Porkoláb Gyöngyi

Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️

· PT57S

Összefoglaló

A Kistücsök Étterem tulajdonosa, Csapody Balázs a vendége az Apamonta Gastro Talk Show első epizódjának. A beszélgetés az apaságot, a családi hagyományokat és a vendéglátás generációs mintáit járja körül, különös tekintettel a szezonális alapanyagok használatára és a…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 03. 01.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Csapody Balázs, Porkoláb Gyöngyi
Témák
apaság, családi hagyományok, vendéglátás, szezonális alapanyagok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet több mint öt évvel ezelőtt vágtam bele egy olyan sorozatba amely során édesapákat hívtam mikrofon elé hogy beszélgessünk azokról a generációs mintákról amelyeket történetek élmények révén őriznek magukban iss amelyek a mindennapokban talán egy-egy nehéz kérdésnél elakadásnál vagy örömteli pillanatban felszínre kerülnek közel 300 vendégem volt amely nyilván egy izgalmas utazásra indított el ennek az utazásnak két fontos állomása volt tavaly megszületett egy olyan színdarab amelyet lacki jános írt egy apa-fia történet medveles címmel ennek a színházi bemutatónak is izgalmas útjai vannak hiszen megjártuk vele erdélyt és számos kis és nagy településen mutatja be azt a 30 éven át tartó apa-fia kapcsolatát ahol egy 15 éves fiúból több gyermekes édesapa érik és közben látjuk az édesapának a vállalkozás átadásával és egyéb más nehézségekkel való küzködéseit maga a színdarab az apamonta.hu beszélgetéseiből fakadt ugye ezek a beszélgetések az fm90 kampusz rádióban illetve a porkolábgyöyi youtube csatornán vissza is hallgathatóak de mitől izgalmas ez a mostani sorozat ezt követően egy felkérést kaptam a jaffa kiadótól hogy szerkesszünk egy olyan interjú kötetet amelyben ezek a történetek megtalálhatóak így került sor arra hogy 10 izgalmas interjút izgalmas embert értékes gondolatokkal tudtunk úgymond publikálni és valójában az apa monta című interjú kötet sokak számára adhat muníciót abban hogy bizony a saját történeteink milyen útravalót jelentenek hogy a saját élményeink történeteink akár rosszak akár jók mennyire tartalmazzák vagy birtokolják azokat az erőforrásokat amelyek segíthetnek egy-egy nehezebb helyzetben veszteség motivált változás mentorként közel 20 éve foglalkozom olyan ügyekkel emberekkel próbálok helyzetekkel próbálok segíteni családoknak akik egy-egy elakadásban megtorpannak noha ott van számukra is a továbblépés lehetősége egy szó mint 100 az apaondta gastro talk show ezen alapokon indult útjára és ez alkalommal az első apa monta talk show beszélgetését hallhatják amely egy külső helyszínen készült vendégem csapodi balázs aki a kistücsök étterem tulajdonosa magyarország egyik legismertebb gasztronómiai szakember fogadják szeretettel és hát bítatom önöket hogy iratkozzanak fel a porkoláb gyöngyi youtube csatornára ahol további izgalmas tartalmakat is felfedezhetnek vágjunk is akkor bele az a beszélgetés ami mi ott elkövettünk az egy nagyon érdekes olyan dologgal kezdődött minthogyha most is itt itt ülnénk szóval valami hasonló jelenettel emlékszel-e arra balás hogy a nagyasztalra is egyébként de hogy én azt kérdeztem hogy hogy van-e kedvenc ételük és akkor úgy hirtelen a két gasztroember hiszen ugye ahogy mondtad most bence nincs itt de hát ő is a gasztronómiában ugyancsak benne van nyakik szakemberként úgy elgondolkodtak előbb és amivel én most kezdeném és és nagyon izgatna hogy azt mondtad hogy neked leginkább az marad meg hosszas felvezetés után mondtad ki hogy mi a kedvenc ételed az a viszonyulás vagy az a megközelítés ahogy a te édesanyád és nagymamád a terített asztalt elétek tárta vagy vagy megkreálta és akkor adja magát a kérdé é hogy a mai napra túl azon hogy bence beteg lett de hogy ezt a terített asztalt ezt milyen háttérélmények adták számotokra tehát hogy hogy az ember amikor tulajdonos egy ilyen gasztronómiai helyen akkor milyen lelki háttérrel készül erre és itt ülünk egy megterített asztalnál poharak tányérok vannak de hogy ezen túl van még valamiér igen tehát azért azt tudni kell hogy ez a sévszoba ez lehet azt mondani hogy egy picit egy ilyen álomprojekt tehát mi nekünk 92 óta üzemeltettjük a kis csökéttermet 97 óta a saját tulajdonunk mindig így újítgattuk bővítettük fejlesztettük cs akkor nekem volt egy olyan nagy vágyam hogy mivel a kiscsocsök étterem régen fogadó volt és én amúgy is nagyon hiszek abban hogy jó az hogyha az étterem mellett vannak szobák ahol meg lehet szállni hogy gyakorlatilag ezt a fogadót hozzuk vissza ne legyen egy nagy szálloda de egy annyi szoba legyen hogy a vendégeknek egy része az itt tudjon aludni és ha már itt itt alszanak akkor jobban tudjanak beszélgetni borozgatni jobban el tudják magukat engedni mivel nagyon sokat utazgatunk úgy a világban nagyon sok helyen voltunk nagyon sok étteremben köszönhetően például harmad csaba barátomnak is eljutottunk konyhák konyhákba séfasztalhoz tehát ami bent van a konyhába és akkor ott láttuk azt hogy hogyan dolgoznak a szakácsok de ez egy konyhában volt bent ott igazán mondjuk annyira beszélgetni sokszor nem lehet mert jönnek bennek a szakácsok felszolgálók satöbbi satöbbi és azt mondta hogy én nem nem egy séfasztalt szereték hanem én egy séf szobát szeretek ah ugyanúgy megvan a látványkonyha de be lehet ülni és tudunk egymással beszélgetni akár baráti társaságok akár valami tematika mellett olyan vendégekkel akiket érdekel az a tematika fels lett bennem az amikor a nagyzüleimnél egy vasárnapi ebédre leültünk és ott volt a az egész rokonság hogy milyen milyen jó volt az a nagyasztal és hogy mindig megvolt az például hogy a nagyapámnak mi volt a helye hogy arra a helyre még akkor se lehetett odaülni hogyha nagyapám nem volt ott mert mondjuk délután lepihent ebédután aludni és mi azt mondtuk hogy kártyázunk egyet a nagypapa székére a nagypapa helyére akkor se szabadott odani sose próbáltátok meg hogy de egyszer megpróbáltam és nagy nem nem nem nagymamám rám nézett és ahogy rám nézett mert éreztem hogy ez nem volt egy jó poén és csak annyit mondott így rám nézett hogy nag az a nagypapa helye és egyből éreztem hogy ilyet többet nem szabad csinálni tehát tehát hogy visszatérjek akkor erre a erre az egészre én szerettem volna hogyha van itt az éttermen belül egy ilyen helységünk ahova így leülünk beszélgetünk közben eszünk kollégák sürögnek forognak és és minden arról szól hogy egy témát körbejárun most az lehet egy gasztronói téma lehet egy bármi olyan ami borral alapanyaggal kapcsolatos vagy akár csak ilyen baráti beszélgetések kiegészítve olyan ételekkel amiket éppen azap szeretnénk enni de nekem ez volt az álmom és hát azért elmondhatom hogy most már lassan három év sőt három éve nyitottuk meg rengeteg jó rendezvényünk volt rengeteg jó eseményünk voltott és eléri azt a célt ami miatt ezt úgy megálmodtam ezt az egészet így hallgatlak beszélgettem steegger volt krisztiánnal aki ugye elég sokat és tud beszélni és nagyon-nagyon jó dolgokat mond nyilván ez a szakterülete a először az ifjúságkutatás majd a generációkutatás és az utolsó kérdés kapcsán amikor azt kérdeztem tőle hogy eszébe jutt-e bármi olyan történet vagy mondat amit nagyapja vagy az édesapja hagyott rá vagy vagy felidézi akkor nagyon érdekes volt hogy egy hasonló történetet mondott mint amit most te megosztottál velünk mégpedig azt hogy a nagypapa mondta meg hogy mikor van ebéd nagymama elkészítette de gyakorlatilag arra a helyre nem lehetett leülni csak neki és csak akkor kezdődhetett az ebéd amikor ő mondta mennyire erősek ezek a mintázatok mert hogy ő hozzátette azt is hogy na nálunk már nem így van nálatok hogy van hogyha hogyha most a következő nálunk annyival volt egyszerűbb a helyzet hogy hogy a nagypapának nem kellett megmondani hogy hogy mikor nem 1200 és az teljesen mindegy volt egyébként hogy ez vasárnapi ebéd volt vagy pedig olyankor amikor ő nem dolgozott és otthon volt és az az ebéd az 12:00 de úgy hogy 12:00-kor a nagymamának a gőzölgő levest le kellett tenni az ami nekem még gyerekkoromban megmaradt és ami ami nagyon-nagyon jó volt hogy 12 óra előtt mi már bementünk a konyhára ahova a nagypapa soha nem jött be de a konyhába a a sparhelt előtt volt a nagyasztal ahova nagymamám kirakta kevesben főt húsokat zöldségeket és akkor a a kakasnak a lábát meg a tyúknak a lábát leszopogattuk megettük a zöldségeket és a nagypapa elé már csak úgy került ki hogy a gőzölgő húsleves mert ő a ezeket nem ette tehát ő ő az ő azt mi meg mi meg imádtuk hogy evéd előtt egy picit ott elbeszélgetünk ott leginkább egyébként a hölgyek vol voltak a a nagymamám az édesanyám az édesanyámnak a huga és akkor mi gyerekek még bemehettünk és akkor ott csipegettünk közben nagymamám készített mindent 12:00-kor letette és mindenki leült a helyére és és erődeltünk én nekem példul ebben volt még egy történetem nagyapámmal és nagyapámat a haláláig magáztam tehát mi nálunk nem volt olyan hogy a nagypapát tegezni lehetett volna egyszer megpróbált és egyszer igen és egyszer volt az hogy úgy mentem ő siófogtól durván 20 km-re laktak nagyberénybe úgy mentem ki busszal hogy egy osztálytársam is jött velem akkor csak egy ilyen délutáni látogatássra mentünk azt mondog édesanyám kérte hogy valamit vigyünk ki a a nagyinak és akkor ez a barátom kijött kimentünk busszal és akkor nagy vagány voltam bementem a kapun bementem a lakásba nagypapám ott ült és akkor szia szia nagypapa így letegeztem és nem szólt semmit tehát az égvilágon semmit nem szólt de azért éreztem hogy hogy valami van és akkor egy hétig nem szólt hozzám utána többször is amikor találkoztun egy hétig úgy nem nem szólt hozzám és akkor utána nagymamám mondta amikor kérdeztem hogy nagypapa haragszik és akkor azt mondta hogy hát kisunokám nem illik letegeznem y papát és akkor úgy el szégyeltem magam soha többet nem tegeztem le tehát akkor egyszer és so többet amikor mi beszélgettünk akkor ami engem kíváncsivá tett veletek kapcsolatban hogy ma ugyancsak nagyon divatos téma de hát aktuáis téma is ez a generációváltás ugye vállalkozásoknál azt látni a ti esetetekben é talán boncolgatjuk is és a könyvben elég részletesen van róla szó hogy nálatok ez hogyan történt és hogy most már nagypapáról beszéltél de hogy az édesapádtól mi mindent tanultál hiszen ő nem a gasztronómiában nevelkedett ugyanakkor egyfajta rendszerszemléletet meg meg még egában dolgozott hát abban dolgozott de nem í nem volt saját é de hogy volt amit kiemeltél hogy hogy hogy van egykét olyan izgalmas dolog amit amit azért el lehet lesesni vagy van úgy az emberrel hogy később jön rá hogy mi mindent kapott vagy tanulta az édesapjától amit nem mt akkora j éppen tehát ezt még akkor is mondom hogyha édesapámmal azért nem volt felhőtlen a viszonyunk és volt egy pont amikor teljesen meg is szakadt a a kapcsolatunk ő úgy volt vendéglátós hogy őneki soha nem volt saját étterme mert ő még az előző rendszerben amikor ezek a nagy vendéglátó állami vállalatok voltak akkor ezeknél az állami vállalatoknál dolgozott hét vagy nyolc évet a pannóniánál aztán legalább ennyit vagy 10 évet a centrál budapesti vendéglátó vállalatnát és ott annak az idején az az az volt a szokás hogy hogyha volt valaki aki mondjuk üzletvezető volt azt két évig vagy maximum három évig elküldték egy üzletbe hogy azt rakja rendbe csinálja üzemeltesse azt nehogy nagyon-nagyon megmelegedjen amikor már nagyon jóban volt ott mindenkivel akkor áthzték egy másik helyre és így mozgatták az embereket amit apámtól megtanultam az leginkább az az ő nagyonnagyonnagyon jól bánt a vendégekkel tehát a a a vendég kapcsolatban eszméetlen jó volt nagyon jól tudott kommunikálni jól tudott inni a vendégekkel jól tudta szórakoztatni őket felderült az arcod most ahogy így mesélsz erről nem igen igen igen tehát ez ez ez egészen biztos a másik egyébként amiben nagyon erős volt az pedig a szigor aha tehát ő nála egyébként a kollégák vigyázba álltak amikor fordítva kérdeztem ezt tőletek akkor például bence azt mondta hogy ő azt tanulta az édesapjától vagy legalábbis az volt számára hasznos hogy mindenben támogatta vagy támogattátok amit ő elképzelt vagy aminek nekián t és hogy valójában nem egyenes út volt hogy ő itt fog kikötni hezitált ő volt egy időszak hogy valóban így volt-e vagy mi volt bennetek hogy esetleg szerettétek is volna egy kicsit hogy ő itt maradjon vagy vigye majd tovább a vállalkozást vagy hagytátok valóban hogy hadd csinálja előbb amit akar és aztán megtalálja ezt én nekem soha nem volt olyan elvárásom vele szemben hogy ő neek tovább kell vinni a családi vállalkozást mi a feleségemmel mikor a egészen pici volt már akkor is mindig mindenhova vittük magunkkal négy hónapos volt amikor már németországba mentünk ki vele kilenc hónaposan már mentünk ki vele spanyolországba nyaralni és akkor utána volt egy olyan egy olyan időszak amikor amikor már ilyen mozgékony volt akkor volt egy ilyen nagy játékunk hogy én nagyon szeretek benézni idegen konyákba és akkor mindig mondtam neki hogy tudod mit bence most csináljuk azt hogy elmegyünk vcre te beszöksz a konyhára én meg megyek ért és akkor ő ez mint kis gyerek ekkora kis gyerek úgy élvezte hogy berohant a konyhára és akkor mindig mondtam hogy a tűzhelyhez ne menjél tehát azért a erre úgy vigyáog csak menjél be és bementem körbenéztem és utána mentünk akkor ki és ő neeki ez egy nagyon jó játék volt és egyébként én akkor már éreztem hogy ez a gyerek ezzel a gasztronómiával meg lesz fertőzve és utána folyamatosan ezt éreztem rajta hogy ő nem fog tudni elkanyarodni ettől a turizmus vendéglátástól aztán a hogy éppen mit fog csinálni az az egy más kérdés de hogy ezzel fog foglalkozni de olyan elvárásunk egyikönknek se volt se a feleségemnek se nekem hogy te neked most azért kell tanulni hogy majd szépen anyát meg apát vagy a családunk többi tagját leváltsad satöbbi tehát ilyen nem volt ő jelentkezett be tehát ő volt az aki aki amikor elvégezte az egyetemet akkor utána dolgozott más részen iss turizmus irányí magyar turisztikai üynökségnél satöbbi satöbbi és ő volt az aki bejelentkezett hogy ő úgy érzi hogy be szeretett csatlakozni a családi cégbe és azóta azóta így együtt dolgozunk az egy friss infó hogy dot csapodi bence h bizony úgyhogy azért ez ez nagy dolog mert hogy a corvinus egyetemen is tanít tát nagyon sok helyről lehet azért a bencéről most már hallani az is izgalmas amit felvezetésben mondtál hogy ugye mi régóta ismerjük egymást de mi mindig vidéken futottunk összez gondolkodtam hogy egyedül azt a beszélgetést csináltuk a fővárosban mert akkor is ott valami gasztronómiai alapítvány valami összejöveteletek vol vag talán gourmé fesztiválon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Kistücsök Étterem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️”

Miről szól ez az epizód: „Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️”?

A Kistücsök Étterem tulajdonosa, Csapody Balázs a vendége az Apamonta Gastro Talk Show első epizódjának. A beszélgetés az apaságot, a családi hagyományokat és a vendéglátás generációs mintáit járja körül, különös tekintettel a szezonális alapanyagok használatára és a… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csapody Balázs, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️”?

Fő témái: apaság, családi hagyományok, vendéglátás, szezonális alapanyagok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Apamondta Gastro Talk Show – Első epizód! 🍽️”?

Megjelenés: 2025. 03. 01.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/apamondta-gastro-talk-show-elso-epizod-a70c8f8a

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból