Szürke Zóna Podcast

Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.

· PT59M7S

Összefoglaló

A Szürke Zóna Podcast 183. részében folytatódik a "Két deci benzin" című riport feldolgozása. Az epizód Nemere István életútját és pályafutását elemzi, kiemelve, hogyan lett egy botrányriporteri időszakból a sikeres sci-fi író. A műsor kitér a korszak sajtószabadságának…

Röviden

Műsor
Szürke Zóna Podcast
Megjelenés
2024. 10. 04.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Nemere István, Schubert István
Témák
sci-fi író, életút, sajtószabadság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] szürke [Zene] zóna köszöntjük a kedves hallgatókat ez itt a szürke zon podcast a mikrofonnál rezső valamint állandó vendégem dani sziasztok a mai napon folytatjuk a k deci benzin című nemere riporthoz fűződő történetünknek aeld dolgozását ugye az előző részben átvettük azt hogy milyen út vezetett ahhoz hogy az élet é irodalom tekintetében megszülessen vagy felépüljön a rort rovat amely alatt megjelenjen a 2 deci benzin ugye említettem hogy a nemere istván akkor egy 30 éves fiatal ember volt mindjárt ki is fogjuk elemezni az élettörténetét ami érdekes lesz számotokra de hogy különböző írásokkal házalt a az élet és irodalomnál riportokkal elsősorban ami egy ilyen érdekes szelete volt az ő életének erről is szól ez a történet hogy még mielőtt egyébként egy egy sikeres science fiction és egyéb műfajokban dolgozó író lett volna belőle azelőtt volt egy ilyen időszaka hogy ő ilyen botrány riporteri irányba elinduljon és a 2t dci benzin volt ez a ez a riport ez az első ilyen riport ami ami determinálta volna őt és ez is csinált belőle nemere istvánt igazából tehát hogy az egy az az iszonyatosan felpörgette az az ő nevét de ahhoz hogy ezt megértsük át kell venni ünk az ő élettörténetét hogy milyen út vezetett el ahhoz hogy ő 30 évesen 77-ben végül is leadja a 2 dci benzin című riportot mielőtt azonban belevágnánk megkérdeznénk dániel hogy mit gondolsz a témáról hát ugye az előző epizódban úgy végülis tényszerűen végigmentünk egy-két dolgon hogy hogy így az akkori korszak meg az akkori évek hogy néztek ki hát végül is eléggé érdekes ugye így modern szemmel visszatekinteni hogy akár a a sajtó hogy működött ugye ott a a kádárral kapcsolatba is be lett olvasva egy egy egy beszéd hogy próbáltak egy kicsit így vérfrissíteni hogy akkor innentől kezdve hogy állunk hozzá a sajtóhoz meg hogy mit lehet lehozni hát nyilván ugye a a mai nagy szabadság meg szólásszabadság közepette ami ugye állítólag van mindenhol érdekes visszatekinteni arra hogy hát azért mennyire próbálták regulázni azt hogy mi jelenik meg az újságokban és nyilván azt is érdekes volt látni hogy a az akkor kicsit szabad nak nevezett helyzet is hogy nézett ki hogy hát igen hogy akkor láttomozzuk a dolgokat megmondjuk hogy jó vagy nem jó hogyha nem jó akkor visszaadjuk hogy akkor tessék átírni hogyha még mindig nem jó akkor akár ki is rughghatjuk elbocsáthatjuk az embert tehát hogy nyilván érződik hogy nem lehetett azért egyszerű akkoriban bármit is megírni főleg nyilván hogyha bizonyos témákat és dolgokat mert volna kritizálni a az író akkor akkor az elég hamar visszajutott volna hozzá hogy hát azért ezt így nem sz szabad megjelentetni de hát igen maga ugye az hogy elkezdtük felvezetni ezt az egészet hogy hogy hogyan is jutott el gyakorlatilag nem erre ebbe a helyzetbe amiről ugye most beszélni fogunk és amiről írni fog és hát ugye nyilván az első résznek a az intrójában már fel lett vezetve egy pár mondat erejében hogy mennyire drasztikus volt a helyzet és ahogy azt már említettem az első epizódban is egy elég szomorú jelenség szerintem hogy ez így megtörténhetett hogy tényleg gyakorlatilag életeket kockáztattak azért hogy egy kicsit spóroljunk a benzinen meg hogy kapjunk egy kis jutalékot vagy valami és hát nyilván ezt most is tartom és hát gyakorlatilag én is epekedve várom hogy akkor eljussunk odáig hogy pontosan miről is szólt ez a ez a 2 dci benzin nemere istván élettörténetének a feldolgozásához az agykápráztató nemere istván című könyvhöz folyamodtunk amelyet fenttartásokkal kell kezelni mertogy a nemre nekem elmondta hogy ezt egy fiatalember írta akinek ez volt az első köny a tartalmát nemere nem ellenőrizte emiatt sok pontatlanság maradt benne például a helység nevek ahol nemere lakott szinte mind el voltak írva aki kíváncsi az élett történetére annak hiteles forrásként javasoljuk a nemere.hu/önéletrajzot ami egy nagyon jó összefoglaló arról hogy milyen utat járt be egy rendkívül érdekes utat járt be nemere istván én inkább egy másik szót találnék rá a tartalmas talán egy sokkal pontosabb kifejezés legalábbis számomra mertogy keveseknek voltak olyan sajátosak a 20-as évei mint nemere istvánnak 80 éves korára közel 800 kiadott könyvet tudhat a magáénak ám ehhez rögösút vezetett többször is újra kellett kezdeni az életét és még nem volt ilyenkor 30 nemere istván egy jómódú családban született 1944 november 8-án azon a napon amikor radnotit kivégezték ebben a róla szóló interjú kötetben egyébként sietve leszögezte hogy ő aznap korábban született minthogy radnti meghalt volna így felesleges lenne lélekvándorlásra asszociált nagyapja két üzlettársával így egy tihanyban élő vigyázó gróf nevű úrral és a pannonhalmi apáttal összehoztak egy részvénytársaságot amivel kivették a részüket a félsziget fejlesztésében ők csinálták a vízműveket a faluban a partisávot is feltöltötték a hajógyártól a mólóig a nagyapa nagy tiszteletn körvendett bérelt egy hatalmas régi szállodát is pécsett a város fölött ahol istván világra jött a születésekor a szálloda bombatalálatot kapott ám a töltett nem robbant fel csak belefúródott az épületbe ezért el kellett hagyni de aztán az úgynevezett felszabadítás után az állam el is birtokolta a családtól lehetőségük lett volna nyugatra vándorolni ám a papára jellemző volt a politikai naivitás ezért abban bízott hogy idővel visszakapja a szállodát az ő tekintéjel győzött végül maradtak mindannyian tehát a család nem utazott nyugatra viszont idővel kiderült hogy nem is kapnak vissza semmit a várakozás miatt pedig lemaradtak a kivándorlás lehetőségéről ezt később a család összes tagja megbánta mert a az ezt követő évek nem hoztak semmi jót beindítottak ugyan egy tihanyi vendéglőt amiben az egykori nagyvállalkozó papa még 68 évesen is pincérként futkosott de ebből is csak 48-ig éltek meg mert ebben az évben azt is elvették az 50-es évek szint úgy keservesek voltak ott volt az aggódás a levegőben az emberek két világban éltek az egyik volt az amit még a gyerekeknek is igyekeztek kívülről a fejükbe verni az ifjúsági regények is meg voltak fertőzve tulajdonképpen bármi amit abban az idő olvasni kellett vagy lehetett egyetlen ideologizált világ hitelesítését szolgálta minden ami a rendszer mellett szólt az kényszerből következett szemészapja az orvosi pálya felé akarta terelni őt de nemerere nagyon rossz tanuló volt nem bírta a kötöttségeket főleg azokat amelyeket mások erőszakoltak rá viszont imádott olvasni 11 évesen próbálkozott meg először az írással ha látott egy jó filmet esetleg egy jó könyvet elkapta egy kamaszos lendület ilyet én is tudnék csinálni elkezdte r ilyenkor a műveit füzetekbe körmölte a vámpírtörténeteket a rablóbanda históriákat a 60-as évekre sem nőtt ki az agyafur sztor kitalálásából apja megpályázott egy megyei mentőfőorvosi pozíciót amit meg is kapott ennek pedig istvánt illetően is nagy jelentősége volt elvégre a fiatalember esténként bejárt a mentőszolgálati ügyeletre ott tanulgatott gépelni figyelte a mentősök munkáját talán ennek köszönhette hogy végül ő is kikötött az egészségügyben mentőápolóként ám előbb egy rendkívül atipikus fordulatot hozott az élete összehozta a sors egy lengyel nővel amit egy kreált nemzetközi nyelvnek az esperantónak köszönhetett a lazar markovic zamenhoff nevű lengyel feltaláló által kreált nyelv az esperanto hazai úttörője dr pehán alfons volt aki fizikát tanított de országosan ismert eszperantistaként megszállottja volt a nyelvnek nemere is nála vizsgázott így tudta amelyik tanítványa nem ismerte zamenhoff nevét az jelest pechánnál nem kaphatott legalábbis fizikából érdekes hogy nemere talán tőle kölcsönözte az írás iránti megszállottságát külsősként ekkor már sok írása jelent meg a veszpré megyei lapban nemerere erről az időszakról úgy emlékezett meg hogy 1962 őszén elkezdtem ezt a nemzetközi nyelvet tanulni úgy tudtam mindig nincs nyelvérzékem és mégis 10 hónap múlva teljesen jól beszéltem sok külföldi levelező partnerrel tartottam a kapcsolatot itt veszprémben jó is az esperantista kör megvan az állandó baráti társaság aztán egyre több hasznát vettük a tudásunknak egy nyelven több országban is boldogultunk nagy dolog ez itt most mindenképpen kellene egy széljegyzetet tennünk ugye az esperanto az a nemereinek az életét elkísérte és hát sok fordulatot köszönhetett neki az életében talán mindannyan találkoztunk már ezzel a kifejezéssel vagy hát ezzel a úgynevezett kreált nyelvvel de ma már szinte csak kritikusai vannak mertogy így talán a 70-es80-as években még tekinthettek rá úgy hogy ez egy nagyon jó jó projekt hogy akkor legyen egy egy egységes nemzetközi nyelv ami leginkább a spanyolra vagy az olaszra hajaz vagy legalábbis a csengése egy picit olyan de nyilván teljesen más és hogy tök jó lesz hogy így nem a az angolt kell majd megtanulni vagy nem az oroszt hanem lesz egy ilyen nyelv amit ugye egy lengyel feltaláló kreált és hogy azon tud majd mindenki tanulni hát ez nem jött be ez a projekt mertogy az angol lett végül is a világnyelv vagy hogy mondjam a nemzetközi nyelv a tárgyalások angolul mennek mi minden angolul megy ami szerintem az angol egy kiváló nyelvve ezekre a célokra úgyhogy ebből nem is adódik probléma csak hogy akkor ez másképp volt vagy más volt az elképzelés volt egy ilyen mozgalom hogy esperantóul tanuljanak az emberek esperantóul beszélgessenek tök buli volt hogy bármilyen országba elmehettél találtál egy esperanto közösséget ahol tudtál kommunikálni és igazából szerintem erről volt szó hogy hogy ez egy közösséggerjesztő egy közösségépítő és összetartó elem hogy hogy egy kitalált kidolgozott egyébként nem nehéz nyelvet a világ több pontján különböző ilyen diaszpórák műveljenek és hogy értsünk egyet abban hogy oké politikailag egy rohadtul feszült időszak ugye ez a 20 század de hogy eltekinthetünk a politikai polaritásoktól és azt mondhatjuk hogy oké de van egy kitalált nyelv amelyen beszélgethetünk alapvetően szerintem egy érdekes kezdeményezés volt anno és tényleg nem tartom egy abszolút hülyeségnek hogy hogy egy ilyen úgymond világnyelvet létrehozni amit tényleg bármelyik országban használsz akkor ugye megérti hát látszik hogy ezért tényleg ez egy picit ilyen úgymond ilyen mesterségesebb erőltetettebb vonal volt és hát akarva akaratlanul végül is tényleg így organikusan az angol vette át ennek a pozícióját annó szerintem most ebben már kicsit kételkedem de de lehet hogy ilyen felvételik környékén jött elő ez az esperanto meg így a talán amikor egyetemre jártunk jártatók akkor hogy hogy milyen hány kreditet lehet szerezni különböző nyelvvizsgák és akkor milyen nyelvek vannak amiket így könnyen meg lehetne tanulni és akkor talán még még ott ilyen vicces témaként ott jött elő az esperantó én még annó így felületesen megnéztem hogy nekem van egy ilyen nagy keresztem hogy szerintem minden nyelvnek megvannak a hülyeségei mármint hogy ilyen nyelvtani hülyeségei hogy hogy tényleg ez a 68 igeidő meg hogy hányféleképpen fejezel ki hányféle dolgot meg akár a a a írás szempontjából is hogy milyen betűket használsz és akkor ugye én voltam leginkább kíváncsi hogy vajon az esperantonak hány ilyen hülyesége van de hát nyilván szerintem ez a legtöbb nyelvben elkerülhetetlen és tényleg inkább ez csak egy ilyen egy ilyen érdekes utópiának lett volna így a világnyelve de alapvetően szerintem tényleg egy egy érdekes és izgalmas koncepció lenne de de mint láthatjuk ahogy a ahogy a mai nap is megtörtént ez a valóságban szerintem organikusan elkezdenek kialakulni ezek a ezek a dolgok és alapvetően szerintem tényleg az angol az egy ebből eből a szempontból egy jó nyelv bár annak is sok hülyesége van mert tényleg ott is azért a különböző nyelvtani kifejezések hogyha könyv szerint szeretnénk használni az angolt akkor szerintem csomó fölösleges dolog van benne aztán persze a a hétköznapi nyelvben én azt vettem észre akár a német nyelvnél is hogy persze ott van ez a sok megfogalmazás de igazából hogyha alap mondatszerkezetekkel kifej kifejezed magad akkor mindenki megérti hogy mit szeretnél mondani és alapvetően nem is kötnek bele meg nem mondják azt hogy ez így helytelen az egy érdekes fordulat hogy ennyire meghatározó volt nemere életében is mert alapvetően én szerintem nem sok emberrel találkoztam így a hétköznapokban akiről el lehetne mondani hogy bármennyi köze is lett volna ehhez a nyelvhez mert tényleg szerintem mire mi már tínédzserek voltunk azért ez így eléggé kikopott és tényleg ilyen vagy urbán legenda vagy csak egy ilyen vicces fun factként lehetett megemlíteni hogy jaj tudod hogy volt ez az esperantó nyelv amivel régen próbálkoztak a balatoni nyári szabadegyetemre jött veszprémbe egy szőke szép szemű lengyel irodalomtanárnő az esperantó szakra 64-ben kereste a veszprémi eszperantistákat és a titkár nemere istván fogadta a két hét elszaladt de a levelek jöttek és mentek istván verseket is küldött terezának természetesen esperanto nyelven ezekből a művekből karácsonykor szerzői estet rendeztek a lengyel eszperantisták klubjában egy zeneművészeti főiskolás fiatalember pedig megzenésítette nemere egyik versét akkor este adták elő amikor nemere torunba a nyelv őshazájáb látogatott még a lengyel rádió is sugározta esperantum műsorában a varsúi rádióban ugyanis minden nap 30 perces esperanto nyelvű adás volt ez decemberben volt februárban behívták istvánt a lengyel rádióba hogy riportot készítsenek vele közben a holland esperantó lapban is jelent meg cikke és mivel érzékeny témát érintett avagy azt hogy ki a legöregebb eszperantista óriási vita lett belőle az 1965-ös szegedi nemzetközi esperantista irodalmi versenyben a belföldi kategória első helyezettjének a díját megosztva nyert egy dunaújvárosi esperantistával verssel pályázott és amikor átadták a díjat tereza is ott volt hát ugye a nemere istván és ez a nála egy picivel idősebb lengyel irodalomtanárnő tereza közt kibontakozóban volt egy ilyen frigy ami aki ugye az első felesége volt tereza és rosszul sült el a dolog erről nemer istván több esetben megemlékezett nem mondanám azt hogy keseregve vagy ily mi hanem inkább egyfajta tanulsággal amit…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.”

Miről szól ez az epizód: „Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.”?

A Szürke Zóna Podcast 183. részében folytatódik a "Két deci benzin" című riport feldolgozása. Az epizód Nemere István életútját és pályafutását elemzi, kiemelve, hogyan lett egy botrányriporteri időszakból a sikeres sci-fi író. A műsor kitér a korszak sajtószabadságának… Az epizód a Szürke Zóna Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nemere István, Schubert István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.”?

Fő témái: sci-fi író, életút, sajtószabadság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Két deci benzin - A mentő riport 2. rész - Szürke Zóna 183.”?

Megjelenés: 2024. 10. 04.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szurke-zona-podcast/ket-deci-benzin-a-mento-riport-2-resz-szurke-zona-183

Több epizód a Szürke Zóna Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból