Tudatos család podcast

#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?

· PT34M15S

Összefoglaló

A Tudatos család podcast #94. adásában a határhúzás fontosságáról és nehézségeiről beszélget Koller Zsuzsi és Koller Krisztián. Kiemelik, hogy a határok védik mentális egészségünket, de a környezetünk nem mindig fogadja el őket. A beszélgetés során szó esik a megfelelési…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2024. 07. 28.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Koller Krisztián, Koller Zsuzsi
Témák
határhúzás, mentális egészség, megfelelési kényszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

kinek hol vannak a határai és egyáltalán figyelünk-e ezekre a határokra erről beszélgetünk ma koller zsuzsival és koller krisztiánnal sziasztok szia szóval a határhúzásról fogunk beszélgetni miért kell egyáltalán nekünk határokat húzni vagy milyen határok talán innen indítsuk hogy akiknek esetleg új a téma azok is be tudjanak kapcsolódni hogy mik azok a határok amikről mi ma beszélgetni fogunk ma zsuzsi szeretné kezdeni jó rendben azér az én ötletem volt hogy erről beszélgessünk van némi relevanciája az én életemben is és egyébként ma reggel pont beszélgettem egy ismerősömmel akinek éppen abban a szakaszban van az élete hogy meg kell úgy érzi hogy meg kell tanulnia meghúzni a határait és arra gondoltam hogy hogy visszaemlékeztem hogy úristen nekem is ez annyira nehezen ment tehát hogy valahogy nem tudom ki hogy van vele de nekem ez nagyon nem volt meg én nem tudtam nemet mondani senkinek én magamat nem tartottam tiszteletben mindenki másnak szerettem volna hogy jó legyen és magamat ebből a körből mindig kifelejtettem és vannak olyan hozzámjáró kliensek akik hasonlóan vannak ezzel úgyhogy gondoltam hogy beszélgessünk erről egy kicsit akkor mit jelent az hogy vannak határaink tehát mi az ami ami felé törekednünk kellen miben nyilvánul meg hát szerintem például abban hogy amikor van egy szituáció akkor tudjam érvényesíteni az én saját szempontjaimat is tehát hogy magamat ne hagyjam ki a körből ne utoljára hátrasoroljam a listán és mindenki más szempontjait előtérbe helyezve hozzak mondjuk döntéseket vagy cselekedjek vagy válaszoljak egy kérdésre vagy vállaljak el valamit hanem ott legyen benne a a világomban az is hogy nekem mi ebben a jó vagy nekem mi mi az előnyösebben vagy nekem egyáltalán ez belefér-e vagy csak azért mondok erre a megbízásra akár vagy egy feladatra igent mert azt gondolom hogy akkor valami történik ha a nemet mondok a határhúzás bocsánat az lehet egy megfelelés is abszolút az jön itt nekem is igen hogy hogy mármint hogy a határhúzás hiánya az egy megfelelés kényszerből jövő határnem meghúzás is lehet szerintem pont ezt erre akartam rákérdezni hogy kinek releváns ez a téma tehát milyen viselkedési minták kapcsolódnak ide akkor a a megfelelési kényszer mint olyan mondjuk ez ebből meg nagyon sok minden egym dolog is fakadigen szóval mondhatjuk hogy akkor a megfelelési kényszer ellenszere az hogy meghúzza az ember a határait akár az is lehet meg egy másik csoport is eszembe jutott ahova szintén beletartozom vannak ezek a segítői attitűddel született emberek és sokan akár segítői szakmát is választanak akár vagy gyógyítói pályára mennek és ott is szerintem nagyon fontos a határaink meghúzása hogy más embereknek a problémái ne nyomjanak agyon minket hiszen ugye ha mindenki problémával jön hozzánk akkor ha mi nem tudjuk a saját határainkkat meghúzni ha mi nem tudunk akár nemet mondani vagy akár egy picit kívül maradni a helyzeteken akkor egy idő után már nem fogunk tudni senkinek segíteni mert mi magunk is összeroppanunk és az érzékenység és az is nagyon jó na nek csak így bukkanak fel így a szavak bennem és akkor menjünk menjünk akkor így ezzel az érzékenység háü azzal hogy húzod meg vagy hogy nem tudod meghúzni mert most inkább beszéjünk arról hogy mi az a felis mik azok a felismerések amikor mondjuk ugye nem húzzuk meg a határainkkat és én azt gondolom hogy a megfelelés az biztos hogy ide tartozik és az érzékenység erről mesélnél mire gondolsz arra hogy nagyon érzékeny vagy és hogy átvesszük másnak a problémáját igen tehát ez igen akkor jól gondoltam hogy az empátiára az empata a működ módra gondolsz az is nagyon-nagyon jellemző volt rám és aztán persze ez nem jelenti azt hogy amióta határokat húzok azóta én érzéketlen vagyok és nem segítek senkinek de arra nagyon figyelek amire korábban nem figyeltem hogy hogy egy segítségnyújtás során én saját magamat is tekintetbe vegyem és tiszteletbe tartsam tehát hogy én legalább ne kerüljek bajba vagy nehéz helyzetbe azzal ha egy nehéz helyzetben lévőn segítek mert korábban erre is képes volt voltam hogy mondjuk az összes pénzemet odaadtam volna vagy a nem tudom minden kajámat és akkor én éhen halallok tehát hogy van egy ilyenfajta személyiség típus szerintem akik annyira segítők és annyira érzékelik és az érzékenységre utalva ez is egy jellemzőjük hogy annyira érzékelik a másoknak a fájdalmát elesettségét nehézségét hogy szinte a magukénak érzik és ebből kifolyólag nagyon-nagyon szeretnék egy ilyen belső nagyon erős késztetés van annak a megoldására annak a megsegítésére megmentésére és hogyha nem figyelünk nem tudjuk a saját határainkkat nem tudjuk magunkat eléggé tisztelni értékelni beccsben tartani akkor ebben nagyon-nagyon el lehet fogyni milyen következményei vannak annak hogyha nincsenek határainkk ugye itt az elfogyást azt azt már említetted hát szerintem az egyik ilyen mutatója az lehet ami pont a reggeli beszélgetés során jött fel az ismerősömnél is hogy aki így nem húzza meg a határait minden egyes alkalommal az nagyon sokat visszafolyt nagyon sok indulatot haragot akár vagy igazságtalanság érzetet így nem fejez ki és ez ugye befolytásra kerül a testbe és azt vette észre ez az ismerősöm is hogy amikor viszont már nem bírja tovább akkor már a határhúzás az átmegy egyfajta agresszív dühös asztalra csapásba vagy egy ilyen bobbarobbanásszerű patáliába ami viszont utána okoz egy bűntudatot mert nyilván ő nem ilyen személyiségnek tartja magát nem ez a szándéka hogy így kommunikáljon viszont már a teste nem bírja el azt a sok feszültséget azt a sok érzelmi töltetet ami ami korábbról ott összegyűlött tehát szerintem ez az egyik az jutott eszembe hogy hogy láttunk már mindannyian szerintem olyan embereket robbanni akik akikről egyáltalán nem gondoltad volna hogy ők ők ilyenek lennénekt azután sem gondolnád hogy ők ilyenek lennének akkor ez lehet például egy ilyen megjelenési formája hogy igazából ugye azok a sérelmek azok valósak csak ugye azt az egy dolgot nem csinálta meg az illető hogy nem húzta meg a határait ezért az a dü ami olyankor távozik az az lehet hogy nem is mások felé irányul hanem pont hát szerintem ez is személyiségfüggő hogy hova irányítjuk van aki másokra borítja hát mindenképpen részben másokra borítja de hogy befelé is irá á hisen ahogy mondják ugye enéma a gyereknek anja se érti a szavát tehát hogyha nem jelölöd ki a határokat akkor nem fogják tudni hogy mit szeretnél vagy neked mi működik nem há igen igen meg ilyenkor szerintem az is megvan amikor így nagy szemekkel néznek rád hogy ez neked mióta probléma hát eddig sose mondtad aztán most mi van veled beszedtél valamit vagy igen és ez és van ilyen hogy ez néhány évtized vagy hogy az egész élet nem tehát hogy hogy kinek hol telik be a pohár hány cseep van még ami belefér és amit te is mondasz a az tényleg előfordul olyan hogy hogy hát egy olyan élethelyzetben ahol olyan családtagoknak kerekedik el a szemük a ami tényleg egy szoros kapcsolat és és és meglepi őket tehát hogy ha nem vagyunk magunkkal hajlandóak őszinték lenni és nem vagyunk hajlandóak magunkat minden ilyen helyzetben vagy legalább a legtöbb ilyen helyzetben törekedni arra hogy figyelembe vegyük saját magunkat és a szempontjainkat akkor akkor jöhetnek ilyen meglepetések hogy ott atomot dobunk mindenkire arra is akire nem akarunk hüüm oké akkor figyeljetek nem baj hogyha elviszem a témát arról hogy akkor de beszéljünk át beszéljük át a családot hogy például egy családban például egy pár kapcsolatban milyen határhúzások vannak vagy a gyerekekkel kapcsolatosan vagy nán a szüleiddel kapcsolatosan milyen határok vannak jó hogyha erre át tudnánk vinni ezt a beszélgetést azt a szintem akkor mielőtt így a példákba belemegyünk akkor azt szögezzük le hogy a határhúzás az egy teljesen egyszerű fizikai dolog mondod vagy nem mondod nem csak mondással lehet szerintem határt húzni de ez is fontos része igen sok esetben testbeszéddel is nagyon jó lehet határtitűdből is tud jönni a kommunikáció igen kénköves mennykő villámszórással a szemün akor talán úgy fogalmaznék hogy akkor ez mindenképpen egy kinyilvánítás az hogy ezt szavakkal tehát verbálisan teszed testbeszéddel teszed vagy olyan energetikával teszed az mindegy de hogy van egy igen is egy fizikai megnyilvánulásra tehát nem a csak az hogy kigondoltam üüm igen és szerintem ehhez egyébként belül tisztelnem kell magamat hogy elég volt idáig vagy ugye annyira felgyűlt bennem ez az egész mint ahogy mondtátok is hogy akkor egyszer csak így magamban az a dűharag sértődés fogja azt mondani hogy na jó akkor most ne tovább és és szerintem ez nem is másról szól hogy ez nem a nem tudom a munkatársamnak szól nem is a másik személynek szól hanem ez egyszerűen magamnak szól hogy én nekem elegem volt már abban hogy én hátrarakom magamat és hogy én belemegyek ebbe az áldozatiságba ilyenkor meg benyelem meg lenyelem meg hordozgatom meg elrakom egy bőrönbe meg a szőnyeg alá söpröm és akkor az volt na jó hogy innen elég volt magamból és hogy én ezt nem csinálom tovább szerintem az első pontja a határhúzásnak az ez hogy belül megfogalmazom hogy elég volt igen akkor nézzük a példákat akkor hogy ezt hogyan hogyan csináljuk hát nézzük meg a családban a példákat szerintem fantasztikus hogy a párkapcsolatokban is van ilyen hogy ez egy jó gyakorlóterp igen nem mert ez egy olyan hétköznapi dolog akár mondjuk lehet ez mondjuk párkapcsolat is vagy gyereknevelés vagy munka munkatárssal való munkában meghúzom a határokat hogy akkor én most hogyan működöm másképp és hát hát nézzük meg szerintem a párkapcsolatot hát induljunk onnan induljunk onnan hát elsősorban szerintem az van hogy a ha én a párommak nem húzom meg a határainkat határaimat akkor én alámegyek és megint elkezdem kiszolgálni és berakom magamat egy áldozatiságba és ezt hogyha sokáig fenntartom akkor ehhez szerintem a pár hozzászokik a másik fél hozzászokik és alapvetően egy elvárás lesz most mondok valamit nagyon sok esetben van az hogy például a nő kiszolgálja a férfit mondjuk nem tudom mindig az ételt elkészíti megfőzi megfogja és odarakja a a párjának és ez megy éveken keresztül éveken keresztül és egyszer csak rájön arra a kedves hölgy hogy na jó nekem itt ez elég volt és ebben hogyha én most itt ezt felhozom nem abból volt elég hogy őt kiszolgálom hanem hogy én elfáradtam benne lehet hogy ez az anyukámhoz tartozott mert hoztam ezt ezt viselkedési mintába lehet hogy éppen ebben húzom meg a határaimat vagy lehet hogy éppen már ahogy az egyik kolléganőm fogalmazná hogy herét csináltam a pasimból tehát hogy ő egy here aki ott ül a kanapén és egész nap csak vakarja a lábát és mivel ugye én mindent megcsináltam mosok főzők takarítok és ezért mindent megcsináltam helyette de én szoktattam hozzá hogy ugye nem kértem a férfitől hogy ő nekem segítsen szóval ez is egy határhúzás lehet hát valahogy nekem így a párkapcsolatokról most ez jut így eszemben hát ugye ez nagyon veszélyes ez a terület mertogy erről nem szól a fáma nem írnak a szakkönyvek hogy azért egy kezdeti időszakban egy párkapcsolatban mivel mindenki igyekszik ugye a jobbikényét belerakni meg ilyesmi hát így a nőknél szerintem ez egy ilyen basic dolog hogy hogy hogy kajával kínálod megfőzöd vagy előkészíted vagy egyszerűen csak odarakod tök mindegy és hogy ez szerintem egy darabig lehet oké ühüm de nyilván ez a hozzászokásos dolog ez innentől veszélyessé válik na de ugye hol hol lehet ezt megfordítani mertogy maga a ha ezt most így női férfi szerepekre bontjuk akkor maga a nő is hozzászokik ehhez és már egy idő után nem kérdőjelezi meg hogy ez rendben van-e persze aztán majd igen de hogy annyira hozzászokik és hozzászoktatja ugye a másikat is te is erre utaltál hogy így ezt hogy lehet átforgatni mert hogy lehet hogy az elején a nő mondjuk szívből csinál mer lehet hogy lehet hogy a kaja a szeretetnyyelve és azt mondjuk elfelejti mondani hogy a mosogatás már nem a szeretetnyyelveü tehát hogy ezt hogy lehet mikor lehet átforgatni vagy mikor jön az a pont hogy változtatni kell vagy meghúzni a határokat ami addig egyébként egy nagynagy terep volt most szűkítjük egy kicsit szerintem akkor amikor elfogy belőle a lelkesedés meg az öröm báror üm szóval h ezt kell lelkesed és örömöt figyelni szerint igen tehát hogy én hogy ezt szívből adom-e nem igen hogyha egy szívből akkor oké rendben de lehet hogy vagy egy két év múlva már nem szívesen csinálom például nálam biztos hogy volt ilyen én most nem a párkapcsolat hanem a gyerekeknek nagyon szívesen főztem és most nem tudom most két hónapja azt gondolom hogy nem főzök elmegyünk az étterembe szóval hogy és akkor itt már az én működési elvem volt az hogy feljött anyu apu hogy bejött a zsuzsi anyukája hogy ő most lehet hogy arra voltam éber hogy ő most nem szívesen csinálja ezeket a dolgokat és akkor így most én is meguntam és akkor azt mondom hogy na jó oké de itt meghúzom a határt elég volt nem vagyok én most szakácsnéni hanem én most akkor apukaként elviszem étterembe a gyerekemet vagy nem tud valami mást így úgy megoldom ahogy nekem könnyű de először ebben kell hogy legyen az embernek maga felé egy egy olyan megengedés hogy most azért nézek a zsuzsiron mert hogy ez szerintem inkább egy ilyen női kód hogy hogy nem tudom hogyha fölmerül benned a gondolata annak hogy ah hát ezt én már nagyon nem csinálomz sívesen vagy nekem ehhez nincs kedvem akkor először még szerintem mi elkezdjük forgatni hogy ú hát nem tehát hogy először még megpróbálja az ember meggyőzni magát hogy jó ez nem így van meg majd holnap könnyebb lesz vagy nem nem tudom meg egyébként is senki nem csinálja meg helyettem igen szóval hogy először jön egy ilyen megmagyarázás és hogyha ebben viszont túl sokáig maradunk akkor utána jöhet egy asztalra csapásos rész hogy hogy elég hogy elég igen de azt már nem biztos hogy kedvesen fogod kommunikálni és valójában egy olyan párbeszéddel húzod föl magad ami a valóságban soha nem zajlott le és szegény ő eddig észre sem vette hogy neked ezzel gondod van aztán hirtelen odacsapsz az asztalra hogy mától ez nem így lesz sőt az a legjobb amikor te magad sem tudod hogy mi bajod van…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?”

Miről szól ez az epizód: „#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?”?

A Tudatos család podcast #94. adásában a határhúzás fontosságáról és nehézségeiről beszélget Koller Zsuzsi és Koller Krisztián. Kiemelik, hogy a határok védik mentális egészségünket, de a környezetünk nem mindig fogadja el őket. A beszélgetés során szó esik a megfelelési… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koller Krisztián, Koller Zsuzsi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?”?

Fő témái: határhúzás, mentális egészség, megfelelési kényszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#94. Miért fontos, hogy meghúzzuk a határainkat?”?

Megjelenés: 2024. 07. 28.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/94-miert-fontos-hogy-meghuzzuk-a-hatarainkat-6c692106

Több epizód a Tudatos család podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból