Kék Bolygó - Áder János podcastja

Új korszak indul a hulladékkezelésben #74

· PT36M34S

Összefoglaló

Július elsejétől a Mol MOHU nevű cége irányítja a lakossági hulladékok begyűjtését és kezelését. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a lakosság eddig is elégedett volt a begyűjtéssel, de a jövőben minőségi fordulat várható a hulladékok feldolgozásában. A…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 06. 05.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Hernádi Zsolt, Áder János
Témák
hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is a mai vendégem hernádi zsolt a mol elnök vezérigazgatója elnök úr jó napot kívánok azért gyorsan elmondom a hallgató kedvéért hogy elég régóta ismerjük egymást és stegeződünk úgyhogy ezt a a stílust megtartjuk és ezúttal is úgyhogy ha elkezdtünk volna magázodni biztos belebakiznánk egy idő után belebakiznánk össze visszabeszélnénk és azon gondolkoznánk és azon szurkolnánk hogy ne rontsuk el úgyhogy úgyhogy de inkább a lényeges kérdésre és nem pedig ezekre a formákra szeretnék koncentrálni hiszen egy fontos változás változások történnek a mó életében július 1jétől átveszitek a lakossági hulladék kezelését egy koncessziót nyert meg a mol és július 1jétől a lakossági hulladék begyűjtése és kezelése a ti feladatok lesz pontosabban egy áltratok létrehozott új cégé erről mondjál néhány szót hogy ez pontosan mit is jelent egy nagy hiányosságot kell pótolnunk hiszen magyarországon eddig is volt lakossági begyűjtés és azt kell hogy mondjam hogy többé-kevésbé a begyűjtéssel magával a lakosság az elégedett volt sőt hogyha még melyjebb megyünk csináltunk egy közvélemény kutatást egy felmérést és a lakosság 90%-al vallotta magáról azt hogy szelektíven gyűjti valamilyen formában szelektíven gyűjti a hulladékot tehát nem ömlesz összeevissza mindent egy kukába egy gyűjtőhelyre ami megint egy pozitív visszajelzés de ha már elkezdünk a mélységébe belemenni egy kicsikét hogy mit is jelent nekik a szelektív például azt nem tudták hogy a fémet és a műanyagot azt lehet egybe gyűjteni és amikor ezt megtudták hogy lehet egybegyűjteni akkor azt mondták hogy én ezt nem is tudtam nos ilyenkor a kérdést föl kéne tenni és egyébként hova tetted a fémet aminek nincsen dedikált gyűjtőhelye és a többi és a többi tehát a lakosság inkább azt mondom hogy szeretne szelektíven gyűjteni amiben az eltérés lesz hogy utána mi történik a hulladékkal mert az összegyűjtés az ugyanúgy fog működni flottul fog működni biztos vagyok benne hiszen megkötöttük azokat a szerződéseket megállapodásokat amik ahhoz kellenek hogy július 1jével ugyanúgy el fogják szállítani a hulladékat sokkal nagyobb kérdés az ami utána történik a hulladékkal akkor egy egy mondat elejéig vagy hát lehet ez többet többet is igényel hogy ezek a szerződések itt lehetett hallani arról hogy van aki perre ment de és korábban ugye voltak különböző cégek kisebb-nagyobb cégek akik ezt a hulladékbegyűjtést azt végezték velük kötöttetek szerződést és ők fogják vagy nagyobb részt ők fogják ezt a munkát folytatni vállalkozóként tt legnagyobb részt azok fogják akik eddig is végezték legfeljebb nem ugyanott és nem ugyanúgy de az alválkozóknak a többsége az alá is írta velünk a szerződést meg is állapodtunk velük volt körülbelül egy olyan 5%-nyi olyan aki visszautasította a szerződésnek azon formájában való aláírását amit mi javasoltunk vagy ajánlottunk nekik ezeknél átlagosan 50%-kal magasabb délykövetelésük volt mint amit akár a magyarországi akár a nemzetközi benchmarkban piaci összehasonlító árakban lehetett találni ott mi mondtuk azt hogy ilyen szerződéses feltételek mellett viszont mi nem vagyunk hajlandók megállapodni velük és akkor ők mentek bíróságra val hogy ők mentek bíróságra illetve egy-kettő olyan aki úgy gondolta hogy valahol ki fognak maradni ebből az egész üzletből valahol ő nekik ebből káruk keletkezik vagy legalább vagy legalábbis kisebb lesz a hasznuk kisebb lesz a hasznuk igen ezér nagyon nehéz mert ugye mi az mi a kár tehát hogyha ahhoz képest amit eddig kerestem kevesebbet keresek az még önmagában nem kár a káror köetkezik az elmaradt haszon elmad hason de én azt hiszem hogy ha az egészet nézzük és összességében nézzük akkor két dolgot le kell szögeznünk az egyik az hogy az szolgáltatás július 1jétől ugyanúgy biztosítva lesz vagy talán még lehet hogy jobban is mint eddig és a másik pedig az hogy sokkal távlatiabban gondolkozzunk azon hogy mi is történik azokkal az anyagokkal amiket begyűjtünk tehát ez az első fontos kérdés hogy a lakosság nem érzi a váltást nem érzi ennek hátrányát nem lesz hátrányos következménye tehát azt látja hogy ugyanúgy elviszik a hulladékot pláne hogyha szelektíven gyűjtötte ugyanúgy elviszik és na és itt jön a következő amire kétszer is utaltam már hogy na és akkor mi történik utána miben változik milyen minőségi változás lesz a hulladék feldolgozásával én egyeten dolgot a felkészítő anyagból amit kaptam a kollégáktól hogy eddig az összegyűjtött hulladéknak lakossági hulladéknak az 50%-al lerakóba végezte ti azt szeretnétek hogy ez 10%-ra csökkenjen ez egy ambiciózus célkitűzés hát nézd ez egy ambiciózus célkitűzés és nem azon múlik hogy mi akarjuk vagy nem akarjuk mert ez egy uniós előírás tehát nekünk ennek az unós uniós előírásnak meg kell felelnünk 2040-re oda kell érnünk ha akarjuk ha nem ha belegondolunk és egy kicsit távlatilag gondolkodunk mi is ez az egész hulladékbegyűjtés mi is ez az egész körforgásos gazdaság szerintem a szuverenitásnak az egyik záloga ugyanis amit ma csinálunk az egy elképesztő pazarlás tehát ma 50%-át a hulladéknak azt egyszerűen beássuk a földbe én hogyha ma fiatal lennék akkor azt mondanám hogy az egyik legjobb startup elképzelés az hogy 10-20 év múlva hogyan fogjuk ezeket majd újra feldolgozni kinyitni ezeket a hulladéklerakókat leszedni róluk a rátett földet meg a fákat majd onnan valahova el kell tüntetni és utána újra feldolgozni mert ezekben elképesztően értékes anyagok vannak ugyanis a szabály az uniós előírás és ez pontosan megfelel a mi elképzelésünkre és nem egy lehetetlen dolog mert európában már nagyon sok ország elérte ezeket az uniós célk űzéseket az az hogy 65%-ban a begyűjtött hulladékot az anyagában kell hasznosítani 10%-át lehet maximum eltemetni hiszen van olyan aminek olyan mértékű a szennyezettsége biológiai vagy egyéb szennyezettség hogy egyszerűen alkalmatlan arra hogy bármilyen fajta további feldolgozást hajtsunk rajta végre és a maradékot azt lehet elégetni azt lehet úgynevezett energetikai hasznosításra felhasználni ebbe mi mindegyikben rosszul állunk mind az anyagáb hasznosításban mind az elföldelésben mé pedig az energetikai hasznosításba ezt kell megváltoztatni nem még egyszer mondom nem egy ördöngőség és akkor jön a következő a társadalmi hasznossága mindez hiszen olyan nyersanyagokhoz jutunk amiket eddig még mindig vásároltunk ezeket a nyersanyagokat el kell kezdeni feldolgozni és félkész termékként vagy másel cégeknek nyersanyagként tovább értékesíteni és ez a célja az egésznek legyen ez műanyag legyen ez fém legyen ez papír legyen ez színes fém fém nagyon ritka fém ezek mind kinyerhetők és ki is kell nyernünk tehát a lényeg hogy amit eddig javarészt szemétként kezeltünk az hulladék és újrah hasznosított nyersanyag lesz jó részt ezok nyersanyagok az én fejemben és a kollégáim feelében ez nem hulladék ez nem szemét ez nyersanyag majd ennek néhány részletére kitérünk hogy mert ugye különböző hulladékáramok vannak és anyag áramok vannak ezekről ezekre más-más begyűjtési szabályok vonatkoznak az európai unióban más-más technológiával kell majd ezeket feldolgozni néhányra majd talán érdemes kitérni hogy a kedves hallgatók és a nézők is lássák ennek a részleteit hogy ez nem egy olyan egyszerű logisztikai feladat ugye eleve 5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik évente ezt az 5 millió tonnát kell nektek begyűjteni és feldolgozni és az előbb említett három szempont alapján újrahasznosítani a az újrahztosítást azt vagy mi végezzük ahol van technológiánk saját technológiánk hiszen van egy csomó olyan hely ahol nekünk is van már rá technológiánk vagy pedig odaadjuk azoknak eladjuk azoknak átadjuk azoknak akiknek megvan ehhez a technológiájuk megvan ehz a kapacitásuk és azok fogják további felhasználásra feldolgozni erre nagyon jó példa az hogy műanyaghasznosító gépek műanyaghasznosító cégek vannak magyarországon a molnak is van ilyen nem is elég az a kapacitása ami ebből van és vannak speciális része ennek amiket még nem hoztunk be magyarországra és be kell hoznunk ezeket a technológiákat magyarországra hogy ne hulladékként értékesítsük külföldre ahol majd ezt feldolgozzák mert ugye ennek a az értékláncban mi az akkor az alján maradunk és nem tudunk följebb menni plusz magyarországon nem kellz keletkezdik belőle nyersanyag és vannak olyan technológiák amiket ma minden további nélkül használnak tehát ilyen például az elektronikai hulladék kinyerésében nagyon sok cég foglalkozik vele kimondottan vannak akik egészen magas szintű techn ával csinálják mindezt majd az elektronikai hulladékra szeretnék visszatérni de mindez a a józan paraszt éészel is belátható egy meglehetősen komoly beruházást és nem is csak egy területre kiterjedő beruházást igényel tehát nyilván az újrahasznosítás tehát szelektálás újrahasznosítás feldolgozás energetikai hasznosítás amire utaltál ezek mind mind külön részben logisztikai feladatot részben beruházást igényelnek jól tudom hogy 180 milliárd ftot akartok elkölteni a következő 10 esztendőben tehát ennyi a beruházás igénye ennek a váltásnak vállalatvezetőként politikusan azt kell fogalmaznom hogy 185 milliárdra vállaltunk kötelezettséget hogy annyit elköltünk ugyanakkor azért mind a ketten tudjuk hogy ennél többet fogunk elkölteni mert amikor kötelezettséget vállalok akkor azt a programot írom be amit biztosan meg kell csinálni és azt is tudjuk hogy többet fogunk elkölteni mert valószínűleg hogy az az égető kapacitás amit létre akarunk hozni az még mindig nem lesz elég magyarországon még mindig belül leszünk azon a határon ameddig ezt lehet fokozni valószínűleg hogy olyan technológiákat kell még vásárolnunk és behoznunk amik nincsenek jelen magyarországon de ezt menetközben fogjuk megtudni de mondok egy példát mert ugye az első dátum az július 1 aztán a következő tátom az január 1 lesz mert január 1 eljével pedig a visszaváltásokat azokat a termék ekre fogunk kimenni ami szintén pénzbe kerül mert automatakat kell vásárolni rendszereket kell vásárolni hogy beazonosítható legyen a a petpaól kezdve az üvegen át a a kollásdobozig minden beazonosítható legyen ezért betétdíjat fognak fizetni január 1-től a vásárlók de visszakapják ezt a betétdíjat akkor amikor ezeket visszaváltják hát ugye mi még emlékszünk erre a betétdíjas rendszerrel korunnál fogva mi még éltünk ebben a viszonyban nekem ez volt a zsebpénz tehát én úgy gyűjtöttem a üveget otthon meg a szomszédoknál ahogy kellett és valahol ezt a rendszert akarjuk visszahozni 90%-ra lehet felvinni a visszaváltás arányát igen ez ugye most amit már bejelentettetek ez az üveg üvegnek a visszagyűjtése itt érdemes kérdezni hogy akkor ez mit jelent ez boros üveget sörös üveget pezsgős üveget és mondjuk a konzervesü tehát amiben mondjuk az uborka van tehát befőttes üveget is visszaváltatok-e akkor jelentni a petpack volt a petpalackz is ugye ha ásványvizz van benne akkor nyilván nem szennyeződött ha valamilyen színes üdítőital van benne akkor azért már nem olyan egyszerű az újr hasznosítása és jelenti a fémdobozokat amiben lehetett korábban sör vagy lehetett coca-cola vagy sok minden más tehát ezeket mind vissza fogjátok gyűjteni pontosabban mindegyik betétdíjas lesz tehát a vásárló nyilván amikor megveszi akkor többet fog fizetni érte és utána amikor visszaváltja akkor ezt a pénzt visszakapja tudjátok-e már hogy mennyi lesz mondjuk egy barasüvegnek a betétdíja vagy még ez még ez egyelőre két oka van annak hogy nem tudjuk ezt a a választ az egyik az hogy magának ennek a technológiának ennek az eljárásra ennek a jóváhagyása az amikor ez a felvétel készül akkor még jóváhagyás alatt van és valószínűleg miire a felvétel megjelenik addigra ezt bisszen heteken belül meg az uniónak ezt valamilyen formá ez egy uniós jóváhagyást jelent uniós ez egy uniós jobáhagyás jelent nekünk ezt notifikálni kellett és annak megvan a határideje hogy hogy brüsszel meddig válaszol rá ez június elő napjaiban jár le ez a a határidő nem hiszem hogy bármi probléma lenne hiszen európa legtöbb országan már így működik beleérve például a szomszédó szlovákiát a szomszédó szlovákiáb ez 2020-ban hogyha jól emlékszem 19-ben vagy 20-ban vezették be ezt a a rendszert és hát az elén senki nem szerette mert hirtelen drágább lett a sör hirtelen drágább lett a bor minden drágább lett ahol a betétdíjat föl lehetett számolni majd amikor elkezdtek rájönni arra hogy ezt a pénzt én visszakapom csak el kell vinnem gyűjtőhelyre és ez a gyűjtőhelyeknek a számossága múlik hogy mennyi lesz akkor egy idő után eltűnt az utcai szemét petből egy idő után eltűnt az utcai szemét üvegekből egy idő után eltűnt az utcai szemét rédobozokból mert az emberek egyszerűen mentek a pénzük után a na most hogyha még az összeg nincs akkor beszéljünk a technológiáról két szempontból érdekes ez ugye van a visszagyűjtésnek lesz egy manuális része ha jól tudom és lesz gépi én amikor brüzelben éltem az utóbbira láttam példát nagyon egyszerű az ember beteszi egy ilyen kis csőbe az üveget amit visszavitt a boltba az megforgatja leolvassa a megfelelő kódot róla és akkor utána ide vagy oda vagy amoda a gép automata az automata gép az sorolja az üveget és utána pedig 30 eur centet vagy 50 eur centet jóváírnak az emberkapa végén egy kis számlát amit a painstarnál levásárolhat hát pontosabban ennyivel csökkentik a a fizetést gondolom valami hasonló automata rendszer lesz itt nálunk is gondolom és lesz manuális gyűjtés is 6000 és 8000 közötti visszaváltópontot gyűjtőpontot terveztek ez óriási logisztikai feladat ez óriási logisztika és úgy számoljuk hogy ebből körülbelül 4000 olyan lesz ahol üzletekkel kötünk szerződéseket tehát boltokkal most egyszerűsítsük le ahol vagy automata lesz ott vagy pedig kéziegyűjtést fognak végrehajtani ez egy óriási logisztikai feladat de amolnak az óriási logisztikai feladatok általában szóval naponta 25 1000 tna kőolajat behozunk és abból különböző üzemanyagokat és egyéb más anyagokat készítünk amit elszállítunk a felhasználási helyekre nem hiszem hogy ezzel nehéz lenne megbirkóznunk na jó de azért ez több pontot…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Tickerek

  • MOL

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Új korszak indul a hulladékkezelésben #74”

Miről szól ez az epizód: „Új korszak indul a hulladékkezelésben #74”?

Július elsejétől a Mol MOHU nevű cége irányítja a lakossági hulladékok begyűjtését és kezelését. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a lakosság eddig is elégedett volt a begyűjtéssel, de a jövőben minőségi fordulat várható a hulladékok feldolgozásában. A… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 06. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Új korszak indul a hulladékkezelésben #74”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hernádi Zsolt, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Új korszak indul a hulladékkezelésben #74”?

Fő témái: hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Új korszak indul a hulladékkezelésben #74”?

Megjelenés: 2023. 06. 05.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/uj-korszak-indul-a-hulladekkezelesben-74-29772415

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból