Mozigrund Podcast

BUGONIA - Alusisakosok figyelem! | Podcast

· PT29M48S

Összefoglaló

Márk és Áron a Mozigrund podcast legújabb adásában Yorgos Lanthimos "Bugonia" című filmjét elemzik. A beszélgetés során kitérnek a film címének eredetére, az ókori hiedelmekre, a méhek fontosságára és a film üzenetére, miszerint az emberiség önmagát pusztítja. Szóba kerül a…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2026. 03. 02.
Hossz
30 perc
Témák
filmkritika, bugonia, yorgos lanthimos
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az ugye hát a cím maga azonnan jön, hogy az ókori hellasba ugye azt hitték az emberek, hogy a döglött tehénből jönnek létre a méhek és ugye hát a filmközponti konfliktusa erre m reflektál, mármint nem a döglöt tehénen, a méhekre.

Mostanában amúgy is van egy ilyen rossz érzésem ezekkel a politizáló filmekkel kapcsolatban, de leginkább azért, mertogy nem látok benne semmiféle újdonságot.

Tehát, hogy én azt érzem, hogy ugyanazokat a köröket futjuk >> már nem tudnak újat mondani már azon a szinten se, mert a valóság utolet ugyanez pedig az Andor címűs sorozatnál is azért jön ki nagyon a második évadnál is ugye a politikai áthallás jobban, mint a korábbi részekben, mert a valóság egyszerűen utolérte mondjuk a Star Wars világát is. >> Mozigrund podcast.

Drink milkshake. >> Elemzünk, nem ítélkezünk. >> És most felvesszük [sikítás] megint. >> Sziasztok!

Ez itt a Mozig Grund podcast és itt ülünk Áronnal. >> Hellósztok! >> És ma a Bugóniáról fogunk beszélni, Jorgos Lantimos legújabb agymenéséről.

Hát igen, bár hozzáteszem, ez még a korábbi rendezésehez képest, és ez még a lightosabb, visszafogottabb alkotás, de megéltem azt, ha valakinek már ez is ilyen too much.

A az mondjuk a hát igen, például volt egy olyan ismerősöm, aki például a szegény párákat azt már ilyen to too to much.

Nagyon beindult az öreg Jorgos, merthogy így három éven belül ez a harmadik nagy ugye a covid előtt közben is forgatott és feltolódtak a stúdiónál az alkotások és azért tolják ki most így egyszer az alkotásit.

De egyébként ezt ő is érezte azt, hogy rövid időn belül ilyen két-három éven belül jó pár filmet rendezett. ezért most be is jelentette, hogy ez ez ezután az alkotás után ő most ilyen alkotói szabadságra megy és így lepihenőkelme, tehát megis értem.

De hát akkor szerintem most így a felvezetés után beszéljünk magáról a filmről.

Tehát ugye a Igen, >> a bugómia az ugye hát a cím maga azonnan jön, hogy az ókori hellásba ugye azt hitték az emberek, hogy a döglött tehénből jönnek létre a méhek és ugye hát a filmközponti konfliktusa erre m [torokköszörülés] reflektál, mármint nem a döglötte tehénen, hanem a méhekre, mert ugye a főszereplőnk Tedy az ugye méhész és hát szegény méhek kezdenek elpusztulni, és vele a föld is, mert kedves hallgató néző, ha a biológiaórának a tananyaga nincs meg, vagy nem olvasta valahol, akkor ugye azt kell tudni, hogy az emberi civilizáció fennmaradásához a méhek elengedhetetlenek, a méheknek a munkája, ez [torokköszörülés] a beporzás és egyéb dolog.

Tehát hogyha a méhek kipusztulnak, márpedig a valóságban is eléggé az tendálunk, akkor az >> hát nyilván az egy allegória, hogy komplett környezetünk Igen.

Tehát az ember önmagát kiirtja erre.

És ugye a méhek a meghalnak, akkor az emberi civilizázés összeomlék és hát ugye Tedy barátunk ugye méhész és első sorból látja azt, hogy szerencsétlen méhei kezdenek meghalni és hát arra a következtetésre jut a barátja Don, illetve az internet bugyiraiban felelhető információk alapján, hogy nem az emberiség szorgos munkája tehet arról, hogy a méhek megpusztulnak és vele együtt az emberek, hanem a földön kívül a háttérhatalom, akik így próbálják átvenni a emberiségtől a föld uralmát, és hogy ezt bebizonyítsák, Tedély és Dombátunk elrabolja Emma Stone karakterét.

Michelt aki egy ilyen multicégnek a vezériga igazgatója, és hát még az este még boldogan hajjal a >> fején lefekszik [torokköszörülés] aludni.

Már reggel pedig egy pincébe ébred. leborott válv, ahol ugye Ted próbálja videófelvételek által nem fel akarja venni azt, hogy ő bevallja azt, hogy egy földönkívli lény, és valójában azért vannak kit, hogy az emberiséget elpusztítsák és hát ugye az Emma Stone karakterének ugye itt tehát most ugye vagy az van, hogy nem megy bele a játékba, és akkor egyre durvább dolgok lesznek vele, vagy ugye belemegy a játékba, és akkor majd próbál valahogy túlélni, és akkor megszabadulni ebből a szorult hely helyzetből és kábé ez az alapszituáció.

Néha napján kimegyünk a pincéből, de alapvetően én azt tudom mondani, ez a film egy kamaradráma szintjén van, vagyis egy hát már egy szobába játszódik három szereplővel. >> És hát igazság szerint ilyen filmnek a központi témája az pedig a konteók, kívülállóság, mi a valós hír, mi az igazság. attól, hogy valaki nem a tömeggel megy, még lehet-e igaza kisember kontra nagy vállalat.

Tehát ezek jelennek meg. >> Hát igen, szerintem pont emiatt van az, hogy nekem ez abszolút nem tetszett ez a ez a film.

És van egy párja szerintem ennek a filmnek szintén az ősszel került mozikba. ez a egyik csata a másik után [horkantás] >> ami szintén nagyon erősen reflektál erre a jelenlegi amerikai polgárháborús állapotokra vagy arra a társadalmi polarizáció polarizációra, amiben az amerikai társadalom éli az életét.

És szerintem pont ez adja ennek a filmnek így a a a gyengeségét.

Egész egyszerűen ezek szerintem elkoptatott topaszok, amelyek olyan annyira nem képezik szerintem ma már a side guysak a részét, hogy >> mármint abban, hogy hisznek abban, hogy földönkív vannak.

Meg >> nem nem, hanem hanem alapvetően ebben a filmben van egy ilyen bújtatott kapitalizmus kritika ezeken a szereplőkön keresztül.

Ja, az persze egyetlen, hogy ted a kisember küzdelme a nagy cégekkel, akik ugye tönkre ugye a nagy cégek tönkre vágják a környezetet meg a emberi társadalm nekik csak a profit számít a jelenlegi helyzetben minél többet terjemeljenek és hosszú távon pedig nem gondolkodnak.

Ebben van egy ilyen ez igen ez egy jogos felvetés. [zene] A filmben megjelennék a kisember kontra multi, hogy ugye a ugye a multik nem foglalkoznak a jövővel, hanem az számít nekik, hogy a jelen >> jelen helyzetben minél több profitot. >> Na igen.

És ezt éreztem egy kicsit ilyen izzadságszúak.

Én nekem mostanában amúgy is van egy ilyen rossz érzésem ezekkel a politizáló filmekkel kapcsolatban, de leginkább azért, mertogy nem látok benne semmiféle újdonságot.

Tehát, hogy én azt érzem, hogy ugyanazokat a köröket futjuk, és zseniális rendezők tényleg a PTA meg a Lantimos mind a ketten elképesztően erős kézjeggyel és és vízióval rendelkező rendezők.

És azt látom, hogy ugyanazokra a következtetésekre jutnak és persze el tud vinni egy Lantimos. maga a stílus, maga egyébként a színészáték, maga a cinematográfia, az a az a Lantimos klasszikus stílus, azt képes magával vinni akár két órán keresztül is, nincs ezzel baj.

És egyébként visszacsatolva ugye korábban volt egy adásunk a egyik csata a másik után és ott is azt éreztem, hogy hihetetlenül ikonikus nittek, >> rendkívül jó vágás, persze technikailag minden feltétel adott, csak most már zsinorba futok bele olyan filmekbe, amelyeknek az üzenete egész egyszerűen nem tud többet mondani annál, mint amit egyébként felmész és a Facebook feedet reggelente végigkörgetve szerintem ez tapasztalni a világból.

De szerintem ez azért szar, mert a valóság >> a valóság érte utól a művészetet.

Tehát ugye a művészet eddig annyi volt, hogy vannak ezek, amik veszélyesek lehetnek és ugye ezzel valamit kéne kezdeni, hogy ugye ez is lehet egy alternatív valósága a mi mi világunknak.

És hát ugye igen, ezzel kéne úgy, tehát hogy ezzel valamit kellnek kezdeni, vagy veszélytelen, de közben az például a egyik csata egy másik után például az megjósolta az IC-nak a tetteit.

Tehát ugye ott azért a a Sompené kábé egy ice szintű szervezet, akik ugye a bevándorlókat ezekre vadásztak >> satöbbi.

És így konkrétan most meg az van, hogy azt láttuk, hogy a valóságba a iceakik ugyanúgy bevándorlókat keresnek meg ilyesmi, nyílt utcán amerikai állampolgárokat szó szerint >> hát jó, hát a bevándorlás kérdése mondjuk épszadás probléma ameriká.

Igen, de hogy látod, tehát eddig azért ilyen nem valóban ilyen agresszívan nem léptek, >> ilyen agresszívan nem léptek el.

Vagy ugye a legeslegjobb az, hogy ugye a Garlandnak a tavaly előtti filmje az Alex Garnak a polgárháború, ami ugye az is, hogy hát igen, lehet egy ilyen Amerika is, ugye azt még nem mutatták be, hogy milyen lehet az Amerikában egy olyan polgárháború az elnök miatt.

Most elég erősen arra tandálunk, hogy a Trumpnak a kijelentése alapján, hogy lehet, hogy megvalósul.

Tehát, hogy tényleg az van, hogy így a amerikai filmesek vagy meg a hollywoodi alkotók azok így már nem tudnak újat mondani már azon a szinten se, mert a valóság utolet ugyanez péld az Andor címűs sorozatnál is azért jön ki nagyon a második évadnál is ugye a politikai áthallás jobban, mint a korábbi részekben, mert a valóság egyszerűen utolért mondjuk a Star Wars világát is.

Most már nincs egy ilyen szakadék, vagy ugye a eredeti Star Wars, hidegháború, nácik vagy valami, ott volt egy távolság, hogy persze most a szovjetek ellen vagyunk, de a galaktikus birodalom az meg ugye a náciémszó, hogy van egy ilyen az, hogy nem kortársak az andold például Pálat azt mondom, hogy a 20. századba képes volt megelőlegezni akár épciadekkel előre is azokat a folyamatokat.

Nem pont úgy persze, mert a művészet az mindig egy szűk keresztetet tud ábrázolni, nem tudja teljesen elképezni a valóságunkat meg a jövőnket.

Én meg ma azt érzem, hogy ezek a ezek a a kreatív energiák, ezek szerintem kifogytak Hollywoodból, meg ugye a nyugati filmgyártásból Unblock.

És ahol ez még tetten érhető, az majd lesz.

Mindjárt a Sanyival fogunk beszélni egy másik filmről ma, a Nincs más választás című dél-korai filmről, ami pedig igazán felkarolja mondjuk a kapitalizmus kritikát, és egy reális érthető kritikát nyújt róla, az pedig pont, hogy az ázsiai filmek és pont az ázsiai filmipar.

És >> de szerintem azért, mert ott azok most törnek be, de például azok a az ázsiai filmek, én imádom őket.

Például délkordai filmeknek a jó része, az meg azt a kérdéskört járja újra meg újra, hogy mennyire rosszul működik a délkoreai társa, és mekkora szakadékok vannak.

Tehát például a a Squid Gamek meg mondjuk az élősködőknek is ugyanaz a témája. >> Jó, tudod, ez olyan, hogy persze ott ez egy kurens vagy lehet, hogy kurensebb téma társadalmilag, csak ebben a filmben visszaköszönnek olyan jelenetek, mint amikor a az Emma Stone ugye, aki egy vezérigazgató egy multinál. egy ilyen diversity kampányfilmet akarnak vele forgatni, és akkor egy bizonyos ponton így kiszól aztón a kamera mögül, mert mint egy mondaton belül háromszor elhangzik a diversity, diversity, diversity, hogy ezek azok a kultúrharcos topikok, amelyeknél szerintem ma már lehetne mélyebbre ásni, ha már kapitalizmus kritikáról van szó, de de Jorgos Lantimos meg Paul Thomas Anderson meg nem is tudom a manapság jól menő kóráns rendezők azok azok kifizet a nézőket ezekkel a lózungokkal, amelyek hát de szerintem ez tök jó a reflekt például az egy >> szerintem ez egyáltalán nem jó reflek >> zseniálisan refle diverz diverz diverz erről beszél ez tökre jó a refekt most a hollywoodi stúdiókat nézzük ott van a disney ami nagyon mondta hogy diverzitás nők támogatása minden közel mondjuk a kínai plakátokról meg leszedette a John mert ott a fekete színészek nem mennek vagy pedig a Black Panther tehát hogy ez a képmutatás hogy ugye a multix cégek kiállnak a a diverzitás a nők mellett, meg az egyenjogúság elfogadás mell, mert a valóságban meg az van, hogy pont letolják, mert most azt látják, hogy most ez megy, erre kell reflektálni, de közben meg a profit meg ezek miatt egyébként ők egyébként belül nem így működnek, illetve nagyon hamar dobják is ezt amikor >> pers nem így működnek, csak érted, ez se megy.

Tehát, hogy az, hogy a multik azok egyébként álságosak és és nem őszinték és más kommunikálnak, mint ami egyébként a belső működésükből fakad.

Az basszus ebben a világrendszerben élünk most már itt Magyarországon is egyébként lassan 40 éve.

Ezeket fel lehetett volna dolgozni ennyi idő alatt.

Tehát hogyha az a kapitalizmus kritika egy manapság ö nem tudom kúrensrendezőnek a nézetében, hogy egyébként diverzitásról beszél, de közben [ __ ] a diverzitásra, akkor köszönöm szépen, de ez hát kevés, vagy nem tudom, és lehet, hogy nem ennek kell, nem ezeknek a topikoknak, nem ezeknek a politikai topikoknak kell elvinniuk egy filmet a hátukon.

Csak én azt hiányolom, hogyha már egy rendező politizál, >> márpedig politizálnak a rendezők sokkal inkább, mint valaha, >> szerintem, főleg Amerikába, akkor akkor lehetne mélyebbre is ásni, de mindegy, ez a filmnek ez csak egy szűk kontextusa.

Hát igen, mert valójában Igen, persze a filmben benne van ez, hogy a kapitalizmus meg politika valódi fő témája az a konteó és ez a hívőség, ami ugye >> ami ebből a szempontból jól reflektál a mai amerikai társadalom, hogy a kormányzaton belül is ugye tudjuk, hogy a egészségügyi miniszter az konkrétan oltásellenes.

Tehát, hogy ő maga ugye a >> az a Kennedy, nem a leszármazottja.

Kennedynek az egyik leszármaz, hogy konkrét az egészségügyi miniszterük az ugye arról beszél állandóan, hogy az oltás az autizmust okoz, meghalsz tőled, csippet ültetnek be.

Tehát a az, ami az oltár, tehát ami ellen a social média meg ezek felszólalatak a covid idején, mert akkor így mindenki szembesült az, hogy egyébként a social média platformokon a konteok azok elszabadulva terjengenek és egyébként a covidán azért se tudtunk elsnek jól védekezni, mert a sok konte egyből előgrolt a oltársellessége és így voltak ennek hívein.

Plusz Amerikában szekták vannak, akik nem oltatják magukat, és erre is kell törvényt hozzni.

És akkor ezután megjön egy egészségügyi miniszter, aki meg ezeket a konteokat felkarolja, és azt mondja, hogy igazatok van.

Az oltás az öl, butit, nem jó.

A názával való kapcsolattartós személyük a kormányzatnak azt arról beszél, hogy az égben nincs más, csak Jézus Krisztus meg az Isten és nincs űr meg ezek, tehát hogy ami tehát, hogy már ilyen szinten elteljedek és igen a >> jó.

Erre itthon is voltakensek, hog a 10 parancsolat gyógyítja a rák.

Tehát, hogy [nevetés] ilyen szinten itt vannak, és akkor ugye a social médiában meg botrányosan, hogy vannak laposfél hívőink akkor igen.

Tehát akkor az, hogy gyíkemberek uralják, háttérhatalom meg ezek.

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „BUGONIA - Alusisakosok figyelem! | Podcast”

Miről szól ez az epizód: „BUGONIA - Alusisakosok figyelem! | Podcast”?

Márk és Áron a Mozigrund podcast legújabb adásában Yorgos Lanthimos "Bugonia" című filmjét elemzik. A beszélgetés során kitérnek a film címének eredetére, az ókori hiedelmekre, a méhek fontosságára és a film üzenetére, miszerint az emberiség önmagát pusztítja. Szóba kerül a… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „BUGONIA - Alusisakosok figyelem! | Podcast”?

Fő témái: filmkritika, bugonia, yorgos lanthimos.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „BUGONIA - Alusisakosok figyelem! | Podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 02.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/bugonia-alusisakosok-figyelem-podcast-f05b40d1

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból