megtörtént akkor?

Tehát tudod beszámolni már? >> Ez egy fantasztikus gondolat.

Úgy szégyelem, hogy nem én találtam ki.

Imre atyának volt a gondolata, hogy jön a böjtidő, szoktunk keresztutat járni.

Jézus szenvedésének az állomásait elmélkedjük végig templomokban, szabadtéren, sok helyen lehet keresztutat imádkozni.

És az volt az alapgondolat, hogy a föld is szenved, és állítsuk párhuzamba.

A épp a felelősségünk fölkeltése hátterében ott van az a gondolat, hogy Isten nem ilyennek paradicsomertnek teremtette meg a világot.

És nem mindegy, számára se mindegy.

Nem csak az unokáinknak nem mindegy, hogy hogy adjuk át, hanem ő számára se mindegy.

A ravaszdi plébánia templomtól indulunk.

Mindjárt, ahogy elhagyjuk a települést, van egy forrás, a Szent Márton forrás.

A hagyomány szerint negyedik Béla, amikor >> nem a patter egyébként az idejes szendőből, mert hát nagyon sok forrás el a patter ebből a nagy mert mélyről forrás. >> Na de jó.

És a vizek tisztaságáról lehet egy állomást is gondolkodni rajta.

Megyünk még 100 mt a 82-es elég nagy forgalmú közúton megyünk át.

Levegőszennyeződés, a benzingőzök, a környezetterhelés, amit a kipufogógázok satöbbi okoznak.

Egy picit tovább megyünk, egy ilyen erodált szántó területre érünk. egy lejtős terület, ahol lehet látni messziről, hogy a földszínén már nincsen talaj, mert az erózió mindent lehozott. >> Szé, szél és víz. >> Szél és víz mindent lehozott.

Már az a az a lössz, homokba hajló rész, paral nagyon vegyes az alap kőzet.

Akkor egy csöppet tovább megyünk, bent vagyunk egy erdőben, történetesen egy nagyon csúnya telepített erdőben, ahová ráadásul sajnos nem állt még meg ez a folyamat, hogy szemetet is kihordanak a településről, és ott eldobják. >> Pedig most már van applikáció, a hulladékvadász, de akkor ezek szerint nem segít.

Ö igen, a applikáció az fantasztikus, mert lehet jelenteni.

Mi azt csináljuk, hogy ilyenkor gyerekek, akik jönnek zsákokat hoznak és gyűjtjük legalább azon az útvonalon mások szemetét >> Igen.

Legalább azon az útvonalon, hogy eldoboz, csaros doboz satöbbi, satöbbi, azokat összegyűjtjük és akkor végén kis kiállítást csinálunk belőle.

Megyünk tovább, akkor beérünk egy lakott területrészre.

Az, hogy tudja terhelni a környezetet.

Tehát így gyakorlatilag egy ilyen pár kilométeres, mert ez nem több 8 km-nél egy ilyen szakaszon vannak azok az állomások, amelyek ténylegesen a földnek a szenvedését mutatják be, és ezen gondolkodunk. >> Tehát minden ponton valami valamilyen fenntarthatósággal klímával biodiverzitással, talajdegradációval kapcsolatos problémára.

Hát nem mondom, hogy rácsodálkoznak, mert önök ezt ismerik, de szembesülnek vele. >> Szembesülünk vele.

Van egy icipici pármondatos szakmai rész, hogy mi is ez valójában.

Másrészt pedig van egy ilyen imádságrész, de egy könnyedebb imádság, amiben így saját szavainkkal próbáljuk megfogalmazni a felelősséget, hogy mit mit tudunk mi ezért tenni, vagy vagy mibe kérjük a teremtőnek a támogatását, hogy bátorságunk legyen tenni valamit. >> Ugye most már az idén a negyedik volt. >> Igen.

Növekvő a népszerűség és a és a létszám is növekszik évről évre. 100 körülbelül 120-an voltak az idén és a >> ebből gondolom vannak pannhalmi diákok meg meg az az igazság, hogy nem elsősorban diákoknak tervezzük, a diákoknak külön foglalkozásokat lehet tartani.

Ha ezt mi meghérdettük a saját kis egyház megyénkben, és annak örülök nagyon, hogy a falvakból jönnek emberek, nem akadémikusok, nem szakemberek, akiknek nyitott a szívük meg a fülük. ö a az ilyen dolgokra, hanem egyszerű emberek jönnek, kihirdetik a plébánosok az előtte vasárnap a templomban.

És hát most már van egy olyan kultúrája, hogy messzebbről is tatáról voltak az idén és végigjárják ezt és zárul a panolhami bazilikában, ahol ott pedig egy formálisabb imádsággal fejezzük be. >> Ez még mindig ugyanakkor van?

Mindig ugyanakkor, nem mindig ugyanakkor van, mert ki kell találni azt az időpontot, ami lehetőleg jó.

Hétvége, amin az emberek, ez egy szombati napon van, amikor el tudnak jönni, indulunk egy 10 órakor, mire azért oda lehet találni. >> Melyik hónap?

Tehát melyik évszak? >> Tavasszal. >> Tavasszal, tehát mindig tavasszal. >> Tavasszal.

Az a jó, mert akkor ébred a természet.

Tehát már a természeté ébredésének a tanúi vagyunk, de még látjuk, de még látjuk az ősznek meg a télnek a nyomorúságát. >> Látjuk a nyomorúságot.

Egy mondattal utalt rá, hogy Ferenc pápát is tájékoztatták arról, hogy maga pannonhalma, az apádság mit kíván annak érdekében tenni, hogy ezt a ebből a problémahalmazból a rá ráeső felelősséget megoldja, vagy felelősséget viselje.

A készül a beszélgetés három dolgot emeltem ki.

Az elmúlt évek beruházásai közül biomasszafűtőmű, ami jelentősen lecsökkentette egyébként a gázszámlájukat és a gázfogyasztásukat, >> napelemeknek a telepítése és hőszivattyú.

Ez a három tűnt olyannak, ami aminek nagyon komoly környezeti lábnyoma és komoly kibocsátás csökkentő hatása lehetett.

Nem tudom, hogy van még más is ezenkívül, vagy ezekről érdemes beszélgetni. >> Ez a három legfontosabb.

Ide tartozik még egy szelektív személygyűjtésnek a megoldása a gimnáziumban, házban.

Nekünk vannak régi kútjaink a Cserdervölgyben, ami közel van hozzánk.

A vastartalma egy picit nagyobb, tehát így ivóvíznek nem lehet használni.

Viszont wcb öblítő víznek kiváló.

És így két rendszert vezettünk be a gimnáziumban, hogy egy ilyen ipari vizet használjunk a WC öblítésre, és ne pedig a nagyon jó minőségű ivóvizet, ami a környéken a vezetékes víz, vagy locsoló vizet a kertészetben sem ivózet használjuk, hanem ezt a saját ipari vizet, aminek ami nem tisztított.

Tehát úgy gondolom, hogy ez is hozzátartozik.

Nagyon gondolkodtunk azon, hogy viszonylag sok melegvíz keletkezik a gimnáziumban, zuhanyzókban satöbbi.

Annból lehet-e visszanyerni valamennyi hőmérsékletet?

Ezt a iskolában nem sikerült megvalósítani.

A sörfőzdében viszont igen, ott a sörfőzésnek van egy olyan fázisa, amikor föl kell főzni, utána az erjedéshez meg le kell hűteni.

Na, azt a hőmennyiséget, azt nem engedjük el a levegőbe, hanem megőrizzük, és a következő fölfőzéshez azzal melegítjük elő a az anyagot.

De a legfontosabb valóban a gázról való átállás biomasszára.

És mi azért a biomasszát választottuk, a biomassza nem más, mint vágástéri hulladék. >> Tehát lényegében szőlőnyesedék, ugye a panalmának viszonylag nagy szőlőterülete van, meg meg erdők is tartoznak hozzá. >> Igen.

A Kisalföld erdőgazdaság kezeli a környéki állami erdőket és hát a rönköket azt nyilván elviszik.

Az ágvégek azok azok nem hasznosultak régen.

És van egy olyan technológia, amelyik ezt összeaprítja.

Ez kvázi egy szecskázó gép, csak vastagabb ágakkal is elbír.

És ez a összeaprított ágvégek, vágástéri hulladék valójában a fűtőanyag.

Mi azért emellett döntöttünk, mert nem a Bakonyban élünk, ahol zárt nagy erdőségek vannak, és mondjuk lehet egy elgázosító rendszerrel fa rönkökkel tüzelni.

Itt a a helyen, a környezetben ez a legjobb.

Másrészt arborétumunk van, szőlőterületeket kezelünk, tehát van egy saját vágástéri hulladék is, amit így lehet hasznosítani.

Az éves mennyiségnek körülbelül 20%-a az, ami a saját következik, az nem kevés, a többit…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ezeréves fenntarthatóság #142”

Miről szól ez az epizód: „Ezeréves fenntarthatóság #142”?

2018 óta Pannonhalma Főapátja, Hortobágyi T. Cirill a podcastban a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáról beszél a Pannonhalmi Főapátságban. Példaként említi a biomassza fűtőművet, a napelemeket, az ipari vízhasználatot és a sörfőzdei víz-visszaforgatást. Kitér Ferenc pápa… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ezeréves fenntarthatóság #142”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ezeréves fenntarthatóság #142”?

Fő témái: fenntarthatóság, biomassza, napelemek, vízhasználat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ezeréves fenntarthatóság #142”?

Megjelenés: 2025. 12. 15.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/ezereves-fenntarthatosag-142-29929111

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból