A Bright Place

A közösségi média hatása az ételekkel való kapcsolatunkra

· PT55M3S

Összefoglaló

Ebben az epizódban Fodor Alexandra pszichológus vendégeskedik, akivel a műsorvezető a közösségi média, különösen az Instagram étellel kapcsolatos tartalmainak, valamint a fitness influenszereknek az evési magatartásra és az étellel való kapcsolatra gyakorolt hatását vizsgálja.…

Röviden

Műsor
A Bright Place
Megjelenés
2023. 09. 18.
Hossz
55 perc
Témák
közösségi média, evési magatartás, instagram, fitness influenszerek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok köszöntök mindenkit újra a csatornán ismét egy olyan témában hoztam nektek egy epizódot egy sokadszorra visszatérő vendéggel fodor alexandrával ami engem is érdekel ő ebből írja vagy hasonló témában írja a a doktoriát illetve titeket is nagyon szokott érdekelni ez az evészavarok az étkezés az éttellel való kapcsolat illetve ami új lesz ebben az epizódban amiről még annyit nem beszéltünk az a közösségi médiával való kapcsolata mindennek a tényezőnek de mielőtt belekezdünk megkérnélek alexandra hogyha valaki nem ismer akkor akkor néhány mondatban kérlek így mesélj magadró amit érdemes rólad tudni akkor sziasztok én is üdvözlök mindenkit és nagyon szépen köszönöm neked is lau hogy újra itt lehetek szerintem már negyedszerre vagyok itt hogha jól számolom és nagyon szépen köszönöm nektek tek is akik jeleztétek launak hogy szívesen hallanátok velem vendégként egy egy újabb epizódot tényleg én én ezt nekem nagyon-nagyon megtisztelő érzés én pszichológus vagyok és ahogy a a laura is említette én doktori képzésben vagyok egyébként az lt- és ott a az én doktori kutatásomat egyébként az egészséges ételfüggőség vagyis ororexia nervóza témájából írom és én sématerápiában képződöm tehát sématerápeuta jelölt vagyok most vagyok a szupervíziós fázisomnak a végén és nemsokára remélhetőleg le is vizsgázom és pont ezért mivel én a munkám során leginkább a a sématerápia szemléletét a sématerápia eszközkárát alkalmazom ezért én a doktori kutatásomban is az egészséges ételfüggőséget ortorexiát a simmaterápiá szemléletével ragadom meg ami egyébként egy ilyen nagyon én erre egyébként nagyon büszke vagyok hogy ez ez tök új és és ezt még senki nem csinálta és senki nem közelítette meg vagy ahogy így sémásan mondjuk konceptualizálta orortorexiát mint jelenséget vagy mint zavart sématerápiá személetből ennek nyilván az is az oka hogy egy elég frissen kutatott problémáról beszélünk illetve hogy még nincsenek is körvon kifejezetten körvonalazott lefektetett diagnosztikai kritérium kritériumai van egy ilyen megajánlott elég friss idei diagnosztikai most ezt is kritériumnak tudom nevezni de egy lista hogy a akkor ezt hogyan is kéne konceptualizálni önmagát az orortorexiát vagy hogyan kerülhetne bele a dsm-be vagy dno-ba de hogy ez még egy nagyon frissen kutatott terület és hogy egyébként kifejezetten azért itt a közösségi média témaköréhez is kapcsolódik igen a közösségi média az alapvetően úgy jött be hogy én pedig abból írtam most a mester szakdolgozatomat csináltam egy ilyen saját kutatást hogy a az instagramon található étellel kapcsolatos tartal mak a fitness influencerek hogy befolyásolják és hogy jelzik előre azt hogy valaki restriktív diétázást fog folytatni úgyhogy nekem most az a fantáziám így ezzel az epizóddal kapcsolatban hogy hogy ugyanazt a témakört te egy kicsit így símásabban én meg egy kicsit mondjuk ilyen kicsit szociálpszichológiásabb szempontból át tudjuk rágni és tudunk mindenféle okosságot mondani a hallgatóknak ezzel kapcsolatban az első ilyen kérdésem vagy ilyen az első pont amit szerintem így érdemes lehet beszélni ezzel kapcsolatban az pont ez a szociálpszichológiai része így elsősorban így az ugye én így az instagram fitness influencerekkel ilyenekkel kapcsolatban tudok ma nyilatkozni de hogy nyilván ez ez bármilyen másik emberre is érvényes lehet hogy így a maga az összehasonlítás mint viselkedés hogy miért csináljuk egyáltalán ezt ez jó vagy rossz és hogy és hogy ez hogy így hasonlítgatjuk magunkat másokhoz milyen kapcsolatban állhat vagy hogy befolyásolhatja azt hogy mi hogy étkezünk egyrészt ez egy teljesen természetes folyamat hogy összehasonlítjuk nem csak magunkat másokkal vagy magunkat mondjuk saját magunkhoz öt évvel 10 évvel három nappal azelőtti önmagunkhoz hanem össze tudjuk hasonlítani azt hogyha valami kék meg valami zöld vagy össze tudjuk hasonlítani ezt a méretet meg mondjuk egy nagyon picit is mosts látom hogy mekkora közötte a különbség tehát el el tudjuk helyezni valahogy a fejünkben azt hogy mi milyen és ezt ugyanúgy magunkkal kapcsolatban is meg is tudjuk tenni meg szeretnénk is megtenni szeretnénk megkeresni a helyünket a világban és például ennek lehet az egyik aspektusa az hogy összehasonlítom azt hogy én a többiekhez képest milyen vagyok nagyon-nagyon sok-sok tulajdonság mentén össze tudjuk hasonlítani magunkat és ez alapvetően egyébként pontosan azért részben mert hogy természetes nem probléma sőt nagyon sokszor egyébként tud motiváló lenni tud adni egy egyfajta ható hajtóerőt energi át mondjuk például gondoljatok a példaképekre akik tényleg mondjuk ilyen inspirálóan hatnak rátok mondjuk nem is tudom egy egy sportoló aki mondjuk láthatja kiskorában a a világbajnok példaképét és mondjuk ez inspirálja arra hogy ő is mondjuk kövesse azt ami ami az ő szenvedélye vagy mondjuk akár bármilyen területen az életeteknek ami mondjuk fontos nektek akár szakmai akár magánéleti tényleg bárhol biztos hogy van egy egy-két olyan ember aki én inspiráló motiváló hatással tud rátok lenni és ez részben azért van mertogy ott van ebben is az összehasonlítás hogy hú itt van ez a tulajdonság nekem ami fontos és ő ő azt látom hogy ő valami olyat ért el vagy valahol olyan akár teljesítményt nyújtott vagy olyan értékeket mutatott ami nekem fontos és amit én is szeretnék követni a probléma abból tud adódni hogyha mondjuk ennek a körnek a sz ez nem egy szelete hanem egy nagyon nagy része az hogy hogyan hason vagy hogy hogy milyen hol hol is vagyunk mi ebben az összehasonlításban ha túl nagy területet foglal el az életünkben ez illetve akkor tud ez problémát jelenteni hogyha mondjuk olyan tulajdonságok mentén hasonlítunk össze másokat magunkkal amiben mi konzekvensen így alulmadunk például mert ez ez nem egy jó érzés hogyha folyamatosan csak azt érzed meg hogy ebben is rosszabb vagyok abban is rosszabb vagyok am abban is rosszabb vagyok és tovább megyek ez akkor jelent főként problémát behozom egy kicsit a sématerápiá szemléletet ha például mondjuk emellé társul egy nagyon erős könyörgtelen mérszék séma ami azt jelenti hogy van egy olyan hiedelmem egy olyan meggyőződésem a világról meg saját magamról hogy nekem mindenben ilyen átlagon felüli szupersónikus teljesítményt kell nyújtanom és hogyha szembesülök azzal hogy mondjuk egy számomra fontos tulajdonság mentén én alul maradok másokkal szemben akkor nagyon könny en bekapcsolhat ez a könyörtelen éérrzékséma és elkezdem elkezdhetem magamat ostorozni elkezdhetem követelni magamtól hogy de hát csináld ezt de hát már ott kéne tartanod elkezdhetek nagyon-nagyon rosszul benni önmammal és ez nagyon könnyen beindíthatja azt hogy azt érzem hogy hú hát én tökre szégyellem magam tehát előhozhatja azt hogy mondjuk ez csökkenti az önértékelésemet vagy azért is létrejöhet ez mert alapvetően már mondjuk nem jó az önértékelésem és könnyebben észreveszem azokat a dolgokat amikben én alul maradok másokkal szemben az hogy mondjuk mi az amiben jobb vagyok másoknál vagy mi az amit így önmagamban saját magaman kiemelkedőnek tartok vagy jó elég jónak tartok pozitívan értékelek az figyelmen kívül hagyom és sokkal nagyobb figyelem irányul arra hogy másokkal szemben hogyan maradok alul vagy hogy én miben vagyok rossz és akkor ez most hogyan kapcsolódik itt az evés vagy testkép témaköréhez ez mertogy szerintem itt tök fontos így azért idetenni ezt a a testkép témakört is mert nem nagyon lehet elválasztani hogy például mondjuk csak itt laurat említetted-e a a prigness influencereket tök jó példa mondjuk hogyha fontos valakinek az hogy hogy milyen a külfeje mert hogy mondjuk ő azt tanulta meg élete során hogy akkor vagyok szerethető hogyha mondjuk vékony vagyok vagy akkor vagyok szerethető hogyha formás vagyok vagy hogyha izmos vagyok mert mondjuk bul olták az alapjáért vagy a társai zaklatták vagy mondjuk otthon azt látta hogy valamelyik szülője akivel ő azonosult az ő értékeivel működésével satöbbi folyamatosan megállás nélkül diétázik egyik hónapban azt mondja hogy na most akkor lefogyok 10 kgót következő hónapban azt mondja hogy nem ez nem jó most inkább izmos akarok lenni tehát hogy mondjuk van valaki a környezetében aki ilyen extrém hangsúlyt fektet a külsejére vagy ne talántá mondjuk otthon éri valamilyen bántalmazás ezzel kapcsolatban mondjuk a testével kapcsolatban akkor mondjuk lehet hogy ott van benne egy tökerő hiedelem arról hogy akkor lehet engem szeretni akkor vagyok én elfogadható akkor van nekem létjogosultságom hogyha az éppen ideális testképet én megtestesítem ehhez például egyébként nem csak ilyen otthoni vagy iskolai társas környezet járul hozzá hanem például az hogy te mondjuk bemész egy bevásárlóközpontba vagy látsz egy filmet és mondjuk milyen alkatúak azok az emberek akik így reprezentálódnak tehát hogyha mondjuk te folyamatosan azt látod hogy a főhős a kedvenc filmeidben ilyen cingár vékony és tökéletes alakja van akkor valahogy az szilárdul meg ez hozzájárul ahhoz hogy neked arról lesz reprezentációd hogy az az ember akit szeretnek akire felnéznek akit értékelnek az valahogy így jelenik meg így testesül meg felmegyek a közösségi médiára ezekkel a hiedelmekkel és mondjuk lehet hogy például hajlamosabb leszek bekövetni olyan embereket olyan ingerekkel k körülvenni magam akik mondjuk hát az a megélésem hogy segítenek abban hogy én elérjem ezeket a célokat na de hát pont hogyha ilyen ingerekkel veszem magam körül és nagyon erősen ott vannak ezek az életemben nagyon sokszor találkozom velük mondjuk a tökéletesen beállított és egyébként akár sokszor szerkesztett képekkel és ma már videókkal is na amikor most itt a a podcast felvételre készültem és így olvastam meg meg így tájékozótam itt a közösségi médiában is már videók is vannak amiket manipulálnak emberek és szerintem ez ez ez borzasztó és hogy nem a valósággal találkozol tehát itt is ez nagyon fontos hogy akkor tudunk jól összehasonlítani dolgokat hogyha látjuk objektíven hogy mit hasonlítunk össze mivel hogy mondjuk összehasonlítom ezt a tollat ezzel a fülhallgató tokkal nem manipulálom azt hogy hogy néz ki nem ferdítem el hogy ez vékonyabb kisebb nagyobb kékebb zöldebb satöbbi de hogy a közösségi médiában nagyon sokszor nem ez történik mert ott már mondjuk a színekben sem nagyon lehet hni hogy mondjuk egy képnek valóban olyanok a színei mint amilyenek mondjuk a valóságban szerintem ezzel így önmagában hogy mondjuk a színeket az ember módosítja egy picit nincs igazából probléma viszont amikor már ilyen drasztikus módosítások vannak az borzasztóan káros mert hogy te azzal szembesesülsz hogy te itt vagy itt vannak ezek a hiedelmeid mondjuk saját magadról ez az ez a tök erős csökkentértékűségérzés hogy hogy nem vagyok elég jó kivéve ha itt vannak mondjuk a könyörgtelen mércék satöbbi és közben mit látsz te látod magadat a saját tökéletlen valódban látod azt hogy neked nem mindig lapos a hasad hogy hogy van mondjuk narancsbő nem tudsz mondjuk annyi ételen jól elélni vagy nem tudod jól érezni magad mint amit mondjuk a kedvenc fitness influenczered mutat akinek azt látod az életébő ből azt a kiragadott pici pillanatot amiről úgy dönt hogy én ezt megosztom és lehet hogy ez a pici pillanat az mondjuk az ő valóságában tényleg benne van és nem egy manipulált kép vagy nem egy nagyon tökéletesen beállított kép de nagyon sokszor nem ez történik tehát a társas összehasonlítás olyan szempontból tud így a közösségi média kapcsán hihetetlenül káros lenni és hihetetlenül rombolni az embernek az önértékelését és hozzájárulni ahhoz hogy evés problémái vannak romlik egyre jobban a testképe hogy nem a valóságot hasonlítjuk össze a valósággal hanem a valóságot valami ilyen műdloggal és hát persze hogy nem lesz ugyanaz és hogy persze hogy aot fogja egy idő után énezni hogy hát hogy itt van ez a nő vagy férfi akit követnek százezrek vagy akár milliók tehát hogy van valami olyan hogy ő valamilyen példakép vagy vagy valamilyen követendő példa mertogy egy ilyen tendencián is van erre is hajlamosak vagyunk hogy hát amit sokan szeretnek vagy sokan csinálnak arra hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy akkor ez tényleg jó ez így tényleg oké ez tényleg mondjuk értéked ad akár vagy hogy tényleg követendő példa és hogy itt vagyok én én a tökéletlen valómban a 24 órámban és ezt a 24 órát hasonlítom össze azzal az egy tized másodperccel amikor mondjuk az az ember megcsinál azt a képet vagy azt a 10 másodpercet amikor az az adott videó elkészült ami ugyanakkor ugyanúgy megjegyz vagy inkább kiemel sokszor szerkesztet és hogy ezért tud hihetetlenül nagy nyomást helyezni ennek a ttos összehasonlításnak a kapcsán így a közösségi média az emberrel mertogy nem a valóság jelenik ott meg de a fejünkben az van hogy de ez a valóság nekem is így kéne kinéznem valami baj van velem hogyha nem így nézek ki ezek nagyon sokszor tényleg már eleve ott levő dolgok amik így a felszíre törnek na hogy tökre felerősítheti az emberben akár ezt a csökkentérrtékűségét és ami e önértékelési probléma vagy akár ezt tényleg ezt az ilyen belső büntetőkritikus hangot hogy nézd meg te téged így nem lehet szeretni hát így elfognak téged például hagyni hát ott fog téged hagyni a férjed feleséged párod barátnőd a barátaid hogyha nem így nézel ki vagy nem ezt csinálod hogy hogy nem érsz ennyit hogyha vagy nem érsz annyit mint mások hogyha nem tudom nem ezzel töltöd a mindennapodat nem hajn otkor kelsz fel és és az első utad a futópályára edzőterembe vezet mint annak az embernek aki egyébként mondjuk például ebből él t hogy azért ezt is tegyük hozzá hogy ez ez hihetetlen tehát hogy hogy hogy ezek az emberek ebből élnek hogy hogy tökéletesítik a küsejüket sokszor ugye ezek versenyzők például akik ténylegesen centire pontosan akarják a saját testüket tökéletesre faragni és valahogy ez a például a megélhetésüket képezi vagy a akár tényleg egy ilyen idézőjelben mezei sporttal foglalkozó meg egészséges életmóddal foglalkozó influencer ő ebből él neki nincs mellette egy mondjuk egy irodai munkája nincs mellette mondjuk nem is tudom például hitele nincs mellette mondjuk egy csomó olyan stresszfaktor az életében…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Fodor Alexand

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A közösségi média hatása az ételekkel való kapcsolatunkra”

Miről szól ez az epizód: „A közösségi média hatása az ételekkel való kapcsolatunkra”?

Ebben az epizódban Fodor Alexandra pszichológus vendégeskedik, akivel a műsorvezető a közösségi média, különösen az Instagram étellel kapcsolatos tartalmainak, valamint a fitness influenszereknek az evési magatartásra és az étellel való kapcsolatra gyakorolt hatását vizsgálja.… Az epizód a A Bright Place című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A közösségi média hatása az ételekkel való kapcsolatunkra”?

Fő témái: közösségi média, evési magatartás, instagram, fitness influenszerek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A közösségi média hatása az ételekkel való kapcsolatunkra”?

Megjelenés: 2023. 09. 18.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/a-bright-place/a-kozossegi-media-hatasa-az-etelekkel-valo-kapcsolatunkra-b62d7c61

Több epizód a A Bright Place-ből

  • Vezetett meditáció a túlgondolás ellen

    Ez az epizód egy vezetett meditációt tartalmaz, amely vizualizációs és elengedéssel kapcsolatos elemeket használ a túlgondolás kezelésére. A hallgatók jobban megismerhetik magukat…

  • Sebek, amiket nem látunk: beszélgetés a "Hogy bírod"-ról

    Puskás Ágota írónővel a "Hogy bírod?" című regényéről, az alkotói folyamatról és a könyvben megjelenő pszichológiai témákról esik szó. Az epizód kitér a segítségkérés fontosságára…

  • Hogyan küzdjünk meg a veszteséggel?

    Ez az epizód a gyász és veszteség különböző fajtáit tárgyalja, a szerettünk elvesztésétől a munkahely elvesztéséig. Bemutatja a gyászfeldolgozás szakaszait, és gyakorlati tippeket…

  • Beszélgessünk a pszichológushoz járásról!

    Ebben az epizódban a műsorvezető hallgatói kérdéseket válaszol meg a pszichológushoz járásról. Szó esik a kliensekről, OCD, ADHD kezeléséről és a kliensekkel való kommunikációról.

  • Vezetett meditáció: nyugalom és biztonság

    Ez az epizód egy vezetett meditációt tartalmaz, amely relaxációs és önmegnyugtató elemeket foglal magában. A hallgatók követhetik a meditációt a jobb önismeret és nyugalom elérése…

  • Human design: ismerd meg önmagad másképp

    Lendvai Réka human design lifestyle és business mentorként érkezett a podcastbe, hogy bemutassa a human design módszertant. Elmondta, hogy ez egy komplex rendszer, amely a csakra…

  • Krízisben a kapcsolat!

    Csirmaz Luca és a műsorvezető a párkapcsolati kríziseket, a randizást, az összeköltözést és a gyerekvállalást érintő normatív válságokat vitatják meg. Az epizód célja, hogy segíts…

  • Párkapcsolatok filmeken keresztül

    Tóth Odett, a podcast társalapítója és pszichológus, 6 filmen keresztül beszél a párkapcsolatok különböző aspektusairól. Az epizód filmkedvelőknek és azoknak szól, akik ajánlásoka…

  • Vezetett meditáció: relaxáció és vizualizáció

    Ebben a podcast epizódban Tóth Laura egy vezetett meditációt mutat be, amely relaxációs, vizualizációs és pozitív megerősítő technikákat foglal magában. A meditáció célja a belső…

  • Trench: egy pszichológus szemszögéből

    Ez a 100. epizód a "Kedvenceimről szakmaian" sorozatból, amely a Twenty One Pilots "Trench" című albumát vizsgálja pszichológiai szemszögből. Az epizódban a lemez 14 száma kerül b…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból