... és boldogan éltek

Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)

· PT43M29S

Összefoglaló

A Test & lélek podcast legújabb adásában Leindler Milán pszichológussal a testképzavarok és az önértékelés problémakörét járják körül. A beszélgetés során szó esik a gondolatok és érzések testre és lélekre gyakorolt kölcsönhatásáról, az egészséges énkép kialakításáról, valamint…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2024. 06. 21.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Leindler Milán, Vörös István, Dr. Kádár Annamária
Témák
testképzavar, önértékelés, énkép
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez a kettő a test és a lélek ugye az kölcsönhatásban vannak a gondolataim és az érzéseim tehát hogy ez sokkal inkább egy ilyen egész személyiségfejlődési folyamatként tudom elképzelni én igen ebben én is optimista vagyok sőt még talán ennél még eggyel optimistább hogy ezekből teljesen ki lehet [Zene] jönni sziasztok itt vagyunk egy újabb és boldogan éltek podcastben ismét olyan témához nyúlunk amit érintőlegesen már az első évadban sőt most már mondhatjuk hogy itt a harmadik évadban is valamennyire nem azt mondom hogy kibeszéltünk megközelítettünk beszélgettünk róla aztán a témának a a sokszínűsége a szerteágazósága miatt szerintem egyrészt erről nem lehet eleget beszélni másrészt hogyha van szakértő közreműködünk akkor még aztán főleg nem lehet itt itt szálakat rövidre varni és szerintem rengeteg kérdés merül föl ezzel kapcsolatban most csak hívószónak hangozék el annyit a legelején hogy testkép aztán egy csomó kapcsolódó fogalom és akivel és akikkel erről beszélgetni fogunk aki mindig itt van velünk ugye hölgy előre arabból is így diktálja az illem dr kádár anna mária szia anna szia istván és mondjuk el most szokásunktól eltéren hogy ki lesz még a vendégünk mert mert ő is nagyon specifikusan ezzel a témával foglalkozik ahogy én keresgéltem utána nagyon sok interjúban riportban videóban kérdezték kérik a véleményét és saját projektet is épített az e témával kapcsolatos edukációra ő pedig leiner milán pszichológus a szmelvveice egyetem oktatója fókuszában az evés és testképzavarok elhízás krónikus pszichoszomatikus betegségek valamint módosult tudat állapotok témakörei milán köszönjük szépen hogy itt vagy velünk sziasztok örülök én is üdvözlöm a hallgatókat és akkor ez legyen a reklámhelye a csak ha érdekel podcastnek és ugye állandó házigazdája igen igen most már több mint két éve nagyon kemény dolgok amikről beszélni fogunk ugye egy pici visszacsatol az első évadunkban ugye lukács liza volt a a vendégünk amikor először hozzányúltunk a a témához és műsorunkat már akkor is a podcast pioneers a vodafon sok színű tartalmakat népszerűsítő programja támogatta remélem még beleféltem az első öt percbe szóval liza volt a vendégünk ekkor beszéltünk erről a témáról abból a megközelítésből hogy akkor nézzük meg a a azt a fajta stigmatizációt és tabusítást a testsúllyal testképpel kapcsolatban ami ugyanúgy éri a túlsúllyal küzdőket mint mondjuk az anorexiásokat hogy most a két végletről beszéljünk liza arra is rámutatott ebben az adásban hogy a táplálkozáshoz vagy az evéshez való hozzáállásunk hogyan változott az évszázadok tükrében talán mondhatjuk így is ugye régen testtáplálása volt az elsődleges funkció ma pedig mi mindent kapcsolunk az étkezéshez az elhízás hogyan válik társadalmi problémává és ugye anna itt mutatott rá először arra a mi műsorunkban ugye a családműködészavarának a tünete is lehet étkezési gondok jelentkezése aztán ugye már ebben az é évadban volt egy adásunk amiben assiama evelin volt a vendégünk antidiéta szemléletű dietetikus és az intuitív étkezésről és erről az antidiéta szemléletről beszélt nekünk evelin néhány adással ezelőtt itt már kicsit jobban belementünk ugye a fogyókúrába a testkép zavarokban mint érzelemszabályozási problémához kötődő jelenségekre itt ugye anna beszéltél arról hogy nagyon sokszor lelki változást követi testi változás amire érdemes lehet fókuszálni illetve az ev zavart mint egy ilyen mélygyökerű szorongás levezetése jártátok körülevelinnel főleg ti ebben az adásban illetőleg amiről majd szeretném hogyha a mai részünkben is egy picit beszélnénk mert szerintem ez is olyan amit nem lehet elégzer kitárgyalni a média közösségi média hatása erre a jelenségre ugye itt az előtte utána képekről volt szó az evelinnel fölvett beszélgetésünkben ezeknek a a hatásáról egyébként halkal mondom azóta mintha olvastam volna hogy bizonyos formában ezeket a képeket már szabályozzák egyes közösségi fel elő képeket talán a tiktokról olvastam hogy mintha ott már valami lenne ezz kap minden ilyen közösségi médiafelület valamennyire próbálja szabályozni ezeket a proana promia tehát a betegséget mint életvitelt életmódot propagáló tartalmakat hát aztán ennek nagyon objektív mércéje nincsen tehát inkább úgymond ilyen jó fejségből próbálkoznak vele meg ugye ezt mennyire nehéz odaadni az algoritmusnak igaz tehát hogy e aki mondjuk h proanna hashtaget akkor azt élből tűzzel vassal ki tudod irtani de nyilván azért az emberek nem hülyék tehát akkor nem ezt fogja odaírni hanem valami mást szóval a voltak már olyan részeink ahol ahol tényleg így a a testképpel kapcsolatos problémák kialakulásáról beszélgettünk én most azt szeretném kérni tőletek hogy most a folyamatban lépjünk egy picit előrébb és akkor nézzük azokat a helyzeteket amikor ezek esetleg már vannak hogyan vesszük észre életkor specifikusan hogyan jelentkezhetne nek és mit kezdhetünk velük családi környezetben baráti környezetben hogyan kommunikáljunk róluk mert ezek szerintem baromi fontos kérdések amikről talán még kevés szó esett mondjuk itt a a mi felületünkön de például milánnál a a csak ha érdekel bená és külön rész képülnek hogyha valaki így a részleteibe szeretne belemenni de én most ezen szeretnék végig menni veletek hogyha látom mindketten bóogattok úgyhogy nagyjából jónak érzitek az irányt úgyhogy ígyen in media stresz csapjunk is bele milánnal hallgattam egy beszélgetést és ott hangzott el először hogy nekem ott ütötta meg a fülemet hogy nyolc-kilenc évesen jönnek az első ilyen gondolatok hogy hát ugye a suliban a legnépszerűbb lányok azért mégis csak a csinosak és nagyon szar érzés volt hallani annál is inkább a nyolc éves a gyerekem igen igen azért ez egyáltalán nem csak a 1678 éves lányoknak a problémája először azért szerintem annyit vissza kell menni hogy hogy a testkép az micsoda is tehát az egy sokkal komplexebb dolog annál mintogy van egy jpg kiterjesztésű kép a fejedben és akkor az valamilyen egyrészről a te tested 3d dimenziós de bármire te gondolsz az kétdmenziós tehát a fejedben előhívsz egy képet az egy kétdmenziós kép lesz te pedig 3d-s vagy és a testképet nem így kéne definiálni hogy hogy a kép a fejünkben hanem minden olyan élmény gondolat érzés viselkedés attitűd ugye összefoglaló névvel ami ehhez tartozik az része a testképnek tehát a testkép hogyha úgy képzel hogy egy kép a fejünkben amit lehet ugyanúgy mint a photoshopba széthúzni összehúzni filtert tenni rá mindenfélé kiszínezni textúráját változtatni akkor azt most most kihagyok négy órát és és higgyük el bemondásra hogy a te gondolataid érzéseid ítéleteid viselkedéseid befolyásolni tudják ezt a képet a fejedben konkrétan el tudják torzítani tehát hogyha te most kiadom neked felad nak hogy két héten keresztül napi egy órát állj a tükör előtt és csípkedd a csípődet így a farmerod fölött hogy jaj jaj akkor te magadat kövérebbnek fogod látni merthogy a viselkedésed erre utal nagyon furcsa paradox dolog hogy meg tud történni az is hogy valaki elkezd diétázni esetleg le is ad néhány kgrammot de kövérebbnek látja magát mert ő egy olyan ember aki diétázik tehát nagyon sokszor a gondolat az érzés a viselkedés el tudja torzítani ezt a képet és akkor innentől hogyha valakinek baja van a testképével akkor az mi mindjárt nem lesz egy egy dimenziós dolog hanem ott több tényező van lehet hogy a gondolataival van lehet hogy az érzéseivel lehet hogy valami mással de az biztos hogy a problémát soha nem az objektív valóság és az észlelés különbsége jelenti tehát hogyha téged én lemérnélek egy centivel hogy mondjuk mekkora a derek ad és megkérnélek hogy becsüld meg hogy te amúgy mekkora vagy a kettő között lehet hogy van egy 50%-os eltérés akár de az sos fog kiderülni le de megtörténne biztos hogy nagyon szerül érezném magam oké igen én ezt egyébként játszom ö-h éve hallgatókkal és mindig kijön tehát mindig működik és ez egyetlen egy alkalom a hétköznapi életben amikor ez elő tud jönni ha mondjuk farmert akarsz venni magad nak és leveszel valamit a polcról be azt mondod ez jó lesz rám beviszed és így nem jön föl már a térdednél se és akkor azt mondod hogy hát valamit itt nagyon félremértem semmi baj megjegyzed hogy hányas a terekad és akkor legközelebb a számot nézed már meg és ennyi itt van vége viszont amire épül a probléma az az észlelt és a vágyott vagy ideálisnak tartott testnek a különbözősége és ami a vicces és egyben a legszomorúbb a világon hogy amikor én ezt ezt a becslési feladatot végeztetem emberekkel akkor a leggyakrabban ki szokott derülni hogy a tényleges méretei és a vágyott méretei nagyjából egyformák a problémát az jelenti hogy kiugrik belőle az észlet tehát hugye ezt ilyen háromnak képzeled el három oszlopnak akkor a akkor az objektív valóság és a vágyott állapot nagyon sokszor patent ugyanott van vagy sokkal közelebb van egymáshoz mint az észlelt és a vágyott állapot tehát az észlelésed csúszik el és ezáltal én én egy picit lehet hogy én különc vagyok de én nem igazán tudok beállni abba a narratívába hogy a gonosz média vagy a gonosz társadalom téged lebombáz a gonosz testkép ideállal és akkor ezért van minden mert nem mertogy merthogy az ideál az az valahol van az volt mindig is a dolognak például a fontossága sokkal fontosabb mert hogyha nekem egy picit ennyire eláll a fülem de az nekem rettenetesen fontos akkor tök mindegy hogy mennyire áll el a fülem az fontos lesz az probléma ha ha ha én azt gondolom hogy csak a vékony emberek vagy csak a nagyon izmos emberek lehetnek boldogok akkor teljesen mindegy mekkora babaháj van a hasamon az rossz lesz tehát amit lehetne tenni most próbálok minél több kérdésre válaszolni abból amit föltettél amit lehetne tenni hogy béké hagyjuk ezt az egészet és nem tesszük ki a saját popsinkat közszemlére például mert hogyha kitesszük a saját popsinkat közszemlére mondjuk 14 évesen akkor akkor nyilván reakciókat fogunk rá kapni azokat a reakciókat nyilván össze lehet hasonlítani mind mennyiségben mind minőségben más 14 éves lányokéval akik kiteszik a popsijukat ugyanúgy az instagramra és hogyha jenny 500 like-ot kap rá én meg csak 80-at akkor ő hatszor népszerűbb vagy hatszor jobb a popsij mi van akkor ha valaki kt milliót kap rá és akkor belekeveredünk ebbe az egészbe de de önmagában ez nem a probléma önmagában ez a szikra a lőporos hordón azt előbb meg kell tölteni tehát ehhez kell önértékelési hiány vagy probléma vagy zavar ehhez kell egy családi stressz ehhez kell a kinézetre való fókusz ehhez kell egy olyan hülye edző amelyik azt mondja hogy kislányom ha nem vagy 42 kg hétvégén akkor nem fogunk belvinni a csapatba táncolni nem tudom mi akármi ritmikus sportgimnasztikázni balettozni ehhez kell egy olyan hülye tanár aki a nyári szünet után megdicséri timikét hogy 50-rő 42 kgóra lefogyott és most milyen csinos és most ezeket nem kitalálom hanem idézem hogy ezeket kliensek elmondják és nagyon sokszor nincs mögötte olyan értelemben abúzus nincs mögötte olyan értelemben ilyen kényszerítés egyszerűen csak előtérbe helyezzük a kinézetet és nagyon sokszor ez már önjáró tehát nem kellek hozzá én hogy oda kommenteljek hogy jaj jaj de csinos vagy timike jaj de ú de falnáma nem tudom hanem ezt már egymás között elintézik tehát hogy hogy ez már annyira önjáró ez már annyira működik ugye a szociális média annyira ilyen vizuális alapú lett hogy egyszerűen a dol a a a kinézetünknek a fontossága nagyon-nagyon előtérbe került és ez mint tényező ez mint jelenség vizsgálható és vizsgált is és nem véletlen hogy például kapaszkodjunk meg az anorexiának és a bulímiának a diagnosztikai kritériumai között az szerepel a testképpel kapcsolatban hogy a kinézet vagy a külalak undue influence on selfestem tehát túlzott hatása van az önértékelésre se az anorexiában se a bulímiában nem szerepel az diagnosztikai kritériumnak hogy az embernek nem tetszik ahogy kinéz anna mit szólsz ahhoz amit hallottál szerintem azt nagyon jól összefoglalta milán hogy több tényező is befolyásolja ugye az evészavarokat és hogy a lelkiitényezők is ugyanolyan fontosak és hogy ezek a pszichológia meg ezek az érzelmi okok annyira mélyen gyökereznek hogy nehéz egyértelműsíteni akár egyetlen beszélgetés alapján sokszor egy hosszú terápia szükséges ahhoz hogy hogy ezeket valahogy összefüggésében lássuk hogy milyen hatással vannak ugye a testképnek a a részei ugye az önértékelésünkre a kapcsolatainknak a minőségére és arra hogy az életnek a különböző területein hogyan tudunk megküzdeni mert hogy valóban a lelki okok között ott van ez az alacsony önbecsülés és ez kimutat ott tény hogy azok akik önértékelési problémákkal küzdenek azok jóval gyakrabban lesznek evés zavarosak tehát ez nem azt jelenti hogy most minden önértékeléssel küzdő embernek meg fog jelenni az evészavara mertogy a saját értéküket is akár és így a testüket is egy kicsit ilyen negatív perspektívából látják ott lehet mellette akár a kontrollvesztésnek az érzése merthogy ugye itt a szabályozási gondok is ott lehetnek de hogy ez nem nem csak az evés kapcsán hanem ugyanúgy a munka a a kapcsolatok és az élet más területein is meg tudnak nyilvánulni és hogy lehet akár a trauma meg a bántalmazásnak is a következménye nagyon sokszor látom akár a saját eseteim kapcsán hogy hogy gyakran egy múltbeli trauma egy bántalmazás egy zaklatás egy bulllyingos történet vezet oda hogy valaki a táplálkozásán keresztül tud megküzdeni valahogyan ezzel a az érzelmi fájdalommal de ott lehet a perfekcionalizmus is mint ugye túlzott elvárás önmagammal szemben ami persze hogy szorongáshoz és akár ahhoz vezet hogy hogy a testemet én én irányítani akarom és akár sanyargatom is azért hogy én úgy nézzek ki majd ahogy ugye a média közvetíti a különböző ideális képeket meg lehet ugye szorongás és depresszió is mint társuló tünet amelyek megint rontják ugye az az étellel meg az élettel való kapcsolatot is meg a média amit ugye már szintén említettem a az irreális szépségideálok a ami ugye egy hatalmas nyomás mai napig is meg hát amit a családterápiaá kapcsán említettem ez a a túlzott elvárások akár a családban a kommunikációs problémák a támogató környezetnek a hiánya és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)”

Miről szól ez az epizód: „Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)”?

A Test & lélek podcast legújabb adásában Leindler Milán pszichológussal a testképzavarok és az önértékelés problémakörét járják körül. A beszélgetés során szó esik a gondolatok és érzések testre és lélekre gyakorolt kölcsönhatásáról, az egészséges énkép kialakításáról, valamint… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Leindler Milán, Vörös István, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)”?

Fő témái: testképzavar, önértékelés, énkép.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Test & lélek: gondolat és ítélkezés torzítja, ahogy látod magad (vendég: Leindler Milán)”?

Megjelenés: 2024. 06. 21.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/test-lelek-gondolat-es-itelkezes-torzitja-ahogy-latod-magad-vendeg-leindler-mila

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból