Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast

#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról

· PT29M54S

Összefoglaló

A Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast #3. adásában Balogh Esperes Ákos és Goda Márk jogász a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról (gyed) térnek vissza az aktív állományba. Megbeszélik, hogy a munkavállaló megszakíthatja-e a szabadságot a gyermek 3 éves kora előtt…

Röviden

Műsor
Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast
Megjelenés
2024. 10. 22.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Esperes Ákos, Goda Márk
Témák
munkajog, gyermekgondozás, fizetés nélküli szabadság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

reggeli műszak munkajogi podcast goda márka a mai adásunk témája a kismamák visszatérése aktív állományba vagy hogy milyen teendői vannak egy kismamának hogyha vissza szeretne jönni dolgozni mert a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról már vágyakozik visszalátni a kollégákat vágyik az új kihívásokra szeretne újra aktív lenni dolgozni és hogy a munkáltató köteles-e őt visszavenni mikor jár béremeléssel esetleg a visszatérés kell- követni a bérrel ha valami történt azalatt az időszak alatt amíg a kismama otthon volt a babával és kérhet- részmunkaidős foglalkoztatást és sok egyéb a témához kapcsolódó kérdést fogunk körüljárni most godda márk munkajogásszal helló márk jó reggelt jó reggelt áka szia meddig lehet fizetés nélküli szabadságon a kismama illetve hogy azt a törvényi keretet ki is kell-e merítenie vagy pedig azt bármikor megszakíthatja és visszatérhet a munkahelyére mennyire szabad az ő mozgása egy ilyen helyzetben nos gyermek gondozása céljából alapvetően a gyermek három éves koráig jogosult fizetés nélküli szabadságon lenni ezt a keretet természetesen nem köteles kimeríteni a munkavállaló alapvetően nem is köteles igénybe venni tehát nem köteles fizetés nélküli szabadságra menni illetve ezt igényelni de ha mégis így tesz bármikor dönthet úgy lényegében hogy ezt megszakítja és még a gyermek három éves kora előtt visszatér aktív állományba mindazok ikről most beszélünk ez ugyanúgy érvényes édesapákra is mert manapság nagyon sok esetben egyébként nem édesanyák vannak otthon a gyermekkel hanem mondjuk egy édesapa nekem is van olyan barátom ismerősöm hogy apuka vállalta fel ezt a feladatot és anyuka pedig úgy döntött hogy ő megy dolgozni nyilván egy rövid ideig ő is otthon volt a kezdetektől de onnantól férje vitte ezt a projek természetesen tehát hogyha az apuka az aki ezt a szerepet felvállalta és a gyermek gondozása céljából otthon van nem nem dolgozik ugyanúgy ahogy a kismama bármikor dönthet úgy hogy azt a szabadságot megszakítja időközönként egyébként előfordul hogy a visszatérni szándékozó kismamának jelzi a munkaadója hogy nem tudják esetleg őt visszavenni mert nincs szabad pozíció ami mögött egyébként nem tudom hogy mennyire lehet az elrejtve hogy a munkáltató inkább azt a munkavállalót akarja megtartani akit felvett a kismama helyére vagy pedig éppenséggel megszűnt a munkaköre milyen változások állnak be vagy állhatnak be amire esetleg a kismamának fel kell készülni azalatt az idő alatt amíg ő odahaza van a gyermekkel még azért mielőtt rátérek itt a változásokra és a a konkrét visszatérésre azt még hadd említsem meg hogy 11 néhány évvel ezelőtt a jogalkotó módosította a jogszabályt mely szerint ha kismama vagy éppenséggel az apuka tehát a gyermek gondozása céljából otthon lévő munkavállaló megszakítja a fizetés nélküli szabadságát akkor a visszatérését megelőzően legalább 30 nappal erről a munkáltat tájékoztatnia kell tehát az nem megy hogy akkor én jövő héten visszajönnék nagyon régen volt ilyen nyilván ez számos probléma és kihívás elé állította a munkáltatókat és ennek kiköszübölése érdekében a jogalkotó oly módon módosította a jogszabályt hogy a visszatérési szándékról a munkáltatót legalább 30 nappal korábban tájékoztatni kell és és ez az első hiba amit én nem ritka esetben látok is amikor a munkavállaló úgy jelentkezik vissza hogy egyrészt vagy tele on beszéli meg a munkáltatójával de nincs írásos nyoma nincs erről email semmi tehát ennek mindig lenni kell akkor én célszerűnek tartom mert utólag nincs vita hogy most szólt visszajelentkezett vagy nem a másik pedig az hogy ha van is email akkor is megfeletkeznek arról gyakran a munkavállalók hogy konkrét dátumot jelöljenek meg tehát áprilisban jön az email hogy kedves munkáltató akkor én valamikor szeptemberben vissza szeretnék jönni dolgozni ez így túl tág túl tág mert nyilván azért a munkát ak pontosan tudnia kell tehát napra pontosan hogy mikor fogadja a munkaválalót hiszen ugyey hé jön először hát már csak azért is mert jó esetben az ő helyén most éppen ül valaki akivel közölni kell hogy ettől a hétfőtől vagy a következő hétfőtől már nem vagy mert akit éppen helyettesítesz az visszajön aktív állományba és akkor rátérve a kérdésedre hogy igen mi van akkor hogyha ha a munkáltató ugye nem akarja visszavenni a munkavállalót mert éppenséggel azzal a munkavállalóval szeretne tovább együttmű működni akit a helyettesítésére felvett de lehet nyilván egy olyan oka is annak hogy elzárkózik a tovább foglalkoztatástól hogy időközben az adott pozíciót ténylegesen megszüntették átszervezték na most azt tudni kell hogy ha egy munkavállaló úgy dönt hogy a gyermek három éves kora előtt megszakítja a fizetés nélküli szabadságát és visszatér aktív állományba akkor lényegében onnantól a munkajogi védelme tehát a felmondással szembeni munkajogi védelme az megszűnik ugye még a régi munkatörvénykönyve úgy rendelkezett hogy a munkavállaló a gyermek három éves koráig mindenképpen munkajogi védelem alatt áll tehát akkor sem lehetett neki felmondani v ha megszűnt a pozíciója mondjuk ha megszűnt a pozíciója pontosan hanem ilyenkor ugye állásidőn kellett őt tartani mert a munkáltató ugye a foglalkoztatási kötelezettségének nem tudott eleget tenni a munkavállalaton megválni pedig rendes felmondás útján nem lehetett és éppen az ilyen problémák kiküszöbelése érdekében a jogalkotó az új munkatörvénykönyve hatályba lépésével ami 2012ben volt megváltoztatta ezt a jogszabályi rendelkezést és lényegében ezzel együtt megszüntette a munkavállalóknak az ilyen jellegű munkajogi védelmét ami azt jelenti hogy ha egy munkavállaló a gyermek három éves kora előtt úgy dönt hogy ő vissza szeretne lépni aktív állományba akkor ezzel együtt vállalja azt a kockázatot is hogy a munkáltató azt mondja neki nem tudlak tovább foglalkozt atni mert átszerveztünk időközben például és ezt a munkaviszonyt meg fogjuk szüntetni hogyha visszajössz ugye nagyon nem mindegy hogy milyen okból eredően zárkózik el a munkáltató a továbbfoglalkoztatástól amennyiben ez a munkakör ténylegesen megszűnt na ez egy ugye teljesen legitim eljárás a munkáltató részéről bármikor dönthet úgy hogy egy adott munkakört megszüntet például azért mert mondjuk európai szinten cégcsoport szinten ezt a feladatkört egy másik munkavállaló veszi át külföldön másik cégnél dolgozó a munkavállaló ebben az esetben ugye egy munkáltató működésében rejlő okra alapítva mond fel a munkáltató majd a munkavállalónak más és akkor ennyi lesz csak az indoklásban egyébként tehát hogy amikor az ember visszajön vagy próbálna visszatérni és ez a hidegzuhanyként érja hogy akkor ő tovább nem mehet akkor ez lesz hogy megváltozott amiket most itt mondtál igen kacifántosan igen gyakorlatilag ez lesz a felmondás és akkor ilyenkor semmi mozgástere nincs is talán a visszatérni szándékot sok nincs sok nincs egyébként sokan trükköznek ezzel mármint a munkaadók részéről tehát a cégek amikor tényleg az van hogy át mi már őt nem fogjuk visszavenni találtunk egy szimpatikusabbat menet közben vagy nem tudom jobban dolgozik közben rájövünk és akkor mégse őt kéne visszavenni biztos amikor visszajön majd gondok lesznek vele kér még ezt azt tehát hogy ilyen trükközések vannak mi a tapasztalat ebb azért a tapasztalat az az hogy átszervezésre általában csak akkor hivatkoznak a munkáltatók ha ez az átszervez zés tényleg megvalósult hiszen a munkáltató tudja pontosan azt hogy vannak esetleg olyan kollégák akik sugnak ilyenkor a visszatérni szándékhoz a munkavállalónak hogy figyelj ezt a pozíciót mégsem szüntették meg tehát ez elég hamar ki tud bukni és ezért azt gondolom hogy itt itt kevésbé látom ezt a ezt a trükközést az viszont viszonylag gyakori hogy a munkavállalótól azzal próbálnak megválni hogy lényegében közlik vele hogy nem tudunk visszavenni mert nincs nyitott pozíció holott lényegében azt a munkavállalót akarják megtartani akit a kismama vagy apuka helyére vettek fel helyettesítés céljából na most a probléma ezzel csupán az hogy a bírói gyakorlat szerint hogyha valakit felvesznek valakinek a helyettesítésére akkor ezzel a munkavállalóal alapvetően csak a helyettesítés idejére határozott idejű szerződést lehet kötni tehát alapvetően ha a jogszerűség oldaláról nézzük akkor ez a helyzet h hogy nem akarunk tovább foglalkoztatni mert más ül a helyeden ez így ebben a formában fel sem merülhet amikor mondtad hogy vannak akik súgnak a munkahelyről esetleg az adott anyukának apukának előfordul olyan hogy akkor őket például a bíróságon tanúnak beidézik egy-egy ilyen esetre amikor ez így zajlik és akkor ennek van-e olyan folyománya hogy mondjuk a cég azt mondja hogy tehát te az én dolgozóm vagy nehogy már ellenem valljál a bíróságon tehát hogy ilyen mozgástér ilyenkor akkor valahogy játékba jön vagy hogy valaki fél azt mondja hogy figyel ne haragudj én nem fogok elmenni tanúnak mert féltem az állásomat tanú vallomástételi kötelezettség az nem egy kívánságműsor az állampolgári kötelezettség tehát ha a bíróság behív és azt mondja hogy akkor mesél nekünk erről a helyzetről akkor tanúként ezt meg kell tenned nő de gondolom előtte lehet hogy beszél egymással a két ember akinek súgnak és aki súg bentről és mondja hogy akkor figyelj eljönnél hozzám a bíróságra tanulnak nyilván először kedvesen megkérdezi gondolom én lehet hogy csak magamból indulok ki hogy ezt így nem ugye alapvetően annak nincs akadálya hogy a a a felek beszéljenek egymással vagyis a kismama akit érint az adott kérdés és a potenciális tanúja beszélgessenek egymással ez így önmagában nem kizárt az is előfordul nyilván hogy a munkáltató megpróbál nyomást gyakorolni a vele munkaviszonyban lévő tanura hogy na ha mész bíróságra azért gondold végig hogy miket mondasz hiszen ugye velemász munkaviszonyban és nem örülnék annal annak hogy hogyha ártanál a cégnek hamis tanúzás az bűncselekmény ebből kifolyólag ezt érdemes nyilván jól átgondolni és megfontolni hogy ha a bíróságtól jön idézelben mondom a behívó és vallomást kell tenni tanúként akkor nyilván az igazat kell elmondani nyilván van tanú aki előzetesen közli hogy ő nem akar menni meg meg n nagyon nem szeretne de ha bíróságtól megkapja az idéző végzést akkor azért általában eljönnek mit tehet mondjuk a munkavállaló hogyha sikerül visszatérnie de a munkáltató megpróbálja őt hát valamilyen módon mint ahogy beszélgettünk már korábbi epizódokban is hogy azért a munkaadó az sok esetben trükkökhöz tud folyamodni vannak kreatív megoldásai hogy hogyan tudja ellehetetleníteni a munkavállalót és itt ebben az esetben mondjuk azzal hogy a munkaidő beosztását módosítja a munka kezdése vagy a befejezése esetleg nehezen hozható összhangba a gyermek bölcsődei látogatásával felkapásával ahogy leadom a gyereket elhozom a gyereket tehát azért ezek mind-mind problémát okozhatnak vagy pedig áthelyzik a munkavállalót egy sokkal távolabbi munkavégzési helyre amivel jelentősen megnövekszik például az utazási ideje nehezen tudja megoldani a gyermek elvitelét vagy elhozatalát az óvodából bölcsődéből ilyen esetben milyen mozgásterek vannak ugye az első az az hogy az együttműködés során munkáltatónak munkavállalónak figyelnie kell arra hogy szemelőtt tartsák a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét ugye a másik pedig az hogy tilos a joggal való visszaélés ami azt jelenti hogy tilos a jogot oly módon alkalmazni hogy az a másik fél jogainak a csorbítására irányuljon és végezetül ami nagyon fontos az 2012-ben került bele a jogszabályba tehát az új munkaatörvénykönyvével egyidőleg lépett hatályba az a rendelkezés hogy amikor a munkáltató a munkavállaló teljesítését egyoldalúan határozza meg tehát elkészíti mondjuk a rá irányadó munkarendet vagy munkaidő beosztást akkor ugye a méltányos mérlegelés elve alapján kell ezt megtenni ami azt jelenti hogy lényegében amikor munkáltatóként elhatározom vagy meghatározom hogy mi a rádirányadó munkarend rádirányadó munkaidő beosztás vagy éppenséggel kijelölöm a munkavégzésnek a helyét hozzáteszem azon keretek között amit a munkaszerződésben meghatároztunk akkor nekem a méltányolható érdekeidet szem előtt kell tartanom tehát a személyes családi körülményeidet és ezt hogyan tudom én számon kérni illetve hogyan tudom majd bizonyítani egy per esetben hogy valóban velem például nem jó hiszeműen és tisztességesen jártak el ennek mi a keretrendszere hogyan tudom ezt mondani hogy elnézést engem menetközben helyeztek át akkor ezt a bíróság is megnézi hogy korábban mennyi volt most mi lett a távolság mondjuk amova jár tehát az el lehetétlenítésnek ugye vannak ilyen formái amikor kitalálja a munkáltató azt hogy ezen túl ne 9 órára járjál be dolgozni hanem mondjuk reggel 8-ra vagy f:30-ra egy olyan időben amikor gyakorlatilag munkavállalóként azzal vagyok el fogl beadom a gyereked a bölcsődébe óvodába így van most ebben az esetben a a bíróság ezt vizsgálja egyrészt hogy korábban mikor kezdődött a munkaideje mi indokolta azt hogy akkor innentől kezdve mondjuk 9 h8-ra vagy f:30-ra rendelték b doolgozni vagy a munkavégzési helyen változtattak illetve ha azt látja a bíróság hogy a méltányos mérlegelés elve sérült ez azt jelenti hogy ha adott esetben még lehetett is jogos érdeke a munkáltatónak hogy a munkaá rló innentől kezdve jöjön nra mondjuk jöjön nyolcra vagy a másik telephelyen végezze ezen túl a munkáját akkor is azt fogja mondani a bíróság hogy a családi körülményeire tekintettel tehát a méltányolható körülményeire tekintettel ilyen munkaidő beosztást példáon nem adhatott volna ki vagy a másik telephelyet munkavégzési helyként nem jelölhette volna ki de ilyen esetben ha már elfoajul a dolog addig hogy akkor azt mondja a munkavállaló hogy figyeljetek én nem fogok tudni járni reggel 8-ra a cég azt mondja hogy márpedig te reggel 8:00ra jössz a munkavállaló azt mondja hogy márpedig akkor én ezzel bírósághoz megyek jó akkor menjél bírósághoz akkor én elmegyek a bírósághoz ottal beidézünk mindenkit hogyan tudnak ezek a felek később együtt dolgozni jól ha a bíróság azt mondja hogy igenis vissza kell helyezni 9 órára a munkakezdési idejét mondjuk az adott…

Említett entitások

Témák

  • munkajog
  • gyermekgondozás
  • fizetés nélküli szabadság

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról”

Miről szól ez az epizód: „#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról”?

A Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast #3. adásában Balogh Esperes Ákos és Goda Márk jogász a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról (gyed) térnek vissza az aktív állományba. Megbeszélik, hogy a munkavállaló megszakíthatja-e a szabadságot a gyermek 3 éves kora előtt… Az epizód a Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Esperes Ákos, Goda Márk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról”?

Fő témái: munkajog, gyermekgondozás, fizetés nélküli szabadság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#3 Amikor a munkavállaló visszatér aktív állományba a fizetés nélküli szabadságról”?

Megjelenés: 2024. 10. 22.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reggeli-muszak-munkajogi-podcast/3-amikor-a-munkavallalo-visszater-aktiv-allomanyba-a-fizetes-nelkuli-szabadsagro

Több epizód a Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból