wopcast

Kudász Gábor Arion (2025.03.09)

· PT2H2M1S

Összefoglaló

Kudász Gábor Arion fotográfus, egyetemi docens a wopcast 68. adásának vendége. Az adásban Arion a vietnámi "Tropical Depression" című fotóprojektjéről és könyvéről mesél, amely a fiatal generáció élethelyzetét, a gyermekeket és a családi dinamikákat, valamint az alkotói kudarcok…

Röviden

Műsor
wopcast
Megjelenés
2025. 03. 09.
Hossz
2 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Kudász Gábor Arion
Témák
fotográfia, vietnám, fotóprojekt, gyermekek, családi dinamikák, alkotói kudarcok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] sziasztok ez itt a wobcast egy műsor az életről a fotósok szemén keresztül a 68 adás vendége kudász gábor arion fotográfus oktató a moholi nagy művészeti egyetem docense arion az alkotásán és az egyetemhez kapcsolódó tevékenységén keresztül kiemelkedően fontos szerepet játszik a magyar fotográfia helyzetének és nemzetközi megítélésének előremozdításában művész családba szül t gyerekkorától szívta magába az alkotói légkört és igen korán eldöntötte hogy a fényképezéssel szeretne komolyabban foglalkozni a magyar iparművészeti egyetemen a mome elődyén tanult fotográfiát ahol 2003-ban diplomázott le majd az oktatásra is lehetőséget kapott 2014 és 2025 között vezette a fotográfia mesterképzést 2017 óta témavezető a mom doktori iskolájában irányítása alatt 2022-ben állt át a fotográfus mesterképzés angol nyelvre ion fotográfiai munkái megrendezett és fiktív elemeket építenek be hosszútávú dokumentalista projektekbe amelyeket a honlapján részletesen bemutatva is láttok javaslom az adás előtt vessetek erre egy pillantást különösen legújabb tropical depression című munkájára melyből nemrég könyv is készült és amelyet az adásban részletesen gorcső alá veszünk eredményeit számos díljal és ösztöndíjjal ismerték el többek között 2013-ban a magyar köztársaság balog rudolf díjával 2015-ben robert kapon nagy díj 2018-ban a magyar művészeti akadémia ösztöndíjával 2021-ben pedig részt vett az egy díjjal felérő szári residence programban arion művei nemzetközi kiállításokon láthatók és magánkiadásban fotókönyveket is megjelentet ebben a mezokotthhoz híven terjedelmes és megannyi témát érintő beszélgetésnek az első részében kérdeztem őt a már említett vietnámban készült tropical depression anyag és könyv kalandos történetéről ennek kapcsán mesélt a fiatal generáció élethelyzetéről gyermekeiről és a családi dinamikákról az alkotásban felmerülő nehézségek és kudarcok kezeléséről vietnámról és arról is hogyan jelenik meg a valóság és az igazság kérdésköre a fotográfiai gondolkodásban a műsor második részében a fotóhoz vezető útjáról illetve az életében meghatározó szerepet játszó moméról beszélgettünk itt fontos megjegyezni hogy az adást január elején vettük fel ezért nem kerültek szóba az intézménnyel kapcsolatos az elmúlt hetekben történt meghatározó események a podcasten a magyar fotográfia helyzetének vizsgálatával zárjuk így lesz kerek a történet jó szórakozást kívánok hozzá mielőtt belevágnánk szokás szerint felhíem a figyelmet arra hogy a wbcastet támogatni is lehet patreonon és egyszeri utalással is hozzá tudsz járulni a műsor készítéséhez nekem ez tényleg nagyon sokat segít hálásan köszönöm mindazoknak akik így is tudnak támogatni de ha erre nincs lehetőséged az sem gond figyelmed és követésed is megtisztelő igyekszem mindezt továbbra is minőségi tartalmakkal meghálálni na de vágjunk is bele hallgassátok szeretettel az arionnal készült [Zene] beszélgetést arion isten hozott a bobcben szervusz motorral jöttél ebben a téli hidegben januárban vesszük föl ezt az adást és ebből én kénytelen vagyok azt a következtetést is levonni hogy te nagyon szeretsz motorozni ez így van igen szeretek motorozni szerintem ez egy praktikus közlekedési eszköz télen nyáron ez annyira nem hangzik romantikusan te miő a motorozol mielőtt motoroztam előtte bicikliztem tehát mondjuk 20 éve robogózom mert ezért igazán őszinték akarunk magunkhoz lenni akkor ezért nagy robogó nem motor hát csak azért kérdezem mert van egy ilyen romantikus gondolat bennem arról hogy ez micsoda szabadság feeling lehet nem tudom neked mit ad a motorozás mint mindennek ennek is megvan az előnye meg a hátránya a motorozás számomra ezt adja és mindig ezt szoktam mondani úgyhogy akkor tartom magam ehhez a jó szokáshoz hogy a motorozás alapszabálya az az hogy minden 10 perc tehát hogy az elindulástól az ajtóig városhatáron belül hogyha sietek akkor azért 10 perc ha nem annyira sietek akkor azért 10 perc távolságtól függően tehát hogy a két kerék az az megadja ezt a fajta szabadságot tehát hogy én motoron még nem tapasztaltam olyat hogy dugó a hátránya az nagyjából ugyanebből adódik tehát néha amikor ugye amikor az ember autóval közlekedik akkor nagyon jól lehet például podcastteeket hallgatni vagy zenét hallgatni vagy lehet nézni azt hogy a milyen jól is néznek ki az épület állok a dugóban és nézem hogy milyen gyönyörű ez a város ugye ez a motoron ez nincs meg ez az élmény ott a ott az az élmény van meg hogy próbálom kitalálni hogy a körülöttem járó autósok vajon milyen merényletet próbálnak meg elkövetni vagy hogy látnak-e engem egyébként külföldön is motorozol tehát hogy majd úgy is fogunk beszélni a könyvről amit vietnáman készítettél vagyis hát pontosabban az anyagot vietnámban készí etted de hogy ott is motorra ültél igen igen igen nekem a nem mindig és nem mindenhol de azért ahol lehet ott igen japánban európa több országában vietnámban hát amerre járok motorozom az egyesült államokban nem motoroztam mert akkor még nem volt jogosítványom amikor ott jártam y pedig az is biztos egy nagy élmény a nekem van egy könyv ami amióta olvastam azóta kacérkodom a motorozás gondolatával ennek az a címe hogy a zen meg a motorkerék p ápolás művészete ismered a könyvet igen hogy egy elég kifinomult értekezés ez látszólag a motorozásról de valójában meg a minőségről meg egyéb filozófiai dolgokról a romantikus meg a realista hozzáállásról azt egyébként minden hallgatónak nagyon ajánlom hogyha érdekli ez a téma akkor azt olvassa el azt hiszem minthogyha lett volna egy film is ami ennek a könyvnek regénynek az alapján készült arra már nem emlékszem és most hogy említetted a filmet képzeld el hogy pont beszélgettem a gulyás mikivel akiről már az előbb is beszéltünk és mondta hogy tegnap moziban voltatok és megnéztétek a brutalista című filmet az milyen volt hát nagyon nagy élmény hát aki még nem látta szünettel adják a filmet ami 3: 40 perc és megéri ezt a fáradtságot hát ugye hozzá vagyunk szoktatva ehhez hogy ilyen bingwatching vagy ugye egy egy menetben megnézünk egy komplett sorozatot na ez egy kicsit ezt az élményt hozza tehát nem fájó dolog ez a négy óra közel négy órát v végigülni egy egy egy bámulatos történet most idefelé jövet amúgy a bukusisakban a zenéje szólt hoppá ami szintén szerintem egy fenomenális darab nagyon érdekes hogy a szünet alatt szerintem az zajlik ugye amikor 15 perces szünet van ott a próbálgatja a zongorán a hangjegyeket gondolom hogy a zeneszerző és lehet hallani ahogyan hajtogatja a papírt és jegyzi le a hangjegyeket én ezt gyanítom hogy ezt hallom ez tök jó ötlet tehát a szünetben születik a mű több művészből brer marcel mohori nagy lászló és még lehet hogy többen adhatják a ennek a képzeletbeli figurának a az inspirációját tehát ez egy ilyen több személy életéből összegyúrt figura tehát ez egy európából a világháború végén amerikába elszármazott zsidó építész aki hát nagyjából hasonló mondjuk azt hogy buújtatott szegregációval vagy vagy vagy kiköz ítéssel szembesül ott is ugyanakkor egy nagyon öntörvényű és szenvedélyes művész vagy érzékeny művész mondjuk inkább így aki az egyedül létben ugye nem csak a tehetségével hanem a saját démonaival is a drogfüggőségével satöbbi vel küzd nagyon nehéz elmondani mert ami igazán mellbevágó ebben a filmben az a az a képeknek az ereje tehát olyan magával ragadó képi világ van hogy tényleg az ember nem veszi észre hogy hopp elrpült a másfél óra és szünet van és akkor még a következő másfél órán meg nincs is az ember fenekének ideje megfájdulni mertogy ott vagyunk a film végén a a végén jól összevitatkoztunk a mikivel mert ugye az az volt a megoldás hogy hogy hogy ez a őt idézzem a élete 10 legjobb filmje közül az egyik is lehetne ha nem így fejezik be szerintem meg indokolt volt volt hogy miért így ér véget a film de hát mindenképpen mindenkinek ajánlom és hát ugye pont ma éjjel nyert nem tudom talán három golden glou volt legjobb film igen most sok díjat begyűjtött és én is csak azért kérdeztem rá így külön mert én is hallottam ezt hogy a a top 10-es listájába befért a a mikinek aki ugye milliárd filmet látott már és a top 10-es lista első három helyén a keresztapa három része van tehát elég nehéz abba a hétbe bekerülni de úgy látszik hogy ennek a filmnek úgy sikerül úgy neked is közel van a top 10hez szerinted ezt nem tudom nekem sok olyan kedvenc filmem van amik nem jó filmek ha már így a a közelmúltnak a nagy filmjei ről is beszélünk nem számítottam arra hogy ez lesz a téma én a a a david lincféle dűnét tartom a legjobb filmnek a temo és lis is ott van nagyon jó film nem feltétlenül kell egy filmnek ahhoz hogy ez én kedvenc filmem tudjon lenni nem kell ahhoz a világ legjobb filmjének lenni tehát én élek azzal a szabadsággal hogy kedvemre válogatok ebben végtelen tengerben most hogy láttam ezt az új dűnét felmerült bennem a gondolat hogy egy ügyes kezű vágó biztos hogy ebből a dennis winöféle nem tudom ilyen billboard filmből tudn a billboardot úgy értem hogy óriás plakátra szabott filmből tudna csinál kivágni részeket amikkel ki lehetne segíteni a a sajnos lényegesen költségvetésszegényebb david lynch filmet oda be lehetne tenni és akkor tényleg az lenne a világ legjobb filmje a no eleget bcsevegtünk elevezzünk a szakmavizeire nemrég jelent meg legújabb immáron kilencedik könyved a tropical depression trópusi depresszió címmel amelyben a vietnámban készült munkádat láthatjuk ez egy nagyon izgalmas anyag rendkívül kalandos sztorival úgyhogy merüljünk el benne induljunk talán magyarországról hiszen az alapgondolat ha jól tudom egy itteni projektből fakadt ugye igen általában az van hogy én mindig dolgozom kettő-három munkán párhuzamosan van ami csak úgy készül hogy a címe megvan van ami meg úgy készül hogy készülget van ami meg úgy készül hogy tényleg dolgozni kell rajta de az utóbbi 10 évben volt egy előző nagyobb etap aminél úgy éreztem hogy hogy ez úgy elég jól sikerült ez a human névre hallgatott ez a könyv és szóval utána valahogy nem úgy éreztem hogy hogy kell egy kis idő hogy hogy hasonlóan jót tudjak csinálni vagy hogy meg tudjam ismételni annak így a azt az élményt ami nekem élmény volt tehát élmény volt azt csinálni élmény volt györrődni vele élmény volt róla írni élmény volt a könyvvel bíbelődni élmény volt az is hogy jól sikerült a könyvnek a kampánya jól sikerült jó volt a fogadtatása satöbbi nyilván az ember utána amikor egy újabb anyagnak nekifog ak akkor szeretné hogyha az is ugyanolyan jól működne de ez ugye nincsen benne feltétlenül a pakliban és egy olyan munkával kezdtem el foglalkozni vogy egy olyan téma érdekelt nagyjából ebben a 2016-19 közötti időszakban hogy mi lesz az én gyerekeimmel tehát az én gyerekeim azok ugye most tínédzserek a fiam most lett 18 tehát ő már igazából már kifelé lóg ebből a ttinédzser korszakból a kis ik fiam meg 13 ő meg most megy bele és összesen három gyereked összesen három igen és ez érdekelt hogy ő neekik mi lesz az életükkel mi lesz a jövőjükkel és amikor majd kilépnek a mi családunkból vagy amikor a saját útjukat kezdik járni akkor akkor én felkészült legyek és megpályáztam egy ösztöndíjat aminek a támogatásával jártam az országot meg hasonló podcastteket készítettem csak nem podcastteket hanem ilyen zoom meetingeket csináltam vidéki fiatalokkal akik vagy az ország mindent tájáról fiatalokkal ahol arról beszélgettünk hogy vagy arról kérdezgettem őket hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve hogyan látják az életüket magyarországon hogyan látják a azt hogy az iskolarendszer mennyiben támogatja őket milyen látják-e hogy milyen családjuk lesz látják-e hogy mi milyen munkájuk lesz látják-e hogy miből fognak élni és ez nem egy fotóprojekt volt ugye hanem ez kifejezetten egy beszélgetés hát ez fotóprojekt volt az én fejemben de igazából a fotóprojekt nem igazán akarózott elkészülni tehát a beszél minden egyes beszélgetés úgy zajlott hogy én feltettem mondjuk nem tudom hozzád hasonlóan nem tudom 80 100 kérdést és valamely válasz vagy a válaszoknak egy bizonyos együttállása elindított egy egy képet a fejemben hogy hogy nagyjából hogyan is lehetne ezt a dolgot ábrázolni valaki mondjuk azt mondja hogy szeretne külföldön vagy világot látni vagy külföldön dolgozni de a családja az nagyon erősen ideeláncolja és a a kisváros vagy a falu ahol él ott ott szükség van az ő munkájára vagy az ő jelenlétére vagy a családjának szüksége van rá és hogy emiatt nem érzi magát teljesen szabadnak na és akkor ebből ugye hogy ez hogyan lesz kép mi az a hajókötél vagy mi az a fatörzs amihez hozzá van valaki láncolva vagy nem tudom és akkor ezt így megbeszéltük hogy hogyan lesz ez kép és egy következő találkozásnak az volt a témája hogy ebből a beszélgetésből hogyan lehet közösen egy nem szeretem annyira ezt a szót de hogy egyyen megrendezett jelenetet létrehozni ami megáll a saját lábána nélkül a beszélgetés nélkül is tehát nem ennek a beszélgetésnek az illusztrációja de egy kicsit olyan mint egy időkapszula 5 10 15 20 év múlva amikor majd a családdal leül és megbeszél hogy akkor ez hogy is volt mi is volt az ami miatt valaki feszült volt a tinédzser éveiben akkor akkor azt a képet elő lehet venni és lehet lehet valamiféle ilyen beszélgetésindítóként a sok beszélgetés után milyen kép alakult ki benned a mai fiataloknak a a a céljairól vágyairól tehát hogy tudtál valamilyen következtetést levon ezekből az interjúkból ö na valószínűleg ezért nem volt még kiállítás ebből az anyagból tehát hogy ez nem állt össze valami egységes pár mondatban összefoglalható dologá mondjuk azt hogy tanulságos és meglepő beszélgetések is voltak többen számoltak be arról hogy ők igenis ott akarnak maradni abban a közösségben ahol felnőttek ott akarnak aktívak lenni nem akarnak elmenni f ugye ez a mondás tudod ez a van ez a nagyobb mondás hogy ugye a fiatalok el el akarnak menni magyarországról és sok fiatal mondta azt hogy nem nem akar elmenni többekről kiderült hogy nagyon hazafiasak és akár odáig is elmenve ami mondjuk az én pacifizmusommal meglehetősen talán szemben áll hogy hogy szívesen lennének katonák vagy szeretnék így szolgálni…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kudász Gábor Arion (2025.03.09)”

Miről szól ez az epizód: „Kudász Gábor Arion (2025.03.09)”?

Kudász Gábor Arion fotográfus, egyetemi docens a wopcast 68. adásának vendége. Az adásban Arion a vietnámi "Tropical Depression" című fotóprojektjéről és könyvéről mesél, amely a fiatal generáció élethelyzetét, a gyermekeket és a családi dinamikákat, valamint az alkotói kudarcok… Az epizód a wopcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kudász Gábor Arion (2025.03.09)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kudász Gábor Arion.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kudász Gábor Arion (2025.03.09)”?

Fő témái: fotográfia, vietnám, fotóprojekt, gyermekek, családi dinamikák, alkotói kudarcok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kudász Gábor Arion (2025.03.09)”?

Megjelenés: 2025. 03. 09.. Hossz: 2 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/wopcast/068-kudasz-gabor-arion-2025-03-09-16722836

Több epizód a wopcast-ből

  • Szaladják "Taikyo" István // I. Képek olvasása és elemzése

    A wopcast 95. adásának vendége Szaladják „Taikyo” István Balázs Béla-díjas operatőr és fotográfus, akivel a fényképek olvasásáról és elemzéséről beszélgettek. A műsor során a rész…

  • Rédei Ferenc (2026.09.06)

    A Wobcast 94. adásának vendége Rédei Ferenc fotóriporter, aki több mint 50 éves pályafutásáról, mentorálásról és életművéről mesél. A beszélgetés során szó esik korai éveiről, ami…

  • Bali // Harmincz Rita - A Sárga Ruhás Lány (2026.08.16)

    Ebben a podcast epizódban Harmincz Rita, a Sárga Ruhás Lány, Bali magyar ismerője kalauzolja el a hallgatókat az indonéz szigetre. Az adás középpontjában Bali földrajza, történelm…

  • Koleszár Adél (2026.07.26)

    Koleszár Adél fotográfus a wopcast 92. adásának vendége. Tiszaújvárosban nőtt fel, a MOME fotó mesterszakán végzett. Hat évet töltött Mexikóban, ahol emberi erőszakkal, konfliktus…

  • Molnár Zoltán (2026.07.05)

    Molnár Zoltán fotográfus a Wobcast 91. adásának vendége. Budapesten született 1973-ban, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem fotó szakán…

  • Bódis Krisztián (2026.06.14)

    Bódis Krisztián fotográfus, a Budapest Images alapítója a wopcast podcast 90. adásának vendége. Építőmérnöki diplomája után a fotózás mellett döntött, autodidakta módon sajátított…

  • Cseke Csilla (2026.05.24)

    Cseke Csilla fotóművész, fotóriporter, képszerkesztő és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes marketing- és kommunikációs vezetője a Wobcast 89. adásának vendége. Pályafutása tinédzserkén…

  • Gombai Gellért (2026.05.03)

    Gombai Gellért fotográfus a wopcast vendége, aki különleges látásmódjáról és eddigi életútjáról mesél. A teológiától a szállítmányozáson át a fotográfiáig számos területen kipróbá…

  • Az illatok birodalma // Zólyomi Zsolt, parfümőr (2026.04.19)

    Zólyomi Zsolt parfümőrrel, Magyarország egyetlen hivatásos illatszakértőjével az illatok titokzatos világát fedezzük fel. Az illatok hatását tárgyalják a párválasztástól az üzleti…

  • Szami (2026.03.22)

    Szami fotográfus, a RAW reklámügynökség art directora a Wobcast vendége. Győrben született, filozófiát tanult, majd a fotográfia felé fordult. Reklámfotóban szerzett tapasztalatok…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból