The Long Story

A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP

· PT1H52M8S

Összefoglaló

Kőszegi András márkatanácsadó a Hatékony Leszek Podcast vendégeként a személyes márkával és annak veszélyeivel kapcsolatos nézeteket osztja meg. Kiemeli, hogy az ego és a tévedhetetlenségbe vetett hit gyakran nagyobb ellenség, mint a piaci kihívások. A beszélgetés érinti az…

Röviden

Műsor
The Long Story
Megjelenés
2025. 10. 09.
Hossz
1 óra 52 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth-Czere Péter
Témák
személyes márka, márkaépítés, ego, márkatanácsadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

De közben meg van bennem egy ilyen elcsendesülési [zene] vágy is, tehát ez a kettősség most ez bennem így nagyon megvan.

Az egész közeg, amiben vagyunk felületes, talmi, sunyi, álságos, megjátszós és szörnyű ez a kép.

Mikor az emberek hirtelen elkezdtek irgalmatlan hosszú, személyes monológokat leírni ilyen nagy világmegváltó gondolatokkal, és már nem is az AI segítségével szerintem, hanem az AI-al.

Na, akkor hol van a határ embereknek odaadni bizalmat, őszinteséget, nyíltságot.

Nagyon nagy százalékban élnek vele vissza.

Tehát abban a pillanatban, hogy nincs egy értékközvetítás, és abban a pillanatban arról szól a dolog, hogy kérek egy olcsóbb árat, és akkor van egy borzasztó rossz hírem, mindig lesz olcsóbb.

Kedves hatékony leszek hallgató, mielőtt belevágunk a mai [zene] epizódba, Egyszolgálati közlemény, műsorunk stratégiai partnere és támogatója, a Next Academy, ahol azt kutatjuk, hogy a 21. században [zene] mi kell az igazi személyes hatékonysághoz.

Ha érdekel, www.nexacademy.hu nextacademy.hu [zene] [zene] András, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást a műsorba.

Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy hogy mit tudunk kihozni a Márka és a CSR témákból.

Én azt gondolom, hogy fontos, hogy erről veled tudjak beszélgetni. >> Én köszönöm.

Nagyon megtisztelő, hogy itt lehetek. >> A hallgatók és a nézők kedvéért.

Miért fontos szerinted, hogy erről a témárról veled beszéljünk?

Ki ki vagy te, mint Kőszögi András, aki a Márka és a CSR témához kapcsolódik?

Egy biztos, hogy az elmúlt 20 évben a tevékenységem fókuszában ez a két terület állt, ami egészen biztos vagyok benne, hogy ez ez nem két siló, tehát a márkáról való beszélgetés vagy a márkával való foglalatoskodás.

És a ugye én a CSR-t nem is annyira használom.

Amikor 2000-es évek végén az első fenntarthatósági konferenciákat csináltam Magyarországon, akkor még volt CR, CSR, CSR, minden a 2014-es könyvemben is, aminek egyébként az a címe, hogy ez a CSR már az előzavában azt írom, hogy én jobban szeretem a fenntarthatóság kifejezést.

Úgyhogy ezek nem külön silók, hanem ezek együtt egy nagyon szép szövetet alkotnak.

Tehát >> amikor márkaépítésről vagy márkáról beszélünk, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy a fenntarthatóság a stratégiánkban helyet kapjon.

Tehát akkor hozzáad ehhez az értékhez az, hogyha azt tudom magamról kommunikálni, nem csak az, hogy én egy szerethető márka vagyok, én egy szexi márka vagyok, aláépítve ezzel ezek alá mindazt, ami szükséges, hanem azt is tudom mondani, hogy én közben próbálok gondoskodni a kollégáimról, a környezetemről, a fogyasztóimról, mindenkiről.

Tehát, hogy ennek van külön márkaértéke akkor ezek szerint >> abszolút külön márkaértéke van.

Vagyis hogy hát a márkaérték sorában ez benne van.

Tehát hogyha valaki valamilyen társadalmi vagy fenntartás, inkább azt mondom, fenntarthatósági témát csinál, és itt nem a kommunikációról beszélk elsősorban, hanem a felelős működésről, a fenntartható működésről.

Tehát ez benne kell, hogy legyen, akkor úgy mondom, hogy a márka DNSében, hogy a fenntarthatóság az egy alapvető szempont.

Ugye divatos kifejezés most ugye az ESG, ezek a társadalmi gazdasági környezeti dimenziók.

Pontosabban ugye most ilyen vállalati kormányzásnak mondják a GTA government.

Ez a a Triple Bottom Lime lánykori nevén.

Tehát ezt amikor nem tudom 10 évvel ezelőtt a Metropolitan Egyetemen lánykori nevén budapesti kommunikációs majd budapesti kommunikációs üzleti főiskolán a fenntarthatóság egész a CSR menedzser szakirányt vezettem, annak voltam a vezetője.

Most a ez egy megkérdeztem egyszer egy szakértőt, egy nagy a Big F egyik szakértőjét, hogy akkor most az ESG-vel mit találtatok föl újat, hogy ez most ilyen trendy?

Tehát bevallott igazából semmit.

Ühüm >> én azt gondolom, ez így jobban most csomagolható, jobban eladható, és sokkal több pénzt tudnak vele keresni váltók. >> Hát az én szemszögemből igazából a a jogabályozást rakták be nagyon erősen mögé, tehát hogy sokkal erősebben, mint a >> hát aztán ezen már nagyban lazítgatnak, tehát a határidőket tolják, akkor aztán a hány fős vállalat kinek mit, tehát ez megint lazulgat.

És ugye ez egy nagy kérdés egyébként, hogy ugye most a jött a Trump adminisztráció megint, hogy most merrefelé megy a világ, érdemes megfigyelni, hogy a a Trump adminisztráció előtt és akkor itt a a geopolitikai dimenzió, hogy hogyan alakítja a világot meg a vállalkozásokat, hogy a nagyvállalatok hogyan és mennyit beszéltek a fenntarthatósági témákról.

Tehát egyébként ez három nagyon fontos dimenzió, azt szóval nem akarnám elbatelizálni.

Nekem az üzleti tállalása az, ami nem tetszik de >> Ühüm. >> a társadalmi dimenziókra, hogy a a vállalatok hogyan reagáltak itt a sokszínűség, a befogadás, egy csomó olyan téma van, amik amik a vállalatoknál ugye nagyon érzékeny témák voltak.

És azóta, mióta jött ez a változás, azóta, hogy mennyire hirtelen ezek elmaradtak ezek az aktivitások.

Tehát hogy >> nagyon ez nagyon érdekes és sajnálatos egyébként.

Szóval a lényeg, ami lényeg, hogy hogy a fenntartatosságról többet beszélünk, mint amennyit >> mint amennyit teszünk, és amennyit csináljuk. és meggyőződésem, és ezzel most nem találom fel a lavorban a langyos vizet, hogy az a az a világ, az a az a modell, amiben most élünk, működünk, az jelentős részben fenntarthatatlan.

Tehát, hogy >> egyetértek >> aztán hogy mikor csordul át ez egy olyan szintre, hogy itt valódi változások, valódi strukturális változások történjenek, azt nem tudom.

Egy biztos, hogy én két zöld a Green Brencben és a és egy másik zöld zsűriben is zsűrizek.

Vannak jó folyamatok, vannak jó aktivitások, vannak jó megoldások, de általában azt látom, hogy részmegoldások vannak.

Tehát egy-egy egy-egy folyamatot jól csináljunk, valóban jól teszem hozzá, azt kirakjuk a kirakatba.

Aztán hogy közben még mi történik >> példának az jó ezek mennyire mennek tovább.

Tehát hogy egy-egy ilyen verseny mi is a saját szakmákban egy csomó versenyen ott vagyunk.

Egyedi megoldásokat tudunk adni.

Mennyire mutat jó példát a jó példa és kezdik el ezt követni.

Tehát, hogy egy ilyen Grim zsűrizésnél, amibe te benne vagy, van egy győztes, akire azt mondjátok, hogy figy ez tök szuper, amit megcsináltatok, de annak az vet akkora hullámot.

Tehát, hogy amit az ESG-ről is beszéltünk, hogy most ez a jogi nyomás, amit utána lazítanak, az a az a nagyon szigorú nyomás volt szerintem az, ami ami vetett egy akkora hullámot, hogy most itt például tud téma lenni, vagy bárhol máshol tudma lenni.

Egy ilyen jó megoldás, ha csak >> jó példákról meggyőződésem, hogy beszélni kell.

Tehát nem akarok mindig visszamutogatni a tizenvány ezelőtti CSR konferenciámrra, de ennek az volt a címe, hogy akarsz róla beszélni?

És ott még arról vitáztunk, arról beszélgettünk, arról ment a diskurzus, hogy valóban kell-e róla beszélni, mert ugye azt mondták, hogy csak cselekedd a jót, és akkor maradj csöndben.

Én pedig azt mondom, hogy a jó dolgokról is kell és kell is beszélni, és igen, a jó példákat meg kell mutatni, hogy itt ezt mennyire tesszük ízlésesen.

Tehát itt ez egy dramaturgiai kérdés, hogy amikor jót teszek, jól csinálok, akkor azt hogyan hogyan tálalom, hogyan lesz abból kommunikáció, de mindenképpen kell róla beszélni, és mindenképpen el kell mondani.

Ugye ez egy nagyon nehéz dolog ez a fenntarthatóság kérdés, ha már ebbe csavarodtunk most bele, mert ugye Magyarországon az a az a furcsa helyzet történt, hogy amíg a fejlettebb társadalmakban a a fogyasztók többé-kevésbé a fogyasztók kényszerítették ki a vállalatokból a felelősebb működést, >> addig Magyarországon amikor bejöttek a multik és elkezdtek erről beszélni, ők meg föntről lefelé próbálták ezt így kommunikálni, meg nyomták rá a fogyasztókra, és nem Nem, nem értettük, hogy mi történik.

Hát ugye még a rendszerváltás után még éppen a vadfogyasztás és felhalmozás és habsolás időszakát éltük, meg éljük most is.

Tehát, hogy másképp történtek meg itt a dolgok.

Úgyhogy mikor fog ez elrendeződni, és mikor lesz a fejekben rend, azt én azt én nem tudom.

Tehát ugye a vállalatok is, nem egyszer találkozom azzal, hogy fenntarthatóság fenn igen és fú és akkor nagyon és amikor szűkebb körül beszélgetések vannak, akkor meg na hát ezt most pont leszarjuk, mert ezt most pont pont ez most nekünk nem fér bele a büdzsébe.

Nekem is az volt az első gondolatom, hogy azért egy ő 10 éves multis lét után, ha visszaemlékszem rá, akkor mindig ez volt, hogy a megbeszéléseken ott volt az, hogy és ez milyen jó lesz ez a CSR kampány, és hogy akkor menjünk ide, csináljuk ezt.

És amikor ment a kampánytervezés része, akkor akkor látszott, hogy hát lenne 15 feladatunk és 12-re van éves keret.

Maga a felelős, fenntartható működés az nem egy kampány. >> Nagyon jó.

Itt arról van szó, hogy van-e a vállalatnak egy olyan vizionárius, ugye itt a leadershipről beszélünk, tehát van egy olyan vezető a vállalatnak az élén, a kezdeményezés egyébként jöhet bárhonnan a szervezetből, de hogy elér a vezetőig, és van egy olyan felelős vezető, aki felvállalja azt, hogy hogy odafigyel ezekre a valóban ezekre a ezekre a dimenziókra.

Nem csak a költés, a működés, az attitűd, az, hogy a társadalmi dimenzió, hogy kezelem a fogyasztóimat, hogy kezelem a munkavállalóimat.

Az én életemben, amikor ott dolgoztam, az attitűd meg volt.

Én én azért mentem oda abba abba a multiba, ahol ahol ezt én megéltem, mert volt egy olyan márkaüzenete, hogy én ott szeretni fogok dolgozni, és azért mentem oda.

Tehát, hogy az attitűd, és egyébként a közvetlen kollégáimban is, meg még azt gondolom, hogy a középvezetői rétegben is megvolt ez az indíttatás, és elhitték a azt az identitást, amit a márkáról kaptunk, meg oktatva volt, meg kommunikálva volt, és napvégén mégse valósult meg.

Tehát, hogy hogy mennyire >> hát ez baj.

Hát ugye ez van most ezzel az employer branding műszóval is tulajdonképpen, ami nem olyan régen ültem egy HR konferencián egy kerekasztal beszélgetésbe, és ott HR szakértőkkel ültem egy kerekasztalba, és mindenki employer branding, szakértőként definiálta magát, és kérték, hogy definiáljuk mindenki a maga módján, hogy mit mit ért ez alatt.

És a persze h mindenki a wellbeing meg mindenféle dolgokról beszélt.

Én nekem erről az a véleménye, hogy ilyen, hogy employer branding nincs. >> Engem nem érdekel, hogy hány nemzetközi szakirodalma van ennek, és hány könyv van a polcokon employer brandingről. >> Tulajdonképpen ez egy ilyen műszó.

És akkor itt jön a kampány, a kommunikáció, hogyan láttassuk igazából, hogyan csomagoljuk be a >> a munkahelyet.

Én szerintem nem kell becsomagolni.

Tehát ez a brandingben, a fenntarthatóságban minden ki van találva, mióta ember van a földön.

Ezeket nem kell feltalálni, erről nem kell újabb könyveket írni.

Van két könyvem, de hogy a brandingről miért nem írok egy új könyvet?

És mondom, én nem találtam föl semmit.

Tehát tudnék írni, ha akarnék.

Össze tudnék dobni egy branding könyvet, mert hetente jönnek ki ilyen ilyen ilyen típusú könyvek.

De dög unalmas, semmi új, nincs benne új.

Tehát ezek a dolgok már fel vannak találva.

Tehát az employer branding is fel van találva.

Ezt úgy hívják, hogy vállalti kultúra egyébként.

Tehát, hogy van egy kommunikációs vezető vagy szakember, van egy HR szakember, van egy első számú vezető.

Ezek mind értői a saját területüknek.

Kiválóan teszik a dolgokat és lásd csodát, együttműködnek.

És hogyha ezek megvalósulnak, akkor semmi szükség az ég egy ott a világon employer branding nevezetű műszóra, mert mindenki a saját szakterületét viszi. >> Kérdezem én, mit csinál egy employer branding szakértő, vagy vagy a cégben, vagy mindenhez is ért, vagy jó kérdés. >> Tehát, hogy hát ha jól működik a vállalat, tehát jó az irányítás és jók benne a szakemberek és együttműködnek, mindenki teszi jól a dolgát, akkor ez a valami ez megvalósul.

Akkor akkor jó dolgozni, akkor jól mennek a dolgok, akkor jól érzik ott a munkavállalók. >> De hogyan tudod?

Mondjuk ez akkor a vezetői szinten ez mondjuk így meg tud valósulni, de mondjuk teszem azt megvan az a víziója a vezetőnek, ami mondjuk ez a trió, amit te elmondtál, ők értenek és akkor e mentén tudnak ők jól együtt dolgozni, mert megvan a közös pont.

De ezt hogyan lehet leúztatni a munkavállalók szintjére?

Tehát, hogy a és akkor itt van az, hogy mégis van employer branding valahol, hívjuk belső kommunikáció. >> Komunikáció, de akkor nem az belső kommunikáció, azt hívjuk a nevén.

A belső kommunikáció az belső kommunikáció.

Nem kell az egészet leönteni egy ilyen nagy masszával, nem kell oda egy csúys szupert mindenhez is értő valaki, aki mindenki ma mindenbe bele >> beledumál, vagy kitalál majd kitalál dolgokat.

Nem kell kitalálni semmit, meg kell találni, meg kell teremteni azokat a vállalati értékeket, amit mondom úgy hívunk, hogy vállalati kultúra.

És akkor ez a dolog, ez működni fog. >> Számomra a hatékonyság kiemelten fontos munkában, azon kívül az egészségem szempontjából.

Ez mind olyan kihívás, amivel szembenézünk nap mint nap.

Épp ezért keresem azokat a [zene] megoldásokat, amikkel tudom ezt támogatni is, mert azt gondolom, erre kiemelten szükség van.

A saját egészségem, fitségem támogatásához pedig olyan partnert találtam, amit nektek is jó szívvel ajánlok, ugyanis nálam már bevált.

Az utóbbi hónapokban [zene] az edzéseimet és a diétámat kiegészítettem a Living Foods séjeivel és olajaival. számomra a hozzáállásuk mellett az a a hozzáállásuk mellett az a szaktudás szaktudás volt [zene] a garancia, amivel volt a garancia, amivel csak az idei csak az idei évben több kiemelt hazai és évben több kiemelt hazai és nemzetközi nemzetközi díjat is kiérdemeltek már, és díjat is kiérdemeltek már, és olyan olyan kutatásokat, fejlesztéseket kutatásokat, fejlesztéseket végeznek, végeznek, ami nekem garancia arra, hogy ami nekem garancia arra, hogy megbízhatok abban, amit ígérnek.

Úgy, megbízhatok abban, amit ígérnek.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP”

Miről szól ez az epizód: „A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP”?

Kőszegi András márkatanácsadó a Hatékony Leszek Podcast vendégeként a személyes márkával és annak veszélyeivel kapcsolatos nézeteket osztja meg. Kiemeli, hogy az ego és a tévedhetetlenségbe vetett hit gyakran nagyobb ellenség, mint a piaci kihívások. A beszélgetés érinti az… Az epizód a The Long Story című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth-Czere Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP”?

Fő témái: személyes márka, márkaépítés, ego, márkatanácsadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A személyes márkád hazugság? Kőszegi András, márkatanácsadó - HLP”?

Megjelenés: 2025. 10. 09.. Hossz: 1 óra 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/the-long-story/a-szemelyes-markad-hazugsag-koszegi-andras-markatanacsado-hlp-17973835

Több epizód a The Long Story-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból