Porkoláb Gyöngyi

Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel

· PT34S

Összefoglaló

A WomenNEX nevű debreceni üzleti közösség kerekasztal-beszélgetést szervezett a női vezetői szerepkör kihívásairól és lehetőségeiről. Négy kivételes női vezető – dr. Fenyves Veronika dékán, Kis Tünde igazgató, Ozkó Jakab Natália fesztiváligazgató és Balok Karca Katalin ügyvezető…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 04. 24.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Kis Tünde, Balok Karca Katalin, Fenyves Veronika, Ozkó Jakab Natália, Porkoláb Gyöngyi
Témák
női vezetői szerepkör, üzleti közösség, kerekasztal-beszélgetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet.

A WomenNEX egy Debrecenből induló innovatív üzleti közösség, amelyet a város, Debrecen városa és a régió gazdasági fejlődése hívott életre.

Célja megfordítani az áramlást a főváros és a vidék viszonylatában.

A negyed évszázada működő egyesület kiemelt eseménye az évente több alkalommal megszervezett Woman Next akadémia, amely releváns kérdésekre keresi a válaszokat.

Ez alkalommal a térség gazdasági változásai miatt a generációk és kultúrák találkozása, együttműködése kapcsán fogadják, fogadjátok szeretettel a jövő kihívásai női vezetői szemmel című kerekasztal beszélgetést, amelynek résztvevői professzor dr.

Fenyves Veronika, a debreceni Egyetem gazdálkodástudományi karának dékánja, Kis Tünde, a PVC Magyarország igazgatója, Ozkó Jakab Natália, a Művészetek Völye Fesztiváligazgatója és Balok Karca Katalin, aki Agrokate Kft. ügyvezető igazgatója.

Izgalmas kérdésekre keressük tehát a választ.

Mit jelent számukra női vezetőként Magyarországon, illetve mi inspirálja őket a mindennapokban?

Milyen valós kihívások várnak a vállalkozásokra? és a vállalkozáson túli környezetre.

A beszélgetést Porkoláb Gyöngyi, a Women next alapítója, elnöke moderálja.

A beszélgetés a Porkoláb Gyöngyi YouTube csatornán, illetve podcast csatornán is meghallgatható.

Négy olyan hölgy a vendégem ebben a kerekasztal beszélgetésben, akik vezető beosztásban vannak, de egy kicsit közelebb akarunk menni. azért lehet izgalmas talán ez a mostani beszélgetés, hiszen generációk és kultúrák együttműködéséről beszélünk, és KATA egy családi vállalkozást vett át, vagy vesz át, ugye erről majd mindjárt lesz szó.

Vera a debreceni Egyetem GTK-n egy olyan fantasztikus csapatot épít, és olyan szenvedéllyel állt bele, tulajdonképpen nem csak az oktatásba, hanem a közösségépítésbe, hogy itt az első kerekasztalnál szó volt róla, és hogy ezt női vezetőként hogy lehet, milyen kihívások mentén sok-sok külföldi hallgatóval.

Tünde pedig ugye a vállalati szektort képviselve azért nagyon sok hazai és egyébként nemzetközi platformon is képviseli azt, hogy hogyan lehet összekapcsolni a női vezetői kompetenciákat.

És hát Nati, aki Oszkó Jakab Natália, közel áll a szívemhez ez a terület, hiszen ő a Művészetek völgye fesztiváligazgatója, de hát számos más olyan európai kulturális szerveződésnek az a vezetőségében van benne, ami kapcsán én nagyon izgalmasnak érzem az ő nézőpontját.

Ha egy olyan furcsa kérdéssel kezdeném, hogy milyen érzés nektek női vezetőknek lenni, és akkor most nem a kvázi bullshit dumát várnánk, hanem érzést.

Tehát hogyha most azt mondom nektek, hogy itt ültök női vezetőként, milyen érzés ez?

És én azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy szeressük, amit csinálunk.

Én én nekem a szerelmem, a munkám, a családom mellett a a munka nekem nemor kezdődik és 4:00-kor él véget.

És nem azért, mert azt mondják, hogy csinálni, ott kell maradni és csinálni kell, hanem nyilván egy vezető mindennapjaiban ez ez benne van, hogy nem nyolcól négyig tart, de mikor nem voltam vezető, és én ott a Böszörményi úti kampuszon végeztem sok-sok évvel ezelőtt, azóta ott vagyok. mellette nyilván voltak olyan munkáim is az egyetem mellett, ami a vállalkozásokkal kapcsolatos, gazdasági élettel kapcsolatos, de mindig ott maradtam.

Mikor nem voltam vezető, akkor is nagyon sok pályázatokat írtunk, részt vettünk, szerveztünk és és ez a mindennapi életem részévé vált.

És ez így így nagyon jó, hogy ez ez megatatik, mert nem biztos, hogy mindenkinek megatik, úgyhogy jó érzés.

Nati, nekünk eléggé színes a csapatunk. egy olyan aspektust mutatnék be, hogy milyen női vezetőnek lenni egy kis faluban.

Mondjuk egy pár évig elérni, hogy egyébként tényleg ez a fehér nép lesz innentől kezdve a tárgyalófél. és az én üzlettársam fiú, ő Attila, ő nyilván egy ideig azért inkább vele akartak beszélni, de azért egy utána elfogadta.

Tehát egy kisebb közösségben itt még egy ilyen megvilágítása is volt.

Nyilván az EUs szervezetekben, amiben részt veszek, ott ugye abszolút a mostani elvek alapján nincs ennek semmilyen jelentősége.

Pro és kontra, sok ilyen párbeszédben veszek részt.

Nyilván emiatt van, és körülöttem egy ilyen női buborék.

Tehát kicsit már néha azt érzem, hogy túl sokat beszélünk a női témákról.

Például múlt héten Tálinban voltam, ahol a az EU által finanszírozott Keychange zeneipari női programban is részt veszek, és akkor ott is gyakorlatilag több napon keresztül veséztük a témát, hogy miért nehéz nőként a zeneiparban helytállni.

De én azt látom, hogy van fejlődés, iszonyatosan nagy fejlődés is van ebben a kérdésben, akár a zeneiparon belül.

Nagyobb cégeknél is ott meg szerintem már talán még hosszabb ideje van ebben egy ilyen egyenlőségérzés, vagy ez a kérdésnélküliség talán tűn, de ugye konferáltalak föl, hogy nagy vállalatokkal, meg nyilván egyébként kisebbekkel is.

Te is szinte egy héten több ilyen kerekasztal beszélgetésben veszel részt. mindenkit sok szeretettel köszöntök.

Egy nagyon-nagyon fontos eseménynek tartom ezt a rendezvényt.

Én azt gondolom, hogy ennek rendkívül fontos ereje van, és nagyon fontos, hogy ez itt történik most Debrecenben.

Én nagyon-nagyon őszintén képviselem mindig azt, hogy én innen indultam.

Itt jártam általános iskolába, középiskolába.

Én amikor középiskolás voltam, akkor anyukámnak mondtam, hogy én viszont el akarok menni.

És ennek ugye egyértelműen az volt az oka, mert nekem én úgy éreztem, hogy nekem ez kevés.

Én szerettem volna kipróbálni magamat.

Ugye vissza kell ugorni azért a korba, mert ezek 90-es évek volt.

Tehát külföldre akkor úgy mentek ugye a hölgyek vagy a a fiatalok, hogy elmentek babysitternek.

Pont tehát hogyha valaki felvételizni akart egy egy nemzetközi vállalathoz, akkor az postán beadta az önélet rajzát, és akkor várt.

Tehát ez egy teljesen más időszak és egy teljesen más kultúra volt.

És én akkor elkezdtem a PVC-nél dolgozni, a PVC Magyarországnál.

Én nagyon-nagyon szerettem a pénzügyet meg a számvitelt, és én azt gondoltam, hogy én tanácsadó akarok lenni, nem vezető, hanem én magamat ki akarom próbálni.

Én ugye itt Debrecenben megtanultam nagyon jól a nyelveket, és én úgy éreztem, hogy nekem a szárnyaim ott tudnak kinyílni.

Ebben a közegben tényleg arról szólt ez az időszak, hogy tessék menni és tessék csinálni, és ha van benned tényleg erő, energia, akkor itt a lehetőségek kinyílnak.

Én 12 évig dolgoztam Budapesten, aztán öt évig Münchenben.

A Müncheni PVC-nél voltam, és ott nekem igazándiból az életem részévé vált a beruházásig témakör.

Tehát én azt gondoltam, hogy nekem az női téma, nem, hogy nem, főleg a férfiakkal és a német kocka férfiaktól ezt így látni, de erről majd talán beszélünk.

Ott megszületett a gyerekem, és én úgy jeleztem, hogy nekem viszont itt van helyem, mert én azt nem szerettem, hogy anyukámmal Skype-on beszélgetek, és mutatom a két-három hónapos gyerekemet.

És én hazajöttem Magyarországra, és ott pedig elkezdtem dolgozni a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek, voltam a vezérigazgató helyettese.

Ez a Külügyminisztériumnak a háttérintézménye, és hét éven keresztül azért dolgoztam, hogy megmutassam, hogy Magyarország mire képes, mind üzleti helyszín.

Úgyhogy nyilván ez is egy olyan szituáció volt, ami egy egy nagyon-nagyon nehéz és egy összetett, de én úgy gondoltam, hogy nekünk ebben helyünk kell, hogy legyen.

Debrecen nyilván ebben a porondon szerepelt, majd elmesélem, hogy azért nyilván ennek mik a kihívásai, meg nőkének mik a kihívásai.

És én most pedig amikor itt vagyok, akkor ugye a PVC-hez visszamentem, és a PVC debreceni irodáját építem fel.

Itt elsősorban én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb célom, hogy én most valamit tudjak adni a városnak, és hogy ebben mi együtt legyünk és együtt építsük ezt a közösséget.

És ebben nekem nagyon fontos partnerem a Vera.

Érzésként csak mondj egy szót csak, hogy gyűjtögessük ezeket.

Nati azt mondta, hogy csapat vagy valahogy így mondtad, hogy olyan környezet, ugye?

Tehát ne te már rögtönás előtted.

Na, Kata, mi szoktunk a havi mentorálási programok alkalmával találkozni, és nagy öröm volt, mikor jöttél, mert mi is tanultunk tőled, vagy legalábbis abból a higgadságból és nagyon, nagyon érett női vezetői szemléletből, ami egy pici vállalatnál azért megfigyelhető nálatok.

Igen, én is köszönöm, hogy itt lehetek.

Valóban én nem választottam, hanem kaptam ezt az ügyvezetői pozíciót.

Mint említettel, ez egy családi vállalkozás.

Hát agráriumban tevékenykedünk főképeménytermesztéssel foglalkozunk, és nyilván én beleszülettem ebbe a ebbe a családi vállalkozásba.

Nem készültem arra, hogy vezető leszek, de azért nyilván mindig felkészítettek a szüleim, ők voltak a mentoraim, hogy valószínűleg egyszer maj, hogy ezt át kell vegyétek, és én is és a húgom is ugyanebben tevékenykedünk, bár csak én én léptem ebbe a hajóba be.

Én egész jól elboldogolok egyébként ezzel.

Ez egy nagyon-nagyon kemény férfias szakma.

Tehát én 99%-ban férfiakkal dolgozom együtt.

Amikor odakerültem, azért az ilyen középvezetők és a munkatársaim az mind férfi, fiatal is vagyok hozzájuk képes, valamilyen szinten és nő.

Úgyhogy egy picikét elég nehéz volt elfogadtatni magam.

Hogy ez handikap, nem fiatal vagy és nő, akkor ez egy kicsit kellettenni az asztal.

Azért ez a mai társadalmi normákban azért még ez egy picikét itt még még küzdünk még kihívás az egy picit főleg egy főleg egy ilyen agráriumban agrárium területén.

Pozitívan élem meg egyébként, mint ahogy mondtam, ebbe születtem bele.

És már én gimnáziumban is tudtam, hogy az agrártudományi egyetemre szeretnék tovább tanulni gazdasági agrármérknek.

Tanultam tovább növényorvosként.

Tehát én nagyon szeretem csinálni, mint ahogy Vera is mondta, ezt csak úgy lehet, hogyha szívből csináljuk.

Úgyhogy én minden percét élvezem.

Mi az, ami inspirál titeket a mindennapokban?

Talán ezeket a kérdéseket így vagy átugorjuk, vagy olyan nagyon általánosnak gondoljuk, de belegondoltok-e akár a mindennapokba, hogy nyilván más egy nőnek meg egy férfinak a mindennapi feladatokhoz az, hogy hogy merre lépjen tovább, hogy menjen be, hogy szóljon a kollégáihoz.

Inspiráció az honnan jön akár csak a reggeli készülődést nézitek.

Még visszacsatolva az előző ez a kihívás elhangzott, én szerintem egy egy másik szó is eszembe jutott a lehetőség Magyarországon tehát a a kihívás mellett.

Hát a a, hogy megy a gépezet, a mosolygó arcok, a hallgatók, a kollégák, az elégedettség, és és hogy lépünk előre, vannak tervek, célok, amit megvalósítunk, és és ezt közösen tesszük, mert ugye egy vezető azért vezető, mert mert van mögötte egy csapat, és fontos, hogy ez a csapat érezze, hogy hogy a hogy része a ennek a ennek a családnak, a munkahelynek, a közösségnek, és ebben nagyon nagy szerepe van szerintem a a vezetőnek.

Azért nálatok is egy hihetetlen csapat épült így az éves családias hangulattal körüllenged.

És egyébként én azt mondom, visszajelzések alapján sokszor mondják azt, hogy lehet, hogy akár ez a női vezetés, vagy nálunk azért van egy balansz, két nemű vezetés miatt is kialakul ez a családias hangulat, ami miatt egyébként nagyon sokan akár szabadságot vesznek ki a múlt is, vagy hétköznapi rendvédelmi szervi állásából is, és tartanak velünk akár önkéntes alapon is a művésztek völgye alatt. több 100 ember koncentrálódik a szervező brigádba, és azt emelik ki, hogy egyszerűen várják ezt a 10 napot, mert gyakorlatilag érzik, hogy van értelme a munkájuknak, megbecsültek, inspiráljuk őket.

Az, hogy én miből kapom az inspirációt, nem tudom, pont gyakorlatilag már elhangzottak.

Az, hogy látom, hogy a többieknek ez tetszik, látom, hogy a többieket motiválja ezt, látom, hogy valakit tovább lendít egy-egy nehezebb helyzetben, akár maga a fesztivál, vagy az, hogy a csapatunk része itt a 10 nap alatt mondjuk, illetve van egy fantasztikus csapatunk, ugye tegnap is volt egy rendezvényünk, a Startup Safari Budapest, 700 látogatóval egyébként és több helyszínnel Budapesten.

Utána így tök jó volt így gyakorlatilag csak egy babzsákra lehuppanni a többiekkel és röhögcsélni a nap sztorijain, mint például azon, hogy nagyon sokáig meghallgattam a többieket, hogy már egy órája keresik annak a kabátnak a tulajdonosát, amely kabátot egy látogató elvitt, majd kicsúszott zsebéből egy autós kulcs, ami nem az ő márkájú autója.

Férje ezt sérelmezte fennhangon, hogy ki ez az autókulcs?

És én én meg ugye felhangon mondtam, hogy biztos itt iszik a tulajdonosa valahol a fogadáson, hiszen még ott voltunk, és kiderült, hogy én vagyok az.

Ott már eggyel jobban drukkoltam, hogy Vácrátótról visszahozza ez a hölgy, a látogató a kabátot.

És akkor egyébként nagyon szép volt az ő kabátjai, csak egyen autókam azért jobban fájt volna, főleg mivel fizetős parkolóhelyen álltam, és csak így már számoltam a az éjszakai parkolás költségeit.

Szóval ilyen sztorik miatt, ilyen nevetések miatt érdemes csinálni.

Valószínűleg emiatt is választottam olyan munkát, amiben jobban látom a közvetlen hatását a cselekedeteinknek.

Nyilván azért a policy making szint is, mint külügyesként engem is érdekel, és ezért veszek részt európai szervezetekben is, de ott is mindig megjelenítem a gyakorlati szempontot, mert valószínűleg ez inspirál engem.

Nagyon női kompetencia szerintetek ez, amiről most beszéltek, hogy ezek nagyon személyes impulzusok, hogy érzed, hogy hatsz a másikra, a kollégáidra, mennyire inkább női kompetencia ez, Kata?

Ugye be szoktál számolni arról, hogy a férjed is megdicsér néha, és akkor úgy mondjuk, hogy ú de jó ez nálatok ott a cégnél, ha ez így van.

Igen, valóban így van. a férjem és mezőgazdasági területen vezető duplán is.

Úgyhogy igazából ő a legnagyobb támaszom, és ő szokott nekem mindenben segíteni, vagy hogyha nyilván belerázódjak ezekbe az üzleti tárgyalási…

Említett entitások

Témák

  • női vezetői szerepkör
  • üzleti közösség
  • kerekasztal-beszélgetés

Személyek

Szervezetek, cégek

  • WomenNEX

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel”

Miről szól ez az epizód: „Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel”?

A WomenNEX nevű debreceni üzleti közösség kerekasztal-beszélgetést szervezett a női vezetői szerepkör kihívásairól és lehetőségeiről. Négy kivételes női vezető – dr. Fenyves Veronika dékán, Kis Tünde igazgató, Ozkó Jakab Natália fesztiváligazgató és Balok Karca Katalin ügyvezető… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kis Tünde, Balok Karca Katalin, Fenyves Veronika, Ozkó Jakab Natália, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel”?

Fő témái: női vezetői szerepkör, üzleti közösség, kerekasztal-beszélgetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Womanext - A jövő kihívásai női vezetői szemmel”?

Megjelenés: 2025. 04. 24.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/womanext-a-jovo-kihivasai-noi-vezetoi-szemmel-5b745fce

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból