Mozigrund Podcast

STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast

· PT32M55S

Összefoglaló

A Mozigrund Podcast e heti adásában Márk és Oswald az új Steve című brit filmről, valamint a neoliberalizmus és az oktatás kapcsolatáról beszélgetnek. Kitérnek a film által bemutatott összeomló rendszerre, a mentális egészség és a kapitalizmus oktatásra gyakorolt hatására…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2025. 11. 03.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Max Porter
Témák
neoliberalizmus, oktatás, kapitalizmus, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A neoliberalizmus az, ahol felütötte a fejét ott túlnyomó részt azért kitermelte a a saját társadalmi externáliáit szegénység képében, munkanélküliség képében.

És tök jól meg lehetett volna alapozni ezeknek a fiataloknak a hátterét, mondjuk azáltal, hogy a történelmi kontextust egy kicsit jobban jobban behozzuk a képbe.

De nyilván ennek a filmnek nem ez volt a célja, mert ez nem egy politikai film, ahogy az előbb beszéltük, mindől magyarázott minden.

Nem, nem ehz nem ezekhez a filmekhez hasonlítható. >> Ez a film nagyon bemutatja, hogy milyen egy összeomlórendszernek a végnapjai.

Ez legyen akár egy ilyen iskola, vagy legyen akár amúgy, ha munkahelyeket nézzük, az az eset, amikor elfogynak a kollégák, a megmaradtakra meg ott marad a elmenteknek a munkája, >> és egyre több munka van.

Igen, >> a kevés embernek és az egész elkezd összealomni, de a megmaradtak meg próbálják felszínen tartani ezt az egészet. >> Hát mer nekik szívügyük, ugye?

Tehát a a Steve >> Mozigrund podcast.

Drinke. >> Elemzünk, nem ítélkezünk. >> Ezt most felvesszük megint. >> Üdvözlünk mindenkit.

Ez [zene] itt a Mozum podcast.

Én meg Oszvadok és egy Silen Murfi filmről fogunk beszélgetni, amit a Team Mi ellen szendezett.

A Netflixnek hála most meg tudtuk nézni az új filmét, a Steve.

A Steve az egy oktatási film, mondjuk úgy sulis film, ami manasegelik divatos.

Csak gondoljunk a 23-as elfogy levegőre, ami egy magyar film, vagy a magyarázat mindenre, ami Raj Gábortól volt, vagy a tanári szobára, amit pedig a németek csináltak és küldtek Oscára. >> Az egy gyönyörű film, azt azt nagyon szerettem.

Hát ugye ezek európai filmek elsősorban, >> de mondjuk ha már ugye ez egy brit film, akkor például brit oktatással vagy részint oktatással foglalkozó sorozat például ax Education.

Igen. >> Ami szintén elég nagyot ment.

Vagy Amerikában az Abolt Elementary. >> Igen.

Vagy hát a legkézen fekvőbb talán az eufória, >> ami szintén nyilván az határterületeit érinti az oktatásnak, nem kimondottan egy oktatásfilm azért vagy sorozat, inkább egy ilyen tini dráma zsáner, de de az oktatás ott is nyilván előkerül, mint probléma, mint mint egyébként a társadalomban megbúvó pszichés problémának egy ilyen melegágya.

Meg hát ugye idén az egyik legnagyobb vagy legnépszerűbbé váló sorozat a kamaszok, az pedig kifejezetten ezt taglalja, és abban például van egy komplett jelenet, vagy egy komplett rész, amit egyébként a az oktatási intézményen belül folyó állapotoknak szentel a rendező.

Gyönyörű iskola példája egyébként annak, hogy hol csúszik félre egyébként az oktatási rendszer, amelyben a gyerekeink, vagy hát talán még nem a mieink, de hogy a legfiatalabb generáció az éli a mindennapjait.

Úgyhogy igen, az oktatásfilmek azok eléggé mennek mostanában. >> A briteknél az öt főt kimondottan.

Meg a a briteknél ugye a a fiatalsággal vagy a ezzel a Z generációnak a legvégével márm talán alfa generációba is belenyúlunk egy kicsit.

Ugye ők assiszem a 2010 után születettek. >> Hasszem. >> Tehát ők a legfiatalabbak, de például a Bird című film az is egy brit film, és szintén ebben a témakörben játszódik.

Ott képbe kerül a képbe kerülnek ezek a fiatal szubkultúrák, képbe kerül a szegénység, a nyomor, az elesettség.

Nagyon-nagyon komplex film az is.

Valamiért ők egyébként talán élovasai ennek az egész zsánernek, és eléggé szimpatikus módon kezelik ezt az egész helyzetet, és eléggé preventív jelleggel lépnek fel.

Ugye ebben a filmben is, a filmnek a zárójelenete után a a stáblista előtt még bejön egy üzenet hogy akinek mentális problémái vannak, vagy hogyha van a környezetedben olyan ember, akiről tudod, hogy mentális problémákkal küzd, akkor értesítsd a segélyhívóvonalat.

Igen, >> szerintem ez sokkal jobban felhívja az emberek figyelmét, mint a különféle iskolai előadások, vagy az ilyen nagyon demagóg eléggé nem a fiataloknak szóló ö különféle ilyen ilyen ilyen előadások, úgyhogy Ja, >> mert a művészetet művészetet veszik elő és olyan formában öntik, ami a művészetnek hála, ez esetben a filmművészetnek hála könnyebben eljutákokhoz az üzenet, mintogyha most direktbe mint kommunikálnák ezt.

Ez így jobban be van silpvel kicsit könnyebb átadni, mint a nem tudom a Zaher Gáborra.

Bár egyébként ő is egy ő is egy jó tag szerintem.

Meg így >> például nekünk volt Schulingba Zalher előadás és amúgy tök vicces volt meg így egyébként meglepően a fiatalokra szabta az előadását.

Nem ő feltétlen jó példa, de hát ismerjük ezeket az ilyen egyen mamikat, papikat, akik így nem tudom, valami toxikológián dolgoznak, és akkor bejönnek a fiatalok előadást tartani arról hogy >> hát ez ez egy szakosz, ez előadó ez a neve, hogy ők előadnak különböző dolgokat.

A munkába van munkád, akkor meg van például tűz és balesetvédelmi előadó, aki azzal foglalkozik, hogy elaltasson téged az előadásával. >> De amúgy nem nagyon fontos a munkájuk. amiket mondtál, ahhoz képest a Steve, az olyan szempontból alapvetően már másabb, hogy ez assiszem a 90-es években van. >> 96-ban 96-ban játszódik a cselekmény. >> Igen. >> Hát a cselekmény az tulajdonképpen egy napot vel, egy nap eseményeit látjuk.

Tehát ez nem egy nem egy kontinuus storyline.

Mindenesetre 96 szerintem azért is jó évszám, mert ez még vagy ez már nem a Techeri János Britannia, de még nem a Tony Blair által uralt Britannia.

Most meg nem fogom tudni mondani, hogy ki játszott, hogy ki volt kettőjük között a brit miniszterelnök.

De azért mondom ezt a két nevet, mert 97-ben került a Tony BL hatalomra, mind a kettel a neoliberális kapitalizmusnak egy ilyen sajátosan brit változatát képviselték.

Igen. >> És és ebben a filmben ez nagyon erősen tematizálódik is.

Ugye nincs az oxatási intézmény, amiben játszódik a a film.

Ez egy hát ez egy ilyen utolsó esély.

Ühüm. >> Nagyjából ez lenne a leg legadekvtabb kifejezés erre az egész rendszerre.

Ez az utolsó esélye azoknak a fiataloknak, akik még éppen nem a fiatalkorúak börtönében kell, hogy sílődjenek.

A rossz magaviseletük miatt, meg a meg a hátrányosan halmozott hátrányos szociális helyzetük miatt, hanem kvázi a a Steve, aki ugye ennek az intézménynek a vezetője, egy segítő kezet nyújt nekik még az utolsó pillanatban. >> Igen, úgymond ez egy speciálisó. nevelő otthon, >> hogyha egy nagyon terminus technikust akarunk rá helyezni, de azt, hogy igen, ez egy ilyen külön, ahogy ők mondták a filmben, és ez így egy ilyen külön projekt, ami ha működik, akkor amúgy szét lehet terjeszteni az országba. >> Igen, ez egy laboratórium >> laboratórium.

Igen, igen, egy ilyen laborog.

Igen, >> leginkább amúgy a sulis filmekre visszatérve még, hogy ez az ez a film azért is érdekes, mert szerintem, mert még korábbi filmek, ha visszamegyünk amúgy messzire is, például a holdkötők társaságáig vagy a Goodwuntingig, olyan témákkal foglalkozott, ami ami teljesen más, mint a mostani filmünk.

A wood hunting vagy a holdkötők inkább ilyen művészi, nem művészib, költőib az egész.

Van egy kis manírja az egésznek, de a emberi lélekkel foglalkozik.

De van például egy 2008-as sima hullám, ami pedig a radikalizálódással foglalkozik. >> Ühüm. >> Ott van például amúgy a mintatanár, ami hasonló, ami a leghasonlóbb amúgy a mostani filmünkhöz, az a Adrian Brodis film.

A >> például, de amiről beszéltünk, a magyarázat mindenre az politikával foglalkozik.

A ezt a szociális iskolás témát felhasználva, az elfogy a levegő is ilyen politika. >> Igen.

Ezek a sajátosabb magyar verziója ennek a dolognak.

A tanári szoba az az pedig ilyen pszichológiát használ.

Ez szintén fontos nem tudom a tanárszabb a politika, ugye ott egy >> Ja, igen. menekült túl nyomór részt, vagy hát nem túlnyomó részt, de legalább felfefele arányban vannak a ott a bevándorló fiatalok, és a nem bevándorló fiatalok, és ott abból alakul ki egy ilyen konfliktus végül is, ami nyilván napjaink Németországában egy egy erőteljesebb >> és jobban átélhető téma, mint mondjuk Magyarországon, ahol meg mondjuk lehetne ugyanilyen filmet csinálni, de mondjuk a cigányság és a nemcigányság konfliktusáról egy iskolában Igen. >> Ö >> igen.

Tehát, hogy ezek már társadalmilag, politikailag kiélezettebb filmek.

Mondjuk a Goodwill Hunting, vagy a Koldköltők társaság költő vonal. >> Igen.

Meg kicsit ilyen naivabbak azért vagyunk más. >> Igen, igen, igen.

De a mai filmünk a Steve, az szerintem egy egy ilyen nagyon ilyen materiális vonalat hoz be, amellett, hogy persze pszichológiát is hoz a karaktereken keresztül. ugyanis a suli, ami a filmben van, az hát anyagi gondókkal küzd, és mondjuk úgy eladják a fejük felett az épületet.

Ez az egyik konfliktusa a filmnek. >> Ez a film nagyon-nagyon bemutatja, hogy milyen egy összeomló rendszernek a végnapjai.

Ez legyen akár egy ilyen iskola, vagy legyen akár amúgy, ha munkahelyeket nézzük, az az eset, amikor elfogynak a kollégák, a megmaradtakra meg ott marad a elmenteknek a munkája, >> és egyre több munka van.

Igen, >> a kevés embernek és az egész kezd összeomani, de a megmaradtak meg próbálják felszínen tartani ezt az egészet. >> Hát mer nekik ez szívügyük, ugye.

Tehát a a Steve >> aki az iskolának a vezetője, de a a másik központi karakter az Amanda.

Ugye ők a két régi motoros a a tanári gárdába.

Ők nekik ez látszik, hogy ők hogy nekik ez a szívügyük, tehát hogy ők ők szeretik ezeket a gyerekeket, bármennyire is problémások, bármennyire is nehéz velük.

Ugye a film szerintem nagyon jól bemutatja azt, hogy például egyáltalán nem szimpatizáltam ezekkel a fiatalokkal.

Szóval, hogy nem az volt, hogy így az az utolsó jelentet leszámítva valamire majd ki lehet térni külön, de hogy addig nem éreztem azt, hogy ezek a fiatalok, ezek bármilyen szinten is az én empátiámra szorulnának, vagy vagy nem próbáltak meg kivívni az én, vagy nem is volt gondolom az rendező részéről egy tudatos dolog, de hogy nem voltak azonosulható karakterek egyáltalán. problémások, nagys szájúak, agresszívak szélsőségesen antiszociálisak, minden rosszat el lehet róluk mondani.

És akkor itt van ez a két tanár, aki ebben az egész viharban, ebben az egész káoszban próbál valamiféle emberséget becsempészni, és és próbálja valahogy visszatérelni a normalitásba ezeket a meglehetősen félrecsúszott sorsokat.

A szülők próbálnak lenni, a diákoknak a szülei akar próbálnak lenni, ahonnan ugyebár ki lettek emelve. >> Nekem ez volt az egyik egyik nem is negatívuma, hanem hiányérzetem a filmmel kapcsolatban hogy érintőlegesen ugyan taglalja az egyes karaktereknek így a hátterét, de nem megyünk bele mélyebbe.

És például a Sáak a karakterénél előjön, hogy hogy mi vezetett odáig, hogy ő végül is ezen a helyen kötött ki.

Ö ő róla spoiler, mini spoiler, tehát a szülei le is mondanak a filmnek egy pontján.

Ez el is hangzik az anyja szájából, hogy most egy ideig nem fogunk téged látogatni, ami nyilván sokkoló lehet, de hogy nem kapjuk meg egyébként ennek a a szociális háttérnek így az okait.

És szerintem azért is érdekes ez, és az előbb azért hoztam be ezt a két nevet, mert a neoliberalizmus az, ahol felütötte a fejét, ott túlnyomó részt azért kitermelte a a saját társadalmi externáliáit szegénység képében, munkanélküliség képében.

És tök jól meg lehetett volna alapozni ezeknek a fiataloknak a hátterét, mondjuk azáltal, hogy a történelmi kontextust egy kicsit jobban jobban behozzuk a képbe.

De nyilván ennek a filmnek nem ez volt a célja, mert ez nem egy politikai film, ahogy az előbb beszéltük.

Mindől a magyarázott mind, de nem nem ehz nem ezekhez a filmekhez hasonlítható. >> Bár egy politikus attól még megjelenik a intézményben >> politikus megjelenik.

Igen. >> És amúgy ez egy nagyon erős jelenet volt szerintem, hogy az egyik legerősebb, >> ahogy ahogy amúgy ő kommunikált a diákok felé, és a diákok pedig amúgy meg vissz visszakommunikáltak felé.

Igen. >> És ez a konfliktus a kettő úgymond csoport között, hogy amúgy a a politikus így tényleg ennek a a tipikus krumpi szavazónak néz. >> Hát ő szavazott szavazatokért ment oda gyakorlatilag. >> Igen.

Mintha nem tud mintha azok a diákok amúgy nem tudnak semmit. >> Igen. >> A demokráciáról.

Aztán meg koppan, mert hát eléggé jól értenek hozzá, mert a politikus nem számolta azzal, hogy amúgy itt azért tényleg tanítva vannak a gyerekek az életre.

Meg azért ne nézzük már hülyének őket, kérem szépen.

Tehát, hogy ők pontosan tudják, mondja a assiszem valahogy így hangzik a párbeszéd hogy hogy a a felnőtt kor, meg hogy alapvetően kenyérkeresült legyenek, és közösen építsük a gazdaságot, és hogy ezáltal lesz majd több pénz, meg önöknek is majd több fog jutni, satöbbi, satöbbi.

És hogy így ránéz a srác, és így látja, hogy haver, nekünk se befolyásunk, se szavunk, se vagyonunk, se semmink igazából totál instánek vagyunk. szellemi erkölcsés, pláne anyagi értelemben, ami az egyik legsúlyosabb probléma, ugye, és és ugye a végén ugye el is hangzik, hogy lejön oda jó emberkedni gyakorlatilag, hogy őt mintogyha őt érdekelné ezeknek a fiataloknak a sorsa, meg ezeknek a fiataloknak a az élete, miközben semmi másról nem szól az egész, mint arról, hogy amit te is mondtad adják el a szavazatukat egy egy zákroom player vagy egy riz rizs, ért mindegy.

Tehát hogy [nevetés] igazából erről szólt az egész.

És hát aztán a Sá nevű karakterünk az ki is oktatja ezt a férfit. >> Igen. >> Aki szőr, bocsánat, még azt is szérdem szemet, hogy szőr most már >> Igen.

Igen, igen, >> igen, igen, igen.

Érdekes infó amúgy, hogy ez a film egy könyvadaptáció, Maxportnek a Sá című adaptációja, ami egy rövid kis regény, nagyjából 150 oldal körül lehet körülbelül >> film az amúgy más szemszöget vesz alapul.

Hát a film az a az a Sájnak a szemszögére a a fiú, a >> a fiatal hát szintén ugye ott a ott ott tanul ő is, vagy a Básoriban tevékenykedik ő is, az ő nézőpontját veszi alapul.

Ellenben a film az az iskolaigazgató volt, a Stevenek a nézőpontját.

És a ami érdekesség amúgy a filmben nekem, ami volt, hogy amúgy dokumentarista szempontot vesz valamennyire alapul, de ezt úgy hozza be, hogy egy stáb is jön vele együtt.

Igen. >> És a az egészek van egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast”

Miről szól ez az epizód: „STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast”?

A Mozigrund Podcast e heti adásában Márk és Oswald az új Steve című brit filmről, valamint a neoliberalizmus és az oktatás kapcsolatáról beszélgetnek. Kitérnek a film által bemutatott összeomló rendszerre, a mentális egészség és a kapitalizmus oktatásra gyakorolt hatására… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Max Porter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast”?

Fő témái: neoliberalizmus, oktatás, kapitalizmus, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „STEVE - Neoliberalizmus kontra emberség | Podcast”?

Megjelenés: 2025. 11. 03.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/steve-neoliberalizmus-kontra-emberseg-podcast-4531d97b

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból