Porkoláb Gyöngyi

Női szerepek a generációk tükrében

· PT30M37S

Összefoglaló

Dr. Aczél Petra kommunikációkutató előadása a női szerepek generációkon átívelő változásait vizsgálja. Az előadás kitér a fiatalok által fontosnak tartott témákra, mint a jövő, a mentális egészség és a család, valamint a klímaváltozás és a népesedés kérdéseire. Petra Aczél…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 07. 12.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Porkoláb Gyöngyi, Aczél Pet
Témák
női szerepek, generációk, mentális egészség, klímaváltozás, népesedés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet.

Acél Petra egyetemi tanár, kommunikáció kutató, retorikus.

Kutatási területe a verbális és a vizuális retorika, az új média, a kommunikáció és a jövőkészségek.

Évek óta ismerjük egymást, több közös projektben tapasztaltam meg érzékenységét, tisztán látását, tudását. csodálatosan gondolkodó, tisztán kommunikáló, kiváló szakember, aki a társadalmi kérdésekre érzékenyen reagál.

A Womenx közösség vendégeként arra kértem föl, hogy a női szerepek a generációk tükrében címmel tartson egy előadást, és vizsgáljuk meg közösen azt, hogy vajon a női szerepek hogyan változnak különböző generációkon át.

Előadásának témáját kihívásnak tekintette, és amikor a WomenNex akadémia szervezőjeként egyeztettem vele, annyit mondott csak a telefonban: "Tetszik a téma, örömmel jövök Debrecenbe." A változásról, szerepeinkről viszonyulásainkról hallunk tehát fontos információkat, kutatási eredményeket, amelyeket a generációk és kultúrák tükrében kínál számunkra Dr.

Mindenkinek hasznos ismereteket kívánok.

Műsor szerkesztőjeként tartsanak továbbra is.

Gondoljuk át azt a témát, amire én megbízást kaptam ma.

Kezdjük azzal, hogy mit válaszolnának arra a kérdésre, hogy miről kellene ma a nyilvánosságban igazán sokat beszélni?

Miről kelljen több szóessék a nyilvánosságban?

Az ember nagyon hajlamos ilyenkor egyrészt teljesen jól csinálják, hogy nem válaszolnak, mert hát ez is csak egy költői kérdés volt alapvetően.

De nagyon érdekes, hogy igyekszünk valami aktuális témát mondani.

Azt mondája, hogy többet kellene beszélgetnünk a mesterséges intelligenciáról, többet kellene beszélgetnünk általában az egészségről.

Nézzük meg, hogy mit válaszoltak erre a magyar fiatalok fél évvel ezelőtt?

Miről kellene többet beszélnünk a nyilvánosságban?

És meglepő módon az első helyen nem a mesterséges intelligencia volt, hanem a jövő.

A 70%-uk szerint a jövőről kellene többet beszélnünk.

Egyébként ezen belül érdekes, hogy mit gondolnak a fiúk, vagy a lányok inkább mondták ezt a témát.

Amit a lányok mondtak inkább, az ez volt a mentális egészség.

És a harmadik téma, amit emlegettek, az a család volt.

Szerintem ezt se gondolnánk ugye, hogy a mai magyar fiatalokat harmadik tekintetben a család érdekéban, és innentől kezdve közel egyforma mértékben válaszoltak a fiatalok.

Itt van a klíma is meglepő, de korosztályosan is változik, míg a mai 10 évesek nem aggódnak a klíma miatt, hévesek, merthogy beletartoznak a fiatalok közé már nagyon, ott egy közel 30%-os érdeklődésnövekedés tapasztalható, ami azt is mutatja, hogy alapvetően megütött minket ez a klímaapokaliptikus retorika, de ezt csak akkor lehet felfogni, amikor kijövünk a gyerekkorból.

És aztán itt van, a fiatalokat érdekli a népesedés is, és azért csak megjelent a mesterséges intelligencia, és ne aggódjunk.

Önök is ezt válaszolták volna.

Nos, az én témám az lesz, hogy egy kicsit beszélgessünk a női szerepek generációs változásairól, és hogyha szabad, akkor valahogy hagyosszam föl úgy a következő 27 percet, hogy egy kicsikét beszélgetünk általában a generációkról, mint élményközössékről, kikkel élünk ma együtt.

Utána nézzük meg, hogy nekünk nőknek, illetve a mi közöttünk megjelenő generációknak milyen közös tapasztalásai vannak, és végül egy kicsit a nőjövőről milyen is, mit is várhatunk, mire készüljünk.

Ott lesznek igazán az érdekes, azt gondolom, magunk számára is kihívást jelentő megfontolások, de legalábbis ezt remélem, hogy jönnek velem és együtt gondolkodhatunk.

Ezek ma az aktív generációk, ugye szoktuk őket ilyen betűjellelnevezni. azért nevezzük őket aktívnak, mert elvileg még a munkapiacon is találkozhatunk velük.

Ugye azért az alfákkal nem, az alfákkal mindjárt otthon találkozhatunk, ahogy éppen hazaérnek az edzésről, mint ahogy a bétákkal is, vagy szülőként, vagy nagyszülőként, tehát ők azért még nem aktívak, de körülbelül általában egy kulturális időszakot ennyi generáció népesít be úgy, hogy hangja van, úgyhogy hozzáad, úgyhogy aktívan cselekszik érte.

Melyek az igazán meghatározó élmények?

Tudják talán, hogy divatos elnevezni az egyes korosztályokat.

Itt látszik, hogy körülbelül 20 éves időtartam, mondjuk egy generáció.

Van olyan kutató, aki szerint ez 40 kellene, hogy legyen.

Tehát gyakorlatilag öt évente látunk nagy változásokat.

De ami a legérdekesebb, hogy általában azt szokták mondani, hogy azt nevezzük generációnak azt a közösséget, aki nem szükségszerűen ismeri kölcsönösen egymást.

Ez most magyarul nem volt helyes.

De akiket közös élmények kötnek össze, nézzük, hogy mik a közös élmények.

Az első ilyen közös élmény ugye a mai 60-70 éveseknek vagy akár 80 éveseknek a háború.

Tehát az, hogy van egy nálam nagyobb katasztrófa, ez egy visszatérő élmény lesz, csak már egy átmedéltizált korban.

Az én korosztályomnak Magyarországon a rendszerváltozás egy nagyon meghatározó fordulat. még akkor is, hogyha nem voltam annyira tudatában, de már nem tudok osztozni annyira a szüleim életével, hiszen más életet élek és az utánam jövőkkel, sér ráadásul technológiailag is egy nagyon érdekes generáció.

A következő az y-ok, a ma 40 évesek.

Őket leginkább ez a bizonyos gazdasági válság indította meg.

Figyeljék meg, hogy hány fesztivál született azóta. azt mondják, hogy a fesztiválkultúra alapját az ilyen típusú élmények adják, csak azt nem lehet tőlem elvenni, amit átéltem.

Tehát elmehet a vállalkozásom, a kocsima, a családom.

Az utánuk jövőké ez a klímakatasztrófa, ez egy nagyon problémás dolog, és tudom, hogy mindenki másképp ítéli meg Greta Tumberget, de az ő igazi felelőssége az az, hogy csak fenyegetést hozott a retorikában, nem megoldást.

Tehát ez klasszikus apokalipszis retorika.

Magyarán állandóan a világ végét festi föl, ráadásul vádol, de nem adja meg azt a megoldást azon kívül, hogy lecsuknak minket, mert lekötzük magunkat egy épülethez.

Nem adja meg azt a kilátást, ami könnyíten ezen.

A klímaszorongás ma már egy létező diagnosztizált probléma.

És aztán itt van az aktívnak számító új generáció, akinek meg a mesterséges intelligencia, vagy az AI az alapélménye, vagyis az, hogy társas életet lehet élni a technológiával, hogy az nekem társam, honnan szerzik a generációk a világtudásukat, honnan táplálkoznak.

Itt is elképesztő nagy változás ment végbe.

Gondoljanak bele, hogy a nagyszüleink, szüleink azok alapvetően újságból, könyvből, időszakosan gondoljanak bele egy levél feladásában, amire két hétig vártuk ugye a választ.

Ma ha feladnak ma nekünk egy csomagot valahonnan, akkor attól már ingerültek vagyunk, hogy aznap nem érkezett meg, és 14-szer megnézzük a nyilvánvalóan való idejű Messenger szolgáltatást.

Az én generációm, tehát a mai 50-esek, azok kifejezetten a buta, de már digitális készülékekről, akiknek minden munka, ami információ, de az utánunk jövőknek már kapcsolat, szórakozás, életmód, sőt elmerülés a világban.

Az eszközök változása a tartalmak változását is hozta, és a hozzáállások változását is.

És ezek még mindig csak általános dolgok.

Most nézzük, hogy milyen értékeket azonosítanak a kutatók.

Mi igaz a mai nagy vagy détszülőkre?

Az őértékük a lokalitás volt, itt tenni, amit tudok, hiszen nem is volt hova elmenni, meg körülnézni, mert nem olyan volt az utazás, nem volt akkora a mobilitás, de mindenki megművelte a maga kis kertjét, akik után jövünk.

Tehát például a mai még jócskán dolgozó generációt azt jellemzi, hogy bizony be kell, be kell törni, dolgozni kell, az élet materiális, tehát ez egy ateistább generáció. azért élünk, hogy dolgozzunk.

Megvan tehát, hogy az élet arról szól, hogy elvégzem a feladatomat, és ennek a feladatnak egy materiálisan kifejezhető értéke van.

Az utánunk jövők, tehát a mai x-ek vagy önök között is, aki ide tartozik, már ott van a mobilitás, az, hogy a világba kimehetek, hogy szabad akarok lenni, és ez egy nagyon individualista generáció.

Tehát tulajdonképpen egymagam is vagyok.

Nem hiába például gondoljanak bele, hogy ennek a generációnak a filmjei, ez a éhezők viadala, tehát ez a megélem azt, hogy kidobnak a vadomba, és ott nekem meg kell küzdenem.

Hunger generation, vagy általában ezek a posztapokaliptikus víziók, amelyekben legtöbbször egyedül vagyok.

A zéket már egyfajta konnektáltság jellemzi.

Ők már azért dolgoznak, hogy éljenek.

A Z pedig már nem is tesz különbséget.

Ő már babzsákon szeretne dolgozni.

Sőt, ugye az őt megelőző generáció is hát ismertek ezek a vizsgálatok, hogy mindenki olyan ideális munkahelyet képzel el, ahol Fetreng, bocsánat, ahol ugye ez az én generációm, látják, tehát hogy nekem az, hogy valaki babzsákon ül a munkahelyén, az miért akar feküdni, ugye?

Hát azt nem nem úgy dolgozunk.

És ez egy együttműködő generáció, és valószínűleg egy teljesen elmerülő világot fogunk látni a mai gyerekekkel, ugye akik alapvetően már az új technológiák mentén élnek, de ami a legérdekesebb, hogy mitől szenvednek a generációk.

És ebben is egy fantasztikus érdekes folyamat megy végbe, mert amíg a háború utáni a testét gyötörte, addig az egyre nagyobb jólétben élő generációk elkezdték belül, meghíztak, a cukorsok lett, a szív nem működött úgy, a szívtől elindultunk és elérünk egy olyan generáció csoportig, ezek ugye az X-ek és az alfák, akiknek olyan mérvű kihívás az agy, a mentális problémák, a pánikbetegség. a szorongás.

Gondoljanak bele, hogy egyre jobban élünk, egyre több változata van a zsírszegény joghurtnak, és egyre kevésbé érzem jól magam, egyre több választás előtt állhatok, és egyre boldogtalanabbnak érzem magam.

Soha, mint idén, nem volt ennyire boldogtalan az emberiség a jóléti országokban.

Tehát fantasztikus, érdekes, hogy a tudat nem tudja feldolgozni a lehetőségeit.

Azt várjuk, hogy gyakorlatilag a következő öt évben az iskolába járó közel fele fog valamilyen mentális kihívással küzdeni.

Azt is jelenti, gondoljanak bele, hogy a szervezeteknél és vállalatoknál ki kell építeni azt a pszichológiai tanácsadói hátteret, ami kezelni fogja az új munkavállalót.

Tehát vezetőként erre is gondoljanak.

Ugye itt látják például, hogy hogy változott csak az X generációtól a Z-ig.

És akkor most térjünk rá a női szerepekre.

Megint csak a magyar ifjúság kutatásra hivatkozom.

Tudom, hogy egy picikét sok az adat, de talán így színesíti a benyomásainkat, hogy mégis miről van szó.

Emancipált nőket képzelnek el a családokban.

Tehát változott az anyaszerep, vagy ugyanaz gondolják, hogy az anyának ugyanaz a feladata, mint mondjuk 50 éve volt, hogy amikor azt mondtuk, hogy az érzelmi biztonság, az otthon őrzése, a tűzhely.

Hát azt kell jelentenem önöknek, hogy semmilyen változás nincsen.

Ez a két szám, amit látnak, akik inkább azt mondják, hogy igen, és akik azt mondják, hogy nem.

Tehát itt azért nyilván van közte egy ilyen, tudják ez a köztes mozgó skálán, hogy nem tudja, nem válaszol satöbbi.

Ugyanúgy megmaradt a férfi kenyérkeresete.

Tehát akik inkább azt mondják, vagy nagyon azt mondják, hogy igen, mennyivel többen vannak.

Itt szerintem ezt mindenki nagyon várja, hogy mit mondanak a mai fiatalok. szerencsére megnyugtató dolgot mondanak, mert azt mondják, hogy ninc.

És erről majd később fogunk egy picit beszélni.

Miért mondom különösen azt, hogy szerencsére az már más, amikor több gyerek kell egy családhoz.

Tehát látszik itt, hogy a demográfiai, ugye itt azt mondjuk, hogy meghaladja, tehát majdnem 50%, tehát 49% mondja, hogy inkább igen, viszont itt már 21 mondja, hogy inkább nem.

Mi a helyzet a női élményközösségekkel?

Ugye tehát láttunk egy villanást, hogy mit gondolnak rólunk, vagy önökről általában a női szerepekről a családban a magyar fiataljaink.

De ha mi megnézzük, hogy mi mindent élhettünk át a mi generációnk, akkor nézzük meg, hogy mik ezek az élmények.

Jó, néhányat fel fogok villantani, és szerintem lesz a ha élményünk.

Nézzék meg, milyen érdekes, hogy Twigy eljutott egy Billy Isishig.

Tulajdonképpen a ruha ugyanolyan, csak már a megmutatkozás nem.

És közte ott vannak a 80-as évek nagy bizsui, parfümjei, váltömései, tehát nagy gesztusok, mintha történt volna valami.

Ezt nézzük meg közös élményben is.

Ugye ahol elkezdődnek a folyamatok a ma még élők között is, az ugye ez a bizonyos jogkövetelés a mozgalmár.

Ennek egy nagyon érdekes közvetlen kisugárzása a test alapvető élménye.

Ugye a Enellnek a vagina monológiai, amelyek ott Amerikában az 50-es években, Magyarországon a 2000-es.

Megjelenik 60 a The Pean azt mondják, hogy ez a nő testének birtokba vételét tekintve az egyik legfontosabb lépés.

Otthon korlátozhatom azt, hogy mikor lesz gyermekem, vagy mikor nem lesz alap. nem állítjuk, hogy jó vagy rossz.

Aztán nézzék meg, a 70-es években megindul a gender teória.

A gender teória arról szól, hogy nem biológiailag vagyunk kódolva elsősorban, hanem társadalmilag és a nevelés útján.

Ha megnézik, ez nagyon hamar átcsap egy a nőket a különböző szexuális irányultságokba betagozó LMBTK IA.

Kívánják, hogy felmondjam, hogy minek a rövidítése?

Csak az utolsó kettőt mondom, mer elt az az utóbbi ugye leszbikus meleg biszexuális transszexuális, kvír, interszexuális és végre megjött aszexuális.

Ugye tehát amikor már a nem is egy minősített állapot.

De ami érdekes, hogy ebbe a nőt beleteszik, és tulajdonképpen ennek egyik érdekes kísérője a pornófilmipar, ami rengeteg eredménnyel jár a testet tekintve.

Aztán jön a professzionális változás.

Először jelenik meg a 80-as években az imposztor szindróma a kifejezés.

Tudják, ez az, amikor nem hisszük el, hogy a sikert mi értük el.

Valami gyanús vagyok magamnak, tehát hogy tudtam idáig eljutni.

Vagy az üvegplafon, ezek olyan megjelenő kifejezések, amelyek itt lesznek a legjellemzőbbek.

Itt indul meg először annak kutatása, hogy mit jelent különböző bért keresni.

Az első olyan vizsgálatokat elvégzik, hogy például egy nő…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Női szerepek a generációk tükrében”

Miről szól ez az epizód: „Női szerepek a generációk tükrében”?

Dr. Aczél Petra kommunikációkutató előadása a női szerepek generációkon átívelő változásait vizsgálja. Az előadás kitér a fiatalok által fontosnak tartott témákra, mint a jövő, a mentális egészség és a család, valamint a klímaváltozás és a népesedés kérdéseire. Petra Aczél… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Női szerepek a generációk tükrében”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porkoláb Gyöngyi, Aczél Pet.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Női szerepek a generációk tükrében”?

Fő témái: női szerepek, generációk, mentális egészség, klímaváltozás, népesedés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Női szerepek a generációk tükrében”?

Megjelenés: 2025. 07. 12.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/noi-szerepek-a-generaciok-tukreben-f055233e

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból