Porkoláb Gyöngyi

Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész

· PT46M33S

Összefoglaló

Király Eszter mentálhigiénés szakemberrel beszélgetünk a Minden számít podcast sorozatának harmadik részében az egészséges és toxikus kapcsolatokról. A beszélgetés fókuszában az elkerülő kötődési mintázatok és a mély kapcsolódás lehetőségei állnak. Eszter kifejti, hogy az…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2026. 02. 13.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Király Eszter, Porkoláb Gyöngyi
Témák
kapcsolatok, mentálhigiéné, kötődési mintázatok, trauma
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Minden számít podcast porkalápáböngyi vagyok.

Vannak kapcsolataink, amelyekben fejlődni tudunk, és vannak olyanok, amelyben elkezd bennünk mocorogni, valami diszkomfort érzi, és egyszerűen csak azt érezzük, nem tudunk önmagunk lenni.

No, lehet, hogy ekkor még nem gondolunk arra, hogy bizony ez egy toxikus kapcsolat.

Egyszerűen csak azt érezzük, hogy valami változást szeretnénk elérni.

Király Eszter mentál hgénés szakemberrel, íróval egy sorozat keretében arról beszélgetünk, mit jelent egészséges, és mit jelent toxikus kapcsolatban élni.

Vajon milyen kötődési mintázataink vannak, hol jelenik meg a felismerés, vagy akár a változtatásra való igény, és hogyan lehet ezekből a kapcsolatokból esetleg tovább lépni.

Ennek a három részes sorozatnak a harmadik epizódját látjátok, és ez alkalommal tovább lépnénk az első két alkalommal megbeszélt témán, bár mindkét adásban beszélgettünk talán mindenről is.

Az elsőben az egészséges és toxikus kapcsolatokat próbáltuk boncolgatni, a másodikban pedig bizony azt azokat a bizonyos kötődési mintázatokat, amelyekkel hát talán azt lehet mondani, mindannyiunknak dolga van.

Ez alkalommal a kapcsolatokról beszélnénk és tovább lépnénk.

Valószínű, hogy újfent fogjuk azokat a terminusokat, szavakat és kapcsolódásokat említeni, amelyeket az első két részben.

Nagyon köszönöm mindazoknak, akik interaktív módon jelezték és akár kérdéseket fogalmaztak meg a elhangzottakkal kapcsolatban.

És akkor engedjétek meg, hogy ezzel kezdenénk.

Szia Eszter, nagyon vártam ezt a találkozást. >> Szia Gyöngy!

Köszönöm szépen én is. >> És én arra gondoltam, hogy volt egy olyan kérdés, a több kérdésből egyébként összegyúrva, de egy olyan, ami kapcsolódik nagyon erősen az első két beszélgetésünk tartalmához, hogy mi lenne, ha azzal kezdenénk, hogy erre megpróbálj nekem választ adni.

Ez ugye úgy szólt, hogy hogy hogyan lehet kapcsolódni mélyen egy elkerülőhöz még akkor is, hogyha te nem vagy szorongó.

Tehát, hogy tulajdonképpen hogyan oszthatják meg a magukat egymással egy párkapcsolatban.

Mennyire releváns egyébként ez a kérdés?

Tehát először is azzal kezdeném, hogy hogy egy elkerülőhöz nem lehet milyen kapcsolódni mindaddig, amíg ő nem ébred rá arra, hogy hozzá nem lehet kapcsolódni, mindaddig, amíg ő nem ébred rá arra, hogy a kapcsolatai nem működnek, és mondjuk ő maga egy belső, saját belső motivációból el nem indul egy terápiába.

És addig tehát, hogyha most ha a kötődési mintázatok kapcsolódásairól beszélünk, akkor ha két elkerülő kötődésű személy párkapcsolatáról beszélünk, akkor ott egy felszínes kapcsolat uralkodik, tehát ott nincsen mélység, nagyon kevés az a az a mély az a mély összeérés, az a mélykapcsolódás, ahol ők igazán egy mélységet tudnának megélni. szinte nincs is, tehát nincsenek is jelenik meg egyébként, hogy >> egy idő után igen, egy idő után megjelenik, hogy mi sosem vitázunk, ugye nincsenek viták, de veszekedések sem, tehát egy ilyen tényleg egy ilyen tudatos elkerülés jellemzi ezeket a kapcsolatokat és azért azok a mélybső hiányok, sérelmek, azok azok nincsenek kihangosítva, nincsenek kimondva.

Tehát két elkerülő kötődésű személyi kapcsolata felszínes, nem tud mélyülni.

Ha én biztonságosan kötődésű, biztonságos kötődésű személy vagyok, és egy elkerülő kötődővel találkozom, lehet ebből egy egy egészséges kapcsolat, ha ha nekem nincsenek a a ha nekem nincsen olyan traumatörténetem, ahol megjelenik valamilyen szorongó mintázat.

Tehát ha korábban egy olyan traumát megéltem, hogy elhagyatottság, árulás, megcsalás, vagy gyerekkori gyökereimben van valami megdolgozatlan, akkor az aktiválódhat az elkerülő kötődővel.

Tehát nagyon fontos azt megérteni, hogy mélység egy elkerülővel mindaddig csak, tehát mindaddig nem alakul ki, hogyha ő maga nem ismeri fel a saját kötődési mintázatát, és mondjuk a visszajelzéseket nem kritikának érzékeli, nem személy elleni személy elleni támadásnak érzékeli, hanem hajlandó foglalkozni a saját elakadásával. hajlandó foglalkozni a saját elakadásaival, vagy ha igen, akkor ott mi történik?

Tehát ugye az is egyfajta dinamika.

Hát hajlandó foglalkozni a a saját elakadásával, vagy inkább azt mondom, hogy a a ezzel a ezzel a traumával, mert ugye ez egy kötődési seb, egy kötődési trauma, mindaddig amíg mindaddig nem foglalkozik, amíg normalizálva vannak bizonyos cselekedetei, amíg amíg elfogadásra kerülnek a a olyan cselekedetek, ugye, ami nem fér bele mondjuk egy egészséges kapcsolatba.

Igen, nagyon sok múlik a a partnernek az egészséges határain, hogy mennyire tudja azokat kijelölni felé, azokban mennyire tud következetes lenni.

Ott hol tudja, hol tud visszatérni önmagához, hol tudja például egy szorongó kötődőnek ez rendkívül nehéz benne maradni úgy egy kapcsolatban, hogy következetesen megtartsa azokat a határokat.

Ö látjuk folyamatosan, hogy lehet, hogy vannak határkijelölései, lehet, hogy kiborul, lehet, hogy kiabál.

Ö mondjuk egyébként ez a dezorganizált kötődőre inkább jellemzőek ezek a heves érzelmi reakciók, de utána azok a határok nincsenek megtartva, és nem tanul az elkerülő tulajdonképpen önreflexiót, nem tanul önszabályozást, hogyha normalizálva vannak olyan cselekedetek, például az eltűnés, a kilépés, a kivonódás a helyzetekből, a konfliktushelyzeteknek az elnem tűrése a konfliktushelyzetekben. a heves érzelmilag reakciói, az ajtócsapkodás, a törészúzás, a a függőelkerülőnél például az alkohol, tehát mindaddig nem változtat, amíg amíg valóban következetes határok nem élennek meg a kapcsolatában.

Ha már most így említettél néhány típust, hogy az elkerülő kötődésünek milyen típusai vannak, ez is érkezett talán kérdésként hozzád is, hozzám is.

Akkor ugye nyilván lehet, hogy választ is kapunk az előzőkben feltett kérdéseinkre is. >> Igen.

A az elkerülő mintázat egy nagyon nagyon érdekes mintázat, és én mindig azt szoktam mondani, hogy ugye őket nem egy ilyen semmire kellő felelőtlen alakoknak kell beállítanunk, hanem >> Igen.

Pedig sokszor rájuk bélyegzik ezt, nem? >> Igen.

Tehát ők ők az ellenségképek, ugye tulajdonképpen a szorongó az áldozat, az elkerülő az ellenségkép.

Tehát nagyon fontos, hogy eloszlassuk azért ezt a képet és ezt a téfitet, hogy az elkerülő ugyanúgy sebző, saját sebződéseivel küzködik, és és a saját traumájának a rabja.

Viszont viszont sokkal kevesebb az önreflexió, hiszen nem tud hozzáférni a saját érzelmeihez. egész egyszerűen nem tud azokhoz ö viszonyulni, és azokat nem tudja kihangosítani.

Beszélünk a az elkerülő típusról, típusokról beszélünk, akkor tudunk a megkülönböztetni feladatorientált elkerülőket.

Ugye nagyon érdekesek ezek a >> szítsuk már elemellett, hogy sokan magukra ismernek, hogy >> Igen.

Tehát ő az, aki megy, menni kell, tenni kell, csinálni kell, feladat van.

Ö folyton a teljesítés cirkulál ugye a gondolataiban, hiszen annak idején valamikor abban a gyerekkori érzelmi közegben a teljesítésen keresztül tanult meg kapcsolódni.

Tehát azon keresztül tanulta meg elsősorban a saját szerethetőségét, a saját értékét, a saját szeretetre való alkalmassága a teljesítésen keresztül jelenik meg.

Tehát az érzelmeken keresztüli kapcsolódás az, hogy ő megnyíljon, hogy ő önfeltárú legyen, hogy ő visszacsatolást adjon önmagáról, hogy ő egyáltalán be tudja fogadni a másik önfeltárását.

Ugye ez egy idegen terep, ezt nem ismeri, és azért ilyen erős, mert ez a ez feladatorientáltság, mert ugye itt magabiztos, itt tud határozott lenni, ezt ismeri, és ezeken keresztül rapid megerősítéseket is kap önmagáról, a saját értékéről. sok maximalista ember magára ismerhet, mert ugye azt is, amikor kiégéssel foglalkozunk látjuk hogy >> a felismerés azért nehéz, mert ő csak azt érzi, hogy nagyon szereti csinálni, amit csinál.

Nyilván van egy elvárása önmagával szemben, és közben lehet, hogy egy ilyen hozott kötődési mintázat áll a háttérben. >> Ez így van.

És párkapcsolatban ez rendkívül nehéz, mert mert mert egy szenvedéssel teli állapot például egy ilyen emberrel együtt élni, aki aki ahogy szoktuk mondani ugye fizikai gondoskodásban lehozza a csillagokat >> ott van ott van a a meg van írva az önéletrajzod, vagy vagy el van végezve az a háztatási munkapillanatok alatt ott van és jelen van melletted és azonnal odateszi a a segítő kezét melléd, de de érzelmileg nem tudsz, tehát nem tudod, hogy mi van a fejében, nem tudod, hogy mit gondol rólad.

Ugye én is megtapasztalom a párokkal folytatott konzultációkon, hogy milyen fájdalmas ez a mondat, hogy ülünk egymás mellett 20 éve, és nem tudom, hogy mi van a fejedben, hogy nem tudom, mit gondolsz rólad, mert érzelmi visszacsatolást nem ad és nem is tud kapni.

Tehát például egy elismerő szóra kifejezetten diszkomfortot él meg.

Ő maga sem tudja ezeket kimondani, mert hiszen az elismerő szavak azok a gyengéd érzések csoportjába tartoznak.

Tehát itt látjuk, hogy hogy ez egy hát nehéz nehéz nehéz terep. >> Nehéz, mert ilyenkor persze ráfogják, hogy a szeretetnyelvünk más, és akkor jól van, az úgy tudod te így, én meg úgy.

Öhet, hogy ugye mélyebben rejlik ez.

Ö elkerülő mintázatunak van más olyan típusa, amit érdemes azért megemlíteni? >> Igen.

Nagyon fontos még a függőelkerülőről beszélni. >> Ugye a függő összességében az elkerülőkötődőről elmondhatjuk, hogy nincs önszabályozása, tehát valamilyen külső idegrendszeri szabályozót keres folyamatosan.

És hogyha én vagyok az ő külső idegrendszeri szabályozója, a társa, akkor én nem terem, nekem nem lehetnek saját igényeim, szükségleteim, nem teremthetek konfliktust, nem teremthetek perpatvart, zajos környezetet neki, konfliktust, ami ugye veszélyt aktivál az idegrendszerében.

Azért, mert nem tudok a idegrendszeri szabályozója maradni.

És hogyha egy függőelkerülőről beszélünk, akkor nagyon gyorsan más önszabályozó, más idegrendszeri szabályozó eszközökhöz folyamodik.

És ez lehet az alkohol, lehet a szeró, tehát olyan eszközökhöz folyamodik, amelyek szintén idegrendszeri regulátorok, tehát szintén idegrendszeri szabályozóként tudnak működni. valaki valaki legyen ott, aki szabályozza őt.

Ugye és ez ugye ez is egy azért egy gyerekkori fájdalmas hiányhoz vezethető vissza, hogy nem volt ott soha senki.

Mikor belevágtunk, hogy mielőtt ebbe a mai beszélgetésbe, akkor is ugye nyilván előtte beszélgettünk és szóba került az, hogy tényleg a generációs mintázatok is évek óta ott vannak a főtémák között, meg a megközelítések vagy a nézőpontok között, hogy egy-egy ilyen esetben keresgélik talán az okát azt, hogy ó, hát ez valami generációs mintázat és akkor ugye abban keresed az okát, de valójában ezt Ezt a dinamikát is nagyon nehéz megérteni, mert egy ideig benne marad a másik fél egy ilyen kapcsolatban, de de részint őt is nagy mértékben erodálja, a másik meg, hogy nem érti, hogy hát ő hogy nem tud a másikon segíteni.

Említettél ugye konkrét függőségeket ebben a helyzetben?

Hány olyan pár volt gondolom a te praxisodban is, ahol törekedett a másik fél, hogy majd én segítek neki, majd én a megmentő leszek.

És akkor ez egy ilyen egymásból nyert energia mínuszos és pluszos előjellel, ami működtet egy ideig.

Általában nem a függőelkerülője lesz, hanem a másik félgondol. >> Ez így van.

Tehát azért traumás kötődések ezek, mert nem ő megy terápiába, ugye nem a függő.

A függőnek van egy van egy alkoholista egórésze >> és vagy egy függő ego része, akkor inkább így mondanám, és az hát az brutális, ezt most nem tudom máshogy megfogalmazni, tehát azonnal lepattan róla minden, és azonnal hárítás és tagadás és minden rendben és kordában tudom tartani, és ő is ezt csinálja, és nézd meg ő is, én én funkcionál Igen, valóban még funkcionál, ugye, tehát mondjuk nevezhetjük még őt funkcionális függőnek, mert fel tud öltözni, meg megfog meg is ígér mindent, nem? >> Igen, meg is ígér.

Tehát az az a függő az ígérget is, de de főleg hárít, főleg tagad, főleg lepattan róla mindent.

Tehát van egy ilyen olyan, mintogyha nem is hozzábeszélnél, mintogyha lenne két ö két énje, és és a a függő egohoz tulajdonképpen nem tudsz hozzáférni.

Tehát mondjuk egy szorongó kötődő könnyen belecsúszik egy ilyen kapcsolati dinamikába, és azért fájdalmasak ezek a traumakötések, mert a szorongó kötődő sok esetben kapcsolati feladattá teszi ugye azt, hogy hogy neki neki meg kell mentenie a másikat.

Igen, erre utalt a kérdésem is, hogy valóban van az, hogy meg ilyenkor, hogy hát szeretem, meg kapcsolatban vagyok vele, ugye a múltkor beszéltük ezt, hogy nem rögtön kiugrik az ember egy-egy ilyen kapcsolatból, de hogy tényleg van benne egy ilyen szándék, hogy akkor majd hátha én segítek megmenten a másik kihasznál.

Tehát eleve van egy túlzott másikra irányuló fókusz a a szorongó működésében.

Másrészt, hogyha függővel van dolga, akkor meg úgy aktiválódik, hogy én én leszek a egyrészt a megmentője, tehát én fogok neki segíteni, másrészt meg én vagyok az oka annak, hogy iszik.

És ugye ez azért is egy fájdalmas mondat, például amikor az elkerülőben ez megfogalmazódik, mert mert hallgatja, tehát meg is sok esetben ugye én magam is hallom a a terápiás konzultációk során, hogy hogy miattad iszom és és ott nagyon-nagyon fontos felhívni a figyelmét a függőnek, hogy hogy hogy ez nem így van, illetve hogy a szorongót kérni arra, hogy ott jelöljön ki határok. okat, hogy nem a függőség már előttem is jelen volt, tehát hajlamos itt a másikra is terhelni a felelősséget, sőt külső okokat hoz, hogy miért történik ez. >> Vagyis, hogy vagyis ha a kapcsolat alatt kezdett el inni, akkor is megerősítheti a másik fél azt magában, hogy nem, ez nem miatt van, mert a másik félben ez ez már benne volt akkor, amikor mi megismerkettünk.

Ez egy fontos eszköz az nagyon fontos tehát innen indul.

Ugye ahogy beszéltük az elmúlt alkalom mikrohatárokkal indul a gyógyulása szorongónak és ugye apró határok, apró mikrohatárok, amikor amikor elkezdi nem a vállán cipelni a kapcsolat súlyának a terhét, hanem megérti azt, hogy azoknak egy részét leteheti, mert…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész”

Miről szól ez az epizód: „Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész”?

Király Eszter mentálhigiénés szakemberrel beszélgetünk a Minden számít podcast sorozatának harmadik részében az egészséges és toxikus kapcsolatokról. A beszélgetés fókuszában az elkerülő kötődési mintázatok és a mély kapcsolódás lehetőségei állnak. Eszter kifejti, hogy az… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Király Eszter, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész”?

Fő témái: kapcsolatok, mentálhigiéné, kötődési mintázatok, trauma.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az egészséges és a toxikus kapcsolatok - És mi jön a traumakötések után? 3. rész”?

Megjelenés: 2026. 02. 13.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/az-egeszseges-es-a-toxikus-kapcsolatok-es-mi-jon-a-traumakotesek-utan-3-resz-ba15f1e0

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból