A karbon lábnyom az évszázad marketinghazugsága? l Stumpf-Bíró Balázs
· PT8M47SÖsszefoglaló
Ez az epizód azt vizsgálja, hogy a karbonlábnyom fogalmát a British Petroleum (BP) vezette be marketingstratégiaként, hogy a globális klímaválság felelősségét az egyénekre hárítsa. Stumpf-Bíró Balázs szerint a globális ipar továbbra is a növekedést hajszolja, miközben a…
Ebben az epizódban
Gyakran érzed úgy, hogy a bolygó sorsa a te válladon nyugszik?
Kimosod a joghurtos dobozt, mielőtt a szelektívbe dobod.
Lecserélted a műanyag szívószálat papírra, és már-már bűntudatod van, ha kocsiba ülsz, mert eszedbe jut a saját „karbonlábnyomod”.
A szupermarketben percekig állsz a polc előtt, hogy a környezettudatosabb csomagolást válaszd, miközben azon szorongsz, vajon elég zöld-e az életmódod.
Készíts egy kávét, és figyelj, mert marketinges szemmel most lerántjuk a leplet az évszázad egyik legzseniálisabb, egyben legcinikusabb PR-trükkjéről.
Tudtad, hogy a karbonlábnyom fogalmát nem környezetvédők, nem klímakutatók és nem is civil szervezetek találták ki?
Ezt a koncepciót a British Petroleum (BP), a világ egyik legnagyobb olajipari óriása tolta be a köztudatba a 2000-es évek elején.
Felfogadták az Ogilvy & Mather reklámügynökséget – a szakma egyik legnagyobbágyúját –, és közösen megalkották az első „karbonlábnyom-kalkulátort”.
Hatalmas kampányt építettek köré, arra ösztönözve az átlagembereket, hogy mérjék meg, mekkora terhet rónak a Földre a saját mindennapi létezésükkel.
Zseniális stratégiai húzás, nem igaz?
Ezzel a kampánnyal a világ egyik legdurvább szennyezője elegánsan fogta a globális klímaválság kőkemény, rendszerszintű felelősségét, és egy elegáns mozdulattal áttolta a te válladra.
Stumpf-Bíró Balázs, a hazai összeomlás-kutatás és a Mélyalkalmazkodás (Deep Adaptation) legismertebb alakja, kristálytisztán mutat rá erre a rendszerszintű anomáliára.
Amikor ő adatokra és tényekre támaszkodva elemzi a globális ipar működését, azonnal kiderül a fájdalmas valóság: amit te egy egész életen át tartó, görcsös odafigyeléssel, lemondásokkal és gondos szelektív hulladékgyűjtéssel megspórolsz, azt a globális energiaszektor egyetlen másodperc töredéke alatt pöfögi ki a légkörbe.
Ez a felelősségáthárítás nem a semmiből jött, ez egy tudatosan tervezett vállalati pajzs.
Holisztikus marketing stratégiaként nézve ez a "blame-shifting", azaz a felelősséghárítás abszolút csúcsteljesítménye.
Mert pszichológiailag mesterien működik.
Balázs rávilágít arra is, hogy a globális ipar a háttérben továbbra is a végtelen növekedés illúzióját hajszolja egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón.
Kifosztják a termőföldeket, felélik a nyersanyagokat, mindezt pedig becsomagolják gyönyörű fenntarthatósági jelentésekbe és ESG célokba.
Miközben te prémium felárat fizetsz a zöldrefestett (greenwashing) termékekért, ők dupla profitot zsebelnek be, és eszük ágában sincs érdemben lassítani a termelést.
És itt jön a legfontosabb kérdés, ami joggal merül fel benned: akkor most hagyjam a fenébe a szelektív hulladékgyűjtést, üljek be a legnagyobb dízeles autóba, és kezdjek el pazarolni, mert úgyis mindegy?
Balázs üzenete – és az én marketinges, stratégai tanácsom is – egy teljesen más megközelítést javasol.
A tudatos életmódnak nagyon is van helye, csak az indítékot kell gyökeresen megváltoztatnod a fejedben.
Ne azért élj tudatosabban, és ne azért mondj le a felesleges dolgokról, mert abban reménykedsz, hogy ezzel a te pici lábnyomod majd megállítja a globális felmelegedést vagy megmenti az ipari civilizációt.
Ezt a terhet nem neked kell cipelned.
Azért élj zöldebben és egyszerűbben, hogy felépítsd a saját mentális és fizikai ellenállóképességedet.
Ha megérted a különbséget a valós „szükséglet” és a marketing által gerjesztett „igény” között, felszabadítod magad.
Ha önként tanulsz meg lemondani a felesleges kényelemről most, akkor nem fogsz pánikba esni, amikor az erőforrások szűkössége miatt a rendszer később rákényszerít erre.
A tudatosságod nem a Földet menti meg az arctalan multiktól, hanem téged tesz magabiztos, válságálló emberré egy folyamatosan változó világban.
Szóval, a klímabűntudatot nyugodtan dobd ki a szelektívbe.
A karbonlábnyom egy profin felépített marketinges illúzió, ami arra hivatott, hogy a globális ipar bűneit a te nyakadba varrja. ------ A podcast műsor támogatója: ⭐️ A Living Foods: https://livingfoods.hu Használd a 'thelongstory' kupont és kapsz 10% kedvezményt is! 🎙 Podcast formában itt éred el a műsort🎙 - Apple podcast: https://thelongstory.hu/apple-podcast - Spotify: https://thelongstory.hu/spotify - Web: https://thelongstory.hu/podcast 🔵 The Long Story Circle 🔵 Lépj be a Discord szerverre és beszélgessünk: https://www.facebook.com/groups/hatekonysag ✉️ Iratkozz fel a Hírlevélre ✉️ https://thelongstory.hu/hirlevel 📌 Találkozzunk máshol is 📌 TikTok: https://tiktok.com/@hatekonysag Instagram: https://instagram.com/hatekonysag Facebook: https://facebook.com/hatekonyleszek Üzennél nekünk? https://thelongstory.hu/kapcsolat A műsor készítője: Tóth-Czere Péter The Long Story A műsor partnerei: A podcast a Remind Podcast Stúdió podcast partnere, akikkel együtt dolgozunk azon, hogy a legjobb műsorokat tudjuk elkészíteni számotokra!
A podcast egészségügyi támogatója a Living Foods (www.livingfoods.hu) - Használd náluk a thelongstory kupont és 15% kedvezménnyel tudsz egészségesebben táplálkozni!
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a The Long Story-ből
- Miért áll le a fogyás? Csodadiéták helyett adatalapú egészség | Bartha Ákos
Az életmódváltás és a fogyás sosem a gyorsdiétákkal kezdődik, hanem az alapok megértésével. Bartha Ákos élelmiszermérnök szerint a sikeres változáshoz adatalapú megközelítés szüks…
- Az egészséges ételek legnagyobb hazugsága: Így ver át a fitnesz marketing - Bartha Ákos
A The Long Story podcast Bartha Ákos élelmiszermérnökkel az egészségesnek titulált, ám gyakran ultrafeldolgozott élelmiszerek marketingcsapdáiról beszélget. Szóba kerül az adatala…
- Az újrakezdéshez nem tökéletes pillanat kell, hanem radikális döntés: válaszd önmagad!
Ebben a különleges The Long Story epizódban Tóth-Czere Péterrel Sulciová Silvia mesél a karrierváltásáról. Silvia 27 évet töltött csúcsvezetői pozíciókban, mielőtt úgy döntött, há…
- A poénokon túl: Kovács András Péter (KAP) élete legnehezebb pillanatairól és a boldogságról
Ebben a válogatásban Kovács András Péter humorista legmélyebb gondolatait gyűjtötték össze. Arról beszél, hogy a humor gyakran fájdalomból vagy traumából fakad, és terápiás páncél…
- Terápiának indult a humor és a stand-up | Kovács András Péter, a színpadon túl
Kovács András Péter humorista a The Long Story podcast vendégeként mesél stand-up karrierjéről, amely számára terápiás célt is betölt. Részletesen beszél a humor mögötti tervezésr…
- A testbeszéd titkai és a sötét manipuláció (Így olvasd az embereket)
A podcast epizódban a nonverbális kommunikáció, különösen a testbeszéd elterjedt, de gyakran félreértelmezett mítoszait vizsgálják. Elismerik, hogy Albert Mehrabian kutatása szeri…
- Látom, ha hazudsz! A manipuláció és a profilozás pszichológiája | Sziklai Bence
Sziklai Bence profilozó és viselkedéselemző a mindennapi kommunikációban rejlő manipuláció és hazugság leleplezéséről beszél. Elmagyarázza, hogyan lehet a testbeszéd jelzéseit olv…
- Miért nem menti meg a Földet a vászontáska? Késő megmenteni a világot? Az igazság a klímaválságról (Amit elhallgatnak)
Az epizód a klímaválság mélyebb valóságát és a Deep Adaptation (Mély Alkalmazkodás) koncepcióját tárgyalja, figyelmeztetve a zöld illúziókra és a rendszerek exponenciális romlásár…
- A 21. század analfabétái azok, akik nem tudnak felejteni – Gesztesi Gábor
Gesztesi Gábor, a Wellis nemzetközi marketingigazgatója szerint a 21. században a tudás elfelejtése fontosabb, mint az új dolgok megtanulása. A marketing drasztikus átalakulásáról…
- A komfortzónán túl: Hogyan lett egy magyar márka Amerikában piacvezető? – Gesztesi Gábor (Wellis)
Gesztesi Gábor, a Wellis nemzetközi marketing igazgatója mesél arról, hogyan épít egy magyar márkát globális piacvezetővé az amerikai piacon. Szó esik a karrierváltásról, az új cs…