Tudatos család podcast

#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?

· PT33M48S

Összefoglaló

Az #102. Tudatos család podcast adásában Koller Zsuzsi és Koller Krisztián azzal foglalkoznak, mi történik, amikor jól mennek a dolgok az életünkben. Kitérnek arra, hogy az emberek gyakran tartanak attól, hogy kimondják, hogy minden rendben van, mert félnek attól, hogy ez csak…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2024. 10. 20.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Koller Krisztián, Koller Zsuzsi
Témák
tudatosság, boldogság, életvezetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Zene] ezzel én is így voltam nem mertem kimondani hogy hogy most úgy amúgy úgy sinen vagyok úgy úgy rendben mennek a dolgaim mert valahol mindig tartottam tőle hogy ez csak átmeneti és ez ez bármelyik pillanatban elillanhat ez a kis ez a kis pozitív szakasz a természetesnek veszem hogy jönnek olyan dolgok ami megoldandó feladat vagy amiben én azt tudom mondani hogy most jön valami váratlan és azt én örömmel tudom befogadni és én egy örömöt kapcsolok ezekhez a váratlan dolgokhoz akkor szerintem lehet örömteli ez az egész világ amikor elismeréssel csodával lelkesítéssel dicsérettel megyünk és mint gondolati szinten is ezt magunk felé is ilyen ilyenekre gondolunk hogy hogy elismerem magam megdicsérem magam egy-egy humorral így kinevetem saját magam és ahogy ez a belső kommunikáció hogy kapcsolódok önmagammal szerintem úgy tudok kapcsolódni a másik féle is tehát a másik emberel is így tudok kapcsolódni ha már csak ezt sikerül ebből a beszélgetésből elvinni hogy a reakciót megállítom azt amit én is mondjuk a szüleimtől kaptam vagy vagy amit mindenkitől látok hogy ez az általános ezt így szokás mi mi van hogyha ennek nem kell hogy így legyen ez csak egy vélelmezés egy szokás egy berögződés és van lehetőségem ott megállni egy pillanatra és ha már ezt másképp csinálom ezt a pillanatot megadom a helyzetnek meg a szereplőknek akkor már valami másképp fog történni mint ahogy egészen eddig történt [Zene] [Zene] mi van akkor hogyha jól mennek a dolgok örömből örömöt hogyan tudunk csinálni koller zsuzsival és koller krisztiánnal beszélgetünk sziasztok szia szóval arról sokat beszélgettünk már és nem csak az utóbbi adásokban hanem egyébként is hogy hogy amikor rossz paszban vagyunk megmélyen vagyunk hogyan tudunk ilyenni és a többi és a többi ez mindenkinek releváns az életében viszont most pont az ellenkezőéről beszélünk amikor jól mennek a dolgok de várjatok van olyan egyáltalán am amikor úgy az átlagember azt kieri mondani hogy most egyébként minden rendben van szerintem sokkal tehát az ha az elnézést ha az átlagról beszélünk akkor szerintem sokkal könnyebb és sokkal többször és természetesebb azt kimondani hogy hogy gond van vagy mi a probléma az életünkkel vagy velünk minthogy azt természetesen most arról beszélek aki tényleg őszintén mondja mert amúgy ha meg kérdezik hogy hogy vagy mi újság akkor azért gyakran mondjuk hogy á minden oké nem erről beszélek hanem hanem amikor tényleg fel akarjuk vállalni azt ami van akkor valahogy én azt tapasztalom és ezzel én is így voltam nem mertem kimondani hogy hogy most úgy amúgy úgy sinen vagyok úgy úgy rendben mennek a dolgaim mert valahol mindig tartottam tőle hogy ez csak átmeneti és ez ez bármelyik pillanatban elillanhat ez a kis ez a kis pozitív szakasz meg hát arról nemz élve hogy ezzel a másik nem is tud mit kezdeni na de ez már egy kommunikációs stratégia krisztián neked volt olyan amikor ezt nem merted bevállalni hogy mondjuk minden rendben van amikor szerintem azt mondja valaki hogy minden rendben van akkor megdöbbentjük a másikat mert ahhoz vagyunk hozzászokva hogy ez egy ítéletalapú világ és hogy mindig a a baj a rossz dolog van előtérbe helyezve és mindig ugye az életben jönnek olyan váratlan dolgok amire nem szá unk és szerintem ez sokunknak sokaknak csalódást okoz és hogyha én azt tudom mondani hogy ha természetesnek veszem hogy jönnek olyan dolgok ami megoldandó feladat vagy amiben én azt tudom mondani hogy most jön valami váratlan és azt én örömmel tudom befogadni és én egy örömöt kapcsolok ezekhez a a váratlan dolgokhoz akkor szerintem lehet örömteli ez az egész világ és lehet lehet örömteri az életünk is és én azt gondolom hogy sokkal könnyebb egy örömteribb életben élni mint amikor én jól lehúzom magam vagy panaszkodok vagy áldozatot játszok vagy meg vagyok magamra sértődve vagy ítélem saját magamat és így nem csak magamat ítélem hanem ugye másokat is ítélek másokat is ugyanúgy lehúzok energetikailag a panaszkodásommal az áldozati szerepemmel és én nekem sokkal könnyebb a az hogy mondjuk bejön valami váratlan dolog akkor én megfordítom egy humorral vagy elismerem hogy ó nagyon jó bejön egy ilyen csodálkozás hogy nagyon jó hogy akkor még azt a falat is csináljuk például ma délelőtt volt egy ilyen teljesen váratlan helyzet hogy ott vannak a szakemberek és ezt tudjuk és akkor ötleteltünk hogy hogy lehetne ezt jobban megcsinálni és akkor hát akkor azt a falat is gipszkartonozzuk le és akkor jó de akkor valahonnan akkor öt táblagipzkartont kellene hozni úgy ma egy-két órán belül és ezt nem úgy éltem meg hogy ú ez nekünk milyen rossz meg hogy most akkor nem tudom kocsit kell szereznem amibe befér ez és akkor hogyan fogom megoldani hanem hogy na oké tök jó tök rendben csináljuk és akkor így egy ilyen lelkesedéssel egy ilyen örömmel beleállok ebbe és mindenkihez lesz egy jó humorom egy jó szavam és akkor én azt gondolom hogy ezt lehet örömteni séggel csinálni ezeket a pillanatokat megélni ilyen teljesen flóba teljesen örömteni be akkor azt tisztázzuk hogy amikor jól mennek a dolgok az nem azt jelenti bár nem is jelentheti mert ilyen valószínűleg nincsen hogy akár napokon át semmilyen feladat nem éri az embert hanem ez inkább a hozzáállás hogy annak ellenére hogy jön egy feladat ami igazából nem probléma hiszen amit elmondtál az nem probléma hanem változott a program és ahhoz kell alkalmazkodni tehát tulajdonképpen az a kérdés hogy ehhez hogy állsz hozzá hogy ezt ennek tekin ed és akkor már azt mondod hogy hát ez kész katasztrófa ez az egész felújítás mert állandóan itt valami valami van meg akkor közben jön valami ugye hogy elmegy az idő rá meg egyébként most akkor nem úgy van ahogy megbeszéltük bocsánat nem akarok beleszólni de igen erről beszélek úgyhogy köszönöm hogy beleszóltál de hogy akkor nem ezt értjük azalatt hogy hogy jól mennek a dolgok hanem azt hogy a dolgok mennek így és én ahhoz jól alkalmazkodom hát úgy hogy úgy viszonyulok hozzá hogy az azt lehet örömteliséggel is alkalmazkodni hozzá és lehet úgy is hogy én ezen felhúzom magam és dűös és haragos leszek és én azt gondolom hogy ez egy választás minden pillanatban hogy hogyan mi az amit bennem bekapcsol ez az egész mert vissza is emlékszem most erre hogy emlékszem hogy apukám amikor a házat újította vagy valamit csinált akkor teljesen ilyen nem tudom három hétig nem lehetett hozzászólni de tényleg bárminek nekiállt akkor így ő csinálta és akkor ilyen nagyon erőből csinálta és nem volt benne ez a lazaság és hála istennek apukám ezt nekem megmutatta hogy én nem így szeretném csinálni hanem úgy szeretném csinálni hogy ezt lehet jókedvűen lehet viccesen lehet elismerően például nem tudom odaraktam az öt gipskartont és akkor így fél óra múlva megyek és akkor föl van rakva és akkor így elismerően a szakemet is hogy ó de jó lett de fantasztikus lett ó szuper lett ez az egész dolog akkor így most már sokkal gyorsabban be tudjuk fejezni és sokkal szebb lesz az eredmény mint amire gondoltunk és a az elején volt nekem már ilyen ötletem hogy ezt a falat is végig kellene és akkor mondták hogy hát nem ne csináljuk mert akkor nem lesz egyforma ez az egész dolog és akkor így aztán utólag megváltoztatták tegnap este ezt a dolgot de én azt gondolom hogy ezt is ú akkor minek beszéltük meg meg akkor nekem van igazam bizonygathattam volna magam igazát is hogy hogy akkor én nekem van igazam itt meg hogy akkor én ezt már megmondtam az elején de azzal tudom hogy azzal csak rossz fát tettem volna a tűzre mertogy azzal saját hát magamat b is egy konfliktust fogok keresni egy ilyen aláfüli rendeltség van hogy én már pedig megmondtam szóval hogy ennek ilyen vannak különböző ilyen aspektusai amiből meg lehet ezt figyelni hogy honnét működik az ember és én arra tudom azt mondani hogy akkor igazán örömteri az életünk amikor elismeréssel csodával lelkesítéssel dicsérettel megyünk és mint gondolati szinten is ezt magunk felé is ilyen ilyenekre gondolunk hogy hogy elismerem magam megdicsérem magam egy-egy humorral így kinevetem saját magam és ahogy ez a belső kommunikáció hogy kapcsolódok önmagammal szerintem úgy tudok kapcsolódni a másik félel is tehát a másik emberrel is így tudok kapcsolódni és ez számomra örömteri hogy így kapcsolódok az emberekkel és olyan mintogyha ebből az ítélet alapú világból ez egy teljesen másik világ tehát hogy én azt szoktam mondani hogy a kis mennyországomban hogy itt vagyok ezt a mennyországot szórom mindenki rá van egy ilyen poszt is igen egyébként te is te olyan vagy nekem az életemben nem sok ilyen embert ismerek és ezt szerencsére magamra is rám ragasztottam hogy így hinted a derűdnek a a a csillámporait vagy nem is tudom a a magjait a szikráit mert hatással vagy vagyunk a világra és azért örülök hogy az örömről beszélünk mert azért mindig lehet a problémákról meg hogy hogyan lehet jobban megoldani meg tudatosabban kezelni a helyzeteket erről mindig van mit beszél de sokkal kevesebb teret adunk a az örömnek pedig valójában az öröm is egy eszközünk is lehet arra hogy az életünket egy más mederbe tereljük például ez amit a krisztián is mond hogy hogy megfigyeljük azt hogy hogyan reagálunk a helyzetekre és és megpróbáljuk minél inkább könnyedebben venni ezeket a dolgokat hogy egy-egy poénnal fűszerezni illetve a másik amit ide hoznék az az hogy amikor valaminek tudunk örül tehát ér minket egy öröm akkor nem tudom hogy mások is de én biztos hogy hajlamos voltam meg a körülöttem élők is arra hogy akkor így igyekeztünk így beérni annyival nem hogy jó most akkor ennek egy kicsit örülök de hát akkor most már karácsonyig egy szót se én emlékszem hogy gyermekkoromban ha kaptam valamit akkor ezt így így meg is kaptam hogy amikor úgy elszaladt volna ugye a fantáziám és a kívánságlistám egyre hosszabbá vált volna akkor mi nagyon szűkös körülmények elég szűkös körülmények között éltünk és akkor megkaptam azt a kommentet hogy na akkor most állítsam le ezt a az ötletcunamit merthogy most kaptam ezt és karácsonyig egy szót se és valahol az ilyen helyzeteknél szerintem leállítjuk a az örömre való befogadásunkat vagy azt hogy észrevegyük hogy ha most kaptam egy jó dolgot vagy aminek örülhetek olyan dolog történt akkor attól még ez nem jelenti azt hogy itt meg kell állítanom magamat hanem az örömteli dolgokat felhasználhatom arra hogy abból még többet kérjek vagy fogadjak be az életembe és az egyiknek a az egyik kulcs az az az hogy el megengedem magamnak hogy örüljek annak aminek lehet amit kaptam de nem nem fogom be a a számat és húzok rá egy cipzárt hogy jó akkor itt most ennyi hanem hanem megyek tovább előre hogy oké akkor mi lehetséges még mi az amit még itt befogadhatok hogyan tudom ezt az örömöt még tovább hatvány az én életemben mert egyébként én azt vettem észre hogy minél tudatosabb valaki annál örömtelibb mármint hogyha így a valódi tudatosságról beszélünk aki az az önismeretet nem arra használja hogy az egóját fényezze hanem hanem hogy tényleg egy tágabb térből tudjon a világra rátekinteni az valahogy több örömöt teremt az élet az életben nem csak az ő életében hanem mint ahogy a krisztián is a mások életében is akikkel úgy találkozik ez valahogy így át ragadnak ezek a kis örömszemcsék úgyhogy hát nem véletlenül beszélünk mindig a tudatosságról és itt az öröm kapcsán is ezt hoznám ide hogy minél tudatosabbak vagyunk annál öröm annál több örömöt tudunk észrevenni hiszen ez igazából szerintem azon múlik hogy észrevesszük-e és ahogy te is mondtad a hozzáállásunkon hogy hogy valamit láthatok feketének is meg valamit láthatok lehetőségek tömkelegének is attól függően hogy milyen szemüveg van rajtam és hogyha a tudatosság útján elkezdünk járni akkor nagy valószínűséggel kerül ránk az a szemüveg amiben több örömöt is meg fogunk látni mindig eszembe jut vagy most már többször így a beszélgetés alatt eszembe jutott egy olyan mondat amit te használtál már nagyon sok beszélgetésben mármint hogy többször előjött hogy hogy mi teremt többet és ha visszamegyünk ehhez a példához ami szerintem elég tehát mindenki el tudja képzelni azt hogy dolgoznak a házon és akkor jön egy plusz feladat amiről addig ugye nem volt szó akkor hogy hogy melyik lesz a ktikusabb hogy hogy ugye keressed a a a hogyan nem vagy miért nem vagy ki fogja ezt megcsinálni vagy hogyan fog ez megtörténni szerintem önmaga ez elfecsérel annyi energiát amennyi energiával már meg is tudnád oldani az egészet tehát ez kicsit ilyen ilyen pazarlásnak tűnik akáre egy helyzetben nekem abszolút így van mert hogyha elpazarlod az energiádat erre az aggodalomra vagy az a sok gondolatra vagy a félelemre vagy bármire azt utána az van hogy utána akkor azt megint így lehúzod magad energetikailag jól lenyomod magad utána azt vissza kell tölteni és akkor megint kezdjük elüről vissza tölteni magunkat és erre azt tudom mondani hogy ez a kanyar ezek azért kellenek hogy én lenyomjam magam hogy megtanuljam azt hogy utána visszarakjam magam hogy saját magamat ugye azért szoktuk lefutni ezeket a kanyarokat hogy megtanítsam magamat arra hogy ezek fölösleges körök és az 500-nál 100iknál tzrediknél már azt fogjuk mondani hog na jó a ha ha én itt most mit terem többet ugye ezzel a kérdéssel ha megyünk akkor most azt terem többet hogy én most elismerően lazán könnyedén két humorral ezt megoldom vagy azt fogom mondani hogy hogy jó akkor én most idegeskedek rajta még egyet de úgy idegesen is meg kell ugyanúgy oldanom ezt a problémát szóval hogy ugyanúgy és ez nekem nem mindegy mert saját magamat rúgom bokán hogyha megyek vele ugye két kört szóval szerintem érdemes hogy ezt így tényként kezelni és nem belemenni érzelmileg és és hogyha ezt tényként kezelem hogy oké akkor most változott ez a dolog oké ezt megállapítom oké de milyen örömmel végezhetem én el ezt a ezt a feladatot tehát hogy milyen örömöt látok én benne ebből a szempontból vagy hogy hogy lehet ez ennél is könnyebb nem én azt vettem észre egyébként hogy szerintem sokan vagyunk ilyen problémamegoldó üzemmódban nem tehát olyan mint hogyha ez egy ilyen szokás lenne és egy idő után érdemes azt megfigyelni hogy hogy valójában mivel az a nézőpontunk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?”

Miről szól ez az epizód: „#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?”?

Az #102. Tudatos család podcast adásában Koller Zsuzsi és Koller Krisztián azzal foglalkoznak, mi történik, amikor jól mennek a dolgok az életünkben. Kitérnek arra, hogy az emberek gyakran tartanak attól, hogy kimondják, hogy minden rendben van, mert félnek attól, hogy ez csak… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koller Krisztián, Koller Zsuzsi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?”?

Fő témái: tudatosság, boldogság, életvezetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#102. Örömből örömöt - Mi van akkor, ha jól mennek a dolgok?”?

Megjelenés: 2024. 10. 20.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/102-orombol-oromot-mi-van-akkor-ha-jol-mennek-a-dolgok-c0972e4f

Több epizód a Tudatos család podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból